Középiskola > Kötelező olvasmányok > Albert Camus - A pestis (tartalom)

Albert Camus (1913-1960) francia író és filozófus, az egzisztencializmus egyik meghatározó alakja. Az ember és az őt körülvevő világ kapcsolatára jellemző paradoxont abszurdnak nevezi. Az embernek jogos igényei vannak a világ felé: elvárja, hogy megismerhető legyen, otthonos és ésszerű, de kérdéseire nem kap megnyugtató választ. A sorsot pedig inkább ellenségesnek, mint gondoskodónak látja.

„Felmagasztalom az embert, azzal szemben, ami rátapos.”

Camus 1947-ben megjelent könyve a Pestis, melyben egy fiktív pestisjárványt mutat be. A történet egyetlen bizonytalan pontja a pontos időpont, minden egyebet (helyszín, a betegség tünetei, a szereplők reakciói, stb.) részletesen és realisztikusan mutat be. Ezzel valószínűleg azt sugallja az író, hogy bármikor megtörténhet egy ilyen katasztrófa. Fő témája a viszonylagosság (orvostudomány) és a halál harca.

A mű 5 fejezetre tagolódik, melyben a pestis 5 stációját követhetjük nyomon:

1. A patkányok elözönlik a várost és megdöglenek.

2. Az emberek megbetegszenek, hasonló tüneteket produkálva, mint a patkányok: daganatok, tályog, láz, helyi gyulladások, szörnyű szag, stb. A leírásban naturalista módon: igen részletesen mutatja be a tüneteket.

3. Egyre szaporodnak a halottak, a város vezetői kénytelenek elismerni a járványt. Karantént rendelnek el: senki sem hagyhatja el a várost. A halottak számának emelkedésével a temetések egyre személytelenebbé válnak, a végén már villamosokkal szállítják a krematóriumba a halottakat. Az emberek belefásultak a halálesetek sorozatossá válásába ahogy Tarrou mondja: minden egyes nap halottak napja volt.

4. Tetőpont: a bíró kisfia halálának részletes leírása. Minden lényeges szereplő végignézi a kisfiú szótlan haldoklását, mert egy újfajta szérummal próbálnak segíteni rajta. Az esemény megrendítő hatású, a jelenlevőket a létezés abszurd voltával szembesíti.

5. Egészséges patkányok bújnak elő, elkezdenek gyógyulni a betegek, megszűnik a pestis.

A helyszín, Oran egy teljesen jellegtelen, múlttalan algériai kisváros. A lakosok egyhangúan tengetik benne az életüket. A katasztrófa során derül ki, hogy mennyi érték rejtőzik az unalmas felszín alatt. Mondhatnám: Oranban semmi pótolhatatlan nincs, ami a járvány során elveszhet, csupán az emberek, aki benne laknak. Az ő szeretetük és összetartásuk ad értelmet a járvány elleni küzdelemnek. Az egymástól elszakított emberek lassan felhagynak a levelezéssel, mert érzik, hogy a nyelv nem tudja visszaadni azokat az érzelmeket és lelkiállapotot, amelyeket közvetíteni szeretnének.

A regénynek nincs egyetlen főhőse, szereplői egy-egy attitűdöt személyesítenek meg a csapás idején. Rieux doktor, akinek naplója a regény vázát adja, remény és megalkuvás nélkül száll szembe a betegséggel. Tisztában van vele, hogy nem tudja a betegeket meggyógyítani, tennivalója a betegség adminisztrációjában és a betegek elkülönítésében merül ki. Nem ítéli el a szökni próbálókat, a segítség elől elzárkózókat sem, tiszteletben tartja a döntésüket. Egyedül Paneloux atya tudja kihozni a sodrából, amikor a járványt Isten büntetéseként állítja be.

Tarrou: az ápoló, aki hajdan részese volt a forradalmi mozgalomnak. Rájött, hogy bűnt követett el, amikor azt gondolta, hogy a szép célok szentesíthetik a sok gyilkolást, amit véghezvittek, ezért vezeklésnek tekinti a pestisjárványban nyújtott segítséget. (Ahogy ő mondja: nincs más lehetőség, mint szentté válni.)

Paneloux atya az abszolútum képviselője. Tudja, hogy nem talál mindenre magyarázatot, de hisz egy felsőbb értelemben. Az egész értékrendje megrendül a kisfiú halálakor. Kisvártatva pestishez hasonló, de bizonytalan tünetekkel meghal. Nem világos, hogy betegség végez vele, vagy az világnézeti összeomlás.

Rambert: az újságíró, aki a pestis idején a városban rekedt. Minden módon megpróbál kijutni a vesztegzárból, mert elviselhetetlennek tartja a távolságot maga és szerelme között és minden napot, amit egymás nélkül töltenek el. Mikor másodszorra is meghiúsul szabadulási kísérlete, feladja a további próbálkozásokat, és beáll a mentőosztagba.

Grand, a hivatalnok, aki elvész a részletek között. Irodalmi művön dolgozik, de folyton belegabalyodik a jelzőkbe, ezért nem jut tovább az első mondatnál. Camus ezzel azt érzékelteti, hogy a nyelv tökéletlen eszköz, nem tud minden jelenséget, gondolatot maradéktalanul visszaadni, de ez nem szabad, hogy elvegye az alkotásra áhítozó ember kedvét. A nyelv közvetítő eszköz, tökéletlensége ellenére átviszi a mondandó lényegét.
Grand alapvető tulajdonsága a távolságtartás. Nem tud mit kezdeni a túl közeli élményekkel, eseményekkel, személyekkel, ezért hagyta el a felesége, ezért vállalja a pestis adminisztrációját. Félénksége miatt nem fejlődik, amíg meg nem betegszik. Ez a halálközeli élmény tudja csak átlendíteni a saját korlátain. Mit mond erre Camus?

„Hogy éljünk úgy, hogy ne vesztegessük el az időnket? Éljük át egész terjedelmében.”

Cottard, a magánzó az egyetlen, aki elemében érzi magát a pestis idején. Nem világos, miért üldözték eddig, csak alvilági kapcsolatairól tudunk. Láthatóan, örül annak, hogy mások is átérzik azt a szorongást, ami azelőtt az ő osztályrésze volt és az üzlet is jól megy. Az embercsempészekkel is ő hozza össze Rambert. A járvány visszahúzódásakor elfogja az aggodalom, hogy a rendőrség ismét „előveszi”. Rettegése olyannyira elhatalmasodik rajta, hogy elébe megy végzetének: lövöldözni kezd az ablakából az ünneplő járókelőkre.

A történet vázát Rieux doktor naplója és Tarrou jegyzetei adják. Ez jelzésértékű: nekik kettőjüknek van beleszólásuk a történetbe.

Az ő viselkedésük és véleményeik metszete adja meg Camus viszonyát az egzisztencializmushoz: az embernek joga van a saját életét, céljait előtérbe helyezni, de nem feledkezhet meg arról, hogy szociális lény, és nem hagyhatja cserben a neki kiszolgáltatott embereket. A közösség felé elhivatott ember szélsőséges helyzetekben szélsőséges alternatívák előtt találja magát. Ilyen esetekben nem mindig adódik lehetőség a „jó” döntésre. A házastársi és az orvosi eskü is szent, bármelyiket választja is, a másikat meg kell szegnie.

A történet azért aktuális, mert bármely élethelyzetre kiterjeszthető, amelyben az ember korlátozva, szeretteitől elszakítva érzi magát. A család, létbiztonság, egészség nem magától értetődő javak, hanem kiváltság. Akkor tudunk megbirkózni a hétköznapi és a rendkívüli nehézségekkel, ha ezt szem előtt tartjuk.

A munka ünnepe a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt, minden év május 1-jén tartandó ünnepség, hivatalos állami szabadnap, mely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat hivatott megünnepelni. Május 1-je hasonló tartalommal katolikus ünnep is, Munkás Szent József, a munkások védőszentje tiszteletére.

Magyarország 1920. június 4-én írta alá Trianon kastélyában az I. világháborút lezáró békét. A Trianoni békeszerződés gazdasági-társadalmi hatásait tekintve a magyar történelem legsúlyosabb tehertétele volt, mely egyaránt sújtott és sújt napjainkban is minden magyar állampolgárt nemzeti, vallási és politikai hovatartozás nélkül.

Alphonse „Al” Gabby May Capone („a Sebhelyes”), (USA, New York, Brooklyn, 1899. január 17. – Florida, 1947. január 25.) gengszter. 26 éves korára ravasz és éleselméjű bűnözővé vált, aki hatalmas pénz felett uralkodott, minden idők egyik leghatalmasabb bűnvezéreként markában tartotta egész Chicagót, a város rendőreinek mintegy fele az ő alkalmazásában állt.

• Bulkvai Albertné - Termékkészítés, ruha / 2011, 26 oldal
  
  
• Albert Einstein - On The Theory Of Relativity / 1998, 2 oldal
  
  
• Idézetek Albert Einsteintől angolul / 2004, 3 oldal
  
  
• Dávid-Albert - Kit nevez Ön barátnak / 2015, 36 oldal
  
  
• Alberti Ágnes - Szacharidok / 2016, 48 oldal
  
  

A negyvenes években a történelmi események Camus figyelmét a közösségi problémák felé fordították. A pestis keletkezésének élményi háttere az embereket elválasztó, a száműzetés érzését keltő háború és megszállás; ill. a közös harc és a szolidaritás érzésének átélése az ellenállásban. Camus személyes tapasztalata, hogy a már elidegenedett, 20. századi ember sem élhet...

Rövid tartalom Kopjáss István telefonbeszélgetés hallatára ébred, a felesége az egyik barátnőjével komonikál, és pácolt nyúl receptet kér. Előző napon a zsarátnoki közgyűlés, Kopjáss Istvánt, a helyi kultúrtanácsnokot főügyésszé választotta. Makróczy, az elődjét megbuktatták, és egy jelentéktelen embert választottak helyére. Kopjáss István körül minden és mindenki...

Az olasz városállamok meggazdagodott polgársága vagyona birtokában új életformát alakított ki, új eszméket kezdett a magáévá tenni. Megnőtt az egyéniség szerepe. Az új stílusú életfelfogás feltámasztotta az ókori görög és római kultúrát, visszhangra talált benne az antik műveltség emberközpontúsága. Tudatosan tárták fel a múlt emlékeit, felkutatták a latin és a görög...