A Tamás bátyja kunyhója nem hibátlan műalkotás, helyenként hatásvadász elemeket fedezhetünk fel benne, s a szereplők lelki folyamatainak ábrázolása sem tökéletes. E regény sokkal inkább a felháborodás szülte vitairat azok ellen, kik érvekkel próbálták igazolni a rabszolgaságot. A történet valóságos lexikona a rabszolgaságnak. Megrázó alkotás, de egyben szórakoztató is. Az írónő biztos hangot ad szilárd alapokon nyugvó reményének: a társadalmi változásoknak be kell következniük, a rabszolgaság aljasító intézményét el kell törölni mindenütt az Államokban. Radikális nézetet fejezi ki a „kis” George cselekedete a regény végén: minden rabszolgáját felszabadítja. Ma már tudjuk, hogy a történelem az amerikai humanistát igazolta.
A regény cselekménye:
A 19. század derekán vagyunk, az Államok északi területén, Kentuckyban. A Shelby-házaspár földjén a rabszolgák viszonylagos szabadságban élnek, jól bánnak velük. Valamiféle ideális közösségben laknak itt együtt fehérek és feketék – Tamás és neje, Chloe néni, a gyermekek, More és Pete, vagy más néger gyermekek, Andy és Sam.
Itt cselédeskedik a félvér Eliza, aki a fiát neveli, a kis Jimet. Eliza férje szintén félvér, s George Harrisnak hívják. Van egy testvére, Emily kit George nem ismerhetett, oly korán eladták Délre. George-nak több gazdája is volt, s egy kivételével mind embertelenül bánt vele. Elhatározza, hogy családjával, Elizával és a kis Jimmel a szabadabb Kanadába szökik, de Eliza eleinte hallani sem akar erről.
Shelbyék azonban eladósodnak. Egy-két emberüktől meg kell válniuk, hogy a gazdaság egésze fenntartható maradjon. Mr. Shelby egy Haley nevű alakkal úgy egyezik meg, hogy jó pénzért továbbad a hűséges Tamáson, valamint Eliza fián, a kis Jimen. Az aljas alkut – titokban – Eliza kihallgatja. A fiatal nő dönt. Egyedül vág neki a bizonytalan útnak, s magával viszi gyermekét is. George-ot (férjét) persze értesíti valahogyan, de a legfontosabb, hogy ők minél előbb kereket oldjanak.
Eközben Tamás Shelbyék 10-12 esztendős fiával, a kis George úrfival játszik. Tamás kunyhója a béke és a hit szimbóluma – itt szoktak összegyűlni a farm négerei, hogy meghallgassák – a mélyen vallásos – Tamás bátya sajátos előadásait Istenről és annak fiáról. De Tamás is tanul: mivel nem tud írni, a kis George Shelby tanítja betűvetésre. Fogalma sincs, hogy már döntöttek – felette – sorsáról.
A megállapodás szerint meg is érkezik Haley tulajdonaiért, de kiderül, hogy Eliza megszökött a kis Jimmel. Tamás szomorú beletörődéssel veszi tudomásul, hogy eladták, mint valami tárgyat, vagy állatot, s a családjától messzire kerül. Chloe néni is vigasztalhatatlan. Ellenben Haley csak azzal van elfoglalva, hogy előkerítse a fiatal, csinos nőt a gyermekével. Jó pénzt vár értük a piacon.
Innentől válik izgalmassá a regény. Megkezdődik a hajsza Eliza és a kis Jim felkutatásáért. A két néger gyerek, Sam és Andy vezeti Haley-t, s ahogy tudják, hátráltatják az embervadászt aljas munkájában. Eliza majdnem kézre kerül, de elszántsága a Kentuckyval határos Ohióba juttatja, ahol már segítenek neki. Jó emberek fogadják be, akik a quakerek közösségéhez tartoznak. A quakerek már sok-sok szerencsétlennek segítettek, hogy azok a szabad Kanadába jussanak. De Elizának nehéz a dolga, mert Haley sem mond le könnyen a pénzen vett tulajdonról. Társakat toborozz magának, így állít maga mellé két embert.
A quakerek között Eliza és Jim jól érzi magát, mivel mindenki igyekszik segíteni nekik. Egy napon megjelenik George is, s a család aggodalma a boldogsággal együtt növekszik. George megtudja, hogy többen követik őket, s azonnal menekülniük kell. A kivívott pillanatnyi szabadság érzése, családja közelsége megsokszorozza erejét. Quaker férfiak állnak George-ék mellé, s megígérik, hogy ha kell, fegyverrel is megvédik őket. Közben Haley is toboroz még jó pár embert.
Tamás bátyát azonban, mint valami csomagot Haley a La belle Riviére nevű gőzösre rakja, hogy lefelé a Mississippin, New Orleansba jussanak, s ott adjon túl a szerencsétlen emberen. A hajóút hosszú; Tamás megismerkedik egy fehér lánnyal, aki papájával utazott, s egyszer vízbe esett – Tamás sietett a segítségére. A lány Evangeline St. Clare (Éva), s papája Augustine St. Clare. Augustine nem sajnálja a pénzt a megbízható néger rabszolgáért, kit lánya úgy megszeretett. Elhatározza, hogy megveszi és magával viszi New Orleansba, a farmra.
Éva napról napra betegebb lesz, érzi a vég közeledtét. Arra kéri apját, hogy a rabszolgák legyenek szabadok. Miután Éva meghalt, apja St. Clare megindítja a hivatalos eljárást Tamás felszabadítása érdekében, mivel minél hamarabb túl akart esni a formalitásokon. Egyik nap betér egy kávézóba, ahol verekedésbe keveredik, s végzetes döfést kap az oldalába. Augustine halála után a rabszolgák a hisztériás Marie (felesége) kiszolgáltatottjaivá válnak. Egymást érik a kegyetlen vesszőzések, büntetések a farmon, mígnem a feleség úgy dönt, hogy mindent elad, s hazaköltözik szüleihez.
Így kerül Tamás a rabszolgapiacra, ahol Simon Legree veszi meg a szép és fiatal Emmeline-nel egyetemben. Legree Tamáson látja, hogy emberfelettien jó és türelmes, ami őt csak bosszantja, így elhatározza, hogy lépten-nyomon megalázza és megveri Tamást, hogy megtörhesse. Emmeline sorsa, hogy Legree kirúgja Cassyt, volt félvér nőjét, hogy a fiatalabbal foglalkozhasson. Egyszer, mikor Tamást Legree félholtra vereti, Cassy ápolja, s az olvasó itt tudja meg, hogy ő Eliza anyja.
A farmon egy nő összeesik, ezért a farm „rendtartói” verni kezdik. Tamás siet segítségért, akit Legree példásan megbüntet, Tamás már nem épül fel. Ezek után Cassy és Emmeline bosszút áll Legree-n. Elrejtőznek a padláson (élelemmel, itallal felszerelkezve), s a férfi leggyengébb pontján támadják. Szabályos kísértetjárásba kezdenek. Legree egyre többet iszik, s az alkohol öli meg. A két nő együtt ered George Shelby nyomába, s valahol utol is érik: együtt szállnak fel a gőzösre, hogy Kentuckyba utazzanak. A hosszú úton alaposan megismerik egymást, sőt találkoznak egy Madame de Thoux nevű hölggyel, akiről kiderül, hogy Eliza férjének a testvére (Emily a keresztneve).
George, Eliza és a kis Jim eközben – még mindig a lelkes quakerek önzetlen segítségét élvezve – a békés Kanadába szöknek. Később csatlakozik hozzájuk Cassy, Emily és Emmeline, s a kis társaság tagjai úgy döntenek, hogy néhány évre Franciaországba mennek.
George Shelby miután hazaér, beszámol anyjának és Chloe néninek Tamás haláláról. Az asszonyok magukba roskadnak a hír hallatára, de az ifjú erő – Tamás egykori kunyhója előtt – szent ígéretet tesz mindenkinek: valamennyi rabszolgáját felszabadítja, s azok szabad munkásként élhetnek majd birtoka körül.
A regény utolsó mondata akár mottója is lehetne e megható történetnek:
„Gondoljatok a szabadságotokra, valahányszor elhaladtok Tamás bátya kunyhója előtt.”
