Petőfi Sándor a szabadság, szerelem és az életöröm költője. Költészetére a romantika jellemző, de annak szélsőségei nélkül. Közvetlenségével megteremtette a lírai realizmust. Az így létrehozott költészet teljesen megváltoztatta az irodalom arculatát, szemléletét, témáját, hangnemét és stílusát is.
Legfőbb esztétikai elve az egyszerűség, de ez tudatos művészi munka eredménye. Stílusának forrása a mindennapi beszélt nyelv és a népköltészet. Ilyen eszközök a verset indító természeti kép, a sorismétlés, a szerkezet egyszerűsége. Gyakran használ egymáshoz közel álló asszociációkat, kedvelte az ellentéteket is. Mondat fűzése egyszerű, a mindennapi beszélt nyelvet követi.
Elvetette a klasszicizmus elvontságát és választékosságát, kerülte a romantika bonyolultságát és nyelvi pompáját is. Stílusa a forradalom után gazdagodott, de annak kiteljesülése már nem történhetett meg. Petőfi megmutatta, hogy lehet egyszerűen, közérthetően, természetesen, de mégis költőien írni.
A romantika korában a tája nagy szerepet kapott. Vad sziklákkal, patakokkal méltó a romantika érzelmeihez.
„A magas hegyek nekem érzelmek”
Byron
Petőfi korai verseiben megjelennek a romantikus elemek, erre kitűnő példa a Bújdosó című verse. 1842-ben már elszakadt ettől, Dunavecsén a Hazámban című versében a rónát dicséri, a puszta síkvidékét rajzolja meg, mely később a szabadság jelképévé válik.
A téma és a költő egymásra találása Az alföld című vers.
„ A költői festés perspektíva kezelésének a szűkítésének, tágításának mesterműve”
Illyés Gyula
Eszközeiben egyszerű ez a vers, félrímes, négy soros strófák. Az ütemhangsúlyos és időmértékes verselés váltakozik, ezáltal növeli a természetes hatást. A mű kétféle tájideál szembeállításával indítja a verset, a továbbiakban a látókör tágításával és szűkítésével, egy ponttá zsugorításával, végül a horizont legtávolabbi széléig való lendítésével a költő az Alföld végtelenségének illúzióját keli fel.
A kezdésbe nagy érzelmi telítettségű felkiáltás található, mely Petőfi leglendületesebb verskezdése. Ebben a szakaszban a romantika jelzőit használja. A második szakaszban egy teljes metafora található (börtönéből szabadult sas lelke). Ez a perspektíva váltás eszköze, önmagát a sassal azonosítja és a magasba emeli. A harmadik strófában a látókörtágítás folytatódik, szinte az egész Alföldet látja. Ezt követően szűkíti a látókört. A következő szakasztól részleteket ábrázol.
A 11. szakaszban perspektívaváltás következik ismét, a legvégtelenebb messzeségbe vezeti az olvasót. A következő versszakban szép vallomás érzéséről versel és egy személyes vallomás zárja le a költeményt.
„ Nem tudom leíró versei közül nem ez-e a legnagyobb. Megrázóbbnak ez a legmegrázóbb, noha személyes rész ebben nincs egy szó sem. Ebből a humor színei is hiányoznak, tán ebben a téli hidegben a legvalódibb a kor és Magyarország.”
Illyés Gyula
1848 januárjában Pesten írta a Puszta, télen című leírókölteményét. Az alföld derűs szemléletét itt már túlhaladja. Észreveszi a sokat magasztalt alföldi táj árnyoldalait, az elmaradottságot, kopárságát, az utak hiányát, a lelassult, stagnáló életvitelt.
A művet három nagy szerkezeti egységre lehet osztani, az elsőben(1-3.vsz) a téli táj, puszta szépségét írja le, a következőben (4-6.vsz) az emberi élet színhelyei felé fordul, majd a harmadik egységben (7-9) a táj, mint a költő képzeletének kivetítése jelenik meg.
A verset felkiáltó szójátékkal indítja, majd megszemélyesíti az őszt, mely derűs hangulatot áraszt. Negatív festéssel érzékelteti a téli puszta halotti csendjét. A negatívumokra épülő képek visszasóvárogják a múlt, a nyár értékeit, ezek a képek elégikus hangnemet keltenek.
A következő versszakokban az emberi élet színterei felé fordul, egyetlen hasonlat, metafora sincs ebben a részben, csakis kijelentéseket tesz a költő. Az ötödik versszakban leírja, hogyan gyújt rá a béres a pipájára, hét cselekménymozzanat szövődik egybe.
A hetedik versszaktól ismét a kinti világban találjuk magunkat, a szelek, a viharok félelmetes és vad kavargása lép a nyugodtság helyébe. Ebben a dinamikus környezetben jelenik meg a fenyegetett emberi lét a kilátástalan sorsú betyár alakjával. A nyolcadik szakasz emberi tragédiát sűrít magába, a komor hangulat folytatódik a záró strófa hasonlatában is. A kiűzött király véres koronájának lehullása megfelel Petőfi ekkori politikai elképzeléseinek, a társadalmi lét a végső megoldás felé halad.
Kapcsolódó olvasnivalók
A bűnüldözés mesterei: Endrődy Géza
A bűnügyi nyomozás tudományának első hazai szakkönyve 1897-ben, 128 évvel ezelőtt jelent meg Losoncon, Endrődy Géza tollából, a Kármán-féle Könyvnyomda gondozásában. A második kiadás egy esztendővel később, 1898-ban látott napvilágot Budapesten.
Az 1838-as pesti árvíz
Az 1838-as pesti árvíz március 13. és március 18. között okozott súlyos pusztítást, főleg a mai Budapest pesti oldalán. Az árvíz szintjét és tetőzésének dátumát számos emléktábla jelzi több belvárosi épületen. 1838. január elején, a Duna felső szakaszán a nagy mennyiségű lehullott csapadék, valamint az enyhébb időjárás következtében Buda egy része és a folyó alsó szakaszán található partközeli települések néhány napra víz alá kerültek.
A természetjárás története
Ennek leggyakoribb módja a gyalogos túrázás, de ide tartoznak a vizitúrák, sítúrák és más, fizikai igénybevétellel járó, csoportos, nem egyszer versenyként lebonyolított túrák is. A társadalom egy fontos célja az, hogy természeti környezetünket megóvjuk, ezért a természetjárás fontos része a fiatalok, illetve a természetbe vágyók oktatása.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
István, a király című rockopera bemutatása
Zenéjét Szörényi Levente szerezte, szövegét Bródy János írta Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámája alapján. Első bemutatója 1983 augusztusában volt, Budapesten, a városligeti szánkózódombon.
Cselekmény
A mű a Géza fejedelem halála utáni helyzetet, az István és legnagyobb ellenfele, Koppány vezér közötti hatalmi csatározást dolgozza fel.
A darab négy részből...
Petőfi Sándor élete és látomásköltészete
Az 1848-as forradalom egyik kezdeményezője, a szabadságharcban elesett nemzeti hős. Alföldi, paraszti életmódból felemelkedő, tudatosan magyarosodó családból származik. 1823. január 1.-én, Kiskőrösön született, apja Petrovics István mészáros, anyja a szlovák anyanyelvű Hruz Mária. 1824-ben Kiskunfélegyházára költöztek, itt tanult meg magyarul. Jó körülmények között élt, ez...
Bem alakja Petőfi 1849-es verseiben
Bem apó az 1848-49-es szabadságharc egyik központi alakja, éllovasa volt. Erdélyi serege a magyar hadigépezet egyik legütőképesebb részének számított. Talán ezért döntött a Petőfi úgy, hogy hazájáért a legtöbbet azáltal teheti, hogy Bem apó alakulatához csatlakozik.
Petőfi nagy lelkesedéssel vette be magát a katonaéletbe, pedig már „huszonhatodszorra érte meg a...
Jellemzően a vállalkozás beindítása előtt elkészített tanulmány, de készülhet már meglévő vállalkozás esetében is. Az üzleti tervezés egy olyan tervezési módszer, amely keretet a cég céljainak eléréséhez. Írásunk módszertani útmutatóként szolgál azoknak, akik érdeklődnek az üzleti tervezés iránt.
