Középiskola > Műelemzések > Madár-motívumok Arany János költészetében

Arany János a szabadságharc utáni magyar költészet kiemelkedő alakja. Máig vitáznak azon, hogy epikus vagy lírai alkotó volt-e Arany, mert, mind a két műnemben jelentőset alkotott. Vannak visszatérő témái motívumai. Arany művészetében nem tekinthető motívumnak a madár, mert nem kíséri végig az egész életpályáját, csak néhány versében található meg. Ebben a néhány versben is általában máshogy jelenik meg.

A rab gólya című versében használja a madármotívumot. Ez a korai versei közé tartozik. Ebben a műben a gólya a költőt szimbolizálja. A madarak általában a repülést, a szabadságot jelképezik, így a gólya is de mivel el van törve a szárnya, nem tud repülni, vágyai és lehetőségei szembe állnak egymással. Bezártnak és kiszolgáltatottnak érzi a helyzetét. Ez Aranyra úgy igaz, hogy ő Nagyszalontán élt elzárva a lehetőségektől, nem érezte jól magát:

Árva gólya áll magában
Egy teleknek a lábjában
Felrepülne, messze szállna,
Messze, messze,
Tengerekre,
Csakhogy el van metszve a szárnya.

Szintén ez a motívum jelenik meg élete végén az Epilogus című művében is. Mivel ez egy létösszegző vers, visszatér a régebbi verseihez és nemcsak megjelennek a fontosabb motívumok, hanem szó szerint is idéz belőlük. Itt már úgy érzi, már semmi esélye nincs arra, hogy újra kinőjön a szárnya, továbbra is reménytelennek látja a helyzetét. Itt konkréttan a rab gólyából is idéz, ugyanarra gondol, mint abban a versben.

A Letészem a lantot című művében a fiatalságot, a boldogságot jeleníti meg, amikor még minden szép volt. A természeti képekkel, a madárral is ezt fejezi ki. Akkor még érdemes volt írni, voltak költőtársak, mindenki alkotott.

“Más ég hintette rám mosolyát,
Bársony palástban járt a föld,
Madár zengett minden bokorban,
Midőn ez ajak dalra költ”

Az Ősszel című költeményben is hasonló dolgokat kapcsol a madárhoz. Megjelenik a madár, mint rab. A saját dalához hasonlítja a madár énekét, vagyis a költészetet is szimbolizálja, mivel a madár elhallgat, a költészet is elhallgat. Látható, hogy Aranynál milyen fontos a rab madár motívum.

“Mint a madár, ki bús, ki rab,
Hallgat, komor, fázik dalom.”

A hatodik versszakban ismét előjön a madár, itt a pacsirtát és a csalogányt azonosítja a költészettel, mivel ezek a madarak is hallgatnak, mint ahogy az ő költészete is. A szabadságharc utáni csalódás miatt úgy gondolja, nincs miért írni, ezt végig a madarak elhallgatásával fejezi ki.

“Pacsirta nem szánt, csalogány
Nem zöngi dalját este, reggel.”

A Kertben című műben a madár a magányosságra utal, megjelenik a magános gerle, ami természetesen a magányosságot szimbolizálja. Azért a gerlével mutatja be ezt az érzést. Mert a gerlével a szerelmet szokták kifejezni. Tehát mindig párosan fordul elő, itt pedig egyedül jelenik meg.

Kései balladái közül a Vörös rébékben figyelhető meg a madár. Ez egy népies hangvételű ballada. Érezhető E. A. Poe A holló című versének hatása. Itt is egy nagy fekete madár titokzatosságát taglalja. Itt a madár a misztikusságot, a babonát jelképezi. A vörös rébék egy “boszorkány”, hol varjú, hol ember képében jelenik meg.

Több olyan műve is van, ahol a madár megjelenik, igaz csak nyelvileg. Például a Toldiban: “Amott ül egy túzok magában” ez Toldi Miklósra vonatkozik. Nyelvileg megjelenik még a Mátyás anyjában is: “fekete holló”. Itt a hunyadi család címerére utal. Így jelenik meg még a Szondi két apródjában is: “Bübül-szavu rózsák” itt a törököket jelképezi. Szintén csak nyelvileg van jelen A walesi bárdokban: “ajtó megől fehér galamb”. Itt is csak metafora.

Látható, hogy Arany több versében is megjelenik a madár-motívum, bár mindig mást jelent ezért nem tekinthető motívumnak a költészetében.

Szilveszter és Újév ünnepének bemutatásával kívánunk miden kedves látogatónknak sikerekben gazdag boldog új esztendőt! Szilveszter a polgári év befejező, január 1-je pedig a következő év kezdőnapja. Szent Szilveszter pápa (IV. század) ünnepe, gyakorlatilag az újév vigíliája (előestéje). A szilveszteri szokások közös célja, a következő esztendőre egészséget, bőséget, szerencsét, boldogságot varázsolni.

Az alvás a legtöbb gerinces (és némelyik különleges rovar, például a Drosophila gyümölcslégy) természetes pihenőállapota. A szándékos testmozgás és a külső ingerekre adott reakciók csökkenése jellemzi. Alvás alatt fokozódik a sejtosztódás, a sejtelhalás üteme mérséklődik. Időtartama átlagosan 7-9 óra közé esik.

Aki azt gondolja, hogy a testsúlya az egyetlen fontos mérőszám, amely megmutatja, milyen formában van, az téved. Hiszen pusztán a kilogrammok számából nem derül ki, milyen arányban zsíros vagy izmos a testünk. Egy nyolcvan kilós férfi lehet elhízott és csupa izom – ennek a pontos kiderítésére szolgál a testzsír-százalékmérés. – ismerteti dr. Babai László, az Élj Tovább 5 Évvel! mozgalom megalapítója.

• Girasek Edmond - Madár-motívumok Arany János költészetében / 2001, 2 oldal
  
  

Petőfi Sándor Az apostol c. művében a főhős, szilveszter személyiségének fejlődését és mozzanatokban elénk tárt életútját ismerhetjük meg. A fejlődés leginkább belső monológok által mutatkozik meg. A "szőlőszem-monológ" 16-17 évesen fogalmazódik meg a főhősben a világtörténet olvasása közben. A monológ rímtelen, szerkezetileg három részre tagolható. A...

Sütő András könyve az író szülőfalujáról, a mezőségi Pusztakamarásról szól, ahol együtt élnek magyarok és románok, de az előbbiek már erősen „elmorzsolódóban”. „Akármilyen bőven is számolom, alig százötven főnyi közösségtől tanultam magyarul.” – vallja az író. Milyen indításra, ösztönzésre született ez a könyv? Az egyik az anya biztató...

Ady Endréről hasonlóképp elmondható – mint nagy elődjéről Petőfi Sándorról-, hogy őt sem érdekelte más, „ Csupán Politika és Szerelem”. Dolgozatomban az utóbbival foglalkozom összehasonítva életének két nagy szerelmi korszakát, a Léda és Csinszka verseken keresztül. Ady Endre legnagyobb magyar költőink egyike, líránk forradalmi megújítója, az 1918-19-i ...