Középiskola > Kötelező olvasmányok > Móra Ferenc - Rab ember fiai

A történet a XVII. századi Erdélyben játszódik, Apafi Mihály (1632-1690) erdélyi fejedelem uralkodása idején. Apafit 1661-ben a törökök választották fejedelemmé, de hatalmának gyakorlását a törökök és a Habsburgok egyaránt akadályozták. Apafi a szulának hűségesküt tett, de a császári udvarral és a királyi Magyarországgal is tartania kellett a kapcsolatot. Megpróbálta elérni, hogy a török kiűzésére szövetkezett országokhoz önállóan is csatlakozhasson Erdély, ezért 1687-ben elfogták – élete utolsó időszakát búskomorságban élte le.

A Rab ember fiai ifjúsági történelmi regény. A Szitáry fiúk és apjuk története az író képzeletének szülöttei, de a történelmi helyzet, Erdély akkori állapotának leírása valóságos.

Apafi Kolozsvárott élő, tehetetlen erdélyi fejeledelem. A valódi kormányzó a Nagyváradon élő török basa, aki kénye-kedve szerint sarcolja az erélytelen Apafit. Számtalan a bujdosó szegény, az emberélet pedig hihetetlenül olcsó. Nem kevés az olyan ember sem, aki a lehetetlen helyzetet próbálja kihasználni: hazug, csaló kereskedők, fogadósok, stb. Az önző nemesek csak a maguk hasznát nézik.

Móra szeretettel és hitelesen mutatja be a sokat szenvedő, a megpróbáltatásokat erős szívvel álló, a szépre és igazra áhítozó, tiszta szívű erdélyi embereket.


Fontosabb szereplők:

- Apafi Mihály – Erdély fejedelme
- Apafi Mihályka – a fejedelem gyermeke, a Szitáry fiúk pajtása
- Szitáry Kristóf – Apafi hűséges embere
- Szitáry testvérek (Tamás és Ádám) – Szitáry Kristóf fiai
- Pipitér – Isten Sziget-i bujdosó, a rongyosok vezére, szegény erdélyi paraszt
- Buzáth Gáspár (később Ebeczki uram) – sárvári kapitány
- Hajdár basa – nagyváradi kormányzó, Erdély tényleges uralkodója
- Cselebi bég – Hajdár basa követe, igaz ember
- Piszliczár – hazug görög marhakereskedő, neve beszélő név (piszlicsár: „jelentéktelen, apró-cseprő)
- Murmuc – „egy bolond majom”
- Iluci – Piszliczár angyali leánya, a kis Ádám kiszemeltje
- Rongyosok – Pipitér „hada”: nincstelenek, árvák – gyerekek

A regény tizenhét rövidke fejezetből áll, de a történet folyamatos, fejezetről fejezetre követhető.

Apafi Mihály az egyik éjszaka rosszat álmodik: egy gonosz, sebes szárnyú sólyomról, mely elragadta tőle fejedelmi süvegét, mikor azt Mihályka fejére akarta helyezni. Később megjelenik Cselebi bég, aki előadja Apafinak, hogy Hajdár váradi basának „elszökött a sólyommadara, akivel vadászni szokott járni”. A madár említése felidézi a fejedelemben az éjszakai álmot.. Zavartan ígéretet tesz a török követnek, hogy ha a föld alól is, de előkeríti ura sólymát. Cselebi bég még azt is elmondja, hogy a basának aranyos szárnyú sólyommadara volt, Ilyet pedig már nem találni minden erdélyi bokorban.

Apafi hivatja is Szitáry Kristófot, hűséges vitézét, hogy rendbe tegyék ezt az aranyos szárnyú sólyomügyet. Elővesznek két selyemerszényt, beletesznek száz aranyat ebbe is, a másikba is, majd odakötözik mindkettőt a sólyom szárnyai alá. Mehet tehát a madár a basához.

Úgy is lesz. Szitáry Kristóf a két fiával útnak indul, hogy elvigye a sólyommadarat a basához. Útközben megszállnak Piszliczárnál, akinek van egy gyönyörű leánya, Iluci, valamint egy bolond majma, Murmuc. A majom még a gazdájánál is cserfesebb, eszesebb.

Az éjszaka folyamán a hazug Piszlicsár meglopja őket, így amikor Szitáryék a basához érnek, s átnyújtják a sólyommadarat, a basa felháborodik, hogy Apafi ki akarja gúnyolni. Szitáry rab lesz, s a rab ember fiai pedig az utcán találják magukat.

Ám ahol a legnagyobb a baj, ott a legközelebbi a segítség. A rab ember fiai megismerkednek Pipitérrel. Ő az, aki egész végig a két fiú mellett marad, s segíti őket, hírt hoz apjukról. Így kerülnek előbb-utóbb az Isten Szigetre, a rongyosok közé. Apjuk hosszú időn át raboskodik.

Apafi fejedelemnek fel sem tűnik, hogy fia, Mihályka is csatlakozik a rongyosokhoz. A két Szitáry fiú is itt van, így nagy az öröm, amikor a három jóbarát ismét együtt lehet. Pipitér vezetésével beveszik a Buzáth uram által védett Sárvár várát, egy csel segítségével. Apafi is megtudja, hogy mi történt – megígéri, hogy segít visszaszerzni a várat. A küzdelemben döbben rá, hogy fiai is a rongyosok között vannak a Szitáry fiúkkal együtt.

Kolozsvár és Erdély igaz ura beleegyezik, hogy Szitáry Kristófot szabadon engedjék. Rájönnek a turpisságra is, vagyis, hogy a kétszáz aranyat a hazug görög, Piszliczár vette el a Szitáryaktól. Ádám, a kisebbik fiú még láthatja szerelmét, Ilucit is.

A regény azzal ér véget, hogy találkozik a három Szitáry, s az Apafi családdal együtt boldogan megvacsoráznak. Apafi felajánlja Szitáry Kristóf számára a gaz Piszlicsártól elvett hídalmási kastélyt, amit ő boldogan el is fogad.

Árpád-házi Szent Erzsébet (német nyelvterületen gyakorta Thüringiai Szent Erzsébet) (Sárospatak, 1207 – Marburg, 1231. november 17.) II. András magyar király és merániai Gertrúd lánya. Születésének helyéről többféle elmélet létezik, ezek alapján Sárospatak, Óbuda és Pozsony jön szóba. A fentiek közül Sárospatak a leginkább elfogadott.

Az őssejtek a legtöbb, ha nem az összes többsejtű élőlényben megtalálható sejtek. Különlegességük, hogy mitotikus sejtosztódással széles körben képesek a szervezet speciális funkciót ellátó testi sejtjeivé differenciálódni. Az őssejtek kutatása az 1960-as években Ernest A. McCulloch és James E. Till kanadai kutatók eredményeiből indult ki.

A Blitzkrieg német kifejezés, magyar megfelelője: villámháború, amely főként a II. világháborúban a német Wehrmacht által indított különböző hadműveletek stratégiáját és taktikáját jelenti (Magát a "Blitzkrieg" kifejezést sohasem használták hivatalosan a németek).

• Dióssy Iván - Az anonim alkoholisták felépülési programja, a morálteológia tükrében / 2011, 73 oldal
  
  
• Móray Gábor - A digitális fényképezés alapfogalmai / 2002, 6 oldal
  
  
• Immunrendszer -Humorális és sejtes immunválasz / 2017, 60 oldal
  
  
• SZHF Tóth Mihály - Morálteológia bevezető / 1999, 48 oldal
  
  
• Dr. Tuba Iván - Morális, általános erkölcsteológia / 2006, 110 oldal
  
  

A mű a trilógia második része. Ábel elhatározza, hogy új életet fog kezdeni, immáron a városban. Útja során sokféle emberrel ismerkedik meg, az állomáson már rögtön becsapják, mikor megvetetik vele a kutyájának is a jegyet. A legfontosabb személy új életében Garmada úr lesz, akivel rendszeresen utazgat. A férfi a vonaton foghúzással foglalkozik. Mellé szegődik Ábel is...

Az 1825-től 1848-ig tartó magyar reformkort a nemzeti haladást sürgető nemesség formálta, an-nak törekvései határozták meg. Célja a politika, vagyis a társadalom működéséhez, irányításához fű-ződő eszmék rendszerének átalakítása, megújítása volt. E kor költőinek kiemelt fontosságú volt ez a téma, s mellette az emberiséggel, a történelemmel foglalkozó kérdések. Gyakran...

„Az „Iskola a határon”-nak egy első változatát megírtam 1948-49-ben, mégis visszavettem, már majdnem a nyomdából. Túl vázlatos volt, nem jó. Amellett nem láttam volna sok értelmét elkezdeni egy hosszabb publikációs tervet egy ilyen első kötettel, amit nem tudok folytatni. Tíz év múlva aztán kénytelen voltam összesűríteni egy regénybe, amit egyébként talán négy-öt...