Középiskola > Műelemzések > A vívódó Móricz hősök útja

Móricz Zsigmond (1879 – 1942) a magyar századforduló egyik legnagyobb alakja. Pályája a Nyugathoz kapcsolódott. Tehetségét Osvát Ernő fedezte fel, majd a Nyugatban jelent meg a Hét krajcár című novellája 1908-ban, ami meghozta neki az első sikereket és ismertté tette. Pályája alakulásában fontos szerepet játszott Ady Endre.

A magyar irodalomban Móricz Zsigmond ábrázolta először a vívódó hős figuráját. Ezek a vívódó hősök különleges egyéniségek, mély érzelmekkel, szenvedélyekkel és nagyratörő vágyakkal. Ki akarnak szabadulni a saját környezetükből, de visszahúzzák őket a körülmények és a saját hibáik. Vívódó hősei két világ, két ideológia, és főleg két asszony között őrlődnek. Elégedetlenek önmagukkal, a környezetükkel, magányosak és társtalanok. A jelenből valami jobb jövőre vágynak, de nincs merszük elvágni a múlthoz, a rokonsághoz fűződő szálakat. Sorsuk így csak a pusztulás lehet.

Jellemző, hogy Móricz Zsigmond hősei mindig és minden társadalmi szinten férfiak. Ezek a férfiak mindig két világ között vívódnak. E két világ egyike a van világa, ez a magyar ugar, a félfeudális primitív Magyarország, amiben élnek, a másik világ pedig a kell világa, a fejlett nyugati típusú kultúra és társadalom, ahová el szeretnének jutni.

Ezek a hősök nemcsak a van és a kell világa között vívódnak, hanem két asszony, asszonytípus között is. Az egyik a boldogasszony – feleség – típus, aki minden házimunkát tisztességesen elvégez, neveli a gyerekeket, de egyáltalán nem érti meg a férje lelkivilágát. A másik asszonytípus viszont meg van áldva a női praktikákkal, és megérti a férfi lelkét, lelki vívódásait. A főszereplők felesége mindig boldogasszony típus és a szereplő mindig a szépasszony típusú hölgyre vágyik.

A vívódó hősöket Móricz hozta a XX. századi magyar irodalomba. Igaz már a szabadságharc leverése után is próbálták megrajzolni egyesek a kor magyarjának belső ellentmondásait, a lázadó vágy és a beletörődés közti tétovázást -- Madách Imre Ádámja ebben az értelemben már vívódó. A kiegyezés után, a reménytelenség növekedésével a lázadó hősök helyébe kiábrándultak léptek. Mikszáthnál és Jókainál még elképzelhetetlen Móricz-szerű, vívódó hős. Ady Endréék nemzedékében jelent meg, mikor a megoldatlan kérdések sokaságában az emberek keresték a kedvező, jobb jövőbe vezető utat.

Móricz Zsigmond egyik legjellegzetesebb hőse az Úri muri (1927) főszereplője Szakhmáry Zoltán. Az úri muri dzsentri témájú regény. A dzsentri témát Mikszáthtól örökli, de jelentősen átalakítja. Szakhmáry Zoltán, a főhős, szeretne kiemelkedni a környezetéből, de pont a környezete miatt bukik el. A cselekményt elindító jelenet már felveti a regény teljes problémáját: az unalmat, a semmittevést, s a mindezzel szembenálló, újat teremteni vágyó akarat tehetetlenségét.

Zoltán több szempontból is kimagaslik a környezetéből, újságokat olvas és a 347 hold területű birtokán szeretne megvalósítani egy nyugati mintájú gazdaságot, mert elavultnak látja a magyar az egész magyar gazdaságot, benne a mezőgazdaságot is. A tanyájára földet hozat, hogy a különböző növények megéljenek, sőt még virágok is vannak ott, amiket tekinthetünk a műveltség, szép iránt való érdeklődés szimbólumának. A barátai is viszonylag gazdagok, jómódúak, viszont nekik megfelel a magyar gazdaság és társadalom szintje és egyáltalán minden, ahogy van, jó példa erre Csörgheő Csuli tanyája, amit az író nyomorlaknak nevez. Szakhmáry Zoltán egy “Pálma a Horto¬bágyon”.

Zoltán vívódik a két különböző típusú hölgy között is. A boldogasszony típus a felesége, Rhédey Eszter, aki otthon neveli a gyerekeket, végzi a házimunkát, igaz cseléd segítségével. A szépasszony típus pedig Rozika, egy fiatal lány, aki Zoltán tanyáján él. Sok mindent tanult Zoltántól, sok könyvet adott Zoltán a kezébe. Zoltán felesége nem érti meg a férje lelkét, Rozika a női praktikákkal megáldott szép, fiatal lány úgy tűnik megérti, de mikor Zoltán igazából megismeri kiábrándul belőle, Zoltánnak rá kell jönnie, hogy Rozikának nincs lelke.

Érdekes, hogy a legtöbb szereplőt mindig valamiféle becenéven szólítják, például Csuli, Borbíró, Igazmondó, míg Szakhmáry Zoltán mindig Zoltánnak nevezik. Az alkotó ezzel egyfajta felsőbbrendűséget fejez ki ezzel. Ez a mű nagyon szemléletesen mutatja be az újítani akaró egyén és a környezete ellentétét.

Szakhmáry Zoltán figuráját Móricz Zsigmond valószínűleg önmagáról mintázta, mert ő is hasonlóképpen vívódott a “magyar Ugar” és a nyugat, a felesége Holics Eugénia (Janka) és Simonyi Mária szerelme között, akit később feleségül is vett.

Ugyanúgy a dzsentrik sorsával foglalkozik Móricz a Rokonok című (1932) regényben is. Főhőse, Kopjáss István, mint egyszerű városi kistisztviselő, meg-választásáig művelt, széles látókörű, tiszta erkölcsű ember. De a nagy elszánások zátonyra futnak, kisiklanak. Hatalomhoz jutván nyomban megalkuvó lesz. Vonzódik az úri, könnyű élethez, megvesztegethetővé válik, meghunyászkodik. Alakja azt mutatja, hogy aki sorozatosan megalkuszik, annak értékes vonásai elvesznek, s a gazemberek közé kerül. A regény végén a főhős “meglövi magát”, de nem derül ki, meghal-e.

Fontos még Matolcsy Miklós, A fáklya című regény (1927) főhőse. az egyén és környezete tragikus ellentétét dolgozza fel. Matolcsy Miklóst, a lelkes papot le¬alacsonyítja a környezet. Pusztulásának a "magyar Ugar" a legfőbb oka, de oka a tehetetlensége, gyámoltalansága is. Móricz azonosul vele vívódásaiban, de ítélkezik is felette. Az újért küzdő lázzal azonosul, a tétovázást elmarasztalja.

Paraszti szinten is megjelenik a vívódó hős figurája a Sárarany című regényben (1909). E mű fejezeteit a Nyugat kezdte közölni 1909-ben. A mű címe utal a témára, arra, hogy a tehetség elvész a sárban, a civilizálatlan környezetben. Móricz szerint Kiskarán – az a falucska, ahol a regény játszódik – ugyanannyi tehetséges ember van, mint máshol de az adott körülmények között nem tud kibontakozni. Hiányzik hozzá a társadalmi háttér és a megfelelő képzés. A nép semmit sem tud a kormány, rendszerek változásáról. S ebben a világban megjelenik egy férfi, aki a maga primitívségében megőrizte ősi emberi erejét, a paraszt Don Juan. Turi Dani, a főhős, nyers és indulatos.

Turi Daninak sok földje van, és vagyona tovább gyarapodik. Ott van Turi Dani felesége Takács Erzsi, akit szeret, de ugyanakkor szemben áll vele. Ebben a regényben is ábrázolja a férfi és a nő feszült házassági viszonyát. Erzsi emészti önmagát, gyötrődik, mert nem tudja, de nem is akarja megérteni, elfogadni a férje világát. Dani gyűlöli őt, és nem tud nélküle élni. Mindenkit uralhat, de ezzel az egy lélekkel nem bír. Ez a két kemény természet küzd, átkozódik, vívódik a kis családban. Hamarosan szűk lesz neki a kiskarai határ és kevés a falu asszonya. Bora a zsellérlány anyagi hasznot remél Turi Dani szerelmétől. Mivel Turi Dani győzni akar a Takács Gyurival a lányért való versengésben, megszerzi a lányt. Később Dani úrinőre és grófi földre a vágyik. Így válik Turi Dani a századforduló földet akaró parasztságának képviselőjévé. A vágy teljesül halálra szereti a grófnét és agyonveri László grófot. A börtönben két asszonyra gondol a boldogasszony típusú feleségére és a szépasszony típusú Borára.

A móriczi vívódó hősök útja mindig ugyanazzal a szomorú tanulsággal fejeződik be. A fáklya, az Úri muri, a Rokonok és a Sárarany című regények mutatják, hogy a vívódó hős Móricz egész pályafutását végigkíséri. Kései műveiben az ilyen hősök már kevésbé karakterisztikusak. A Betyárban (1936) Dea kisasszony még vívódó hős, de nem főszereplő. Ábrázolásában már nyoma sincs annak a szeretetnek, együttérzésnek, melyet az író korábbi hősei alakjába halmozott. A régebbi vívódó hősök harc közben buktak el, Dea már nem harcol. Az asszony megmérgezi önmagát, s ezzel Móricz véglegesen szakít a két világ között álló, a környezettel s önmagával hatalmas harcot vívó hős típusával.

Több regény alapján is állíthatjuk a Móricz Zsigmond által alkotott hősök minden regényben vívódnak a két világ és a két asszony között. Látható, hogy ez a vívódás szinte minden társadalmi szinten megjelenik, a paraszttól a hivatalnokon ás a dzsentriig.

A képernyőhasználat mindennapi életünk részévé vált, legyen szó munkáról, tanulásról, vagy szórakozásról. A hosszan tartó, képernyő előtt töltött idő viszont egészségügyi problémákat okozhat, beleértve a hátfájást, a szemfáradtságot és a kézfej zsibbadását, vagy akár ínhüvely-gyulladást. Ezek a tünetek sokszor az ergonómia, vagyis a nem megfelelő munkakörnyezetre vagy testtartásra vezethetők vissza.

A LEGO az egyik legsikeresebb építőjáték védjegye. Az eredetileg kis családi vállalkozás napjainkra a világ egyik legelismertebb játékgyártójává nőtte ki magát. A cég nevét 1934-ben találta ki az alapító. Alapja a "leg godt" kifejezés, ami dánul annyit tesz: "jót játszani". (Elterjedt, de téves az a feltételezés, hogy a szó latin eredetű és azt jelenti: "összerakok", mivel a lego latinul azt jelenti, hogy olvasok).

A Trilobita, vagyis a háromkaréjú ősrák kb. 250 millió évvel ezelőtt halt ki. Ízeltlábú, tengerben élő állatfaj, amely erős kitinpáncéllal rendelkezett, s a Földön igen elterjedtnek számított. Nagy számuk miatt fontos táplálékforrásként szolgáltak a tengerben élő ragadozók számára. A trilobiták rendkívül jól ismert fosszíliák, s talán a második helyet kaphatják a népszerűségi listákon a dinoszauruszok után.

• Sziray-Gaul - Vállalati információs rendszerek I / 2006, 180 oldal
  
  
• Farkas Mária - A romák eredetéről - európai megjelenésükről / 2002, 5 oldal
  
  
• Hő- és áramlástechnikai gépek II / 2006, 38 oldal
  
  
• Az AX.25 protokoll / 2000, 23 oldal
  
  
• Bedők Dávid - Webfejlesztés alapjai / 2017, 55 oldal
  
  

Timár Mihály egyszerű hajóbiztosból vált gazdag emberré, "arany emberré". Ebben közrejátszott a szerencséje, és az esze. Minden cselekedetét végigkíséri saját vívódása két élete között. Az "arany ember" jelzőt jócselekedeteiért, és félelmetes szerencséjéért aggatták rá. De vajon tényleg "arany ember" volt Timár Mihály? Tőkéjét, azaz üzletének alapjait jogilag tiszta úton...

A magyar költészetben talán Arany János volt az, akinek szívéhez legközelebb a ballada műfaja állt. Egy kevésbé ismert műve a Vörös Rébék. A balladát öreg korában, 1877-ben a Margitszigeten írta, ezért az Őszikék versei közé soroljuk. Az ekkor írt verseket még családja elől is rejtegette, bár ez alatt a pár hónap alatt több költeménye született, mint az eddig eltelt húsz év...

A klasszicizmus és az azzal paradox egységbe fonódó preromantika legnagyobb lírikusa. 1776-ban Egyházashetyén született, jómódú birtokos nemesi családból. Sopronban tanult, rövid ideig Keszthelyen önkéntes katona volt, majd kemenessömjéni birtokán gazdálkodott. Feleségül vette Dukai Takács Zsuzsannát, s 1804-ben a Somogy megyei Niklára költözött. Irodalmi próbálkozásait barátja, Kis...