Balassi Bálintot a magyar nyelvű irodalom első klasszikusának, világirodalmi szintű képviselőjének tekinthetjük.
Arisztokrata, erőszakos földesúr volt, és ugyanazt a fékezhetetlen, tomboló, a földi örömöket végig élvező életet élte, mint kora főnemesei általában.
1578-ban szerelemre gyúlt a horvát bán felesége Losonczy Anna iránt.
1584 karácsonyán érdekházasságot kötött unokatestvérével, Dobó Krisztinával. Ez a házasság csak hozományszerzésre irányult. Hűtlen feleségétől hamarosan elvált.
Ezután vakmerő házassági reményeket táplált az időközben özveggyé vált Losonczy Anna iránt. De a dúsgazdag asszony hallani sem a kart Balassiról.
Balassi a szerelem költője volt, a korabeli európai szerelmi líra egyik legnagyobb tudósa, humanista poétája. Balassi szerelmes verseiben megmutatja, hogyan kell valakit igazán szeretni, miként kell könyörögni, ha kedvtelen és vad hozzá.
Költészete tehát szerelmes versekből áll, de vallásos és vitézi énekek is találhatók benne.
Balassi alkalmas is volt a magyar szerelmi líra megteremtésére, hiszen a világbíró, győzhetetlen szerelmét érezte magában. A szebb élet kulcsát, mindannak az ellenkezőjét, mint amibe beleszületett, és amiben benne élt: a szerelemben látta. Ennek szolgálatába állította tollát, szerelmi versek írása közben vált nagy költővé, a szerelem ürügyén tudta a legtöbbet kifejezni kora és a reneszánsz lényegéből.
Fiatalkori udvarló költeményei és az 1570-es években keletkezett, Anna-versek még csupán a későbbi nagy költő próbálkozásai voltak. Petrarca (Laura Babér) közvetlen hatása érezhető azokon az érett nagy verseken is, amelyet hiába küldözgetett Losonczy Annának, vagyis "Júliának".
A versek ugyan nem hozták meg a nagy szerelmi diadalt, Balassi viszont tudatos versciklussá, magyar "daloskönyvvé" szervezte költeményeit.(Juliaciklus) Ezek a versek a boldog találkozás ujjongó örömétől, a lemondás teljes reménytelenségéig kísérik a költő érzéseit.
Julia egyre elérhetetlenebbé, az élet értelmének egyetlen jelképévé válik. Julia lakóhelye is egy távoli idegen ország, elérhetetlen "paradicsom" ahová legfeljebb a darvak juthatnak el, de a gyászruhás, idegenben veszettül bujdosó zarándok soha.
A Julia-költemények kifinomult stílusa, tökéletes stílusú strófa szerkezete, szimmetrikus reneszánsz kompozíciója egy belső érzelmi fejlődés menetet tükröző összefüggés-rendszere ezt a versciklust költészetének csúcspontjává avatja.
Közvetlen élményelemek alig-alig találhatók mát itt. A Julia-költeményekben elragadott, ujjongó bókok sora jelenik meg.
1589-ben Losonczy Anna férjhez ment, a költőnek már vakmerő reményei sem lehettek. Összerendezett ciklussá formálta addig írt verseit, s boldogság helyett legalább azzal vigasztalhatta magát, hogy halhatatlan remekművet alkotott.
A Julia-versek leggyakrabban használt strófa szerkezete az úgynevezett Balassi versszak. A három 19-es szótagból álló strófát belső rímekkel kilenc rövidebb sorra bontotta.
Balassira még vártak nagy szerelmek, forró élmények külföldön (Coélia, Célia) és itthon (Fulvio, Bocsi Zsuzsanna), de ezeket mind élete mind élete egyetlen igaz szenvedélyéhez méri, ahhoz hasonlítja: a nagy boldogság helyett kisebb örömökkel kellett beérnie.
Reformáció:
A reneszánszban keletkezett vallásos mozgalom 1517-ben Luther Márton a Wittenberg-i várkapura kifüggeszti a vallási tételeit megvitatás céljából. A reformáció az északi országok gyengébben fejlett kispolgárságának vallásosan jelentkező antifeudális mozgalma. A reformáció a vallásos hit egyetlen alapjának a Bibliát fogadta el. Célja: hogy mindenki saját nyelvén olvashassa, és maga magyarázhassa a szent szövegeket, tehát nemzeti nyelvekre kellet lefordítani. Ehhez hozzájárult a könyvnyomtatás feltalálása.
1. Vallási irodalom - új tanok, bibliafordítás, könyvnyomtatás, vitairatok.
Megjelenik a magyar irodalomban.
2. Állatmesék a példaadás gondolatával. A világi irodalomban megjelenik az újságírás.
Krónikás énekek - Haditudósítások a harci eseményekről.
3. Széphistória - általában szerelmi történet, de kalandokkal.
XVI. század. Luther Márton - új vallás hirdetése. Kiáltó ellentétek a tanok és az élet között. Balassi ebbe a nyelvbe érkezett. Szilveszter János - Sárvár (nyomdát létesít) Heltai Gáspár.
Verselemzés
Hogy Júliára találék, így köszönék neki:
Kevésbé eredetiek, nem más, mint a középkori provanszál trubadúrlíra. A trubadúrlíra jellemzője, hogy a lovagi ideál képét, a költői én és a hölgy kapcsolatát, a szolga és az úrnő viszonyát fejezi ki. A lovagi szeremet magyarul jóformán senki sem fejezte ki. A Julia-versek 1558-89-ben küldözgette, amelyek kifinomult stílusúak, tökéletes ritmikájúak.
Az egész költemény elragadott, ujjongó bókok sora. Boldog felkiáltással kezdődik. A meglepetésszerű találkozás által kiválasztott üdvözlés. Megfogalmazhatatlan érzelmek rendkívüli, már-már tovább fokozható teljességét fejezik ki az első sorok. Metaforák váltakozását, figyelhetjük meg, főleg az úgynevezett virág-metaforával találkozunk.
A további versszakokban Júliának a dicsőítésével, magasztalásával, szinte eszményképpé való emelésével találkozunk. Az 5. Vsz. mintegy összefoglalása, az előző négynek, de a fokozásos halmozás, s a vallásos himnuszokból, imákból kölcsönzött üdvözlés még magasabb szintre emelik a verset, s az utolsó metafora újabb, világi értékekkel egészíti ki az eddigieket.
A kegyetlen, megközelíthetetlen Júlia képével zárul a vers. Az utolsó sorban találja meg a lovagi szerelem végletes kifejezését, vagyis Júlia nem lehet a költőé. Júlia válasza félsornyi: "Kin Ő csak elmosolyodék". Újszerű strófaszerkezet, az un. Rövidített Balassi strófa. Jellemzője, hogy két sor alkot egy vsz-ot, és egy sor 16 szótagból áll, amelyben a belsőrímek tovább tagolják a sorokat.
Legjobban talán akkor érzékelhetjük e két kötet jelentőségét, ha megállapítjuk: Balassi mindazt egy csapásra meghonosította, amit a megelőző három-négyszáz év lírikusai a legfejlettebb irodalmakban létre hoztak.
Célia versek
Lengyelországban, 1590-91-ben születtek a Célia-versek, Balassi szerelmi költészetének újabb állomása (a nevet Angerianustól kölcsönözte). Ezekbõl a versekbõl hiányoznak a nagy indulatok, érzelmi háborgások. A lírai mondanivaló szûkülésével párhuzamosan a versek terjedelme is csökken: a ciklus darabjainak többsége három Balassi-strófából áll. A Célia-versek színesebbek, kimunkáltabbak, mint korábbi szerzeményei. A versek nem a viszonzatlan szerelemrõl, hanem a mély érzelmeken alapuló viszonzott szerelmen alapulnak. A Célia-versek másik "színesebbek", kimunkáltabbak, mint korábbi szerzeményei; a stílus szemléletesebb, elevenebb; a rímalkotás is tökéletesebb, virtuózabb: a kezdetlegesebb ragrímek egyre ritkábbak.
Kiben az kesergõ Céliárul ír:
Az egyik legszebb Célia- vers egy háromstrófás kis mûremek: kiben az kesergõ Céliárul ír. Az "öccsét" (esetleg lányrokonát) "szépen sirató" Célia megjelenítõ ábrázolását Balassi már az önállósult képek kifejezõerejére és szépségére bízza. A hasonlatok mennyiségileg is a versszöveg nagyobb részét teszik ki: egy- egy strófa kétharmadát foglalják el és a költõ nem kommentálja õket, nem fûz hozzájuk megjegyzést.
A letisztult, leegyszerûsített verskompozícióban a szimmetria reneszánsz törvényszerûsége érvényesül: az elsõ és a harmadik versszak részletesen kibontott hasonlatai (a fiát elvesztõ fülemile, a félben metszett liliom) fõként Célia keserû fájdalmát érzékeltetik, a közbezárt második szakasz hasonlata (a rózsát tisztára mosó, pirosát kiterjesztõ harmat) viszont elsõsorban a bánatában, könnyei záporában még vonzóbbá váló asszony harmatos szépségében való költõi gyönyörködést fejezi ki.
A harmadik versszak szerkezete az elõzõ kettõhöz viszonyítva megváltozik: Célia szépsége megrendültségét itt több hasonlat fejezi ki úgy, hogy körbeölelik a hasonlítotatt. A verset záró kép (a tavasz harmatja) visszautal a második strófára, s így a költemény végsõ kicsengésében nem annyira a szeretett nõ kétségbeesésére, sokkal inkább a sírásban felfrissülõ, megoló szépségére esik a hangsúly.
A vers lírai tartalma csupán ennyi: ámuló csodálkozás a szeretett és szerelmes asszonyon, akit egy kivételes állapot, a bánatos zokogás új oldalról világít meg, s még szebbé varázsol.
Kapcsolódó olvasnivalók
A Valentin-napról
Szent Bálint napján tartják főleg az angolszász országokban a Bálint-nap (angolul Valentines Day) ünnepét, amely Magyarországon az angol név közvetlen átvétele miatt sokak számára mint Valentin-nap vált ismertté és az utóbbi másfél évtizedben népszerűvé. Ezen az ünnepen (amelynek vallási eredete az idegen elnevezés elterjedése miatt Magyarországon elhomályosult) a szerelmesek megajándékozzák szerelmüket.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Radnóti Miklós eclogái
Eclogák
A háborús évek költészetében összefoglaló szerepet töltenek be az eclogák. Az első eclogát 1938-ban írta a Spanyol Köztársaság veresége után. Az utolsót 1944-ben, Lager Heidenau-ban.
Ez valójában egy lírai napló, melyben a költő leírja, hogy hogyan élt a fasizmus és a háború éveiben. Összefoglaló jellegű. Műfaja és formája antik örökségre utal.
Az...
Arany János balladái
Arany János a XIX. Század második felének legtekintélyesebb alkotójaként a magyar irodalom egyik legjelentősebb életművét hozta létre. Az irodalmi élet egyik fő szervezője, drámafordító, tanulmányíró és kritikus.
Pályájának 1851-1860ig tartó szakaszát a „nagykőrösi évek” megnevezéssel jelöli az irodalomtörténet-írás. E pályaszakaszban a kisepikai műfajként...
Janus Pannonius reneszánsz költészete
A reneszánsz elnevezés a középkort követő XIV-XVI. Századot felölelő kultúrtörténeti korszak neve, s a hozzá tartozó korstílus megnevezése. Kiindulópontja Észak-Itália volt. A reneszánsz szó újjászületést jelent, mely érzékelteti a középkorral való szembehelyezkedés és az antikvitáshoz való visszatérés igényét.
Eszmerendszerére jellemző, hogy a középkori...
