Középiskola > Műelemzések > Petőfi Sándor tájköltészete

Petőfi Sándor a szabadság, szerelem és az életöröm költője. Költészetére a romantika jellemző, de annak szélsőségei nélkül. Közvetlenségével megteremtette a lírai realizmust. Az így létrehozott költészet teljesen megváltoztatta az irodalom arculatát, szemléletét, témáját, hangnemét és stílusát is.

Legfőbb esztétikai elve az egyszerűség, de ez tudatos művészi munka eredménye. Stílusának forrása a mindennapi beszélt nyelv és a népköltészet. Ilyen eszközök a verset indító természeti kép, a sorismétlés, a szerkezet egyszerűsége. Gyakran használ egymáshoz közel álló asszociációkat, kedvelte az ellentéteket is. Mondat fűzése egyszerű, a mindennapi beszélt nyelvet követi.

Elvetette a klasszicizmus elvontságát és választékosságát, kerülte a romantika bonyolultságát és nyelvi pompáját is. Stílusa a forradalom után gazdagodott, de annak kiteljesülése már nem történhetett meg. Petőfi megmutatta, hogy lehet egyszerűen, közérthetően, természetesen, de mégis költőien írni.

A romantika korában a tája nagy szerepet kapott. Vad sziklákkal, patakokkal méltó a romantika érzelmeihez.

„A magas hegyek nekem érzelmek”
Byron

Petőfi korai verseiben megjelennek a romantikus elemek, erre kitűnő példa a Bújdosó című verse. 1842-ben már elszakadt ettől, Dunavecsén a Hazámban című versében a rónát dicséri, a puszta síkvidékét rajzolja meg, mely később a szabadság jelképévé válik.
A téma és a költő egymásra találása Az alföld című vers.

„ A költői festés perspektíva kezelésének a szűkítésének, tágításának mesterműve”
Illyés Gyula

Eszközeiben egyszerű ez a vers, félrímes, négy soros strófák. Az ütemhangsúlyos és időmértékes verselés váltakozik, ezáltal növeli a természetes hatást. A mű kétféle tájideál szembeállításával indítja a verset, a továbbiakban a látókör tágításával és szűkítésével, egy ponttá zsugorításával, végül a horizont legtávolabbi széléig való lendítésével a költő az Alföld végtelenségének illúzióját keli fel.

A kezdésbe nagy érzelmi telítettségű felkiáltás található, mely Petőfi leglendületesebb verskezdése. Ebben a szakaszban a romantika jelzőit használja. A második szakaszban egy teljes metafora található (börtönéből szabadult sas lelke). Ez a perspektíva váltás eszköze, önmagát a sassal azonosítja és a magasba emeli. A harmadik strófában a látókörtágítás folytatódik, szinte az egész Alföldet látja. Ezt követően szűkíti a látókört. A következő szakasztól részleteket ábrázol.

A 11. szakaszban perspektívaváltás következik ismét, a legvégtelenebb messzeségbe vezeti az olvasót. A következő versszakban szép vallomás érzéséről versel és egy személyes vallomás zárja le a költeményt.

„ Nem tudom leíró versei közül nem ez-e a legnagyobb. Megrázóbbnak ez a legmegrázóbb, noha személyes rész ebben nincs egy szó sem. Ebből a humor színei is hiányoznak, tán ebben a téli hidegben a legvalódibb a kor és Magyarország.”
Illyés Gyula

1848 januárjában Pesten írta a Puszta, télen című leírókölteményét. Az alföld derűs szemléletét itt már túlhaladja. Észreveszi a sokat magasztalt alföldi táj árnyoldalait, az elmaradottságot, kopárságát, az utak hiányát, a lelassult, stagnáló életvitelt.

A művet három nagy szerkezeti egységre lehet osztani, az elsőben(1-3.vsz) a téli táj, puszta szépségét írja le, a következőben (4-6.vsz) az emberi élet színhelyei felé fordul, majd a harmadik egységben (7-9) a táj, mint a költő képzeletének kivetítése jelenik meg.

A verset felkiáltó szójátékkal indítja, majd megszemélyesíti az őszt, mely derűs hangulatot áraszt. Negatív festéssel érzékelteti a téli puszta halotti csendjét. A negatívumokra épülő képek visszasóvárogják a múlt, a nyár értékeit, ezek a képek elégikus hangnemet keltenek.

A következő versszakokban az emberi élet színterei felé fordul, egyetlen hasonlat, metafora sincs ebben a részben, csakis kijelentéseket tesz a költő. Az ötödik versszakban leírja, hogyan gyújt rá a béres a pipájára, hét cselekménymozzanat szövődik egybe.

A hetedik versszaktól ismét a kinti világban találjuk magunkat, a szelek, a viharok félelmetes és vad kavargása lép a nyugodtság helyébe. Ebben a dinamikus környezetben jelenik meg a fenyegetett emberi lét a kilátástalan sorsú betyár alakjával. A nyolcadik szakasz emberi tragédiát sűrít magába, a komor hangulat folytatódik a záró strófa hasonlatában is. A kiűzött király véres koronájának lehullása megfelel Petőfi ekkori politikai elképzeléseinek, a társadalmi lét a végső megoldás felé halad.

Anyját Sánta Erzsébetnek hívták. Apját, Rózsa Andrást korán elveszítette, mert lólopásért felakasztották. Mindez nagy hatással volt életének további alakulására. Analfabéta volt, 23 éves korában nem bizonyított, tehénlopási váddal került a szegedi börtönbe. Szökése után futóbetyárrá lett és hírhedt betyárkalandok sokasága kapcsolódott nevéhez. 60 kitudódott bűnesete ismert.

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Az eseményeket bemutató cikksorozatunk utolsó részében az október 24. és november 3. között lezajlott országos eseményeket, valamint ezek nemzetközi visszhangját mutatjuk be.

A nagy gazdasági világválság a tőkés világ 1929–33 közötti túltermelési válsága. Az első világháború befejeztével, a gazdasági kimerülés, az anyagi és emberi erőforrások pusztulása, a fedezet nélküli pénzkibocsátás és a kereskedelmi kapcsolatok szétzilálódása miatt gazdasági világválság jelentkezett. Ennek következtében jelentős mértékben megnőtt az infláció és a munkanélküliség, valamint a közszükségleti cikkek hiánya.

• Bagoly Andrea - Petőfi Sándor tájköltészete / 2002, 2 oldal
  
  
• Oláh Róbert - Arany János humora Petőfivel való levelezésében, egy nagykőrösi művében és az alkalmatosságra írott verseiben / 2019, 10 oldal
  
  
• Petőfi Sándor látomásköltészete / 2008, 4 oldal
  
  
• Gondolatok Petőfi Apostoláról / 2000, 2 oldal
  
  
• Bagoly Andrea - Petőfi Sándor szerelmi költészete / 2002, 5 oldal
  
  

"Úgy érzem, hamarabb eljutok hozzá a benne való kételkedés révén, mint a benne való vak hit útján" - írja isten felfedezéséről Karinthy a Noteszlapokban. Karinthy szentenciája szinte a teljes magyar vallásos líra foglalata lehetne, hiszen hit és kétely ambivalenciája istenes költészetünkre oly jellemző, hogy végigkíséri még a legmélyebben hinni akaró, az egész életművét isten...

I. Biblia Az európai kultúra két alappilléren nyugszik. Egyik meghatározója a görög-római, a másik a zsidó-keresztény kultúra, amelynek foglalata a Biblia a világ talán legismertebb könyve. A keresztények szerte a világon a Biblia tanításaira alapozzák hitüket és viselkedésüket, a zsidók pedig tisztelik és használják a Biblia kétharmadát kitevő Ószövetséget. A Biblia...

A mű eredete: Az apostolt Petőfi 1848. június-szeptemberében írta meg Pesten, miután képviselőjelöltsége az ellenpárt rágalmai és erőszakossága miatt megbukott. Szereplők: - Szilveszter - Szilveszter felesége - Szilveszter gyermekei - Szilveszter anyja - egy kocsis - egy rabló - Szilveszter keresztanyja - egy koldusasszony - egy öregúr - az öregúr fia - egy...