A háború vége után a ’20-as, ’30-as években Móricz új téma felé fordult. A dzsentritéma jelenik meg nála. Úgy gondolta, hogy a dzsentrik lehetnek azok az emberek, akik irányítani tudnák az országot, és gazdaságilag fel tudnák virágoztatni. A dzsentrikben keresi azt az erőt, ami talpra tudná állítani az országot. Megpróbál bennük bízni és olyan embereket mutat be, akik a kornak megfelelő problémákat próbálják legyőzni.
1932-ben írta meg a Rokonokat. Ebben a regényben már nem táplál bizalmat, végleg leszámol a dzsentrivel. Ez a regény a teljes kiábrándulás, a teljes illúzióvesztés regénye. Itt végleg szakít a dzsentritémával és azzal az elképzeléssel, hogy az uralkodó osztály tagjai közt akadhatnak becsületes, a nép sorsáért felelősséget érző emberek.
A mű témája egy képzeletbeli alföldi város urainak leleplezése az új főügyész hivatali pályafutásának bemutatásával. A történet hátterében a gazdasági világválság áll. Ez minden esemény elindítója.
A főszereplő Kopjáss Istvánt a filmben Csányi Sándor alakítja. Kopjáss egy elszegényedett dzsentricsaládból származott. Azelőtt, hogy megválasztották volna főügyésznek, kultúrtanácsnok volt.
Egy tiszta múltú fedhetetlen ember, ezért választották meg főügyésznek, aki által el tudják tusolni a sertéstenyésztő botrányos ügyét. Megválasztásáig művelt és széles látókörű volt, aki kemény és szigorú kritikát mondott a város urairól.
Harmonikus családi életet élt. Két fia volt. Felesége Szentkálnay Lina. Meglehetősen közönségesnek tűnik, de kiderül, hogy az, amit ő képvisel az a valóság. Félti a férjét, fél attól, hogy mibe fogják belekeverni.
Kopjáss mindent elmesél feleségének, megbízik benne. Tőle szokott tanácsot kapni, amiket vagy elfogad vagy nem. Hisz azt mondja, hogy „Lina okos asszony”. Lina unokatestvére Szentkálnay Magdaléna, Boronkay felesége. Kopjáss rajong érte, ezt mondja róla: „A faj kitenyésztett, szinte egzotikus virága”. Kettősség jellemzi magánéletét. Amikor kilép egy napon az otthonából, arra gondol, milyen ócska régi háza van. Az utca is csúnya és büdös lesz számára. Sajnálni kezdi eddigi életét, rájön, hogy benne megvan az úri élethez való adottság. A gondok ott kezdődnek, hogy megjelennek a rokonok; Berci bácsi, Kati néni és a többiek.
A film eltérő módon kezdődik, mint a regény. Egy idilli családi reggelivel kezdődik. Továbbá a filmen láthatjuk magát a szavazást és az ünneplést, amit a regényben csak a főhős emlékeinek leírásából tudunk.
A film ezután kisebb eltérésékkel ugyan, de követi a regényt. A film pontosan követi a Móricz által megírt párbeszédeket is. Kopjáss gondolatai a filmben is elhangzanak úgy, mint a könyvben. Csányi Sándor ajka nem mozog, mi nézők csak a gondolatait halljuk, ugyanúgy, mint a könyvben. A rokonok látogatása is pontosan olyan sorrendben történik, mint a regényben. Rendkívül jól választották meg a szereplőket. Nagyon tehetségesek és kifejezően játszanak. Szinte mindegyik rokont megformáló színész törekszik arra, hogy úgy formálja meg az adott személyt, ahogy a könyvben szerepel. Berci bácsit éppolyan nyájasan és találóan adja vissza a színész, mint ahogy az meg van írva. Az elképzelésemnek tökéletesen eleget tett a színész választása és játéka. A regény alapján ilyennek képzetem el.
A filmben Lina és Magdaléna alakját bevillantja a rendező. A két nőalak: Lina a boldog asszony, Magdaléna a megközelíthetetlen szépasszony.
A filmben Kopjáss álmában megjelenik egy vonat, ő mindig szalad utána, hogy elérje és fölkapaszkodik rá. Ez azt jelképezi, hogy még mindig megúszta a dolgokat. Még mindig nem terhelheti őt felelősség semmiért.
Fölutazik Pestre és itt rájön arra, hogy semmivel sem különb ez a hely, mint az ő városa. Itt is ugyanolyan korrupció van. Hazafelé menet rájön arra, hogy hogyan élt és megpróbálja jóvátenni azt. Sürgősen elkezd foglalkozni a sertéstenyésztő ügyével. Rájön, hogy a város vezetői mind benne vannak ebben az ügyben.
Álmodik újra a bál előtt a filmben és itt már nem éri el a vonatot. Ez sejteti, hogy nem lesz jó vége a történetnek.
A bál estéjén parancsot rendelnek el, az összes irat eltűnik. Kopjáss ezt jelenti a polgármesternek, és magyarázatot követel tőle. A polgármester elmondja neki Berci bácsi csalását a szénnel. Kopjáss teljesen összeomlik.
A filmben kimegy a telepre és meglövi magát. Itt meghal, a regényben viszont az irodájában lövi meg magát és itt nem derül ki, hogy meghal-e vagy nem. Nem tudott megbirkózni a problémával, ami elé állt. Móricz itt számol le véglegesen a dzsentritémával.
Szerintem a regény elolvasását nem lehet helyettesíteni azzal, hogy megnézzük a belőle készült filmet. A filmben muszáj kihagyni néhány fontos elemet, mert különben nagyon hosszúra nyúlna. Van amikor a film teljesen más szemszögből mutatja be a művet és nem biztos, hogy ezt meg lehet érteni a mű elolvasása nélkül.
Sajnos manapság rengeteg diák csak a filmet nézi meg és nem olvassa el a regényt, pedig a regény elolvasásával bővül a szókincsünk, és ezáltal sokkal választékosabban tudnának beszélni. Szerintem fontos, hogy sokat olvassunk, hiszen a javunkra válhat.
Kapcsolódó olvasnivalók
A nyelvújítás
A nyelvújítás a nyelvfejlesztés egyik fajtája, amelynek során tudatos és tömeges változtatásokat hajtanak végre egy nyelvben. A nyelvújítás elsősorban nyelvművelők (írók, költők, nyelvészek) tevékenysége, célja a szókincs bővítése, az idegen szavak helyettesítése, a stílusújítás és az egységes nyelv megteremtése.
A vandál-bizánci háború
Észak-nyugat Afrika elfoglalása után a vandál királyság a kezére került hajóhadnak köszönhetően a Mediterráneum egyik legerősebb tengeri hatalmává vált, ráadásul nem adták fel korábbi életmódjukat, és a rablóhadjárataikat tengeren is folytatták. A vandál kalózkodás nyilvánvalóan sértette Bizánc érdekeit, a katolikusok elnyomásával együtt ez már bőven elégséges okot szolgáltatott a katonai fellépésre.
Árpád-házi Szent Erzsébet élete
Árpád-házi Szent Erzsébet (német nyelvterületen gyakorta Thüringiai Szent Erzsébet) (Sárospatak, 1207 – Marburg, 1231. november 17.) II. András magyar király és merániai Gertrúd lánya. Születésének helyéről többféle elmélet létezik, ezek alapján Sárospatak, Óbuda és Pozsony jön szóba. A fentiek közül Sárospatak a leginkább elfogadott.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Kertész Imre - Sorstalanság c. művének elemzése
Kertész Imre hírnevét az 1975-ben megjelent, 2002-ben Nobel-díjjal jutalmazott Sorstalanság c. regény alapozta meg Olvasói többsége is ezt tartja legjelentősebb művének.
A mű elkészülte után csak 2 évre rá jelent meg nyomtatással. A kiadói politika nem fogadta túlzott lelkesedéssel. Irodalomtörténeti értékelése is csak másfél évtized után indult meg.
A könyv fogadtatásának...
Krúdy Gyula élete és munkássága
Krúdy Gyula (1878-1933) monumentális életművet hagyott maga után, írói munkásságának mennyisége csak Jókaiéhoz mérhető. Hihetetlen termékenységgel dolgozott: irt elbeszéléseket, regényeket, színdarabokat, ifjúsági műveket, publicisztikát, írói portrékat, önéletrajzi vallomásokat. Válogatás nélkül publikált mindenütt, a legkülönfélébb lapokban és folyóiratokban, de nem sokat...
Nemzeti sorskérdéseink a XIX. század első felének lírájában
A magyarországi reformkor az 1825 és 1848 közötti időszak. Polgárság híján a felvilágosodott nemesség próbálta újraszervezni nemzetünk politikáját és kulturális életét. A politika és a művészetek -főképp az irodalom, a színjátszás- szorosan összefonódva, egymást kiegészítve és segítve igyekezett törvényes úton megreformálni a magyar társadalmat.
Herder negatív utópiája...
