Szereplők:
- Kárász Nelli – főszereplő
- Takaró Sanyi – Nelli férje
- Nelli anyja és apja
- Sanyi anyja és apja
A történet Kárász Nelli házasságának – poklának – története. Nelli visszaemlékezése, ő meséli el, hogy hogyan lesz az első pillanatban is baljós kapcsolatból pokol. A mű önelemzés: a főhős már megbékélt a tragédiát okozó világgal. A pusztai szent lány a házasság alatt változik szörnnyé, majd a házasság véget értével ismét szentté. Hasznos része lesz a társadalomnak. Nelli azonban már csak objektíven szemléli a dolgokat, férjét is csak „utólag” jellemzi. Életfelfogásuk teljesen más. Sanyi sokkal idillibbnek látja viszonyukat, végül mégis ő hal bele.
Az 1920-as években járunk, Takaró Sándor néhány évi katonáskodás után ekkor fejezi be agrártanulmányait. A cselekmény Nelli és Sanyi megismerkedése után indul. Egy bálon táncoltak, Sanyi ott nézte ki magának Nellit. Újév délelőttjén ment ki Imrével köszönteni a lányt Huszárpusztára, aki ekkor döbbent rá, hogy a számára mit sem jelentő, mégsem túl szimpatikus férfi akar tőle valamit. Mivel szegénységben élnek, Nelli csupán krumplispalacsintával tudja kínálni őket. Nelli saját maga mondja el, hogy tudta volna szeretni Sanyit, csak ne akart volna az ura lenni. Ez az a tény, ami kiváltja Nelliben az ellenszenvet, s azt, hogy mindenképp el kell kerülnie ezt a férfit. 1920. után járunk. Ekkor már nem kötelező az érdekházasság, ami ezt mégis kiváltja, az Nelli apjának a halála.
Mindössze kétszer találkoznak Takaró apuka halála előtt, különben levélben tartják a kapcsolatot. A házasság az egyedüli, ami rendezheti az özvegy és Nelli sorsát. Nászútukat Pesten töltik, de Nelli csak az utolsó este hajlandó a nászéjszakára, előtte azt hazudja, hogy nem lehet. Egymást követik a viták, a konfliktusok. De mindvégig reméli a jót, s megszületik Zsuzsika. Zsuzsika az egyetlen mentsvára, hozzá tud menekülni, ő mindig jó „álca”.
Egy év házasság után meghal Sanyi apja, be kell költözni a gazdaság miatt a faluba. Nelli rádöbben, hogy ő pusztai lény és soha nem fogja megszeretni a férjét. Ettől válik szörnyeteggé. Súlyos veszekedése után férjével még az anyósával is összetűz, s végül elmenekül Cencre anyjához, és Szeréna nénikéjéhez. Zsuzsikát Takaróéknál hagyja, úgy érzi, biztosabb sora lesz ott a gyermeknek. Postamesteri munkát tanul Szeréna néni mellett, azonban váratlanul ő is meghal. Ekkor keresi fel Jókuti doktor, hogy legyen a felesége, de Nellinek ő sem kell. Állást keres, de nem talál. Utolsó lehetősége, ha visszamegy Fáncsra.
Sanyi csak anyja halálakor keresi fel Nellit, aki – minthogy anyósa látni akarja – visszamegy. De férjét nem tudja szeretni, s ezt az undort, ezt a gyűlöletet tetézi a szégyen: Nellinek meg kell tudnia, hogy férjének viszonya volt a szolgálólánnyal. Ekkor egy világ omlik össze benne, s megmozdul benne a gyanú, hogy Sanyi már talán az előző szolgálólánnyal is… Akkor még azt bizonygatta, hogy aki nem szeret, az nem lehet féltékeny. Ez igaz. Ő nem is féltékeny volt. Ekkor már nem érzett gyűlöletet, undort férje iránt, csupán egyetlenegy más érzés pulzált benne, az ISZONY.
Egy éjjel, amikor Sanyi „játszani” akart – bár tüdőgyulladása volt - , a játéknak szörnyű végkifejlete lett: „ A borzalom megduplázta az erőmet. Az arcába nyomtam a párnát, s a lábammal is rúgtam őt magamtól. […] Egyszerre csak azt éreztem, hogy a párna túlsó felén nincs ellenállás… Sanyi nem játszott. […] Félig nyitott szemmel, mozdulatlanul feküdt az ágyában.”
Nelli nem tudja, hogy gyilkos-e. Jókutival félszavakból megértik egymást, így őt hívja segítségül. A gyanút is elterelik. Nellinek tisztáznia kell a viszonyát Jókutival. Elmondja, hogy nem akar tőle semmit. Örül, hogy újra visszakapta szabadságát, s így Jókutit nyíltan elutasítja. Visszaköltözik Cencre, az örökségből jól él anyjával s lányával, jótékonykodik a gyermekkórházban. Életében érvényesült a „Megszoksz vagy megszöksz” elv. Ő a megszokásra nem volt képes, így a menekülést választotta.
A mű elején Sanyi az erősebb, ő a vadász, aki „nemes vadat” űz. A házasság alatt azonban kimerül, s immár gonoszan kerül Nelli fölé. Nagyravágyó, kapkodó lesz. A mű végén Nelli belátja, hogy ő is és Sanyi is áldozat volt. Egymás áldozatai lettek. Sanyinak egyetlen és végzetes hibája az volt, hogy Nellit akarta, aki pedig a körülmények miatt bele is egyezett ebbe a viszonyba. Sanyi volt a falu „leg”-je, ám Nelli nem tudta ezt értékelni, nem vágyott ilyen dolgokra, „Nem tudott elegyedni a világgal”.
Az iszony okai:
- Nehezen betörhető nő
- Rossz házastárs
- Két végzetesen össze nem illő ember
- Nelli apáca típusú
- Nelli magányos
Érdekes módon (és ez a magyar történettudomány magyarcentrikusságát mutatja), mi magyarok ahhoz képest, hogy a horvátokkal 800 éves perszonálunió kötött minket össze, nagyon keveset foglalkozunk a történelmükkel. Pedig a horvát történelem viszonylag mentes a tudománytalan sallangoktól, legalábbis közép európai mércével mérve.
Sopron történeteA Soproni-medence kedvező földrajzi fekvésénél fogva már régóta emberlakta terület. Kr.e. a VI.-V. évezredben már lakott területek találhatók a térségben. A neolitikumban a dunántúli vonaldíszes kultúra képviselői hagyták itt emlékeiket, mégpedig a falvakban megtelepedő Zseliz csoport és a kézműves eszközöket előállító (kőeszközök) lengyel kultúra csoportja.
Matyóföld bemutatkozikA Matyóföld tájegység az Alföld északi részén, Borsod-Abaúj-Zemplén megye határán található. Kezdetben, a XIX. század elejétől a Mezőkövesden és környékén lakókat nevezták matyóknak. A Matyóföld egyedi népművészetéről híres, de később ide sorolták a népviseletében és hímzéseiben más hagyományú Tard és Szentistván községeket is.
Kapcsolódó doksikKazinczy Ferenc a színmagyar Bihar megyei Érsemlyénben született 1759. október 27-én, s távoli lakhelyén, Széphalomban halt meg 1831. augusztus 23-án. Szenvedélyesen gyűjtötte családja történeti emlékeit, leveleiben, feljegyzéseiben gyakran szerepelnek a Zemplén, Abaúj vagy Sáros megyében tevékenykedő elődei. Ősei a Rákóczi-család szolgálatában emelkedtek fel gazdag...
Földi János (1755-1801)Természettudományi szakíró, költő, műfordító, nyelvész. 1781-ben fejezte be tanulmányait Debrecenben. Nemesi eredetű kézműves polgár - szűrszabó mester családjából született Nagyszalontán, 1755-ben. Három és fél éves korában teljes árvaságra jutott. Vargainasnak adták, majd mint szolgadiák nagyszalontai iskolában, 1773-tól 1781-ig pedig a debreceni kollégiumban tanult. (Tanárai...
István, a király című rockopera bemutatásaZenéjét Szörényi Levente szerezte, szövegét Bródy János írta Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámája alapján. Első bemutatója 1983 augusztusában volt, Budapesten, a városligeti szánkózódombon. Cselekmény A mű a Géza fejedelem halála utáni helyzetet, az István és legnagyobb ellenfele, Koppány vezér közötti hatalmi csatározást dolgozza fel. A darab négy részből...