Középiskola > Műelemzések > A felvilágosodás gondolatai Csokonai költészetében

A felvilágosodás a XVII-XVIII. század vezető szellemi mozgalma. E mozgalom elindítói a francia enciklopédisták voltak. Egész korra jellemző volt a racionalizmus és a szentimentalizmus. A racionalizmus, amely mindig az értelmet és az ész hirdette, ezért elítélték az ésszerűtlen dolgokat például az egyházat is. Felvilágosodás másik fő gondolata az antifeudalizmus -- társadalomellenesség. Fő céljuk a polgárság és az ez alatti rétegek társadalmi felemelése, az egyházzal és az arisztokráciával szemben.

Az irodalomban is társadalmi problémákkal foglalkoztak, jelentős képviselői közé tartozott Voltaire és Rousseau, Diderot, az angol Defoe és Swift, Magyarországon pedig Bessenyei, Kazinczy, a korszak legjelentősebb alkotója Csokonai Vitéz Mihály aki a összefogta a felvilágosodás gondolatait.

Csokonai műveiben is megtalálható a klasszicizmus és ennek gondolatvilágnak legfőbb eszméi is, az antiklerikalizmus és az antifeudalizmus. Verseiben ő is sokszor utal társadalmi problémákra. két leghíresebb verse Az estve és a Konstancinápoly.

Az estve c. vers a feudális ellentétekkel, gazdagok és szegények ellentétes érdekeivel foglalkozik. Itt leírja, hogy amíg nem ismerték a magántulajdont, addig minden ember egyenrangú volt ezért nem adódtak társadalmi problémák:

“Ládd-é már egymástól mind megkülönbözött.
Az enyim, a tied mennyi lármát szüle,
Miolta a miénk nevezet elűle”

Itt említi a születési előjogokat, szerinte az ősközösség az emberiség aranykora:

“Hajdan a termő föld, míg birtokká nem vált,
Per és lárma nélkűl annyi embert táplált,
s többet: mert még akkor a had és veszettség
Mérgétől nem veszett annyi sok nemzetség.
Nem volt még koldúsa akkor a törvénynek,
Nem született senki gazdagnak, szegénynek.”

Csokonai szerint az ember természeténél fogva jó:

“Mert gonosz erkölccsel senki sem született”

A vers végén összehasonlítja a társadalom romlottságát, ahol minden pénzbe kerül, és a természetet ami az ő egyetlen menedéke:

“Te vagy még egyedül, óh arany holdvilág,
Melyet árendába nem ád még a világ.
Te vagy még, éltető levegő! amelyen
Indzséri duktus nem járt semmi helyen”

Az is felvilágosodás-kori stílusjegy, hogy szembeállítja a sötétséget a világossággal, ezt persze szimbolikusan érti:

“Késsél még, setét éj, komor óráiddal”

Akkor Magyarországon még súlyos szellemi, társadalmi elmaradottság volt és reménykedett abban, hogy Magyarországon "világosság" lesz, ez volt a korszak fontos szimbóluma, innen ered a mozgalom elnevezése is.

E vers tipikusan a felvilágosodás korában íródott, mert stílusa klasszicista, megtalálható benne a piktúra (az este leírása) és szentecia vagyis a feudalizmusellenség ami pedig összefügg Rousseau szentimentalista nézeteivel.

Másik híres verse a Konstancinápoly, amely stílusában hasonlít az előzőhöz, de jellemzően antiklerikális hangvételű ami szintén a felvilágosodás fontos eszméje. Ezt a gondolatot Voltire-től vette át.

Érdekes piktúra az elején, hogy a tengerparttól közelít a város - Konstancinápoly - felé, majd leírja a város színeit, illatait, gazdagságát, a városról eszébe jut a vallás. Ebben a műben klasszicista gondolkodás, a racionalizmus alapján ítéli el az egyházat, mint túlzó fölösleges intézményt. Azért ítéli el az egyházat, mert szerinte szellemileg megosztja az embereket, sok az előítélet a vallással kapcsolatban. Fanatikussá teszi az embert ez pedig ütközik a racionalizmus ésszerű gondolkodásával. Csak a vallás látszata a fontos:

“Azólta adja ki a kenyért a házából,
Kikapván éhhel holt kicsinye szájából,
A szent névre vágyó, balgatag anya is,
hogy tudjon mit rágni dervised foga is.
Sok bolond kiadja utolsó fillérét,
Leteszi a mennynek árendáját s bérét,
Hogy mikor az óltárt építik számodra,
Kecskeszőrt vihessen ő is óltárodra.”

Azért is megveti a vallást, mert régen az ősközösségben nem volt vallás, ezt is a romlott társadalom hozta létre. Az ősközösségben ahol mindenki egyenlő volt nem volt szükség vallásra. Ebben a költeményben is megtalálható a sötét világos ellentét, hogy az éj madara el fog tűnni és jön helyette a világosság. Felépítése, hasonlóan Az estvéhez, logikus, mindent megmagyaráz, bizonyít, a racionlizmusnak megfelelően. Mindkét verssel tanítani akar.

Ez a két legfontosabb felvilágosodás-kori kori verse, de természetesen az egész életművére hatással van ez az irányzat, későbbi verseiben is megjelenik. A magyar felvilágosodás fontos irányzata a népiesség Ő a népet taníttatni szeretné, ez szintén megfelel a klasszicizmusnak. Az ő nevéhez fűződik a Jövendölés az első oskoláról a Somogyban. Ebben írja le, hogy a népnek szüksége lenne a tanításra, mégpedig színvonalas módón, mert ha a tanító műveletlen akkor a tanítványok is azok lesznek, még akkor is ha tehetségesek:

“Dudva lesz a dudvák
Közt az ananász
Kanász marad akinek
A nevelője kanász”

Csokonainak van még egy fontos felvilágosodás-kori vonása, mégpedig az, hogy egész élte során részt vett a közéletben tanít, iskoladrámát ír, újságot szerkeszt (Diétai Magyar múzsa)

Látható, hogy nála minden fontosabb jegy megtalálható a felvilágosodás irányzatai közül, ezért tekinthető a felvilágosodás magyar összefoglalójának.

Kapcsolódó olvasnivalók

Ergonómia a képernyő előtt

A képernyőhasználat mindennapi életünk részévé vált, legyen szó munkáról, tanulásról, vagy szórakozásról. A hosszan tartó, képernyő előtt töltött idő viszont egészségügyi problémákat okozhat, beleértve a hátfájást, a szemfáradtságot és a kézfej zsibbadását, vagy akár ínhüvely-gyulladást. Ezek a tünetek sokszor az ergonómia, vagyis a nem megfelelő munkakörnyezetre vagy testtartásra vezethetők vissza.

A Turán magyar harckocsicsalád

Cikkünkben a magyar gyártású Turán harckocsicsalád három tagját mutatjuk be. Mindhárom tankot a második világháború alatt készítették, néhány száz darabos tételben. A Skoda-licenszre épülő Turán sorozat utolsó változata a Turán III. volt, ami a Weiss Manfréd Műveket ért bombatámadások miatt nem készülhetett el.

Nem is létezik a Mikulás! :)

Egyetlen fajta rénszarvas sem tud repülni, de több mint 300 000 olyan élő organizmus létezik, amely még besorolásra vár, bár ezek nagy része ízeltlábú, vagy baktérium. Tehát nem zárhatjuk ki azt, hogy a Mikulás mégis repülő rénszarvason közlekedik. A Földön 2 milliárd 18 éven aluli gyerek van, de minthogy a Mikulás nem törődik a hindu, zsidó, buddhista vagy mohamedán gyerekekkel, így a munka a 15%-ára csökken (378 millió).

Kapcsolódó doksik

Középiskolai anyagok

Arany János balladáiról

Arany János 1817. március 2-án született, Nagyszalontán. Szülei Arany György és Megyeri Sára. Apja földdel és kis házzal bíró földműves volt. A család súlyos tüdőbajjal volt megáldva, a nyolc gyerek közül csupán kettő maradt életben (János és Sára). Érzékeny, félénk, visszahúzódó gyermek volt. Iskoláit 1823 és 1833 között végezte Nagyszalontán (segédtanítói állás), majd...

A hetvenkedő katona

Készült: i.e. 204 Görög környezetben, görög szereplőkkel. A pun háborúk idején mutatják be. Főszereplője egy katona, de a háború maga nem jelenik meg a darabban. Ez a dráma megteremti a durva, ostoba, hencegő katona alakját (később a reneszánszban Capitano figurájaként éled újjá). Vannak mániái, és eszközei is arra, hogy akaratát másokra kiterjessze, hülyeségét...

Elveszett paradicsom

Szereplők: - Sebők Imre – nyugdíjas tanár - János – Sebők Imre rokona, Mira apja - Mira – rokon kislány Erdélyből - Zoltán – Sebők orvos fia - Gábor – Sebők fia - Éva – Sebők menye - Klári – Sebők leánya - Jóska – Sebők veje - Zsófi – Sebők szomszédasszonya Történet: Sebők Imre, a nyugdíjas tanár dolgozik...

Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!