Arcok > Magyar politikusok > Semjén Zsolt (1962 - napjainkig)

1962. augusztus 8-án született Budapesten. Történelmi középosztályhoz tartozók leszármazottja mind szellemiségben, mind anyagi javakban. Édesapja, Semjén Miklós 1929-ben született, Budapest II. kerületében volt főorvos. Édesanyja, Niklász Erzsébet (1932) nyugdíjas röntgenasszisztensként dolgozott. Egy testvére van, György (1951) matematikus, aki Stockholmban él. [1]

1988-ban nősült, felesége Menus Gabriella, a budapesti Szent István Gimnázium énektanára, aki karmester és egyházzenész oklevelét a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte. Három gyermekük született: Emese Borbála (1991), Botond Benedek (1994) és Álmos Ágoston (1996). [2][3]

Általános és középiskolai tanulmányait a fővárosban végezte, érettségijét 1981-ben szerezte a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban, majd három éven keresztül hivatalsegédként dolgozott a budapesti Kisipari Termeltető Vállalatnál. Ekkor felvették a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémiára, itt szerezte 1990-ben teológusi diplomáját. 1989-ben megszerezte a baccalaureatus, egy év múlva a licentiatus, majd ismét egy év múlva a laureatus fokozatot. 1987-től tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem szociológia szakán folytatta, ahol 1992-ben szerzett másoddiplomát. Rövid ideg az ELTE Állam- és Jogtudományi Karára járt, majd 1997-ben szerzett teológiai doktorátust. 1996-ban címzetes egyetemi docens kinevezést kapott a Pázmány Péter Katolikus egyetemen. [1][2][4]

Felsőfokú tanulmányai után 1990-től az Országgyűlés Hivatalában szerzett állást, a KDNP-frakció hivatalvezetője, frakciótitkára, valamint 1993 és 1994 között szóvivője volt. Közben Belgiumban, a leuveni Jesuita Collegium Hungaricumban teológiai és társadalomtudományi kutatásokat folytatott, ekkor kezdett behatóbban foglalkozni társadalombölcseleti és szociológiai kérdésekkel. Gondolkodásmódjára nagyrészt a XIX-XX. századi pápai szociális enciklikák hatottak. Ekkortájt írói munkásságának nagy részét egyházi, politikai és vallásszociológiai témájú cikkek jelentették. [1]

Belépett a Márton Áron Társaságba, majd 1989. március 10-én a Kereszténydemokrata Néppártba (KDNP), melynek ő volt az egyik alapító tagja. Az 1990. évi országgyűlési választásokon Budapest 1. számú (I-II. kerület) választókerületében indult, az első fordulóban az ötödik helyen végzett, és sem a fővárosi területi (5.), sem az országos (17.) listán nem jutott mandátumhoz. Folyamatosan töltött be különböző országos és helyi párttisztségeket: 1990-ben országos elnökségi tag, az Országos Fegyelmi és Etikai Bizottság elnöke, az Országos Intézőbizottság tagja, valamint a II. kerületi KDNP-szervezet elnöke volt. Ez utóbbi megbízatásáról azt követően mondott le, hogy 1990 szeptemberében az MDF-FKGP-KDNP közös lista vezetőjeként Budapest II. kerületében önkormányzati képviselővé választották. Az országos elnökség, majd 1990-től 1991-ig az intézőbizottság tagja volt. A kerületi képviselő-testületben elnöke volt az egészségügyi-szociális bizottságnak, valamint 1993 végéig (az FKGP kiválásáig), az MDF-FKGP-KDNP-frakció vezetői tisztségét töltötte be. [1]

Számos közösségi és szakmai szervezetben is szerepet vállalt: a Pázmány Péter Alapítvány elnöke, a Magyar Jacques Maritain Egyesület főtitkára és a Magyar Szociológiai Társaság tagja volt. Egyházi munkásságát a Magyar Katolikus Püspöki Kar Konferenciája a Pro Ecclesia Hungariae kitüntetéssel honorálta 1994-ben, a karitatív szolgálatát 1996-ban erdélyi egyházi felterjesztésre a Népjóléti Minisztérium Pro Caritate éremmel tüntette ki. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pázmány éremmel jutalmazta meg 1997-ben. [1]

Az 1994. évi országgyűlési választásokon ismét Budapest 1. számú választókerületében indult, az első fordulóban a negyedik helyen szerepelt. A budapesti listán harmadik lett, a KDNP országos listájának tizenharmadik helyéről került be a parlamentbe. Ezt követően az Országgyűlés Szociális és egészségügyi állandó bizottságában, ezen belül az értelmi fogyatékosokat segítő érdekvédelmi szervezetek támogatását elosztó ideiglenes albizottságban dolgozott 1996. április 15-ig. Feladata az értelmi fogyatékosokat segítő érdekvédelmi szervezetek támogatásának elosztása volt. Később a KDNP-frakció szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális és emberi jogi munkacsoportjának vezetőjeként frakcióvezető-helyettesi feladatokat látott el. [1][2]

1997-ben a párt egyik alelnöki székét foglalta el, majd több párttársával együtt kizárták a pártból és a frakcióból, emiatt jegyzői pozíciójától is meg kellett válnia. A KDNP frakció megszűnése következtében, független képviselőként belépett az MDF frakcióba. 1997-től az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság tagja volt. [1][2]

1998-tól bár mandátumot nem szerzett, az Orbán-kormány idején a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának egyházi ügyekkel megbízott helyettes államtitkára lett, valamint vezette az Egyházi Kapcsolatok Titkárságát. [3][4]

2002 áprilisában a Fidesz-MDF választási szövetség országos listájáról került be a parlamentbe, ahol ezúttal már a Fidesz-frakciójához csatlakozott. Május közepétől az Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság alelnöki tisztségét tölthette be. 2002 szeptemberében számára és a KDNP-ből kizárt párttársai számára pozitív döntést hozott a bíróság, melynek eredményeként elkezdhette újjászervezni a KDNP-t Varga Lászlóval szövetségben, majd 2003-ban a párt elnökeként szövetséget kötött a Fidesszel. A 2006-os országgyűlési választásokon az eredeti jelölt visszavonása miatt a Bács-Kiskun megye 7. számú, Kalocsa központú választókerületében indították el, ahol a második fordulóban egyéni mandátumot szerzett (52,39%). [2][4]

Az új Országgyűlés megalakulásakor a kereszténydemokraták frakcióvezetői posztját tölthette be, illetve a Magyar Szolidaritás Szövetség (a Fidesz és KDNP frakciószövetségének elnevezése) társelnöke lett (Orbán Viktor mellett), illetve 2006. május 30-tól az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság tagja. [2][3]

A parlamentben vitanapot kezdeményezett a személyi jövedelemadó helyett a választható családi jövedelemadózás bevezetése érdekében. Pártelnök-frakcióvezetőként főleg a napirend előtti politikai viták egyik főszereplője. [5]

2010. május 29-től a második Orbán-kormány miniszterelnök-helyettese, a kormányfő első, egyben általános helyettese, a kabinet nemzetpolitikáért felelős tagja.[10]

2014. április 6-án a kormányzó pártok közös országos listájának második helyéről kapott újabb mandátumot. A júniusi kormányalakuláskor megőrizte mindkét – általános miniszterelnök-helyettesi és nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszteri – posztját. [1]

2018. április 8-án a Fidesz-Kereszténydemokrata Néppárt – harmadszorra is – kétharmados többséggel nyerte meg a parlamenti választásokat, Semjén Zsolt az országos lista második helyéről szerzett újabb mandátumot. Orbán Viktor negyedik kormányában ismét általános miniszterelnök-helyettes, nemzetpolitikai, nemzetiségpolitikai, egyházpolitikai, egyházdiplomáciai miniszter lett.[1]



2022-től az ötödik Orbán-kormányban[13] nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszter, miniszterelnök-helyettes.

A nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánításának egyik kezdeményezője.

Forrás:

[1] [3] http://www.parlament.hu
[2] http://hu.wikipedia.org/wiki/Semj%C3%A9n_Zsolt
[4] http://www.fidesz.hu
[5] http://semjenzsolt.hu/otthon

• Semjén-Szántó-Tóth - Adócsalás és adóigazgatás, elemzések a rejtett gazdaságról / 2001, 118 oldal
  
  

Bevezetés a költészetébe: Sárga kankalin Egy látvány és annak értelmezése adja a verset. Tulajdonképpen egyetlen metaforát bont ki amelyet már a címben megad. Szerkezete: 5 db 2 soros versszakból áll, amelyek félrímesek. 1. vsz: ellentét bontakozik ki a színek és azok értelmezésének szintjén: a fekete a gyász színe, a kankalin pedig egy tavasszal nyíló virág...

A regény közlését „A Hon” című napilap 1872. január 1-jén kezdte meg. Valószínű, hogy ekkor a mű nagy része, esetleg már az egész készen állt. Könyvalakban is ugyanebben az évben jelent meg. Jókai két életrajzírója, Mikszáth és Eötvös Károly egybehangzóan állítják, hogy egy regénye sem készült olyan gyorsan, mint „Az arany ember”. S Balatonfüreden...

Szereplők: Vitay Georgina, Vitay tábornok, Gina édesapja, Mimó néni, Gina nagynénje, Kuncz Feri hadnagy, Gina szerelme, Marszell, Gina francia nevelőnője, Zsuzsanna testvér, Gina prefektája, Torma Gedeon, a Matula Lánynevelő Intézet igazgatója, Kis Mari, diák, Torma Piroska, diák, Kalmár Péter, osztályfőnök, Kőnig, magyar- és latintanár, Horn Mici, a Matula egykori növendéke...

Semjén Zsolt kortársai:

- Antall József
- Bokros Lajos
- Boross Péter
- Bugár Béla
- Csurka István
- Dávid Ibolya
- Demszky Gábor
- Deutsch Tamás
- Fodor Gábor
- Göncz Árpád
- Gyurcsány Ferenc
- Horn Gyula
- Kóka János
- Kövér László
- Kuncze Gábor
- Lezsák Sándor
- Mádl Ferenc
- Magyar Bálint
- Markó Béla
- Medgyessy Péter
- Orbán Viktor
- Sólyom László
- Torgyán József
- Tőkés László
- Varga Mihály
- Vona Gábor
- Morvai Krisztina
- Bajnai György Gordon
- Lendvai Ildikó
- Tarlós István
- Mesterházy Attila
- Schmitt Pál