A háború vége után a ’20-as, ’30-as években Móricz új téma felé fordult. A dzsentritéma jelenik meg nála. Úgy gondolta, hogy a dzsentrik lehetnek azok az emberek, akik irányítani tudnák az országot, és gazdaságilag fel tudnák virágoztatni. A dzsentrikben keresi azt az erőt, ami talpra tudná állítani az országot. Megpróbál bennük bízni és olyan embereket mutat be, akik a kornak megfelelő problémákat próbálják legyőzni.
1932-ben írta meg a Rokonokat. Ebben a regényben már nem táplál bizalmat, végleg leszámol a dzsentrivel. Ez a regény a teljes kiábrándulás, a teljes illúzióvesztés regénye. Itt végleg szakít a dzsentritémával és azzal az elképzeléssel, hogy az uralkodó osztály tagjai közt akadhatnak becsületes, a nép sorsáért felelősséget érző emberek.
A mű témája egy képzeletbeli alföldi város urainak leleplezése az új főügyész hivatali pályafutásának bemutatásával. A történet hátterében a gazdasági világválság áll. Ez minden esemény elindítója.
A főszereplő Kopjáss Istvánt a filmben Csányi Sándor alakítja. Kopjáss egy elszegényedett dzsentricsaládból származott. Azelőtt, hogy megválasztották volna főügyésznek, kultúrtanácsnok volt.
Egy tiszta múltú fedhetetlen ember, ezért választották meg főügyésznek, aki által el tudják tusolni a sertéstenyésztő botrányos ügyét. Megválasztásáig művelt és széles látókörű volt, aki kemény és szigorú kritikát mondott a város urairól.
Harmonikus családi életet élt. Két fia volt. Felesége Szentkálnay Lina. Meglehetősen közönségesnek tűnik, de kiderül, hogy az, amit ő képvisel az a valóság. Félti a férjét, fél attól, hogy mibe fogják belekeverni.
Kopjáss mindent elmesél feleségének, megbízik benne. Tőle szokott tanácsot kapni, amiket vagy elfogad vagy nem. Hisz azt mondja, hogy „Lina okos asszony”. Lina unokatestvére Szentkálnay Magdaléna, Boronkay felesége. Kopjáss rajong érte, ezt mondja róla: „A faj kitenyésztett, szinte egzotikus virága”. Kettősség jellemzi magánéletét. Amikor kilép egy napon az otthonából, arra gondol, milyen ócska régi háza van. Az utca is csúnya és büdös lesz számára. Sajnálni kezdi eddigi életét, rájön, hogy benne megvan az úri élethez való adottság. A gondok ott kezdődnek, hogy megjelennek a rokonok; Berci bácsi, Kati néni és a többiek.
A film eltérő módon kezdődik, mint a regény. Egy idilli családi reggelivel kezdődik. Továbbá a filmen láthatjuk magát a szavazást és az ünneplést, amit a regényben csak a főhős emlékeinek leírásából tudunk.
A film ezután kisebb eltérésékkel ugyan, de követi a regényt. A film pontosan követi a Móricz által megírt párbeszédeket is. Kopjáss gondolatai a filmben is elhangzanak úgy, mint a könyvben. Csányi Sándor ajka nem mozog, mi nézők csak a gondolatait halljuk, ugyanúgy, mint a könyvben. A rokonok látogatása is pontosan olyan sorrendben történik, mint a regényben. Rendkívül jól választották meg a szereplőket. Nagyon tehetségesek és kifejezően játszanak. Szinte mindegyik rokont megformáló színész törekszik arra, hogy úgy formálja meg az adott személyt, ahogy a könyvben szerepel. Berci bácsit éppolyan nyájasan és találóan adja vissza a színész, mint ahogy az meg van írva. Az elképzelésemnek tökéletesen eleget tett a színész választása és játéka. A regény alapján ilyennek képzetem el.
A filmben Lina és Magdaléna alakját bevillantja a rendező. A két nőalak: Lina a boldog asszony, Magdaléna a megközelíthetetlen szépasszony.
A filmben Kopjáss álmában megjelenik egy vonat, ő mindig szalad utána, hogy elérje és fölkapaszkodik rá. Ez azt jelképezi, hogy még mindig megúszta a dolgokat. Még mindig nem terhelheti őt felelősség semmiért.
Fölutazik Pestre és itt rájön arra, hogy semmivel sem különb ez a hely, mint az ő városa. Itt is ugyanolyan korrupció van. Hazafelé menet rájön arra, hogy hogyan élt és megpróbálja jóvátenni azt. Sürgősen elkezd foglalkozni a sertéstenyésztő ügyével. Rájön, hogy a város vezetői mind benne vannak ebben az ügyben.
Álmodik újra a bál előtt a filmben és itt már nem éri el a vonatot. Ez sejteti, hogy nem lesz jó vége a történetnek.
A bál estéjén parancsot rendelnek el, az összes irat eltűnik. Kopjáss ezt jelenti a polgármesternek, és magyarázatot követel tőle. A polgármester elmondja neki Berci bácsi csalását a szénnel. Kopjáss teljesen összeomlik.
A filmben kimegy a telepre és meglövi magát. Itt meghal, a regényben viszont az irodájában lövi meg magát és itt nem derül ki, hogy meghal-e vagy nem. Nem tudott megbirkózni a problémával, ami elé állt. Móricz itt számol le véglegesen a dzsentritémával.
Szerintem a regény elolvasását nem lehet helyettesíteni azzal, hogy megnézzük a belőle készült filmet. A filmben muszáj kihagyni néhány fontos elemet, mert különben nagyon hosszúra nyúlna. Van amikor a film teljesen más szemszögből mutatja be a művet és nem biztos, hogy ezt meg lehet érteni a mű elolvasása nélkül.
Sajnos manapság rengeteg diák csak a filmet nézi meg és nem olvassa el a regényt, pedig a regény elolvasásával bővül a szókincsünk, és ezáltal sokkal választékosabban tudnának beszélni. Szerintem fontos, hogy sokat olvassunk, hiszen a javunkra válhat.
Kapcsolódó olvasnivalók
Hogyan készül a jó önéletrajz?
Ha jó értelmiségi állást szeretnénk találni, el kell jutnunk addig, hogy a toborzó, HR-es vagy fejvadász lehetőséget adjon számunkra egy személyes bemutatkozásra; könnyen belátható, hogy látatlanban senkinek sem fognak állást ajánlani. A kulcs ehhez az önéletrajz, illetve annak eljuttatásának módja.
Gutenberg és a nyomtatás hajnala
Johannes Gensfleisch zur Laden zum Gutenberg, (Mainz, 1400 körül – 1468. február 3.) a mozgatható betűelemekkel való könyvnyomtatás, a betűfém, a kézi öntőkészülék, a nyomdafesték, szedő-sorjázó vagy más néven szedővas (winkel), a kézisajtó és a festékező labdacs európai feltalálója. Apja neve Friele Gensfleisch zur Laden volt, anyjáé Else Wyrich von Gutenberg, a fiú tehát az ő nevét vette föl.
A Tunguz katasztrófáról
A Tunguz-esemény 1908. június 30-án reggel 7 óra 13 perckor Szibéria középső részén az Alsó-Tunguszka és a Léna folyók között a légkörbe lépett, majd felrobbant tűzgömb volt. Kelet-délkelet felől nyugat-északnyugat felé haladt, viszonylag lapos (5-22 fokos) szögben süllyedve mintegy 4-500 kilométert tett meg, majd mintegy 5-8 kilométer magasságban felrobbant.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
József Attila szocialista versei
Költészetében már kezdettől fogva jelen vannak a gondolati elemek. Korán ébredő filozófiai érdeklődését mutatja, hogy már első köteteiben is találkozunk az élet alapvető kérdéseire választ kereső versekkel. Az Ülni, állni, ölni, halni című versében például a választás, a döntés kényszerét mutatja fel és azt a felismerést, hogy minden döntésünkkel a lehetőségek végtelen...
Babits Mihály személyes számvetése és egyetemes példázata a Jónás könyvében
1883-ban született Szekszárdon. Életének csak első éveit tölti szülővárosában, mert édesapját, Babits Mihályt, aki törvényszéki bíró volt Pestre, majd Pécsre helyezik. Édesanyja, Kelemen Auróra finom műveltségű, versszerető asszony volt, kinek mély katolikus vallásossága rányomta bélyegét a költő szinte egész életére. Középiskoláját a pécsi cisztercia gimnáziumban végzi el...
Kassák Lajos - A ló meghal, a madarak kirepülnek c. versének elemzése
Kassák Lajos a magyar avantgárd irodalom legnagyobb, nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő alkotója. A magyar avantgárd hazánkban a konzervatívabb olvasói elvárások, az irodalomeszmény különbözősége és egyéb okok miatt nem tudott széleskörű réteget teremteni magának. Így Kassák viszonylag csekély olvasóközönséget tudhatott magáénak. Ennek ellenére hatalmas életművet hagyott...
