"...lenni annyi, mint valaki más számára jelenteni valamit...
Az ember, leglényege szerint szimbólum, üzenet, amely csak
Akkor jön világra, ha megértették, ha elismerte valaki.
Egyébként a létének nincs több jelentése vagy realitása,
mint valami feliratnak egy lakatlan csillagon lévő sziklán."
Angyal András
A szerzőről
Angyal András (1902-Erdély, 1960-Boston)
A test és a lélek egységén alapuló pszichológia és pszichopátia egyik kiváló képviselője. A Yale egyetemen tanulmányozta a kultúra befolyását az egyéniség visszafojtására, majd tizenkét éven át skizofréniai kutatásokat folytatott a worcesteri (Massachusetts állami) kórházban. 1945-től haláláig magánpraxist folytatott Bostonban.
Néhány műve:
- Foundations for a Science of Personality (USA, 1971)
- Neurosis and Treatment (USA, 1965)
- A Holistic Theory (USA, 1965)
A szerző az alapvetően elismert és elfogadott Maslow szükséglet-hierarchiát mutatja be, mely szerint az emberi létnek szüksége van bizonyos belső (lelki) és külső (fizikális) tényezőkre, hogy érvényre juttassa akaratát önmaga és a világ fölött. Ez a hierarchia nevéhez hűen lépcsőzetesen, mintegy rangsor szerint épül fel. Ez úgy érzékeltethető a legkönnyebben, ha a lépcsőfokokat külön, fontossági sorrendben vizsgáljuk.
Az első, s egyben legfontosabb lépcsőfok, az ember fennmaradásához elengedhetetlen feltétel, a szilárd fiziológia, vagyis az emberi élettan stabil mivolta. Ez a szint azokat a nélkülözhetetlen tényezőket foglalja magában, amelyek nélkül az emberi test fenntartása lehetetlen lenne: a hiánytalan, rendszeres táplálkozást.
A második fontos feltétel a Biztonság, amely egyaránt jelent nem nélkülöző vagyoni helyzetet, és fizikai biztonságot is.
A harmadik helyen a Kapcsolat áll, amely az emberek közötti kapcsolatokat jelképezi. Ez abból ered, hogy az embernek - társas lény lévén -, minden egyéb mellett szüksége van társakra is, s egyedül nem képes "normális" életet élni. Az emberi kapcsolatok rendszeres ápolása révén az egyén egy közösség részévé válik; ez növeli önbizalmát, erősíti öntudatát annak köszönhetően, hogy az embereknek is ugyanúgy szüksége van őrá.
Az így szerzett kapcsolatok kamatoztatásával az egyén Elismertséget szerezhet, s elérheti, hogy a többiek ne csak szeressék, hanem tiszteljék is. Az idézet itt kapcsolódik be a Maslow szükséglet - hierarchia értelmezésébe, s megállapítja, hogy az elismertség minden ember számára egyaránt fontos, függetlenül attól, hogy ez kisebb vagy nagyobb mértékben valósul meg. Ennek oka, hogy az ember ebben találja meg létének értelmét, cselekedeteinek helyességét.
Viszont mindez csak egyféleképpen valósulhat meg: ha az egyén tisztában van képességeivel, vagyis tudja, hogy mi az, amiben messze kiemelkedik az átlagos emberek közül. Általánosan elfogadott nézet, hogy mindenkinek van valamilyen nem hétköznapi szintű képessége, de gyakran egész élete során nem képes megtalálni. Ennek oka az önismeret hiánya, amely a fent említett "alapok" nélkül nehezen érhető el.
Ezzel nyitottá vált az út az ember számára a legmagasabb lépcsőfokig, az Önmegvalósításig, amellyel az egyén képességeinek tudatában, s azokhoz hűen képes alkalmazkodni a körülötte zajló világhoz. De ennek egyetlen módja, ha irányítja életének menetét, s nem hagyja, hogy az élet forgataga elragadja, Ha mindezt sikerrel elérte, hasznossá válhat mind önmaga, mind a társadalom számára, s immáron egy közösség részeként képes olyan erőfeszítésekre is, amelyekkel nemcsak a szervezeti célokat segíti, hanem egyéni szükségleteit is kielégíti. Ha a motiváció folyamata során az egyén nem tesz eleget létének kívánalmainak, az belső feszültséghez vezethet, amely egyfajta "kereső" magatartást vált ki, s addig nem nyugszik, amíg ki nem elégíti az említett szükségletet. A cél elérése után a belső feszültség csökken, s az egyén felkészülhet egy újabb ambíció beteljesítésére. Ez a mindennapi életbe átültetve egy konkrét célt jelent, amelyet az ember kitűz magának, s addig nem nyugszik, amíg el nem éri. Ez is lehet egy szükséglet.
"...lenni annyi, mint valaki más számára jelenteni valamit..."
Az idézet első része nem érzékeltethető megfelelően a Maslow szükséglet - hierarchiával, ezért külön kell értelmezni. Az ember egyedül nem képes még saját létéért sem küzdeni, ezért van szüksége társakra, akiknek jelent valamit. Éreznie kell, hogy nem hiába van a világon, s érdemes magáért a világért élnie. Minden ember egy-egy utánozhatatlan és egyedülálló individuum, amely egyben szimbólum is: a teremtés mindenhatóságának jelképe. Joggal kérdezi sok ember: Miért vagyunk e világon? Angyal András szerint minden ember egy-egy üzenetet hordoz, de ez csak akkor juthat a felszínre, ha elismerték az egyént.
Most vizsgáljuk meg más aspektusból a Maslow szükséglet-hierarchiát, felhasználva Angyal András idézetének második felét. Ha a társadalom peremére torlódott személyek szemszögéből vizsgáljuk ezeket a kérdéseket, akkor beláthatjuk, hogy ezen halandók számára lehetetlen akár csak az első lépcsőfokra való feljutás is. Így az ilyen embernek egyetlen jelentése van, amely az ember által megalkotott rendszerek tökéletlenségének bizonyítéka. Mivel az emberek kitaszított elemekként kezelik a fedél nélkül maradt személyeket, ők már nem képesek újra beilleszkedni a társadalomba.
S így az ilyen emberek "létének nincs több jelentése vagy realitása, mint valami feliratnak egy lakatlan csillagon lévő sziklán."
Kapcsolódó olvasnivalók
A Karácsonyfa története
A karácsonyfa eredetét Bálint Sándor népmondájában így írja le:
Amikor Jézus Krisztus Urunk a földön járt, a gonosz emberek elől bujdosnia kellett. Az Úrnak ellenségei már nyomában voltak, amikor egy fenyőfához ért. Alig volt lombja, azért ágai rejtették el Jézust, aki így meg is menekült üldözőitől.
Amit Koszovóról tudni illik
Koszovó vagy Kosovo (albánul Kosovë / Kosova; szerbül Косово и Метохија, Kosovo i Metohija, azaz Koszovó és Metohija) független állam Délkelet-Európa középső részén. Függetlenségét egyoldalúan, 2008. február 17-én kiáltotta ki a koszovói parlament, de az új állam elismerésének kérdése még viták kereszttüzében áll. 2008-ig Szerbia egyik tartománya, de az 1999-es koszovói háború óta az ENSZ felügyeli.
A húsvéti ünnepkör
Húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe, Jézus kereszthalálának és feltámadásának emlékére. A zsidó vallásban Pészachkor (jelentése elkerülni, kikerülni) ünneplik az egyiptomi rabságból való szabadulást. Magyarul a kovásztalan kenyér (macesz) ünnepének is nevezik, mert a fáraó annyi időt sem hagyott a zsidóknak az Egyiptomból való távozásra, ameddig a kenyerüket megkeleszthették volna, ezért a vízből és lisztből gyúrt kelesztés nélküli maceszt (pászkát) ették.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
A romantika vonásai egy szabadon választott mű alapján
A romantika a francia román szóból származik, jelentése: regényes. Ez a XIX. század jellemző korstílusa. Kiváltó oka, az hogy csalódtak a polgári társdalomban. A romantika korstílus, tehát a művészet valamennyi ágában megtalálható. A romantika kezdeményezői olyan polgárok voltak akik kiábrándultak a francia forradalomból és szembefordultak a felvilágosodással. A romantikus irodalom...
Költői én és a külvilág kapcsolatának ábrázolása Babits Mihály pályáján
Babits Mihály a huszadik század magyar irodalmának meghatározó személyisége. Költő, író, műfordító, és a századelő irodalmi közéletének egyik legnagyobb hatású szervező egyénisége. Részt vesz a Nyugat című irodalmi folyóirat szerkesztésében, egy ideig Móricz Zsigmonddal együtt szerkesztik a lapot, de összetűzéseik és ellentéteik miatt Móricz kilép a Nyugatból, átmegy a Kelet...
Juhász Gyula költői világának jellemzői
Helye és jelentősége a magyar irodalomban:
„Az elérhetetlen nosztalgiák és a kiapadhatatlan szomorúságok legtisztább hangú költője.”
A Nyugat első nemzedékének legtragikusabb sorsú lírikusa, legígéretesebb tehetsége volt. A pesszimista kedélyvilág, a mélabú, a bánat, a fájdalom költője. Társtalan magánya nem oldódott fel. Túlérzékeny, ingatag lelki...
