Középiskola > Műelemzések > Egy mondat a zsarnokságról

Kérlek válassz a lenyíló mezőből:

Rovat főoldala A "szőlőszem-monológ" elemzése A barokk főúri reprezentáció és műfajai A boldogságtól a halálvágyig Csokonai Lilla-verseiben A bűn és bűnhődés motívuma Arany János balladáiban A bűn és bűnhődés témája az irodalomban A felvilágosodás gondolatai Csokonai költészetében A görög dráma megszületésének körülményei, az Antigoné elemzése A hazaszeretet és a hősiesség ábrázolása a magyar irodalomban A Himnusz és a Szózat elemzése és összehasonlítása A Himnusz és a Szózat összehasonlító elemzése A humor megjelenése Sütő András Anyám könnyű álmot ígér című regényében A kisember alakja az orosz realizmus irodalmában A kisember illúziója és pusztulása Gorkij és Miller drámáiban A kishivatalnok alakja az orosz realizmus irodalmában A költői reményvesztés feltárása Vörösmarty Mihály Az emberek című A komikum leleplező hatása Moliere Tartuffe című komédiájában A Kuruc kor költészetéről A la recherche és a Talán eltűnök hirtelen című vers összehasonlítása A lélektani regény jellemzői Kosztolányi Dezső Édes Anna című művének A ló és lovas motívum Ady költészetében A mindennapi bűnök művészi ábrázolása a XX. századi irodalomban Thomas Mann-nál A mítosz és mitológia A múlt és a jövő látomásai Kölcsey lírájában A Nyugat első nemzedéke Tóth Árpád és Juhász Gyula A pénz és a becsületérzet A reneszánsz és Balassi Bálint A romantika vonásai egy szabadon választott mű alapján A szegényember versek elemzése A sziget, mint kísérleti laboratórium William Golding - A legyek ura című műve A táj szerepe Ady Endrénél, az "Ének a porban" című verse alapján A táj szerepe és funkciói József Attila költészetében A vívódó Móricz hősök útja A XX. századi költősors Radnóti Miklós lírájában Ady Endre - Álmom: az Isten című versének elemzése Ady Endre - Csak jönne más c. versének elemzése Ady Endre A téli Magyarország, Petőfi Sándor A puszta télen, József Attila Holt Ady Endre Az ős Kaján című művének az elemzése Ady Endre Az ős Kaján című versének elemzése Ady Endre élete, költészete Ady Endre Góg és Magóg fia vagyok én című művének elemzése Ady Endre költői forradalma Ady Endre Köszönöm, köszönöm, köszönöm című verséne elemzése Ady Endre motívum rendszere Ady Endre szerelmi költészete Ady Endre szerelmi költészete II Ady Endre szerelmi költészete, a Léda és Csinszka szerelem összehasonlítása Ady Endre társadalombírálata és hazaszeretete Ady Endre Új versek című művének elemzése Ady Endre versciklusainak elemzése Ady Endre világháborús költészete Ady Endre: Őrizem a szemed című versének elemzése Ady magyarság-versei Ady szerelmi lírája Apor Péter: Metamorphosis Transylvaniae című művének elemzése Arany ember volt-e Timár Mihály? Arany és Petőfi levelezése Arany János - A walesi bárdok c. művének elemzése Arany János - Híd-avatás elemzés Arany János - Kertben c. versének elemzése Arany János - Kertben, Szondi két apródja, Epilógus c. költemények elemzése Arany János - Tetemre hívás c. művének elemzése Arany János balladái Arany János balladáiról Arany János balladaköltészete és jellemzői Arany János élete és munkássága Arany János lírája Arany János Vörös Rébék című művének elemzése Arany János, Petőfi Sándor - Bolond Istók c. műveinek öszehasonlító elemzése Arany János: Szondi két apródja Az antik irodalomról Az emlékezés szerepe Radnóti Miklós lírájában Az értékek védelmezése Babits költészetében Az eszmék szerepe és változása a Tragédiában Az igék minőségének szerepe a megszemélyesítésben József Attila Altató c. verse Az ismétlődés szerepe Ady Endre Emlékezés egy nyár-éjszakára című versében Az Óda és a Tétova Óda összehasonlítása Az ókor irodalmából Babits Mihály - Jónás könyve c. művének elemzése Babits Mihály élete és munkássága Babits Mihály Húsvét előtt c. művének elemzése Babits Mihály Strófák a wartburgi dalnokversenyből c. költeményének bemutatása Babits Mihály személyes számvetése és egyetemes példázata a Jónás könyvében Babits Mihály világháborús költészete Babits Mihály, Jónás könyve és a Bibliai Jónás könyve összehasonlítása Balassi Bálint - Valedicit patria amicis iisque omnibus quae habuit carissima Balassi Bálint Adj már csendességet c. versének elemzése Balassi Bálint és a reneszánsz Balassi Bálint költészete Balassi Bálint szerelmi költészete Balassi Bálint szerelmi lírája Balassi Bálint vitézi énekei Bem alakja Petőfi 1849-es verseiben Berzseni Dániel élete és munkássága Berzsenyi Dániel A közelítő tél c. művének elemzése Berzsenyi Dániel A közelítő tél című versének elemzése Berzsenyi Dániel A magyarokhoz I. és A magyarokhoz II. összehasonlító elemzése Berzsenyi Dániel két korszak határán Berzsenyi Dániel Levéltöredék barátnémhoz c. művének elemzése Berzsenyi Dániel munkássága Berzsenyi költői portréja szabadon választott versek alapján Bibliai motívumok megjelenése a költők, írók műveiben Borivóknak való Csehov - A bérzongorista c. novellájának elemzése Csehov - Fájdalom című novellájának elemzése Csehov - Kaméleon című művének elemzése Csinszka szerelem Csokonai gondolati költészete Csokonai Vitéz Mihály - A magánossághoz című versének elemzése Csokonai Vitéz Mihály A Reményhez c. versének elemzése Csokonai Vitéz Mihály elégiaköltészete Csokonai Vitéz Mihály élete és munkássága Csokonai Vitéz Mihály költészete Egy dunántúli mandulafáról Egy mondat a zsarnokságról Ember és természet kapcsolata Nagy László lovasversei alapján Ember és történelem a magyar romantikus költészetben Ernest Hemingway - Indián tábor Érték- és időszembesítés Berzsenyi Dániel A közelítő tél című versében Esti Kornél utazása a halálba (összehasonlító novellaelemzés) Eszmék Az ember tragédiájában Faludi Ferenc élete és munkássága Fantasztikum a romantika irodalmában Férfi és nő viszonya Madách Imre - Az ember tragédiája c. művében Földi János (1755-1801) Francois Villon - Ellentétek balladája, verselemzés Franz Kafka - A Törvény kapujában c. művének elemzése Gárdonyi Géza, A láthatatlan ember Generációs konfliktusok a Rómeó és Júlia című drámában George Orwell - 1984 c. művének elemzése George Orwell - Állatfarm c. művének elemzése Gertrúd szerepe és jellemzése Katona József Bánk Bán c. művében Gondolatok Angyal András egyik jelentős idézetéről Gondolatok Petőfi Apostoláról Groteszk látásmód Örkény István egy szabadon választott elbeszélésében vagy Guillaume Apollinaire - Kikericsek c. versének elemzése Három élet, három halál, három ábrázolásmód Hazaszeretet a magyar irodalomban Idill és halál Radnóti Miklós költészetében Illyés Gyula Bartók c. művének elemzése Illyés Gyula Bartók című versének értelmezése Illyés Gyula élete és munkássága Illyés Gyula Koszorú c. vers elemzése Immanuel Kant - A tiszta ész kritikája Istenes versek a magyar irodalomban István, a király című rockopera bemutatása Jancsi és Juliska Janus Pannonius - A roskadozó gyümölcsfa c. művének elemzése Janus Pannonius és a humanizmus Janus Pannonius magyarországi epigrammái, elégiái Janus Pannonius reneszánsz költészete Jókai Mór élete és munkássága Jókai Mór regények eszköztára József Attila - Utolsó vershármas c. versének elemzése József Attila A Dunánál c. versének elemzése József Attila élete és munkássága József Attila költészete a 30-as évek elején József Attila költészete a 30-as évek második felében József Attila Külvárosi éj c. művének elemzése József Attila Külvárosi éj című művének elemzése József Attila Óda c. versének elemzése József Attila Óda című versének elemzése József Attila szocialista versei József Attila tájverseinek elemzése József Attila Tehervonatok Tolatnak című versének elemzése József Attila utolsó verseinek elemzése József Attila, nagy szintézis-versek elemzése Juhász Gyula - Profán litánia c. versének elemzése Juhász Gyula - Testamentom c. versének elemzése Juhász Gyula költői világának jellemzői Kányádi Sándor - a kisebbségi lét sorskérdései Karinthy Frigyes - A cirkusz Kassák Lajos - A ló meghal, a madarak kirepülnek c. versének elemzése Kazinczy - Pályám emlékezete c. művének elemzése Kemény János Önéletírásának modernségéről Kertész Imre - Sorstalanság c. művének elemzése Ki Goriot apó? Kölcsey Ferenc - Vanitatum vanitas című versének elemzése Kölcsey Ferenc élete és munkássága Kölcsey Ferenc munkássága Kölcsey Ferenc Vanitatum Vanitas c. művének elemzése Kölcsey Ferenc Vanitatum vanitas és Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban c Kölcsey Ferenc világszemlélete Vanitatum vanitas és Himnusz című verseinek Költői én és a külvilág kapcsolatának ábrázolása Babits Mihály pályáján Komárom és a Senki sziget összehasonlító elemzése Kőmíves Kelemen című népballada elemzése Kosztolányi Dezső - A Hajnali részegség című vers bemutatása Kosztolányi Dezső - A kulcs Kosztolányi Dezső - Szeptemberi áhítat című versének elemzése I Kosztolányi Dezső - Szeptemberi áhítat című versének elemzése II Kosztolányi Dezső Boldog, szomorú dal elemzése Kosztolányi Dezső élete és munkássága Kosztolányi Dezső élete és novelláinak elemzései Kosztolányi Dezső Esti Kornél éneke című művének elemzése Kosztolányi Dezső Halotti beszéd c. művének elemzése Kosztolányi Dezső három verse Kreón jellemzése Szopholész Antigoné c. művéből Krúdy Gyula élete és munkássága Külvárosi éj c. vers elemzése Levéltöredék barátnémhoz elemzés Lilla nyomában Luis de Góngora - Szállj, gondolat c. versének elemzése Madár-motívumok Arany János költészetében Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című művének értelmező elemzése Mi az irodalom? Miért is él az ember, hogyan küzdheti le a rosszat, van-e haladás a világban Mikszáth Kálmán - A Péri lányok szép hajáról Mikszáth Kálmán - A Péri lányok szép hajáról c. művének elemzése Mikszáth Kálmán - Tót atyafiak Mikszáth Kálmán A Noszty fiú esete Tóth Marival c. művének elemzése Mikszáth Kálmán élete és munkássága Mit tanult Odüsszeusz a küklopsz-kalandból? Móricz Zsigmond - Árvácska Móricz Zsigmond - Barbárok c. művének elemzése Móricz Zsigmond dzsentriábrázolása Móricz Zsigmond novellái és regényei Móricz Zsigmond Tragédia c. művének elemzése Móricz Zsigmond újszerű parasztábrázolása Móricz Zsigmond, a magyar Ugar írója Móricz Zsigmond: Rokonok Nagy László József Attila című versének értelmezése Nemes Nagy Ágnes - Mesterségemhez c. művének elemzése Nemzet és haladás kérdése a Toldi estéjében Nemzeti sorskérdéseink a XIX. század első felének lírájában Népiesség, Helyzetdal, Életkép Örkény István - Tóték Parasztábrázolás Móricz Zsigmond elbeszéléseiben Petőfi forradalmi költészete Petőfi Sándor - A helység kalapácsa c. művének elemzése Petőfi Sándor Az ítélet című versének elemzése Petőfi Sándor Egy gondolat bánt engemet c. művének elemzése Petőfi Sándor élete és forradalmi költészete Petőfi Sándor élete és látomásköltészete Petőfi Sándor Minek nevezzelek c. művének elemzése Petőfi Sándor politikai költészete Petőfi Sándor szerelmi költészete Petőfi Sándor tájköltészete Petőfi Sándor tájleíró lírája Petőfi Sándor tájversei Radnóti Miklós eclogái Radnóti Miklós élete és költészete Radnóti Miklós Negyedik ecloga című művének elemzése Reneszánsz vonások Balassi Bálint költészetében Reneszánsz vonások Janus Pannonius verseiben Rokonok című regény és film összehasonlítása Shakespeare szonettjei és az első szonett részletes elemzése Szabó Magda Kiálts város! című művének elemzése Szent László alakja a himnuszok tükrében Szerelem és halál összekapcsolódása Shakespeare Rómeó és Júlia c. drámájában Sztoicizmus és kiábrándult sorsirónia Kölcsey Ferenc Vanitatum Vanitas című Tatjana és Anyegin levele (Puskin: Anyegin) Tatjana és Olga (Puskin: Anyegin) Thomas Mann - Márió és a varázsló elemzés Timár Mihály kettős élete Tonio Kröger és Hans Hansen életszemlélete Thomas Mann Tonio Kröger című műve Török-Zselenszky Tamás Már most megvetem című versének elemzése Tóth Árpád - Esti sugárkoszorú c. versének elemzése Tóth Árpád - Isten oltó-kése c. versének elemzése Tóth Árpád élete és munkássága Tóth Árpád főbb verseinek rövid elemzése Tóth Árpád költészete egy vers rövid elemzése során Vajda János - A virrasztók c. versének elemzése Vajda János élete és munkássága Védőbeszéd Édes Anna mellett Victor Hugo - A párizsi Notre-Dame c. művének elemzése Vörösmarty Mihály - A vén cigány c. művének elemzése Vörösmarty Mihály - Gondolatok a könyvtárban c. versének elemzése Vörösmarty Mihály - Gondolatok a könyvtárban és Az emberek - verselemzés Vörösmarty Mihály Szózat c. versének elemzése Wass Albert - Elvész a nyom, elemzés Zrínyi Miklós élete és a Szigeti veszedelem elemzése

Élete
1902-ben született Rácegrespusztán. Ősei cselédek voltak. Apja uradalmi gépész. Isko-lái: Dombóvár, Pest. A forradalmak alatt részt vett a politikai mozgalmakban. 1921-ben be-iratkozik az egyetem magyar-francia szakára, de nem kezdte el, mert emigrált Párizsba, 5 évet töltött itt. Kapcsolatba került a francia avantgárddal.

1926-ban hazajött és Kassák Lajossal szerkesztette a Dokumentum című folyóiratot. 1928-tól a Nyugat munkatársa. 1941-44 között a Magyar Csillag című folyóiratot szerkeszte-tője. 45 után a Nemzeti Parasztpártnál képviselő. Az 1960-as években magyar irodalmi élet vezéralakja lesz. A 70-es években a határon túli magyarok sorsáért emeli fel a szavát. 1983-ban halt meg.
A vers 1956 nemzeti dala, egyfajta kördokumentum. Ugyanakkor a versnek a tárgya: minden kor zsarnoksága Formája litániára emlékeztet. Rendkívül monoton a versépítkezés.

Egy mondat a zsarnokságról
A vers 1956 nemzeti dala, egyfajta kördokumentum. Ugyanakkor a versnek a tárgya: minden kor zsarnoksága Formája litániára emlékeztet. Rendkívül monoton a versépítkezés.

A vers címe: Témamegjelölő, egy elvont fogalmat definiál a költő. Szerkezete: Egyetlen többszörösen összetett mondtat, melynek az alapmondata: Hol zsarnokság van ott zsarnokság van. Történelmi háttere az 50-es évek. A zsarnokság évei, vagyis a Rákosi-korszak.

1945 után, az oroszok bevonulásával és segítségével fokozatos kiépült a kommunista diktatúra Magyarországon, a rendszer velejárója a terror, politikai tisztogatások, propaganda és a cenzúra. Illyés Gyula ebben a politikai környezetben írtam meg az Egy mondat a zsar-nokságról című versét, melynek alapgondolata, hogy a zsarnokság minden korban és minden változatában emberellenes. A vers egyetlen hosszú versmondat, 200 soron, 50 négysoros stró-fán keresztül tart. A költemény rokonverse Pauld Éluard Szabadság című verse, ami a mindenhol jelenlévő sza-badság fogalmát állítja középpontba, Illyés ennek az ellentétét a zsarnokságot mutatja meg mindenben. Illyés versében a sornak négy rövid sorból álló versszak felel meg, s az ismétléshez sem me-rev szabályossággal ragaszkodik. Ezt a formai szerkezeti mintát litániának nevezzük, ami egy keresztény egyházi irodalmi műfaj, melynek lényege a verssor egyik felének változtatása, má-sik felének változatlan ismétlése. A litánia szerkezetéből következő sajátosság a monotónia. A sokszorosan összetett versmondat alapmondata a vers indítása: „Hol zsarnokság van,/ ott zsarnokság van.”A vers további részében azt sorolja gazdag részletességgel, hogy mi minden-ben van zsarnokság azon túl is, ami a köztudatban hozzátartozik a zsarnokság fogalomkör-éhez.A vers első szakaszaiban folyamatosan érzékelteti a szöveg:a zsarnokság nem merül ki a tudottban, sokkal aljasabb formája ez a társadalmi létezésnek. Az 1-14. szakasz az általános zsarnokságképet és annak 20. századi sajátosságait sorolja. A 14. szakaszban megindul a változás, a zsarnokság terrorisztikus megnyilvánulási formáiról áttérve a művészetben való megnyilvánulására. A művészetre utal a „zene” , majd a „kőszo-bor”, a „festmény”, amelyek egyaránt a vezérek dicsőségét hivatottak reprezentálni. A 17. Szakaszban általánosít, a következő körkép a mindennapok életébe, a legszemélyesebb magánéletbe, a gondolatokba is kiiktatathatatlanul beszivárgó zsarnokságot mutatja f el. A vers igehasználata szemléletesen fejezi ki a zsarnokság személytelen társadalmi általánosságát és a legszemélyesebb sorsba való könyörtelen behatolását.”belőled bűzlik árad, magad is zsarnokság vagy…”
A 19. Szakasztól kezdve fokozatosan szaporodik a kettős jelentéskörű tegező forma. Kettős, mert ez a „te” egyrészt a vers minden olvasója, másrészt maga a lírai én, még tágabb értelem-ben pedig a zsarnoki rendszer minden állampolgára. A verset a költői túlzás jellemzi, ami az ellenállás lehetetlenségét fejezi ki. A vers időszemlé-lete: a vers jelen időben íródott(„van”), hiányzik a jövőidő, nem foglalkozik a jövőidővel, hi-szen aki élt zsarnokságban soha nem törölheti ki a múltjából,a „belsejéből”. A verset 1950-ben írta, 1965. November 2-án jelent meg az Irodalmi Újságban, a következő hazai publikálásra csak a költő halála után került sor, ennek oka a mű „ellenforradalmi „hang-vétele, később Illyés nem engedélyezte, hogy kiadják az 1956-os Forradalom hatására nem-zetközi hírűvé vált a költeményt.