Középiskola > Kötelező olvasmányok > Mikes Kelemen - Törökországi levelek

Régi irodalmunk egyik legkiemelkedőbb alakja volt. Törökországi levelek című művét nem Magyarországon, hanem Rodostóban, Rákóczi inasaként írta a fejedelem ösztönzésére. A műnek eredetileg nem Törökországi levelek volt a címe. A jelenlegi címet Kulcsár István találta ki, amikor 1794-ben megjelentette.

A leveleskönyvnek nincs tervszerűen elrendezett szerkezete, mivel a különálló levelek mindegyike egy-egy önálló egységet alkot („Leveleket írok, nem könyvet”). Mikes Kelemen műve nem hatalmas, monumentális alkotás és a vallásra vonatkozó részek sincsenek túlsúlyban. Bár a barokk korban élt, az előbb említett okok miatt alkotását inkább a rokokóhoz sorolhatjuk. Témájuknál fogva a leveleket három nagy csoportra tudjuk osztani:

1. A lelkesedés, a közeli hazatérés vágya
2. Az érzelmi hullámzás levelei
3. A teljes reménytelenséget megfogalmazó levelek

Ez utóbbiakban az író a törökországi tapasztalatairól, élményeiről, személyes gondolatairól ír (Például: a bujdosók egyhangú élete, a rodostói udvar rendtartása, törököknél tett látogatások, árvizek, földindulások stb.).

A 37. levél az első csoportba tartozik, annak egyik kiemelkedő alkotása. Személyes élmények sokasága vezeti az előre eltervezett felépítésű verset. Távolról közeledik a házakig, bemutatva a tájat, a török gazdaságát, a város elhelyezkedését („Lóháton innét Konstantinápolyban könnyen el lehet menni”). Aztán az utcát írja le, odaköltözésük körülményeit, kapcsolatukat a szomszédokkal. Lassan ér el a tulajdonképpeni témához: bemutatni életük egyhangúságát.

A 112. levél a harmadik csoportba tartozik. Ez egy rendkívüli fontosságú alkotás, hiszen Rákóczi halálát írja le benne. Először csak közli a tényt, majd részletekre kitérve mondja el, miként is távozott történelmünk e nagy alakja az élők sorából. A műben sokkal több az érzelmi kitörés, mint például a 37. versben, de ez érthető, mivel szellemi vezére elvesztése hatalmas belső űrt hagyott maga után, és nagy fájdalmat okozott.

A levelek fiktívek (képzeltek): nem egy létező, hanem egy kitalált személyhez - egy Konstantinápolyban élő öreg erdélyi hölgyhöz (Édes Néném) - írta őket. Ezekben a klasszikus francia levelezés és a rokokó jellemvonásai is megfigyelhetők: a titkon nyilvánosságot remélő félmagán jelleg, a társalkodó hangnem („De tréfa nélkül édes néném”), a csapongó gondolatszövés (a 37. levélben szinte teljesen leírja életkörülményeit, környezetét, a gazdaság másságáról is beszámol stb.). Ugyanakkor a könnyedség és irónia képei is megtalálhatók („úgy szeretem Rodostót, hogy el nem felejthetem Zágonyt”). A levelek további fontos jellemzője, hogy valódi keltezésűek.

A levelek megfogalmazási, leírási módja rendkívül pontos, szinte tökéletesen ábrázolja a természetet és az érzelmi életet. Majdnem mindent, amit Törökországban megismert, összehasonlította hazai megfelelőjével (pl. bortermelés). Ezzel a nagyon erős honvágyat fejezi ki - ami persze keveredik a szokásos iróniával. Stíluseszközei intenzív használatával teszi Mikes Kelemen színesebbé művét. Az általa tapasztalt érdekes esetek anekdotaként jelennek meg a levélforma társalgó előadásában. Gyakran használ erős érzelmi töltésű jelzőket (Pl.: Rodostó „kedve elunt városa”, „édes keserű laktunk helye”). A hagyományos levélzáró részt jelzőhalmozással teszi játékossá: „... ezzel maradok kend köteles, láncos, madzagos, spárgás és zsinóros szolgája”. Kedveli az alliterációs formát (Pl.: „holnap az a holnap hat holnapra halad”), a szójátékokat, a megszemélyesítést, a hasonlatokat („úgy halt meg, mint egy gyermek”).

Mikes Kelemen ezt az alkotását kevésbé értékelte annyira, mint a Mulatságos napok című műfordítását. Az utókor számára azonban történelmi mondanivalója miatt sokkal értékesebb alkotás a Törökországi levelek.

A pápa a katolikus egyház feje, akinek székhelye a történelem folyamán néhány kivételes időszaktól eltekintve Rómában volt. Maga a magyar pápa szó (akárcsak a pap és a pópa) a görög pappasz szóból ered, amelynek jelentése „atya” („papa”). Ez a cím illette meg a 4. századig az összes keresztény püspököt is. A keleti egyházszakadás után az ortodox egyházak fejeit már szinte kizárólag a pátriárka címmel illették, és a római egyház vezetője a pápai cím egyedüli viselője lett.

A történet Kr.u. 1112 körül kezdődik. A francia Hugues de Payens márki és 8 másik francia lovag megalapítja Krisztus Szegény Lovagjainak rendjét. És hogy miért szegények, ha egyszer nemesek? A rend minden tagja köteles teljes vagyonát a rend és a keresztény egyház számára felajánlani, és a korábbi világi élvezetekről lemondani.

Budapesttől alig 350 km-re, Kolozsvártól nyugatra fekvő vegyes, magyar és román nemzetiségű vidék ideális kirándulóhely rendkívül gazdag természeti szépségeivel - Európa legszebb barlangjaival, vízesésekkel, többmillió éves kövületekkel - , jellegzetes négyfiatornyos templomaival, műemlékeivel. Kalotaszeg szomszédai északról és keletről a Mezőség, délről Aranyosszék, nyugatról Bihar megye.

• Mikes International, IX. évfolyam, 1. szám / 2009, 126 oldal
  
  

A mű az 1500-as évek végéről származik. Műfaja ballada. Greguss Ágost fogalmazása szerint: „tragédia dalban elbeszélve”. Ez azt tükrözi, hogy a ballada a három műnem - líra, epika, dráma – határán van. Cselekménye sűrített, elbeszélésmódja szaggatott, s az események nagy része drámai párbeszédekből vagy lírai monológokból áll össze. A balladák rendszerint...

1883-ban született Szekszárdon. Életének csak első éveit tölti szülővárosában, mert édesapját, Babits Mihályt, aki törvényszéki bíró volt Pestre, majd Pécsre helyezik. Édesanyja, Kelemen Auróra finom műveltségű, versszerető asszony volt, kinek mély katolikus vallásossága rányomta bélyegét a költő szinte egész életére. Középiskoláját a pécsi cisztercia gimnáziumban végzi el...

A nyugat jelentősége Az 1867-es kiegyezés után a nagyipar fejlődése, a polgárosodás jelentősen átalakította hazánkat. Kiépült az úthálózat, korszerű gyárak jöttek létre. A Duna-parti városok pest, Buda, Óbuda 1873-ban Budapestté egyesült. Felépült az országház, a halászbástya és sok más közintézmény. 1896-ban Budapesten elsőként indult meg a földalatti vasút...