Petőfi Sándor Az apostol c. művében a főhős, szilveszter személyiségének fejlődését és mozzanatokban elénk tárt életútját ismerhetjük meg. A fejlődés leginkább belső monológok által mutatkozik meg. A "szőlőszem-monológ" 16-17 évesen fogalmazódik meg a főhősben a világtörténet olvasása közben.
A monológ rímtelen, szerkezetileg három részre tagolható. A "szőlőszem-monológ" párhuzamba állítható a költő Az ítélet c. versével.
Az első egység elejéből rögtön kiderül, hogy egy metaforával a szőlőszem és a Föld azonossá lesz. Itt filozofikus tartalmú gondolatokat olvashatunk: a szőlőszem megéréséhez egy egész nyár kell, nem csoda hát, hogy a világ "megéréséhez" évmilliókra van szükség. A gondolkodó Szilveszter igen bizakodó a jövővel kapcsolatban: "bizonyára meg fog érni egykor". És ha megérik a Föld, akkor a nép boldogan lakomázik belőle, tehát a fejlődésnek meglesz a gyümölcse. "A szőlő a napsugaraktul érik", állapítja meg Szilveszter, s az allegorikus gondolatmenetet folytatva a Föld éréséhez szükséges napsugaraknak az emberek lelkét nevezni meg. "Csak a nagy lélek, s ez ritkán terem; / Hogyan kívánhatnók tehát, hogy / A föld hamar megérjék? ..." szilveszter tehát türelmes, szerinte nem kell sürgetni a természetes folyamatokat. Az egységen egy jól kidolgozott, komplex kép vonul végig.
A második egység szerkezeti határa az "Érzem, hogy én is egy sugár vagyok" tagmondat, ugyanis itt jelenik meg először a monológ során a "lírai én". Szilveszter úgy érzi, hogy küldetése van a világban. A "nagy szüret" elérkezése akkor lesz, amikor tehetségével és elhivatottságával hozzátehet valamit a világ előrejutásához. A főhős úgy gondolja, az ő műve nem lesz kiemelkedően nagy, de legalább mű lesz, és ez a tudat segít neki az újrakezdésben a kudarcok után, valamint értelmet ad a halálának: ". életemnek a tudat erőt ad, / Halálomnak pedig megnyugovást." Az emberi élet parányi időtartam a világ megéréséhez képest, ezért kell újrakezdeni, és nem elvesztegetni az időt. "Mi a célja a világnak? / Boldogság! S erre eszköz? A szabadság! / Szabadságért kell küzdenem.": ebben a három sorban Petőfi világszemléletére ismerhetünk, amely lényege abban áll, hogy az emberiség fő célja a boldogság elérése, ennek eszköze pedig az egyéni illetve nemzeti függetlenség kivívása.
A harmadik szerkezeti rész a "fogadjatok, ti szabadság vitézek" tagmondattal indul, amelyben az eddig szabadságért elhunyt, illetve ezután meghalni kész emberekhez szól Szilveszter egyes szám második személyben. Itt esküszik hűséget a szabadságnak, illetve kimondja, hogy kész az életét is adni a haza illetve a világ sorsának jobbá tételéért: "S hahogy véremben lesz egy pártütő csepp, / Kiontom azt."
A "szőlőszem-monológ" jól tanúsítja azt, hogy Petőfi sok meggyőződésében fellelhető elemet szőtt Szilveszter életébe, sorsába; így bátran tekinthetünk erre a monológra Petőfi eszméinek lecsapódása, kivonataként.
Bár általánosan elfogadott gondolat, hogy a zuhanyozás víztakarékosabb, így kevésbé környezetterhelő tevékenység, mint a fürdés, egy innovatív brit felmérés szerint a helyi tisztálkodási szokások fényében ez nem biztos, hogy így van. A kozmetikai termékeket is gyártó Unilever készítette el a vonatkozó felmérést azzal az indokkal, hogy megtudják, a fogyasztóik termékhasználat közben mennyire terhelik a környezetüket.
Matyóföld bemutatkozikA Matyóföld tájegység az Alföld északi részén, Borsod-Abaúj-Zemplén megye határán található. Kezdetben, a XIX. század elejétől a Mezőkövesden és környékén lakókat nevezták matyóknak. A Matyóföld egyedi népművészetéről híres, de később ide sorolták a népviseletében és hímzéseiben más hagyományú Tard és Szentistván községeket is.
A muffinA muffin egy süteményfajta, melynek két fő változata az angol és az amerikai muffin. Legtöbbször kifejezetten erre a célra gyártott és vajjal vagy növényi zsiradékkal kikent muffinsütőben sütik meg. Magyarországon is egyre népszerűbbek az amerikai, francia és német családok körében méltán kedvelt muffinok.
Kapcsolódó doksikA mű keretes szerkezetű. Az első és utolsó versszak alkotja a keretét, melyet a költő a Remény megszólításával állít figyelembe. Csokonai szemrehányást tesz a remény istenasszonyának az első versszakban, mert reménykedett abban, hogy Lillával egy életre összekötheti életét. Az emberek gyarlók, így Csokonai is hinni akart szerelme beteljesülésében és örök és maradandó...
A repülő osztályA címet olvasva megfordul az ember fejében, hogy talán valami tudományos-fantasztikus, esetleg utazóregénnyel áll szemben, pedig a cím csupán egy színdarab címe, amelyet a történet szereplői készítenek Karácsonyra, hogy ezzel örvendeztessék meg társaikat és nevelőiket az internátusban. A mű szereplői: - Bökh doktor – az internátus vezetője, a gimnazisták körében csak...
TartuffeMoliére a Tartuffe-öt 1664-ben Versailles-ban, az Udvar előtt mutatta be; de érseki követelésre XIV. Lajos betiltotta a darab előadását, és csak hosszú csatározások után, l669-től játszhatták újra. Az első változatban a címszereplő még szerzetesi ruhát hordott, ezt „levetették vele”, hogy általánosabb legyen a figura, és mindenfajta képmutató magára vehesse az író...