Középiskola > Kötelező olvasmányok > Antoine de Saint-Exupéry - A kis herceg

A kis herceg hatalmas sikerét bizonyítja, hogy szinte valamennyi nyelvre lefordították, de filmek is készültek belőle. A regény nyelvezete egyszerű, költői szépségű és tisztaságú. Egy képzelet szülte bolygón, az író fantáziájában, néhány térdig érő vulkán és egy rózsa közt él a kis herceg, aki a természet és az ember harmóniájára törekszik.

Őszinte és igazságos kis teremtmény, ki kalandjai során döbben rá, hogy a világ korántsem olyan ártatlan, mint amilyennek ő maga gondolta.

A kis herceg írója emlékeiből formálja főhőseit, a pilótát és a gyermeket, akik őt magát jelentik. E két szereplő voltaképpen tehát egyet alkot. A kis herceg az író gyermekkori gondolatait, a pilóta a felnőtt ember érzéseit, tapasztalatait, a gyermeki őszinteségre és igazságérzetre való felnőttes reakciókat közvetíti.

A regény fontosabb szereplői:

- A pilóta
- A kis herceg
- A virág
- Király
- Hiú
- Iszákos
- Üzletember
- Lámpagyújtogató
- Földrajztudós
- Kígyó
- Róka
- Rózsák

A regény 27 fejezetből áll. A terjedelmesnek éppen nem mondható könyv ajánlásában az író felhívja a figyelmet arra, hogy könyve nem meseregény, felnőttek is olvashatják, sőt talán ők értik meg igazán. Ugyanis van a regénynek néhány titka, amit a gyerekek még nem biztos, hogy felismernek. Ezen titkok egyike a regénybeli idősíkok keveredése.

A történet úgy indul, hogy az író saját gyermekkori emlékeit eleveníti fel, vagyis a hatéves emberke első tapasztalatait a felnőttekkel való társalgás eredményeiről. A regény visszaemlékezések sorozata. Az elbeszélt történet jelene egy, az íróval hat évvel korábban megtörtént esemény ideje.

A kis herceg vándorútja kereken egy évig tartott – ennek az évnek az utolsó hetét töltötte együtt a pilótával. Azt látjuk, hogy bármennyire is kalandos egy-egy epizód, mindig elgondolkodtat bennünket. Néhány vezérgondolat vonul végig az egész könyvön. Ilyen például a felelősség tudata, vagy az, hogy megértsük, mi dolgunk a világban, mi tesz bennünket egyénivé, másokkal összetéveszthetetlenné.

Az első fejezetben megismerkedünk a kis herceg bolygójával, amely a B 612. számú bolygó. Innen indul útjára a kis herceg, hogy elhagyván bolygóját, barátokat és ismereteket szerezzen, miközben sorra járja a környező bolygókat.

Első állomása a király golyóbisa. Megtudja, hogy a király mindenen uralkodik, mégis mikor a kis herceg naplementét kér a királytól, ő hűvösen elmagyarázza a kis hercegnek, hogy csak azt lehet megparancsolni, ami magától is végbemenne, s mivel nem jött el a naplemente ideje, ő nem adhat parancsot ilyesmire. A kis herceg hamar átlátja a helyzetet, ezért otthagyja a királyt.

A második bolygón ahova eljut, egy hiú ember lakik, aki talán még szánalmasabb, mint a király. Nem is parancsolja, hanem kéri a kis hercegtől, hogy csodálja őt. Ezek mind-mind a felnőttek hibái: hiúak, uralkodni akarnak mindenen, s közben úgy élnek, mint valami kisbolygón, ahol nincs más számára szabad hely. Így a kis herceg innen is hamar továbbáll, s folytatja útját.

A következő bolygón egy iszákos lakik. A kis herceg látogatása itt igen rövid ideig tart. A negyedik bolygó az üzletemberé. A férfi annyira el van foglalva, hogy még a fejét sem emeli fel a kis herceg érkezésére. A gyermek, kinek minden vagyona egy szál virág, s közben mérhetetlenül gazdagnak hiszi magát, értetlenül és némi ellenszenvvel tekint arra az emberre, aki úgy gondolja, hogy őt illeti minden körülötte ragyogó csillag.

Az ötödik állomás a lámpagyújtogató bolygója. E furcsa bolygó valamennyi közt a legkisebb, ahol egy nap egy percnek felel meg.

A hatodik bolygó tízszer ekkora, ahol egy öreg bácsi éldegél, s hatalmas könyveket írogat. A földrajztudós él ezen a bolygón; ő a tudomány embere.

Miután egyenként végigjárta a magány, az önzés, a nyomorúság és a rabszolgaság külön-külön is abszurdnak tetsző állomásait, a kis herceg a Földre érkezik. Itt mindenből több van, amit eddig a világban megismert – hamarosan rájön, hogy kedvenc virágából, a rózsából is.

A Földön az első élőlény, akivel találkozik, a kígyó. Hűvös és bölcs, tekergőzik a homokban. A kis herceg tovább bolyong, s rábukkan egy útra: virágzó rózsakert előtt áll, s beszédbe elegyedik a virágokkal. Megtudja, hogy nemcsak az ő egyetlen rózsája létezik a világon, hanem itt a Földön hatalmas, virágzó rózsabokrok találhatók. Megismerkedik a rókával, akit annak útmutatása szerint türelmesen megszelídít, majd később a pilótával is.

A rókától való elválás után egy pályaudvaron találja magát. Lélekben már készül arra, hogy hamarosan el kell hagynia ezt a bolygót is.

A huszonötödik fejezetben járunk. E részben értesít minket az író, hogy a kis herceg már egy éve elhagyta bolygóját. Annak érdekében, hogy hazajusson, a kígyóhoz fordul segítségért: arra kéri, hogy mérgezze meg őt.

A pilóta talán megérti, hogy másként nem térhet vissza a kis herceg a bolygójára, csak úgy, ha a kígyó halálra sebzi. A gyermek a mese, az emlék világából érkezett a földi ember mindennapi életének színhelyére, a Föld nevű bolygóra. A kis hercegnek a pilótától való elválása talán a legmegrázóbb momentum.

A regény utolsó képsorai gyorsan leperegnek. A gyermeket a kígyó halálra marja, ő meghal, de testét a pilóta nem találja meg. Hogyan is találná, hiszen a kis herceg mindvégig a felnőtt ember gyermekkori emlékeinek megtestesülése volt.

Az utolsó fejezetben az író elmondja, hogy mindaz, amit leírt, már hat évvel korábban megtörtént.

Az acél a vas legfontosabb ötvözete, fő ötvözője a szén. Emellett olyan vasalapú ötvözet is, amelyet képlékeny alakítással lehet megmunkálni (pl. kovácsolni). Ötvözőként nemcsak a szén jelenhet meg, hanem más elemek is, például szilárdság növelése (egyben a képlékenység csökkentése) érdekében.

Tibet és Kína viszonya a történelem folyamán meglehetősen áttekinthetetlen és némiképp zavarosnak tetsző képet mutat. A tibeti nemzeti büszkeség máig kitart a "mindig is önálló Tibet" oly gyakran hangoztatott képe mellett. A másik oldal nézőpontját tekintve, Kína fennhangon proklamálja – jóllehet leginkább a megszállás legitimizálása, vagy inkább annak magyarázata miatt -, hogy Tibet mindig is Kína része volt.

Érdekes módon (és ez a magyar történettudomány magyarcentrikusságát mutatja), mi magyarok ahhoz képest, hogy a horvátokkal 800 éves perszonálunió kötött minket össze, nagyon keveset foglalkozunk a történelmükkel. Pedig a horvát történelem viszonylag mentes a tudománytalan sallangoktól, legalábbis közép európai mércével mérve.

Az ún. szigetregények sorát a világirodalomban Defoe Robinson Crusoe c. műve nyitotta meg. Gyerekhősök a XIX. század közepétől jelentkeznek világsikerű alkotásokban. A nevelési célzatú, romantikus kalandregényekben a felnőttektől elszakadt fiatalok fényes diadalt aratnak a civilizálatlan világon, az ősi, vad környezeten, a természeti erőkön. Lelkesítő példázatok ezek az alkotások a...

Hajnali részegség A gyermek mennyország emléke, a csillagok rejtélye, az „ég és föld” ellentéte évtizedeken át jelen volt Kosztolányi költészetében. E témák, motívumok végül lírája egyik csúcsteljesítményében, a Hajnali részegség című versében összegződtek (1933). A költő ekkor már gyógyíthatatlanul beteg. A közeledő halál sejtelmében felfokozódik...

Keretes regény. A mű az elején és a végén levélregény. Egy Robert Walton nevű tudós, felfedező arról ír leveleiben húgának, Margaretnek, hogyan akarja teljesíteni nagy vállalkozását, hogy eljusson az Északi-sarkra. A felfedező út különböző állomásiról ír naplószerűen. Ír belső és külső küzdelmeiről, melynek árán teljesíteni akarja dicsőségesnek vélt vállalkozását...