Középiskola > Műelemzések > Guillaume Apollinaire - Kikericsek c. versének elemzése

A vers a Szeszek c. kötetben jelent meg 1913-ban, s az úgynevezett „Annie-versek” sorába tartozik, tehát a költő Annie Playden iránt táplált szerelmének gyümölcse.

A mű legfőbb jellemzője a kötetlen versépítés: a sorok hosszának hullámzó váltakozása, a párrímekből felépülő rímképlet váratlan megtörése (a Legelget a tehén félsorral), a motívumok és képek közötti merész váltások és kapcsolódások teremtik meg a vers szokatlan, szürreális hangulatát.

Ezt a hangulatot a szabad versszerkezet mellett a központozás elhagyása is erősíti; a mű értelmezése így nehezebbé válik ugyan (mivel nincsenek segítségünkre például vesszők), viszont az egyéni értelmezés tágabb teret kaphat.

A mű leglényegesebb motívumai a szem, a méreg és a kék virág. Ezek mind jól ismert, hagyományos motívumok (ezt a szem és a méreg esetében nem szükséges indokolni, mivel rengeteg helyen jelennek meg a világirodalomban; a kék virág pedig – a kék madárral karöltve - a boldogság megszokott motívuma), viszont Apollinaire itt is alkalmaz egy lényeges újítást. Ezeket a jól ismert motívumokat szürreálisan, szokatlan képekben és asszociációkban kapcsolja össze (Pl. Mint szirmuk fodra kéklő s kék akár ez ősz itt / S szemedtől életem lassan megmérgeződik).

Habár szerelmes versként határozható meg a mű, a szerelem és a konkrét emlékek nem jelennek meg közvetlenül. Az emlékeket a külvilág eseményei idézik meg és vonják asszociációkba spontán módon, a szerelmi motívum pedig ezen töredékes emlékképek által idéződik fel. A vers melankóliáját, elégikus hangulatát a mű páratlan zeneisége, harmonikadal-szerű lebegése is tovább erősíti.

Végezetül tehát elmondhatjuk, hogy a kötetlen versépítés, a szürreális motívumkapcsolás, az emléktöredékek spontán megidéződése, a dallam hullámzása és a külvilág időtlen, elégikus és mégis idillien nyugalmas ábrázolása teszik ezt a verset – Apollinaire költői felfogásához híven - az újítási szándék és a hagyományőrzés egységének versévé, a modern szerelmi költészet kiemelkedő darabjává.

Történet: Első könyv: Első fejezet: A nagyterem 1482. január 6-t írunk. A helyszín Párizs, ahol a nép Háromkirályok és a bolondok napjának megünneplésére készül. Különösen sokan gyűlnek össze a citébeli Törvénypalotában, ahol a városban vizitáló flamand követek tiszteletére misztériumjátékot adnak majd elő. Az előkelőségek késnek, a tömeg...

A vers a Szeszek c. kötetben jelent meg 1913-ban, s az úgynevezett „Annie-versek” sorába tartozik, tehát a költő Annie Playden iránt táplált szerelmének gyümölcse. A mű legfőbb jellemzője a kötetlen versépítés: a sorok hosszának hullámzó váltakozása, a párrímekből felépülő rímképlet váratlan megtörése (a Legelget a tehén félsorral), a motívumok és képek...

Az a la recherche című verset Radnóti Miklós írta 1944-ben a heidenaui táborban. Az eltűnt időt, a régi barátokat és az emlékké vált idillt keresi. A Talán eltűnök hírtelen.. című verset József Attila írta 1937-ben. Az utolsó versei közé tartozik, a vers azt tanusítja, hogy miként nyomorította meg, torzította el ez az embertelen kor a nagyot, miként érzi termékeny hősét semmisnek, s...