Tarlós István 1948. május 26-án született Budapesten. Édesapja Dr. Tarlós István jogász, édesanyja Dienes Hilda főkönyvelő. Mind a ketten a Magyar Tudományos Akadémián dolgoztak. [1]
Az Óbudán található Árpád Gimnáziumban szerezte meg érettségijét, humán tagozaton. Ezt követően segédmunkásként helyezkedett el. Sikeresen felvételizett a Közlekedési és Távközlési Műszaki főiskolára. Mélyépítő mérnöki diplomáját az orosházai katonai szolgálata után szerezte meg. Ezt követően gazdasági és szervezői másoddiplomát szerzett az Ybl Miklós Műszaki főiskolán. Ezután mintegy tizenöt éven keresztül kivitelezői és beruházási tevékenységgel kapcsolatos feladatokat látott el az építőiparban. [1]
Több munkahelye is volt: dolgozott az Út- és Vasútépítő Vállalat, a FŐBER, az ÉM. Mélyépítő Vállalat, a KKMV, a III. ker. IKV vállalat kötelékében. Volt művezető, építésvezető-helyettes, műszaki ellenőr, építésvezető, fő-építésvezető, termelési osztályvezető is. A rendszerváltozás előtti években feleségével saját tervezőirodát hozott létre, hogy magánvállalkozóként dolgozhasson. [1]
A rendszerváltozás előtti időszakban nem voltak még politikai ambíciói. 1989-ben lépett be az SZDSZ-be, majd Óbudán többször is ügyvivőnek választották. Az 1990-es választásokon az SZDSZ és a Fidesz közös jelöltjeként indult és nyerte el Óbuda-Békásmegyer polgármesteri székét. [2]
1994-ben lépett ki az SZDSZ-ből, mivel nem tudott azonosulni a párt hirtelen balra fordulásából fakadó értékrendbeli változásokkal. Azóta pártonkívülinek vallja magát, de részben a polgári pártok támogatásának köszönhetően, nagy fölénnyel választották újra polgármesterré 1994-ben (59,61%). 1998-ban (76,40%) és 2002-ben (52,78%) is sikerült elnyernie az egyébként nagy baloldali szavazóbázissal rendelkező III. kerület vezetésének jogát. [2] [6]
1999-ben a többi kerületi polgármester a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnökévé választotta, mely tisztségét 2003-ig töltötte be. Többször volt az Európai Unió szervezeteinél Brüsszelben és Milánóban tanulni, valamint előadásokat tartani, s vezette a régió stratégiai tervezési bizottságát is. [2]
2002-ben némi port vert fel egy Tarlós István és a Sziget Kft. által megírt szerződés-kiegészítés, miszerint: "a Pepsi Szigeten a fiatalkorúak védelmében, de a másképp gondolkodók biztonságának érdekében is, semmi néven rendezett homoszexuális jellegű felvilágosító vagy egyéb címen folytatott műsorok nem lesznek". A Háttér Baráti Társaság a Melegekért Egyesület személyiségi jogi pert indított Tarlós István ellen, de a bíróság kimondta, hogy a szerződés nem sértett személyiségi jogokat, de ettől függetlenül semmisnek kell tekinteni, bizonyos alaki hiányosságok miatt. A Mocsonaki László vezette egyesület tüntetést szervezett, és követelték Tarlós István lemondását, mivel szerintük szélsőjobboldali nézeteket vallott, valamint diszkriminatív intézkedéseket hozott és kényszerítette a Sziget szervezőit is. [4] [5]
A 2002-ben megrendezett országgyűlési választásokon a Fidesz és az MDF támogatását élvezve volt országgyűlési képviselőjelölt az Óbudához tartozó 3-as számú egyéni választókerületben, ám a második fordulóban alulmaradt a szocialista Orosz Józseffel szemben (41,22% vs. 58,78%) [1] [6]
Polgármesteri évei alatt jó kapcsolatokat épített ki a helyi szocialista és liberális frakcióval is, s 1998 és 2006 között nagykoalícióban, Fideszes és MSZP-s alpolgármesterekkel az oldalán irányította Óbuda és Békásmegyer életét. Részben ennek volt betudható az, hogy még a választási évben is tartózkodás és ellenszavazat nélkül szavazták meg a költségvetést és a hozzá tartozó beszámolót. [2]
A 2006-os önkormányzati választásokon a Fidesz, a KDNP és több civil szervezet, úgymint a Levegő Munkacsoport, a Nagycsaládosok Országos Szövetsége és további 32 civil szervezet által támogatott független főpolgármester jelölt volt. A fent említett civil szervezetek által támogatott szerződést írt alá, miszerint képviseli a szervezetek szakértői által megírt tanulmányban foglaltakat. Abban az esetben, ha ezt a kötelezettségét nem teljesítette volna, lemondott volna a tisztségéről - állt a szerződésben. [1] [3]
A Budapesti főpolgármesteri választásokon 1,66%-kal maradt el a győzelemtől. Tarlós támogatottságát hűen mutatja, hogy addig még senki más nem szorongatta meg ennyire Demszky Gábort (46,86% vs. 45,20%) annak ellenére, hogy az SZDSZ mellett az MSZP színeiben is indult, továbbá az MDF-nek és a MIÉP-nek is volt főpolgármester jelöltje. [1] [6]
A főpolgármesteri választásokat megelőzően az óbudai helyi MDF-szervezet határozatot hozott Tarlós támogatásáról. Ezzel szembement a párt vezetésével, s sokan tiltakozásuknak adtak hangot az óbudai szervezetben. [2]
2006 októberétől a Fővárosi Közgyűlés tagja, a Fidesz-frakció vezetője, valamint ekkor választották meg a Fidesz-KDNP frakciószövetség elnökének. Innentől nem használja a független jelzőt, de önmagát polgári gondolkodásúnak vallja. [1]
2007 és 2008. március 9-e között a Fidesz-KDNP kezdeményezte "szociális népszavazás, 2008" kampányfőnöke volt, melyet sikerre vezetett. A 2008. március 9-én megtartott ügydöntő népszavazás, mely a szociális népszavazási kérdések (Egyetért-e a vizitdíj, kórházi napidíj, valamint a tandíj eltörlésével?) esetében a Fidesz által támogatott "Igen"-ek elsöprő fölényét hozta (82%-84%, 50,51% részvételi arány mellett). [1] [7]
A 2010-es országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP budapesti területi listájáról nyert mandátumot, az október 3-ai önkormányzati választás eredményeként pedig a Fidesz és a KDNP jelöltjeként Budapest főpolgármestere lett. Főpolgármesteri tevékenységének egyik jelmondata a város rendezettségének megteremtése volt, ennek jegyében kiemelt figyelmet fordítanak az aluljárók rendjére, biztonságára és tisztaságára: szankcionálhatják, ha valaki oda tartósan berendezkedik, azt életvitelszerűen használja. Több évtizedes előkészítést követően 2014. március 28-án elkészült Budapest negyedik metróvonala, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István adott át a nagyközönségnek. 2013. július 20-tól a Fővárosi Önkormányzat közvetlen igazgatása alá került a Margit-sziget, ahol 2013. július 1-jén felavatták Európa egyik legnagyobb zenélő szökőkútját. [1]
A 2019. október 13-i önkormányzati választáson egyetlen budapesti főpolgármester-jelölt, Karácsony Gergely mögött sorakoztak fel az országos ellenzéki pártok, a Momentum, a DK, az MSZP, a Párbeszéd és az LMP, míg a Jobbik nem indított senkit. Végül Karácsony Gergely 50,86 százalékkal (353 595 szavazattal) győzelmet aratott Tarlós Istvánnal szemben, aki 44,10 százalékot ért el (306 609 szavazat). [8]
Tarlós István a választási vereséget követően az országos közlekedési és közszolgáltatási infrastruktúra fejlesztéséért felelős miniszterelnöki megbízott lett. [1]
Alapító tagja volt a Magyar Rendészettudományi Társaságnak, valamint a Baross Gábor társaságnak és a Széchenyi körnek is. A Katasztrófavédelmi- és Polgárivédelmi Tanács tiszteletbeli elnökévé választotta. Elnöke továbbá az óbudai Braunhaxler Egyesületnek, a Széchenyi Körnek, valamint a Keresztény Értelmiségi Szövetség elnökségének is tagja. [2]
1973 óta nős, felesége Nagy Cecília építőmérnök. Házasságukból három - ma már felnőtt - gyermekük született. [1]
A Matyóföld tájegység az Alföld északi részén, Borsod-Abaúj-Zemplén megye határán található. Kezdetben, a XIX. század elejétől a Mezőkövesden és környékén lakókat nevezták matyóknak. A Matyóföld egyedi népművészetéről híres, de később ide sorolták a népviseletében és hímzéseiben más hagyományú Tard és Szentistván községeket is.
A gyufa (régiesen gyújtó) egyik végén gyúlékony anyaggal bevont, dörzsölésre könnyen gyulladó, tűzgyújtásra vagy hőadásra használt éghető (fa)pálcika. Két legfontosabb változata a csak a speciális dörzsfelületen meggyulladó biztonsági gyufa vagy svédgyufa, illetve a gyakorlatilag bármely érdes felületen tűzre kapó, mindenen gyulladó gyufa.
Nagy Imre, az 1956-os forradalom miniszterelnöke újratemetése a kommunizmusból a demokráciába vezető magyar átmenet egyik legnagyobb hatású szimbolikus eseménye volt, 1989. június 16-án. Kádár János, a kommunista Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, akinek uralmához Nagy Imre kivégzése kötődött, megélte a néhai miniszterelnök hatalmas tömeget megmozgató újratemetését, amely a budapesti Hősök terén tartott ünnepélyes megemlékezéssel indult.