Középiskola > Műelemzések > A vívódó Móricz hősök útja

Móricz Zsigmond (1879 – 1942) a magyar századforduló egyik legnagyobb alakja. Pályája a Nyugathoz kapcsolódott. Tehetségét Osvát Ernő fedezte fel, majd a Nyugatban jelent meg a Hét krajcár című novellája 1908-ban, ami meghozta neki az első sikereket és ismertté tette. Pályája alakulásában fontos szerepet játszott Ady Endre.

A magyar irodalomban Móricz Zsigmond ábrázolta először a vívódó hős figuráját. Ezek a vívódó hősök különleges egyéniségek, mély érzelmekkel, szenvedélyekkel és nagyratörő vágyakkal. Ki akarnak szabadulni a saját környezetükből, de visszahúzzák őket a körülmények és a saját hibáik. Vívódó hősei két világ, két ideológia, és főleg két asszony között őrlődnek. Elégedetlenek önmagukkal, a környezetükkel, magányosak és társtalanok. A jelenből valami jobb jövőre vágynak, de nincs merszük elvágni a múlthoz, a rokonsághoz fűződő szálakat. Sorsuk így csak a pusztulás lehet.

Jellemző, hogy Móricz Zsigmond hősei mindig és minden társadalmi szinten férfiak. Ezek a férfiak mindig két világ között vívódnak. E két világ egyike a van világa, ez a magyar ugar, a félfeudális primitív Magyarország, amiben élnek, a másik világ pedig a kell világa, a fejlett nyugati típusú kultúra és társadalom, ahová el szeretnének jutni.

Ezek a hősök nemcsak a van és a kell világa között vívódnak, hanem két asszony, asszonytípus között is. Az egyik a boldogasszony – feleség – típus, aki minden házimunkát tisztességesen elvégez, neveli a gyerekeket, de egyáltalán nem érti meg a férje lelkivilágát. A másik asszonytípus viszont meg van áldva a női praktikákkal, és megérti a férfi lelkét, lelki vívódásait. A főszereplők felesége mindig boldogasszony típus és a szereplő mindig a szépasszony típusú hölgyre vágyik.

A vívódó hősöket Móricz hozta a XX. századi magyar irodalomba. Igaz már a szabadságharc leverése után is próbálták megrajzolni egyesek a kor magyarjának belső ellentmondásait, a lázadó vágy és a beletörődés közti tétovázást -- Madách Imre Ádámja ebben az értelemben már vívódó. A kiegyezés után, a reménytelenség növekedésével a lázadó hősök helyébe kiábrándultak léptek. Mikszáthnál és Jókainál még elképzelhetetlen Móricz-szerű, vívódó hős. Ady Endréék nemzedékében jelent meg, mikor a megoldatlan kérdések sokaságában az emberek keresték a kedvező, jobb jövőbe vezető utat.

Móricz Zsigmond egyik legjellegzetesebb hőse az Úri muri (1927) főszereplője Szakhmáry Zoltán. Az úri muri dzsentri témájú regény. A dzsentri témát Mikszáthtól örökli, de jelentősen átalakítja. Szakhmáry Zoltán, a főhős, szeretne kiemelkedni a környezetéből, de pont a környezete miatt bukik el. A cselekményt elindító jelenet már felveti a regény teljes problémáját: az unalmat, a semmittevést, s a mindezzel szembenálló, újat teremteni vágyó akarat tehetetlenségét.

Zoltán több szempontból is kimagaslik a környezetéből, újságokat olvas és a 347 hold területű birtokán szeretne megvalósítani egy nyugati mintájú gazdaságot, mert elavultnak látja a magyar az egész magyar gazdaságot, benne a mezőgazdaságot is. A tanyájára földet hozat, hogy a különböző növények megéljenek, sőt még virágok is vannak ott, amiket tekinthetünk a műveltség, szép iránt való érdeklődés szimbólumának. A barátai is viszonylag gazdagok, jómódúak, viszont nekik megfelel a magyar gazdaság és társadalom szintje és egyáltalán minden, ahogy van, jó példa erre Csörgheő Csuli tanyája, amit az író nyomorlaknak nevez. Szakhmáry Zoltán egy “Pálma a Horto¬bágyon”.

Zoltán vívódik a két különböző típusú hölgy között is. A boldogasszony típus a felesége, Rhédey Eszter, aki otthon neveli a gyerekeket, végzi a házimunkát, igaz cseléd segítségével. A szépasszony típus pedig Rozika, egy fiatal lány, aki Zoltán tanyáján él. Sok mindent tanult Zoltántól, sok könyvet adott Zoltán a kezébe. Zoltán felesége nem érti meg a férje lelkét, Rozika a női praktikákkal megáldott szép, fiatal lány úgy tűnik megérti, de mikor Zoltán igazából megismeri kiábrándul belőle, Zoltánnak rá kell jönnie, hogy Rozikának nincs lelke.

Érdekes, hogy a legtöbb szereplőt mindig valamiféle becenéven szólítják, például Csuli, Borbíró, Igazmondó, míg Szakhmáry Zoltán mindig Zoltánnak nevezik. Az alkotó ezzel egyfajta felsőbbrendűséget fejez ki ezzel. Ez a mű nagyon szemléletesen mutatja be az újítani akaró egyén és a környezete ellentétét.

Szakhmáry Zoltán figuráját Móricz Zsigmond valószínűleg önmagáról mintázta, mert ő is hasonlóképpen vívódott a “magyar Ugar” és a nyugat, a felesége Holics Eugénia (Janka) és Simonyi Mária szerelme között, akit később feleségül is vett.

Ugyanúgy a dzsentrik sorsával foglalkozik Móricz a Rokonok című (1932) regényben is. Főhőse, Kopjáss István, mint egyszerű városi kistisztviselő, meg-választásáig művelt, széles látókörű, tiszta erkölcsű ember. De a nagy elszánások zátonyra futnak, kisiklanak. Hatalomhoz jutván nyomban megalkuvó lesz. Vonzódik az úri, könnyű élethez, megvesztegethetővé válik, meghunyászkodik. Alakja azt mutatja, hogy aki sorozatosan megalkuszik, annak értékes vonásai elvesznek, s a gazemberek közé kerül. A regény végén a főhős “meglövi magát”, de nem derül ki, meghal-e.

Fontos még Matolcsy Miklós, A fáklya című regény (1927) főhőse. az egyén és környezete tragikus ellentétét dolgozza fel. Matolcsy Miklóst, a lelkes papot le¬alacsonyítja a környezet. Pusztulásának a "magyar Ugar" a legfőbb oka, de oka a tehetetlensége, gyámoltalansága is. Móricz azonosul vele vívódásaiban, de ítélkezik is felette. Az újért küzdő lázzal azonosul, a tétovázást elmarasztalja.

Paraszti szinten is megjelenik a vívódó hős figurája a Sárarany című regényben (1909). E mű fejezeteit a Nyugat kezdte közölni 1909-ben. A mű címe utal a témára, arra, hogy a tehetség elvész a sárban, a civilizálatlan környezetben. Móricz szerint Kiskarán – az a falucska, ahol a regény játszódik – ugyanannyi tehetséges ember van, mint máshol de az adott körülmények között nem tud kibontakozni. Hiányzik hozzá a társadalmi háttér és a megfelelő képzés. A nép semmit sem tud a kormány, rendszerek változásáról. S ebben a világban megjelenik egy férfi, aki a maga primitívségében megőrizte ősi emberi erejét, a paraszt Don Juan. Turi Dani, a főhős, nyers és indulatos.

Turi Daninak sok földje van, és vagyona tovább gyarapodik. Ott van Turi Dani felesége Takács Erzsi, akit szeret, de ugyanakkor szemben áll vele. Ebben a regényben is ábrázolja a férfi és a nő feszült házassági viszonyát. Erzsi emészti önmagát, gyötrődik, mert nem tudja, de nem is akarja megérteni, elfogadni a férje világát. Dani gyűlöli őt, és nem tud nélküle élni. Mindenkit uralhat, de ezzel az egy lélekkel nem bír. Ez a két kemény természet küzd, átkozódik, vívódik a kis családban. Hamarosan szűk lesz neki a kiskarai határ és kevés a falu asszonya. Bora a zsellérlány anyagi hasznot remél Turi Dani szerelmétől. Mivel Turi Dani győzni akar a Takács Gyurival a lányért való versengésben, megszerzi a lányt. Később Dani úrinőre és grófi földre a vágyik. Így válik Turi Dani a századforduló földet akaró parasztságának képviselőjévé. A vágy teljesül halálra szereti a grófnét és agyonveri László grófot. A börtönben két asszonyra gondol a boldogasszony típusú feleségére és a szépasszony típusú Borára.

A móriczi vívódó hősök útja mindig ugyanazzal a szomorú tanulsággal fejeződik be. A fáklya, az Úri muri, a Rokonok és a Sárarany című regények mutatják, hogy a vívódó hős Móricz egész pályafutását végigkíséri. Kései műveiben az ilyen hősök már kevésbé karakterisztikusak. A Betyárban (1936) Dea kisasszony még vívódó hős, de nem főszereplő. Ábrázolásában már nyoma sincs annak a szeretetnek, együttérzésnek, melyet az író korábbi hősei alakjába halmozott. A régebbi vívódó hősök harc közben buktak el, Dea már nem harcol. Az asszony megmérgezi önmagát, s ezzel Móricz véglegesen szakít a két világ között álló, a környezettel s önmagával hatalmas harcot vívó hős típusával.

Több regény alapján is állíthatjuk a Móricz Zsigmond által alkotott hősök minden regényben vívódnak a két világ és a két asszony között. Látható, hogy ez a vívódás szinte minden társadalmi szinten megjelenik, a paraszttól a hivatalnokon ás a dzsentriig.

Johannes Gensfleisch zur Laden zum Gutenberg, (Mainz, 1400 körül – 1468. február 3.) a mozgatható betűelemekkel való könyvnyomtatás, a betűfém, a kézi öntőkészülék, a nyomdafesték, szedő-sorjázó vagy más néven szedővas (winkel), a kézisajtó és a festékező labdacs európai feltalálója. Apja neve Friele Gensfleisch zur Laden volt, anyjáé Else Wyrich von Gutenberg, a fiú tehát az ő nevét vette föl.

A Tunguz-esemény 1908. június 30-án reggel 7 óra 13 perckor Szibéria középső részén az Alsó-Tunguszka és a Léna folyók között a légkörbe lépett, majd felrobbant tűzgömb volt. Kelet-délkelet felől nyugat-északnyugat felé haladt, viszonylag lapos (5-22 fokos) szögben süllyedve mintegy 4-500 kilométert tett meg, majd mintegy 5-8 kilométer magasságban felrobbant.

Az Inka Birodalom egy a XII-XIII században létesült dél-amerikai rabszolgatartó indián birodalom, amely legnagyobb kiterjedésekor a jelenlegi Perut, Bolíviát, Ecuadort és Chile északi részét foglalta magába. Az inkák egy történelmi fejlődés utolsó szakaszának voltak főszereplői. Az Inka Birodalom egyike volt a világ legnagyobb és legrejtélyesebb kultúráinak.

• Mezőgazdasági gépek összköltségei / 2010, 13 oldal
  
  
• Gyáni Gábor - Kollektív emlékezet vagy történetírás? / 2014, 11 oldal
  
  
• Az Agincourti ütközet / 2010, 19 oldal
  
  
• Kádár Krisztina - Veleszületett, bal jobbshunttel járó szívbetegségek felnőttkorban, Pitvari septumdefectusok, Ductus botalli persistens / 2009, 37 oldal
  
  
• László Zoltánné - Milyen feladatokat kell elvégezni az áruátvétel előkészítéséhez és lebonyolításához kapcsolódóan II / 2010, 27 oldal
  
  

Örkény István közkedvelt egyperces novelláinak egyik darabja a Ballada a költészet hatalmáról. Örkény valamennyi egypercesét jellemzi a groteszk látásmód. Maga az író fogalmazza meg bevezetőnek szánt Arról, hogy mi a groteszk című elbeszélésében a groteszk mint esztétikai minőség mibenlétét. A groteszk egy olyan állapotot jelenít meg, melynek mind a gondolati, mind pedig a képi...

Ebben a műben az író a polgárság beteg mivoltát ábrázolja, a polgárok életének kilátástalanságával. A Varázshegy betegségregény. Egy tüdőszanatóriumban játszódik, ahol mindenki beteg, s nem is hisznek az egészséges ember létében, s ahol különféle alakok, különféle véleményekkel a reménytelenül beteg polgárságot példázzák. Itt az emberek megfeledkeznek az időről, de az idő...

Két nagy verse van, amelyek szintézis (összegző) versek. A Dunánál és a Hazám „megrendelésre” készültek, bizonyos értelemben „programversek”. A Szép Szó önálló kötetekben is megjelent különszámaihoz írta őket a költő bevezető versnek, de túlnőttek az alkalom keretein. A Dunánál A szép Szó negyedik-ötödik száma Mai magyarok régi magyarokról...