Középiskola > Kötelező olvasmányok > Kemény Zsigmond - Özvegy és leánya

A mű elején ismerkedünk meg Tarnóczynéval, aki férje, Sebestyén halála után teljhatalommal uralkodik a nagyszámú cselédségen, illetve lánya, Sára felett. Megtudjuk az előzményeket is, vagyis házas életük korábbi történéseit. Kiderül, hogy férje kicsapongó életmódot folytatott, de Tarnóczyné imákkal, intelmekkel és prédikációval sem tudta jobb belátásra bírni férjét. Ura inkább testvéréhez, özvegy Naprádiné Tarnóczy Judithoz fordult, vagy a szomszéd pápista család, Mikes Zsigmondék házába menekült.

Tarnóczy Sebestyén és Mikes Zsigmond, mint két régi jó barát abban is megállapodott, hogy Sára, és a Mikes család legkisebb fia, Kelemen egy pár lesz. Ám miután a férj meghal, az özvegy Tarnóczyné eltiltja gyermekét Sárától, mert úgy véli, hogy egy pápista nem lehet az ő leányának férje. Helyette a dúsgazdag Haller Péter fejedelmi tanácsost nézi ki.

Míg Tarnóczyné peres ügyeit intézi Szebenben, leányát az özvegy Naprádiné felügyeletére bízza. Sárának egyetlen szórakozása az olvasás. Érdeklődően tanulmányozza Naprádiné könyveit – főként a szerelemes történeteket –, mivel édesanyja házában ezekkel nemigen találkozott.

Sára Bethlen Istvánné házában nevelkedett, ahol egyedül Francisco históriáját ismerhette meg – ezt elő is adták az ott nevelkedett ifjú hölgyekkel. Francisco szerepét akkor egy ifjú lovag játszotta, akit Sára névről nem ismert, mindazonáltal szerelemre gyúlt az ifjú iránt.

Naprádiné is rájön, hogy Sára szíve nem Kelemenért, s nem is Haller Péterért dobban. Naprádiné is szerelmes, méghozzá Mikes Zsigmond testvérébe, Mikes Mihályba, s titokban reménykedik, hogy egyszer majd feleségül mehet hozzá.

Hazatér Mikes Zsigmond legidősebb fia, János, aki Lupuj vajda testőrségében szolgál már egy ideje. János is elmeséli a vele történteket: járt ő is Bethlen Istvánné udvarában, ahol az egyik ifjú hölgyet találta a legvonzóbbnak. Közben Kelemen, az öcs csak arról beszél, hogy nem láthatja szerelmét, Sárát.

A nagybáty okozza az egész regény konfliktusát amikor kitalálja, hogy szöktessék meg Sárát az otthonából, s vigyék el a Mikes várba, ahol majd Kelemen fogja várni. Tervei szerint apja kéri meg Tarnócsynétól a lányt, aki a szöktetés után már nem mondhat nemet.

Miután sikerül a leányrablás, a várban minden kiderül. Sára rájön, hogy ideálja –aki Francisco szerepét játszotta – nem más, mint Mikes János, Kelemen testvére. Kéri, hogy szökjenek el, s együtt legyenek boldogok. János megismeri a lányt, de palástolja érzéseit, majd elrohan a várból – úgy érzi, nem tehet mást, hiszen a lány testvére szerelme,.

Végül Sára beleegyezik, hogy Haller Péter felesége lesz. Közben a Mikes család azon tagjai, akik megszöktették a lányt, Moldva felé menekülnek, ugyanis a lányszöktetés főben járó bűn. Tarnócsyné azt reméli, hogy az ifjak megkapják méltó büntetésüket nemcsak a leányszöktetés miatt, hanem azért is, mert kezdte megutálni a családot.

A regény zárásaként Tarnóczyné megmondja leányának, hogy mennyire örül a Mikes családra kiszabott halálos ítéletnek. Arra azonban nem gondol, hogy a fejedelemnek köszönhetően megmenekülhet a család. Sára a hír hallatán bezárkózik a szobájába, majd végez magával.

Miután Tarnóczyné ördögi cselszövései visszaütnek rá, s megtudja, hogy egyetlen lánya halott, ő is holtan esik össze. A Mikes családban mindhárom fiú életben marad; János később szerez halálos sebesülést egy csatában. Naprádinét pedig nem Mikes Mihály, hanem Haller Péter veszi feleségül.

Anyját Sánta Erzsébetnek hívták. Apját, Rózsa Andrást korán elveszítette, mert lólopásért felakasztották. Mindez nagy hatással volt életének további alakulására. Analfabéta volt, 23 éves korában nem bizonyított, tehénlopási váddal került a szegedi börtönbe. Szökése után futóbetyárrá lett és hírhedt betyárkalandok sokasága kapcsolódott nevéhez. 60 kitudódott bűnesete ismert.

A kávé évszázadok óta az emberiség legkedveltebb élénkítőszere. Sokan a napot egy csésze kávéval és egy cigarettával kezdik. Rosszabb esetben reggelizés helyett. Míg némelyek a munkakezdést, mások az életüket nem tudják elképzelni kávézás nélkül. Egy szertartásos kávézás mellett eltervezhetjük egész napunkat.

A keleti sün (Erinaceus concolor) az emlősök (Mammalia) osztályának a sünalakúak (Erinaceomorpha) rendjéhez, ezen belül a sünfélék (Erinaceidae) családjához tartozó faj. Régebbi besorolások szerint a rovarevők (Eulipotyphla vagy régebben Insectivora) rendjébe tartozott. A keleti sünt leggyakrabban csak a sün névvel jelölik. Főleg a mesékben szerepel gyakran a régies sündisznó elnevezés is. Egyéb népies nevei a sül és a tüskésdisznó.

• Kemény Gábor - A Nyugat jelentősége a modern magyar szépirodalmi stílus kiteljesedésében / 2015, 24 oldal
  
  
• Keményffi-Tóth - Cukrászkönyv / 2007, 239 oldal
  
  
• Keményitőnap / 2007, 26 oldal
  
  
• Kemény Gábor - Tárgyiasító és allegorizáló metaforaalkotás Cholnoky László kisregényeiben / 2007, 17 oldal
  
  
• A keményítőnap / 2004, 7 oldal
  
  

Szent László Lengyelországban látta meg a napvilágot. Születésének éve a körülményeket egybevetve 1046-ra tehető. Atyja I. (Bajnok) Béla magyar király (1060-1063) volt, anyja Richéza, II. Miciszláv lengyel király leánya. László egész életében sok küzdelem és megpróbáltatás jellemzi. Mikoron méglen gyermekded volnál, Kihoza Béla király jó Magyarországba, Hogy dicsekednél te...

Ősvilági tragédia (boszorkányok, karizma, jelenések…stb), a középkori Skóciában játszódik (feudális hierarchia). Messzebb van Shakespeare korától, mint III. Richárd ideje. Mindkét főhős a hatalmat akarja, mire nincs törvényes lehetősége, azonban a Macbeth nem a nagy mechanizmusról, hanem az emberi lélekről szól. Itt egy gyilkosság áll a középpontban (Duncan király...

Külvárosi éj egyre táguló képeivel, a nyomasztó sötétet megtörő fel-felvillanó fényeivel egy eljövendő jobb világ reményét sugallja. József Attila a vers megírásának időpontjában került kapcsolatba a Munkáspárttal. Az est leírása egy konyhából indul („konyhánk már homállyal teli”). „A fény hálóját lassan emeli” mondat egy metafora. A fény lassan...