Középiskola > Műelemzések > Kosztolányi Dezső Boldog, szomorú dal elemzése

Műve 1920-ban A kenyér és bor kötetében jelent meg. Kosztolányi ezt a verseskötetét pályájának középső szakaszában írta meg. A pályaszakaszának a legkiemelkedőbb teljesítményeként tartják számon.

A vers címe különös, ellentmondásos. Ez az ellentmondásossá utal a vers tartalmának az ellentmondásosságára. A hiány, a megoldatlanság érzetét kelti bennünk. Két szerkezeti egységre tagolható a vers. A két rész között ellentétes viszony van. Az első részben leltárszerűen katalogizálja elért javait, a második részben pedig a javak készletét számba veszi és kifejezi hiányérzetét. Felsorolja a köznapi élet apróbb elemeit, elért sikereit. Számvetését „van” szó ismétlésével nyomatékosítja. A felsorolt értékek közül jó néhány az európai, illetve a magyar kultúra hagyományos bőségszimbóluma (pl.: karácsonyi-újévi ünnepkörhöz kapcsolódó mák és dió, valamint kenyér és bor), ugyanakkor Berzsenyi Osztályrészem című költeményének elemeire is utal („Van kies szőlőm, van aranykalásszal / biztató földem: szeretett szabadság / lakja hajlékom kegyes isteneimtől / kérjek-e többet?”). Az elért sikerek felsorolása elégedettséget fejez ki és ezt az érzést a „van” ige juttatja kifejezésre. Ezek a mondatok hasonlítanak egymásra abban, hogy mindegyik a polgári lét örömeit sorolja. A vers rímelése irónikus hatást kelt: pl.: feleségem-eleségem, jó takaróm-jót-akaróm, kincs-nincs. Nem csak az anyagi jólét öröme tölti el a költőt, hanem az erkölcsi elismerés elégedettségét is kifejezi: pl.: „ha járok a bús Budapesten / nem tudnak egész idegennek”, „énekes ifju fiának / vall engem a vén Magyarország”. A vers hangulata megváltozik a második szerkezeti egységben („De ha néha megállok az éjen, / gyötrődve, halálba hanyatlón…”). A vers befejező részében a „kincs” főnév fejezi ki azt, ami hiányzik a költő életéből. A „kincs” főnév pontos tartalmát nem határozza meg a költő, mivel ő se tudja, hogy mi az ami hiányzik az életéből, csak érzi, hogy valami hiányzik. A költő mérlege tehát negatívan zárul, mert szomorú, mivel nincs meg az amire vágyott.

Ehhez a számvetéshez hasonlít Berzsenyi Osztályrészem című műve. Berzsenyi versének újraolvasásakor nyilvánvalóvá válhat számunkra az utalás szerepe, gondolati párhuzama: az elfordulás az ifjúkori vágyaktól, a megállapodottság higgadt nyugalmának és lelki békéjének igénye, valamint az ehhez társuló, gyötrő hiányérzete.

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be november 10-én.

• Grosz Walter - A lélektani regény jellemzői Kosztolányi Dezső Édes Anna című művében / 2010, 2 oldal
  
  
• Kosztolányi Dezső műveinek elemzése / 2000, 15 oldal
  
  
• Kosztolányi Dezső, Boldog, szomorú dal kérdések, válaszok / 2006, 2 oldal
  
  
• Kosztolányi Dezső élete, Boldog, szomorú dal, Halotti beszéd, Hajnali részegség, Édes Anna című műveinek elemzése / 2006, 9 oldal
  
  
• Krajcsovics Péter - Kosztolányi Dezső (1885-1936) / 2018, 3 oldal
  
  

A Solness építőmester Ibsen késői műveinek egyik legjelentősebb, ugyanakkor legproblematikusabb darabja; három felvonásos lélektani dráma, melyet a szimbólum uralkodó szerepe jellemez. Ibsen műveivel végigjárta az európai irodalom XIX. századi fejlődésének útját a romantikától a realista (naturalista) társadalomkritikán keresztül a szimbólumalkotásig. Műveinek alapkérdése minden...

A magyar líra egyik legcsodálatosabb darabjában, Kosztolányi a gyógyíthatatlan beteg ember számvetését készíti el. Ez a prózai mű, A költő saját létét próbálja belevetíteni alteregójába. A mű azzal a motívummal kezdődik, hogy egy feltehetőleg hozzá közelálló emberrel beszélget, mindenféle hétköznapi dologról. Elindul a hétköznapi lét sivárságából, s eljut a hajnali ég...

A vers költője; Babits Mihály a 19. század végétől a 20. század elejéig élt és alkotott. Egyik legjelentősebb alkotása az 1909-ben megjelent „Levelek Iris koszorújából” című versgyűjteménye, mely az 1902 és 1908 között keletkezett költeményeket tartalmazza. A cím jelképes értelmű, a költői program kifejezője is. Iris az istenek követe, a szivárvány, a világ...