Középiskola > Kötelező olvasmányok > Dugonics András - Etelka

A mű a honfoglalás után játszódik, amikor Árpád fejedelem felosztja az országot vezérei között.

Főbb szereplők:

- Árpád fejedelem
- Zoltán – Árpád fejedelem fia
- Hanzár – Árpád fejedelem felesége
- Huba vezér
- Világos – Huba vezér leánya
- Gyula – Huba vezér hadnagya
- Etelka – Gyula leánya
- Rima – Etelka dajkája
- Róka – a fejedelem tót származású tanácsadója
- Uszuba – a fejedelem bizalmasa

Történet:

Az ország szétosztása során Árpád Huba vezérnek ajándékozta Világos várát, ezért Huba vezér Világosnak nevezte el leányát. A Világosi templom felszentelésére sok ember érkezik. Huszonnégy szűz közül választják ki azt az egyet, aki áldozatot mutathat be. A választás Gyula leányára, Etelkára esik. Az érkező vendégek között megtaláljuk Szeged urát, Zalanfit is, aki szerelmes lesz Etelkába. Zalanfit azonban mind a leány, mind az édesapja, Gyula türelemre inti.

Etelkát már a templom bejáratánál várja a főpap, aki majd szózatot intéz a néphez, miután megölték az áldozati bárányt. Etelka fáklyás ifjak előtt vonul el, s az utolsó, aki átadja Etelkának a fáklyát, ismeretlenül is nagyon megtetszik a leánynak.

A felszentelés után megtudjuk az ismeretlen nevét, s hogy mesterséget jött tanulni. Eteléről van szó, aki megtetszik Világosnak, Huba vezér leányának is. Etelka szerelemre lobban Etele iránt, s szerelme jeléül egy kardot ajándékoz neki – Etelét a fejedelem Budára szeretné hívni.

Árpád fejedelem Szegedre, Zalánfihoz megy vadászatra, ahol Etelka kutyája egy faládát talál, benne egy halott gyermek csontvázával. A titkot egyedül a dajka, Rima ismeri.

Világos eközben mindent megpróbál, hogy Etele édesapja seregébe kerüljön. Etelka mindenre rájön, és próbálja megakadályozni Világos cselszövését. A fejedelem mindent elintézne: Világos legyen Eteléé, Etelkát pedig Zalánfi vegye el. Etelének Világossal kéne Budára érkeznie, amit Etele elutasít, és bosszút esküszik. Azért, hogy tervét sikeresen véghez tudja vinni, megszerzi magának a fejedelem tót származású tanácsadóját, Rókát.

Róka minden aljasságra képes, s igazából semmi sem érdekli őt saját sorsán kívül. Árpád fejedelem meghal, Róka pedig Zoltánt, Árpád fiát nevezi ki fejedelemnek. Az új ifjú fejedelem teljesen megbízik Rókában, így a ravasz tanácsadó befolyása tovább növekszik.

Róka mindent összekuszál: börtönbe juttatja Etelét, s elterjeszti, hogy Zoltán szerelmes Etelkába. Hanzár, a fejedelem felesége azonban rájön a tanácsadó aljasságaira, ezért Rókát elítélik, majd kivégzik. A dolgok rendeződni látszanak.

Etele felfedi kilétét: elárulja, hogy ő a Krjelbe szakadt magyarok fejedelme, s Zoltánnal már, mint fejedelem találkozik. Etelkáról kiderül, hogy valójában nem is Gyula leánya, hanem a fejedelem gyermeke. Gyula és a fejedelem felesége korábban egy időben szült. Gyula feleségének gyermeke halva született, miközben a fejedelem felesége megszülte második gyermekét, Etelkát. A fejedelem azonban nem szerette a több gyermekes nőket, ezért Gyula felesége lett a kislányt anyja.

Etelka és Zalánfi esküvője már akadályozható meg, ezért Etele párbajra hívja Zalánfit, hogy elnyerje Etelka kezét. Zalánfi halálosan megsebesül, de Etelkát is megsebesíti. Később kiderül, hogy a leány sebe nem súlyos. Etele és Etelka összeházasodnak.

Zoltán úgy rendelkezik, hogy ameddig az ifjú házasok Magyarországon tartózkodnak, megilleti őket Zalánfi szegedi tulajdona.

A lemeztektonika (tektonika, görög tektōn "építő" vagy "kőműves" szóból) geológiai elmélet amely a Föld litoszférájának (szilárd kérgének) nagyléptékű mozgásait magyarázza. Magába olvasztotta és meghaladta a kontinensvándorlás kora 20. századi és a tengeraljzat szétterülés 1960-as években kifejlesztett elméleteit.

Árpád-házi Szent Erzsébet (német nyelvterületen gyakorta Thüringiai Szent Erzsébet) (Sárospatak, 1207 – Marburg, 1231. november 17.) II. András magyar király és merániai Gertrúd lánya. Születésének helyéről többféle elmélet létezik, ezek alapján Sárospatak, Óbuda és Pozsony jön szóba. A fentiek közül Sárospatak a leginkább elfogadott.

Thaisz Elek rendőrtisztviselő, 1861-től Pest, 1873-tól 1885-ig az egyesített Székesfőváros, Budapest rendőrfőkapitánya volt. Pesten született 1820-ban, apja Thaisz András (1789–1840) jogász, királyi táblai ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

A mű a honfoglalás után játszódik, amikor Árpád fejedelem felosztja az országot vezérei között. Főbb szereplők: - Árpád fejedelem - Zoltán – Árpád fejedelem fia - Hanzár – Árpád fejedelem felesége - Huba vezér - Világos – Huba vezér leánya - Gyula – Huba vezér hadnagya - Etelka – Gyula leánya - Rima – Etelka dajkája - Róka...

Európa fejlett országaiban a reneszánsz a modern polgárság kialakulásának az időszaka. Nálunk fénykora a 15-16. században, Mátyás király uralkodása alatt volt. Ekkor az udvar sok itáliai humanistát hívott; nagy építkezésekbe kezdett (Visegrád, Bp.). Megalakult a Corvina könyvtár és 1470. Hess András nyomdája. A király halála után egy új főnemesség játssza a vezető szerepet a...

Kazinczy Ferenc a színmagyar Bihar megyei Érsemlyénben született 1759. október 27-én, s távoli lakhelyén, Széphalomban halt meg 1831. augusztus 23-án. Szenvedélyesen gyűjtötte családja történeti emlékeit, leveleiben, feljegyzéseiben gyakran szerepelnek a Zemplén, Abaúj vagy Sáros megyében tevékenykedő elődei. Ősei a Rákóczi-család szolgálatában emelkedtek fel gazdag...