Középiskola > Kötelező olvasmányok > Machiavelli - Mandragóra

A mű a reneszánsz lecsengése idején íródott. Ekkor már létezett a Comedie Dotta, az irodalmi vígjáték. A Mandragóra az első ilyen Comedie Dotta, újdonsága, hogy nem verses, hanem prózában írt szövegű. Megtartja a Comedie del’Arte alapsztoriját: egy férfi meg akar szerezni egy nőt.

Alakok

- Calimaco – szerelmes férfi
- Lucretia – meghódítandó nő
- Nicea (Pantalone-nak felel meg)
- Ligurio (Brighellának felel meg)
- Pap (u.a.)
- Doktor (u.a.)

Alapszituáció

Calimaco Párizsban hallja, hogy Lucretia a legszebb olasz nő, aki ráadásul a végtelenségig hű-séges nála jóval idősebb, gazdag férjéhez.

Bonyodalom

A hódítás akadályai:
1. Calimaco nem is biztos, hogy szerelmes Lucretiába, csak egy kihívást lát benne
2. Lucretia biztos, hogy nem szerelmes Calimacoba, mert nem is ismeri.

A párnak nem lehet gyermeke, ezért Calimaco álorvosként elmegy hozzájuk, hogy gyógymódot találjon a bajra. Azt meséli nekik, hogy létezik egy főzet a mandragóra növényből, amitől lehet majd gyerekük DE! egyetlen mellékhatása az, hogy a gyermeket nemző férfi az aktus után meghal. Nicea ezért beleegyezik, hogy egy másik férfival háljon a felesége a jó ügy érdekében. Lucretiát nehezebb meggyőzni. A számára két legfontosabb ember, a pap és az édesanyja próbálja rávenni arra, hogy csal-ja meg férjét, hisz ez a leghelyesebb, ha tényleg gyereket akar. Az édesanyát a pap állítja maga mellé, nem is kell sokat győzködni, hisz fiatal lány korában ő is kapós volt.

Tetőpont

Lucretia megtörik, beleegyezik a házasságtörésbe. Maga a házasságtörési jelenet nincs benne a darabban, csak másnap meséli Nicea, hogy mi történt: Nicea megvizsgálta a kiszemelt férfit (aki Calimaco álruhában), majd beengedte feleségéhez. Calimaco is mesél: szerelmet vallott Lucretiának és felfedte a cselt is.

Megoldás

Lucretiának tetszik a dolog, hisz Nicea már öreg és nem tud, Calimaco meg fiatal és tettre kész. Calimaco odaköltözik a szomszéd házba és a házasságtörés folyamatossá válik.

Machiavelli

Firenzei politikus, diplomata, államférfi. Fő műve a Fejedelem, mely politikatörténeti munka ar-ról szól, hogy miért, milyen eszközökkel, hogyan lehet megszerezni és gyakorolni a hatalmat. A hatalom gyakorlásának kézikönyve. Alapgondolata, hogy az emberek társadalma nem élhet káoszban, ezért valakinek rendet kell tartania. Ez a fejedelem, aki a közösség javáért lép fel, s ennek a közjónak az érdekében minden eszköz megengedett (a cél szentesíti az eszközt). A politikában félre kell tenni az erkölcsöt, a fejedelemnek, a diktátornak joga van mindenhez, törvénytelenséghez, gyilkoláshoz…stb. Az ilyen alak a machiavellis-ta politikus.

Az osztrák–magyar északi-sarki expedíciót 1872 és 1874 között vezették. Az eredeti cél az Északkeleti-átjáró felfedezése lett volna a Tegetthoff gőzössel, ehelyett azonban a 24 fős csapat felfedezte a Ferenc József-földet. Az expedíciót Julius von Payer főhadnagy és Karl Weyprecht irányította, a költségek legnagyobb részét osztrák–magyar nemesek, arisztokraták finanszírozták.

Valóban állandók-e azok a fizikai állandók, amelyek alapvető szerepet játszanak világunk leírásában? Időről-időre szinte valamennyi állandóval kapcsolatban felmerül ez a kérdés. Legújabban a proton/elektron tömegarány változását mutatták mérésekkel. A változás, ha valóban létezik, természetesen kicsi és lassú, mindössze 0,002% 12 milliárd év alatt.

Közismert, hogy a bolha parányi méretéhez képest hatalmasakat képes ugrani. Hogy minek köszönheti ezt a kivételes képességét, azt már kevesen tudják. A megfejtés egy különleges fehérjemolekula, a rezilin, ami egyébként a legtöbb rovarban megtalálható az állat testét borító képződmény, a kutikula bizonyos részeiben.

Móricz paraszti témájú novellákkal kezdte írói pályafutását. A parasztábrázolásnak hagyományai: Jókai epizódfigurákat rajzolt, Mikszáth pedig romantikus bájával vonta be a falusi világot. A korábban kialakult képet népszerűsítették az ún. népszínművek a XIX. század második felében. Cselekményüket általában egy-egy falusi ünnep köré csoportosították. A kor csak a...

Mikszáth írásművészetének titka: stílusának kivételes hajlékonysága és gazdagsága, a derűs szellemnek a szövegben kifejeződő, játéka, ereje, emelkedettsége. Írásaiban a hangok, hangulatok tarka képet alkotnak, az elbeszélő nézőpontja és magatartása szinte nyomon követhetetlenül változik. Az ő világában a nemes lélek rendszerint felülemelkedik a hétköznapok sivárságán, az...

Ady Endre a „Nyugat-kánon” egyik kiemelkedő alkotója, a folyóirat első hiteles szerzője, annak indulásától főmunkatársa. Szemléletének meghatározó vonásai a magyar nemzeti és történelmi, valamint a kálvinista és ótestamentumi hagyományokhoz való kötődés, valamint elsősorban Nietzsche személyiség-felfogásának hatása. Költészetének – különösen a pálya első...