A történet a Szkűthiai sziklás vidéken játszódik.
Főbb szereplők:
- Erő
- Erőszak
- Héphaisztosz
- Prométheusz
- Az ókeaniszok kara
- Ió
- Hermész
A cselekmény kiindulópontja: Prométheusz ellopja Héphaisztosztól a „soktudó tüzet” és az embereknek, egyszerű halandóknak ajándékozza azzal a céllal, hogy bármilyen mesterséget kitanulhassanak. Prométheusznak ezért bűnhődnie kell.
Az Erő kijelöli Prométheusz számára azt a területet, ahol tettéért bűnhődnie kell. A választás Szkűthia sziklás vidékére esett, ahol Prométheusz büntetése az, hogy egy sziklához láncolva kell élnie. A büntetést Héphaisztosznak kell végrehajtania, aki Zeusz fia, Prométheusz rokona. Nem szívesen veri láncra Prométheuszt, de az Erő végig figyeli a sajnálkozó Héphaisztoszt, hogy kellő keménységgel hatja-e végre a feladatot.
Mikor Prométheusz egyedül marad, a régi istennemzetség tagjainak, a Napnak és Földnek panaszolja el, hogy istenként mit tettek vele a többiek. Hirtelen hangokat hall, de nem tudja, hogy ki közeledik feléje – isten vagy halandó, segítségére jönnek, vagy megnézni őt, milyen kínokat él át. A tengeristennek, Ókeanosznak lányai keresik őt fel, akiknek kérésére Prométheusz elmeséli, miként jutott ilyen sorsra.
Később maga Ókeanosz is felkeresi Prométheuszt, aki közli, hogy beszélni fog Zeusszal az érdekében, ő maga pedig térjen jobb belátásra, ne legyen konok, mert akkor soha nem fogja elnyerni Zeusz bocsánatát. Prométheusznak sikerül meggyőznie Ókeanoszt, hogy ne beszéljen Zeusszal. Tisztában van bűnével, s tudja, hogy hibát követett el, de másokat ezzel nem szeretne bajba sodorni. Elmondja, hogy anyjától tudja a titkot, amivel végezni lehetne Zeusszal, de még nincs itt az idő, hogy nyilvánosságra hozza. Prométheusz szavai megrémítik az ókeániszokat.
Megjelenik a színen Ió, akit Prométheuszhoz hasonlóan szintén az istenek haragja sújtott. Ió Zeusz szeretője volt, és mikor a féltékeny Héra, Zeusz felesége megtudta, tehénné változtatta őt, s hogy nyugta ne lehessen, egy bögöly hajszolja őt keresztül-kasul a világban.
Prométheusz és Ió elmesélik egymásnak büntetésük történetét. Prométheusz tudja Ió múltját, jelenét és jövőjét is. Prométheusz Ió jövőjéről beszél: Zeusz Iót Egyiptomban fogja felszabadítani, Ió pedig a sötét bőrű Epaphoszt szüli majd tőle. Ió tizenharmadik leszármazottja, egy híres nyíllövő lesz Prométheusz felszabadítója, s Zeusz végzetét saját sorsához hasonlóan saját fia fogja majd okozni.
Eközben Zeusz elküldi egyik fiát, Hermészt Prométheuszhoz, hogy tudakolja meg, melyik nászából születik majd az a gyermek, aki a vesztét okozza majd.
Prométheusz nem hódol be az új istennek, mire Hermész viharokkal és villámmal fenyegeti őt. Az ókeaniszok mindvégig Prométheusszal maradnak, aki még beszél, miközben már hallani a mennydörgéseket, s egy villámtól sújtva a mélybe zuhan.
Kapcsolódó olvasnivalók
Álláskeresés a Dunántúlon és Sopron környékén
A dunántúli régiók és főleg az északnyugati országrész hagyományosan erős gazdasággal és kiváló munkalehetőségekkel rendelkeznek. Épp ezért gyakorlatilag bárki számára érdekes lehet átnézni az aktuális nyitott pozíciókat, amely akár célzottan is megtehető.
A nemzetközi nőnap eredete
A nemzetközi nőnapot március 8-án tartjuk, de kialakulása más dátumokhoz, eseményekhez is kötődik. A nőnap a mai virágos, kedveskedős megemlékezéssel szemben munkásmozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával (munkavállalásával) kapcsolatos demonstratív nap volt.
A nukleáris fegyverekről
Augusztus 6-án és 9-én emlékezünk a Hirosima és Nagaszaki városát ért atombombázásra. Csak a Nagaszaki elleni támadásban, több mint 80000 ember vesztette életét és 75000 lettek sugárbetegek. Cikkünk keretében ennek az eseményenek szeretnénk emléket állítani a nukleáris fegyverek működési elvének és azok hatásmechanizmusainak bemutatásával.
Középiskolai anyagok
Francois Villon - Ellentétek balladája, verselemzés
A költő a vágánsok mozgalmához tartozott, olyan értelmiségiek közé, akik bár magas végzettséggel rendelkeztek, bohém életet éltek. Villonnak 1456-ban egy bűncselekmény elkövetése miatt menekülnie kellett az igazságságszolgáltatás elől. Elhagyta Párizst, majd Blois-ban vendégeskedett Charles d'Orleans-nál. A költeményt az itt rendezett költői versenyre írta. Charles d'Orleans maga is...
Luis de Góngora - Szállj, gondolat c. versének elemzése
Homályos és bizarr. Leginkább e szavakkal jellemezhetjük Luis de Góngora költeményeit. A spanyol barokk fénykorának egyik legkiemelkedőbb költője megdöbbentő metaforáival, szokatlan szórend használatával és gyakori ókori célzásokkal teremt homályt műveiben. Méltán említhetjük tehát az estilo culto legfőbb képviselőjeként, hiszen bonyolult képeit és halmozott ókori célzásait...
Kő hull apadó kútba
Szokatlan hangszerelésű, sokszínű, többszörös jelentésértékű, metafórikus regény. Középpontjában a régi céhes vonás életvitele, szokásrendje, lakóinak lelkivilága áll. Ez a vonás Jajdon, mintha elnevezését tekintve is metaforikus volna, küzdő, tengődő, kiszolgáltatott emberek lakják.(jaj!)
A műműfajiságát tekintve is sokszínű, vázlatos regénytípus: történelmi regény...
