Zsidó származású, orosz marxista államférfi, forradalmár, a Vörös Hadsereg alapítója. Eredeti neve Bronstein. 1879. november 7-én született az oroszországi Janovkában. Apja, David Leontyijevics Bronstein jómódú gazdálkodó; Trockijnak két testvére született [1]
1888-ban Odesszába ment tanulni, ahol a kultúra iránti érdeklődése fokozódni kezdett – különösen a könyvek érdekelték. A Szent Pál reáliskolában folytatta tanulmányait, de a hetedik osztályt már Nyikolajevben végezte, ahol a forradalmi eszmékkel is megismerkedett. Kezdetben a narodnyikizmus (liberális-anarchista ideológiai nézet, amely a parasztságot tekintette a szocialista forradalom vezető erejének) volt rá kiemelkedő hatással, ezért a marxizmus ellenfelének érezte magát. [1]
1897-től részt vett a későbbi bolsevik forradalmár, Ivan Andrejevics Muhin által vezetett Délorosz Munkásszövetség munkájában, így egyre inkább a szociáldemokrata hatás érvényesülését lehetett megfigyelni munkásságában. 1898-ban letartóztatták marxista szervezkedésért. A börtönben vette feleségül Alexandra Szokolovszkaját. Ezt követően négy évre Szibériába száműzték. [1] [2]
Száműzetése ideje alatt ismerkedett meg a marxista Dzerzsinszkijjel és Urickijjel. Egy irkutszki narodnyik újságba kezdett marxista szellemű cikkeket írni, Antid Oto álnéven. Írt az orosz paraszti életről, Hauptmannról, Ibsenről, Nietzschéről, Gorkijról. Olvasta az Iszkra néhány példányát, valamint Lenin „Mi a teendő?” című művét is. Trockij néven, hamis útlevéllel szökött meg száműzetéséből. [1]
Lenin sugalmazására külföldre szökött. Bécsbe ment, majd Viktor Adler segítségével tovább Zürichbe, Akszelrodhoz. 1902-ben Párizson keresztül Londonba érkezett, ahol találkozott Leninnel, Zaszuliccsal és Martovval. A legnagyobb hatással Lenin volt rá, aki felismerte a 23 éves fiatalember tehetségét, intelligenciáját, Trockij azonban ennek ellenére sem rokonszenvezett Lenin ideáival. Elutasította a „hivatásos forradalmárokból” álló csoport elképzeléseit. A mensevikek (Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt jobbszárnyához tartozó csoport tagjai) oldalára állt, és Lenint is többször durván támadta, például az OSZDMP második kongresszusán. 1903-ban megismerkedett második feleségével, Natalja Szedovával. 1904-ben a mensevikekkel is szakított, és 1917-ig frakción kívülinek tekintette magát. [1] [2]
1904-ben, Münchenben került kapcsolatba Parvusszal, az akkor baloldali német szociáldemokratával. Kezdett formát ölteni Trockij permanens (folyamatos, egész világot átölelő) forradalmi koncepciója. (Oroszországban a megkésett történelmi fejlődés miatt a burzsoá demokratikus forradalom és a szocialista forradalom szorosan összekapcsolódik) [1]
1905-ben Genfben tartózkodott, de októberre a nagy sztrájkok idejére már Szentpétervárra ment. Vezető szerepe volt a Pétervári Szovjetben, majd annak Végrehajtó Bizottsága elnökévé is választották. A Szovjet tagjait 2 hónap után letartóztatták, majd 1907-ben életfogytiglani száműzetésre ítélték. Hamarosan újra megszökött; először az Urál hegységbe ment, sarkkutatónak adva ki magát, majd rövid időre visszatért Pétervárra, de hamarosan ismét Londonba utazott. [1]
Itt megismerkedett Makszim Gorkijjal és a német Rosa Luxemburggal. Részt vett a párt V. kongresszusának munkájában. Bécsben telepedett le, ahonnan Berlinbe is gyakran átlátogatott. Kapcsolatot tartott az ausztromarxizmus (a reformizmus osztrák változata) képviselőivel, Hilferdinggel és Kautskyval, de a német szociáldemokrácia balszárnyával, Karl Liebknechttel is érintkezett. [1]
1908-tól a Pravda című lapot szerkesztette; mind a bolsevikoktól, mind a mensevikektől elszigetelődött. 1909-ben, Bécsben alapította meg a "trockista" Pravdát. [1] [2]
1914-ben Svájcban, majd Franciaországban folytatott háborúellenes propagandát. A háború kitörésekor távozni kényszerült Bécsből, ahonnan Franciaországba költözött. A Martovval alapított Goloszba, illetve a Nase Szlovóba írt. 1916-ban kiutasították Franciaországból, ezért az Egyesült Államokba utazott. Kapcsolatba került egy helybeli szociáldemokrata mozgalommal, így folytathatta háborúellenes propagandáját [1] [2]
A februári cári rendszer elleni forradalom hírére elhagyta Amerikát, s 1917. április végén érkezett haza. Kapcsolatot épített ki a Petrográdi Szovjet Forradalmi Katonai Bizottsággal. Egyetértett Lenin azon téziseivel, melyek a proletárforradalom napirendre tűzéséről szóltak. [1]
1917-ben, egy júliusi puccskísérlet után az Ideiglenes Kormány elfogatta, de az ellenforradalmi veszély növekedése miatt jobbnak látták Trockijt szabadon engedni. Nem sokára az egyre inkább bolsevik befolyás alá kerülő Pétervári Szovjet elnökének választották. 1917. augusztusában a bolsevik párt, valamint a Központi Bizottság tagja lett. [1]
Trockij irányította a Szovjet 29 tagú Forradalmi Katonai Bizottságának tevékenységét, s tagja lett az ad hoc Politikai Bizottságnak is. Lenin után a forradalom második legtekintélyesebb vezetője lett. [1]
1917 végére a kormány külügyi népbiztosává választották, de hamarosan lemondott posztjáról; Hadügyi népbiztos, majd a Köztársaság Forradalmi Katonai Tanácsának elnöke lett. A Vörös Hadsereg megszervezésében jeleskedett. 1918-ban részt vett a breszt-litovszki béketárgyalásokon. [1] [2]
1919-ben Kolcsak és Vrangel csapatait szétverte, 1919. október 2-án pedig Szentpétervár védelmében játszott fontos szerepet. 1920 nyarán aktívan részt vett a lengyelországi hadjárat megszervezésében. [1]
Tagja lett a Politikai Irodának, mely akkoriban a legfelső politikai irányító testületnek számított. 1920-ban a közlekedési hálózat, a vasút helyreállításában vállalt szerepet, ami alapfeltétele volt a polgárháború miatt romokban heverő gazdaság élénkítésének. Ekkor vált általánosan ismertté, mint a „gazdaság militarizátora”, és a „munkáshadseregek” szervezője. [1]
Trockij 1923. végén a munkásdemokrácia követeléseit tűzte zászlajára, majd a baloldali ellenzék vezetője lett. [1]
1924 folyamán Sztálin, Zinovjev és Buharin irányítása alá került a párt, akik Trockijt „bonapartizmus” vádjával politikailag elszigetelték. Trockij „permanens forradalom” elmélete állt szemben a „szocializmus egy országban” ideával. Zinovjev és Kamenyev már 1925. januárjában ki akarta záratni Trockijt a KB-ből, de akkor csak a hadügyi népbiztosi tisztségétől tudták megfosztani. [1]
1927-re Trockij már nyíltan szembehelyezkedett az egyre erősödő sztálini uralommal: ellenforradalmi tüntetést szervezett Leningrádban, ami miatt őt és Zinovjevet is kizárták a pártból. [1]
1928. elején a GPU (Állami Politikai Igazgatóság, azaz a szovjet titkosrendőrség) rendelkezése értelmében száműzték Oroszországból. Alma-Atában (Kazahsztán) élt 1929-ig, majd Konstantinápolyban, valamint Prinkipóban telepedett le. 1933-ban Franciaországban, Barbizonban, 1935-től Norvégiában, majd 1937-től haláláig Mexikóvárosban élt. [1]
1939-ben Trockij felfedte a nyilvánosság előtt Sztálin és Hitler szövetségét.
1940. augusztus 20-án Sztálin ügynöke, Ramon Mercader halálosan megsebesítette Trockijt, aki másnap belehalt sérüléseibe.
Íróasztalán éppen a bolsevik Politikai Bizottság és a szovjet politikai rendőrség titkos történetével foglalkozó feljegyzések tornyosultak, amikor koponyájára lesújtott (a később a Szovjetunió Hőseként Moszkvában eltemetett) Ramon Mercader jégtörő csákánya. [1] [2]
Forrás:
[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/Trockij
[2] http://www.lemontree.hu/egyebkep/linkkep/history/szemelyek/trockij.htm
Hogyan készül a jó önéletrajz?
Ha jó értelmiségi állást szeretnénk találni, el kell jutnunk addig, hogy a toborzó, HR-es vagy fejvadász lehetőséget adjon számunkra egy személyes bemutatkozásra; könnyen belátható, hogy látatlanban senkinek sem fognak állást ajánlani. A kulcs ehhez az önéletrajz, illetve annak eljuttatásának módja.
Az ókori AlexandriaNagy Sándor alapította I. e. 331-ben, és önmagáról nevezte el. A hódító hasonló módon elkeresztelt új városai közül az egyiptomi vált a leghíresebbé és legnagyobbá, mely az ókori tudományok székhelyévé vált. Évszázadokon át az ókor egyik legpompásabb, legnagyobb városa volt (méret tekintetében csak Róma előzte meg). Itt volt megtalálható az ókor 7 csodájának egyike a Világítótorony.
A vámpírok eredete"Fogd be a szádat, mert jön a vámpír és megeszen!" Tartja a szólásmondás a moldvai Prut nevű járásban, ahol ezzel ijesztgették a rossz gyerekeket. Hogy Mi is az a vámpír?, arra leginkább így tudnánk válaszolni: az a halott, akinek a teste nem enyészik el; az a sátáni ember, akit a föld nem fogad be; akit a sírban az Ördög rontott meg; félördög; vadállat, vagy olyan kutya, vagy macska, mely halott teteme fölött ugrott át.
Kapcsolódó doksik- Dr. Fűköh Levente - Általános muzeológia I / 2009, 47 oldal
- Lévai Katalin - Az önkormányzatok és a nonprofit szektor közti együttműködésről / 2005, 2 oldal
- Dr. Monos Emil - Endokrinológia 2.félév, I-IV / 2010, 162 oldal
- Hivatalos levél németül II / 2009, 2 oldal
- Húsleves receptek / 2008, 59 oldal
Gárdonyi Géza, A láthatatlan ember
Gárdonyi 39 éves korában írta A láthatatlan ember című regényét. A mű keletkezésének idejét emlegetik a boldog békeidőként. Ez az a kor amikorra már majd egy emberöltő (53 év) telt el Világos és Arad óta. A szabadságharc és az azt követő megtorlás már alig sző ellentéteteket. Magyarország az Osztrák –Magyar Monarchia részeként nagyhatalmi státusznak örvend Európában. Ez...
Az ifjú Werther szenvedéseiA mű eredete: Az 1774-ben írt regény alapját három esemény képezi: Goethe reménytelen szerelme egy wetzlari hivatalnok lányába, Charlotte Buffba; az író egy Brentano nevű firenzei kereskedő feleségével való viszonya; valamint a braunschweigi követségi titkár, Jerusalem Károly reménytelen, majd 1772. október 29-én öngyilkosságba torkolló szerelme Herdt pfalzi titkár felesége...
SirályAz 1896-os pétervári ősbemutató szörnyű sikertelenséggel zárult, de a moszkvai Művész Színház társulata, amely fellázadt a régi játékstílus, a teatralitás, a hazug pátosz, a deklamáció, a mesterkéltség, a sztárkultusz ellen, 1898-ban sikerre vitte a darabot. A Sirály tragikomikus művészdráma, ripacsok és művészek sorstragédiája, ironikus-keserűen szomorú komédiája. A...
Lev Davidovics Trockij kortársai:
- Otto Von Bismarck
- Alexandria Viktória
- Thomas Woodrow Wilson
- Georges Benjamin Clemenceau
- Jozef Pilsudski
- Charles De Gaulle
- Benito Mussolini
- Winston Churchill
- Franklin Delano Roosevelt
- Joszif Visszarionovics Sztálin
- Edmund Veesenmayer
- Nyikolaj Buharin
- Adolf Hitler
- Hermann Göring
- Reinhard Heydrich
- Paul von Hindenburg
- Joseph Goebbels
- Heinrich Luitpold Himmler
- Theodor Herzl
- Francisco Franco
- Jozef Tiso
- Michinomiya Hirohitó
- Mao Ce Tung
- Csang Kaj-sek
- Kim Ir Szen
- Vjacseszlav Mihajlovics Molotov
- Joachim von Ribbentrop
- Erwin Rommel
- Isoroku Yamamoto
- Dwight David Eisenhower
- Josip Broz Tito
- George Catlett Marshall
- David Ben Gurion
- Ho Si Minh
- Nyikita Szergejevics Hruscsov
- John Fitzgerald Kennedy
- Willy Brandt
- Richard Milhous Nixon
- Henry Kissinger
- Augusto Pinochet
- Lech Walesa
- Ronald Wilson Reagan
- Nicolae Ceauşescu
- Nelson Mandela
- Vlagyimir Iljics Lenin
- Mahatma Gandhi
