Nagyon fontos az atlaszhasználat! Térképek és kronológia egyaránt! Ajánlom a Mozaikos, piros atlaszt (könyvtári szám MS-4116U), mivel rengeteg plusz információ, illetve jobb térképek találhatók meg benne.
2. Az esszé felépítése
2.1. Helyezzük el térben és időben!
Ezzel már szerzünk 2/4 pontot, ha helyesen tesszük.
Rövid esszénél sokszor elegendő az évszázadot beleírni, ami gyakran már a címben is benne van; ez nagy segítség a tájolásban.
Pl.: A feladat, hogy Mutassa be milyen okai és előzményei voltak a 15-16. századi földrajzi felfedezéseknek! Itt a megoldókulcs elfogadja a századot is: "A földrajzi felfedezések legfontosabb eseményei a 15-16. században történtek" vagy pedig írhatunk pl 1492-t, vagy 1498-at, amit könnyedén ki tudunk lesni a kronológiából! Térnek az ehhez tartozó események elfogadhatók, pl. Amerika felfedezése volt a cél, vagy Afrika megkerülése.
Ha tudunk évszámot is, írjuk bele. Menjünk biztosra, hiszen sosem tudhatjuk, hogy mit kér a megoldókulcs!
FONTOS! Időnek, ha egy királyról, vagy politikusról szól az esszé, akkor az uralkodása/hivatali ideje követelmény! Ilyen például, ha Mária Terézia intézkedéseiről írunk; ez esetben rögzíteni kell, hogy 1740-80-ig uralkodott. Ha a Horthy korszakról beszélünk, bele kell írnunk, hogy 1920-44-ig tartott.
Ha egy vallásról beszélünk, ahol tudunk konkrét évszámot, ott nem elég a század, ilyen pl. az iszlám, ahol a hidzsra esetében a 622-es évszámot kéri a megoldókulcs.
Ha a kereszténység általános jellemzőiről, tanairól, vagy kialakulásáról beszélünk, oda elég a kr. u 1. század, mivel ott pontosabban nem tudjuk meghatározni. Ám ha például a nyugati és a keleti kereszténység szétválásáról írunk, oda szükséges az 1054-es egyházszakadás. Hasonlóképpen a reformációnál, ahol az 1517-es lutheri hittételek kihirdetése fontos.
Elég hasonló a helyzet a térnél, vagyis a helyszín-színtér megadásánál. Lehet ez egy város, ország, országrész, több ország, esetleg általános földrajzi fogalom. Minden esetben egy fontos megállapításba foglalva, vagy a térrel kapcsolatban következtetést levonva.
Feladata válogatja, melyiket a legcélszerűbb megadni.
Ha tudunk kötni egy fontos eseményt vagy eseménysorozatot egy városhoz, az is lehet elfogadott mint tér. Pl. Az első világháború lezárásánál a megoldókulcs a Párizs-környéki békéket vagy Versailles-t fogadja el térnek. Ha nem tudunk eseményt semmilyen helyszínhez kötni, maradnak az általános fölrajzi fogalmak, mint például A középkori jobbágyság vagy a Manufaktúrák témakörben marad Nyugat-Európa.
Kádár-kornál például nem elég annyit írni, hogy ez a rendszer Magyarországon volt jelen, hanem rögzíteni kell, hogy Magyarország ekkor a szocialista tömb tagja volt.
2.2. Elemezzük a forrásokat és vonjuk le a következtetéseket!
Második és egyben legfontosabb lépésünk, a források elemzése, a megállapítások, következtetések levonása.
Lényegében az egész esszé a forrásokra kell, hogy épüljön. Ez főképpen igaz a hosszúra, ahol 3 forrás is található. Ezért érdemes választás előtt átfutni a forrásokat is, nem csak téma és feladat szerint dönteni, mert a források és a hozzá tartozó megállapítások adják az esszé nagyjából egyharmadát! Ha nem érted a forrást, nem tudsz belőle következtetéseket sem levonni, és nem is biztos, hogy azokról az eseményekről írsz, amit a megoldókulcs kér!
Ideális esetben akkor válasszuk az adott esszét, ha mindhárom forrással találkoztunk már. Vagyis tudjuk, hogy mi, vagy ki van a képen és érzésünk szerint tudunk is a témához illő megállapításokat tenni.
Sajnos a helyzet nem mindig ideális.
Ezért ha olyan forrásba botlunk, amit még sohasem láttunk:
- 1. Nézzük meg, ki írta, honnan származik, talán még évszámot is látunk.
- 2. Olvassuk el a forrást többször, értelmezve próbáljuk a lehető legtöbbet leszűrni belőle. Illesszük be az adott témába, és mindenképpen írjunk róla egy-két mondatot, magáról a forrásról is, mert nagy valószínűséggel 1 pontot már az is érhet.
- 3. Ha képet, vagy ábrát kapunk, az alá pontosan le lesz írva, mi is van rajta, így könnyű belőle következtetéseket levonni.
- 4. Ha térkép, akkor valószínűleg vaktérkép lesz. Rögtön nyissuk ki az atlaszt és keressük meg a „normális” változatát, amin sokkal több információt fogunk találni
Példák:
- - ’Térkép a Szent István kori Magyarország egyházszervezetéről’ – ez esetben biztosan le kell írnunk, hogy az adott forrás a Szent István által megalkotott új közigazgatási egységeket mutatja, az egyházi vármegyéket, amiből 10-et hozott létre. Ezzel csupán leírtuk a forrást, ehhez tennünk kell egy megállapítást, vagyis valami olyat kell írnunk, ami ebből következik, ehhez szorosan kapcsolódik. Pl.: Ebből 2 érsekség volt, az Esztergomi és Kalocsai. S már meg is kaptuk a teljes 3 pontot erre a forrásra.
- - Ha a két világháború közti Magyarország idejéből kapunk egy részletet Bethlen 1928-as beszédéből, rögtön leszűrhetjük, hogy a Trianon utáni elégedetlenségről van szó. Vagyis meg kell fogalmaznunk, hogy Bethlen elfogadhatatlannak tartotta a trianoni békét, mert rengeteg magyar szorult ki a határon túlra. Ezután tovább kell gondolnunk és meg kell állapítanunk, hogy Bethlen fő politikai törekvése a revízió volt, amit békés úton kívánt megvalósítani, ezért akart belépni a Népszövetségbe.
- - Ha ábrát is kapunk, talán az a legnagyobb segítség.
Vegyük például a dualista állam berendezkedésének ábráját. Mivel ez a forrásunk, bármit leolvashatunk róla, amiből utána következtetést tudunk levonni. Pl: Az Osztrák-Magyar monarchia egy kétközpontú dualista állam lett -> aminek az uralkodója és minisztériumai közösek voltak, ám mindkét ország 60-60 fős delegációt küldött az ellenőrzésükre. (Lényegében az ábra segítségével szereztél 3 pontot.)
2.3. Azonosítsuk az eseményeket alakító tényezőket!
Szintén nagyon fontos szempont, hiszen 6 és 12 pontot ér. Itt az adott téma összefüggéseit kell látnod, a gondolataidat kapcsolva a forráshoz, de nem kell olyan szorosan róla szólnia, mint az F pont következtetésének. Szükséges lehet kitérni a téma/probléma előzményeire, okaira, hátterére és következményeire, vagyis ezeket a pontokat a logikus gondolkodásra kapod. Vagyis arra, hogy mennyire látod át a történelem összefüggéseit és mennyire tudsz eseményeket személyekhez, más eseményekhez kapcsolni. Ehhez nagyban segítségedre lesz a történelmi atlasz kronológiája és néha még a térképek is. (Pl. hadjáratok összefüggései)
Az előbb említett Szent István-os esszében lehet pontot kapni ’E’ jel alatt arra, hogy:
- - Géza követeket küldött a német-római császárhoz, megtérés céljával, illetve házasságokkal erősítette meg a nyugat-európai kapcsolatot. Ez egy előzmény-háttérinformációja az egyházszervezésnek.
- - Írhatod például, hogy István letette az erős központi hatalom alapjait, létrehozta a királyi tanácsot.
- - Utoljára, de nem utolsósorban pedig István megteremtette a magyar közigazgatási rendszer alapjait, az egyházi vármegyékkel véget vetve a vérségi alapokon nyugvó berendezkedésnek. A vármegyék élén a megyésispán állt.
Az a fontos, hogy minél inkább a témáról és minél inkább összefüggően írj, láss a források mögé!
Hosszú esszénél, összesen 4 gondolatra-megállapításra jár a pont, az E4-pont alatt nem adnak meg kritériumot, bármilyen információ, amit magadtól hozzáadtál az esszéhez, és az előzőekben még nem adtak rá pontot, jár a pont!
3. Amire még pontot kaphatsz
A kommunikáció-szaknyelvre, vagyis az egyes történelmi fogalmak használatára és arra, hogy mennyire van logikusan felépítve a szöveged. Sajnos, ha súlyos nyelvhelyességi hibát vétesz, az -1 pont. Ilyen például, ha egy ország/személy nevét kisbetűvel írod. (Ezt könnyen kiküszöbölheted atlaszhasználattal!)
A fogalmak:
- - rövid esszénél 2 pont jár az általános és a konkrét fogalmakra egyaránt. Pl.: Az Európai Uniónál általános fogalmak az integráció, a nemzetközi szervezet, konkrét fogalmak pedig az Európai Tanács, Európai Parlament
- - hosszú esszénél 4 pont jár a fogalmakra, mert itt külön veszi 2 ponttal az általános és külön 2 ponttal a konkrét fogalmakat. A 48-as forradalomnál az általánosak: forradalom, országgyűlés, törvények, alkotmány (ezeket bármikor, több témánál is használjuk, nem köthetők jelen esetben konkrétan a forradalomhoz), míg a konkrét, amit speciálisan ennél a témánál használunk: a törvény előtti egyenlőség, közteherviselés, jobbágyfelszabadítás. stb.
A lényeg, hogy igyekezzünk úgy fogalmazni, hogy minél több szakkifejezés legyen a történelem érettségi esszében, akár a forrásból, akár magunktól.
A feladatmegértésre
Ez rövid-hosszú esszénél egyaránt 2 pont. Ha arról írtál, amiről a feladat szólt és elérted a maximum pontszám felét, ezt is megkapod. Rövidnél (17-2):2 = 7, hosszúnál pedig (33-2):2 = 15
4. Ajánlott doksik
Módszertani útmutatónkból megtudod, hogyan lehet profi szakdolgozatot készíteni. Foglalkozunk a diplomamunka céljaival, a témaválasztás nehézségeivel, illetve a forrásanyagok kutatásával, szakszerű felhasználásával is. Szót ejtünk a szakdolgozat ideális nyelvezetéről és struktúrájáról és a gyakran elkövetett hibákra is kitérünk.
