Arcok > Történelmi arcok > Heinrich Luitpold Himmler (1900 - 1945)

Heinrich Luitpold Himmler Heinrich Himmler 1900. október 7-én született Münchenben egy középosztálybeli család második fiaként. Szüleitől polgári, római katolikus nevelést kapott. Apja Joseph Gebhard Himmler középiskolai tanár és igazgató volt a Wittelsbacher gimnáziumban, anyja Anna Maria Himmler. Két testvére volt: bátyja Gebhard Ludwig Himmler és öccse Hermann Himmler. [1]

1910-től egy elit müncheni gimnáziumban tanult klasszikus irodalmat. [1]

1914-ben elkezdődött az első világháború. Himmler naplójából kiderül, hogy nagy hatással volt rá a háború, s szeretett volna valamelyik oldalhoz tartozni. 1917-ben önként belépett a hadseregbe, majd az I. világháború után a Landshut-szabadcsapat tagja lett. 1918-ban szülei beleegyezésével felfüggesztette tanulmányait, és a Bavarian ezredhez csatlakozott. Könnyen felvételt nyert, de háborút sosem látott. [1] [2] [3]

1919-től 1922-ig agronómiát tanult a Müncheni technikai főiskolán. [1]
1923. augusztusában belépett az NSDAP-ba, vagyis a Nemzetiszocialista Német Munkáspártba, majd az SS-be (Schützstaffel, Védosztag). 1923. november 9-én részt vett a müncheni nemzetiszocialista hatalom-átvételi kísérletben, a „Sörpuccsban”, ami kudarcba fulladt. [1] [2] [3]

1926-ban találkozott későbbi feleségével, Margarete Siegroth-val, akit 1928. július 3-án vett el – egyetlen gyermekük 1929. augusztus 8-án született meg (Gudrun). Házasságuk problémáit nem voltak képesek leküzdeni, ezért 1940-ben elváltak. 1941-ben ismerkedett meg Hedwig Potthast titkárnővel, akitől két házasságon kívüli gyermeke született. [1]

1925-ben Himmler csatlakozott az SS-hez. 1927-ben megszervezte Hitler testőrségét, majd helyettes SS-vezetői posztot vállalt. 1929-ben az SS vezetőjévé léptették elő. 1933-ban, amikor már az SS elég nagy hatalommal rendelkezett Németországban, Himmler 52.000 főre növelte annak létszámát. [1]

1933-ban Heinrich Himmler nyitotta meg az első koncentrációs tábort Dachau közelében. [1]

1934. júniusában a Röhm által vezetett SA (Sturmabteilung, Rohamosztag) félreállítása, vagyis a Hosszú kések éjszakája (1934. június 30. – július 1.) után az SS vált a nácik meghatározó rendőri erejévé. [2]

1936-1943 között a belügyminisztérium államtitkáraként és a német rendőrség vezetőjeként dolgozott. [3]

1943. augusztusától birodalmi belügyminiszter lett, majd 1944-től a németországi fegyveres csapatok főparancsnoka címet is magáénak tudhatta. [3]

1942-ben ölték meg Himmler jobb kezét, Reinchard Heydrichet Prágában, amelyre válaszul Himmler lemészároltatta Lidice falu teljes férfi lakosságát. [1]

1943. október 4-én Himmler egy poznani titkos találkozón már nyíltan beszélt a zsidóktól való megszabadulás gondolatáról. [1]

1944. július 20-án a Hitler ellen Stauffenberg ezredes által elkövetett merényletet követően Himmler vezetésével számolták fel az összeesküvésben résztvevők hálózatát. [2]

1945-re Himmler elvesztette a Németországba, illetve a győzelembe vetett hitét, ezért békét kívánt kötni Angliával és az Egyesült Államokkal. Himmler elutazott tehát Lübeckbe, hogy ott a svéd Bernadotte Folke segítségével nyugatra szökhessen. Azonban Hitler rájött tervére, ezért megfosztotta őt minden rangjától, majd pedig kizárta a pártból. [1]

A britek hamarosan elfogták. 1945. május 24-én öngyilkos lett. [2]

Forrás:

[1] http://en.wikipedia.org/wiki/Heinrich_Himmler
[2] http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/ww2/who/himmler.html
[3] http://hu.wikipedia.org/wiki/Heinrich_Himmler