1. Az olasz ifjú köszönti a varázslót, amit az sértésnek vesz, megsuhintja felé lovagló ostorát, s a fiú nyelvet ölt a publikumra.
2. Számtani mutatványok: számokat írt fel a táblára, letakarja egy papírlappal, s a közönségből akar kihívni két embert (elsőre két írni nem tudót), végül egy fiatalember áll ki szülőfaluja mellett - hascsikarás. Kimegy egy fiú, vállalva az írnok szerepét, s a közönség által diktált számokat felírja a táblára, majd Cipolla összeadatja vele. A papiros alatt ugyanez a szám áll.
3. Kártyatrükkök: 2 pakli kártya, Cipolla kihúz az egyikből 3-at, s a néző a másikból ugyanazt a hármat. Egy büszke olasz saját akaratából akar választani, ám a kihúzott lapok újra megegyeznek.
4. Tárgyakat ad körbe a teremben, háttal ül a színpadon a publikumnak, s megkéri őket, rejtsék el azokat. Egy angol nő cipőjéből húzza elő az ékköves tűt, amit átad Angiolieri asszonynak, majd elmondja, hogy a nő Eleonora Duse művésznő társalkodója.
5. Szünet. A gyermekek már aludszak, a Mann család mégis marad.
6. Cipolla megmerevít egy fiút, két szék támlájára fekteti, és ráül a deszkamerev testre.
7. Egy idősebb, szalmaszéken alvó nővel elhiteti, hogy úton van Indiába, a nő pedig elmeséli kalandjait.
8. Egy daliás katona többet nem tudja felemelni karját, miután Cipolla kijelentei, hogy karja lebénult.
9. Angiolieri asszonyt férje keresztnevén - Sofronia - szólítja. A nő teljesen hatalmába keríti Cipolla, akit bárhová követne, miközben férje teljesen tehetetlen.
10. Az imént megmerevített férfi most steppelni kezd a színpadon, majd két másik is csatlakozik hozzá, s hiába tiltakozik a római úr, ő is táncolni kezd. Egy német nő eközben tarantellát kezd járni.
11. Éjfél után járunk. Mindenki "mámoros". Cipolla felhívja Mariót a színpadra. Mario nem lelkesedik a felkérésért, de felmegy. Cipolla faggatja bánatáról, múltjáról, s végül egy bekiabálás útján megtudta, hogy Mario szerelme Silvestra. - Csúfos csók - Cipolla halála.
Az osztrák–magyar északi-sarki expedíciót 1872 és 1874 között vezették. Az eredeti cél az Északkeleti-átjáró felfedezése lett volna a Tegetthoff gőzössel, ehelyett azonban a 24 fős csapat felfedezte a Ferenc József-földet. Az expedíciót Julius von Payer főhadnagy és Karl Weyprecht irányította, a költségek legnagyobb részét osztrák–magyar nemesek, arisztokraták finanszírozták.
Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő1922. március 30-án hunyt el Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő. Hugonnai Vilma 1847. szeptember 30-án született Nagytétényben, grófi család ötödik gyermekeként. Alapismereteit a családi házban sajátította el, majd a pesti Prebstel Mária leánynevelő intézetének lett bentlakásos tanulója.
Az 1838-as pesti árvízAz 1838-as pesti árvíz március 13. és március 18. között okozott súlyos pusztítást, főleg a mai Budapest pesti oldalán. Az árvíz szintjét és tetőzésének dátumát számos emléktábla jelzi több belvárosi épületen. 1838. január elején, a Duna felső szakaszán a nagy mennyiségű lehullott csapadék, valamint az enyhébb időjárás következtében Buda egy része és a folyó alsó szakaszán található partközeli települések néhány napra víz alá kerültek.
Kapcsolódó doksikA spanyol származású, franciául alkotó, baloldali szellemiségű forradalmár-politikus író alapkönyve, első (és azóta túl nem szárnyalt) sikerregénye, A nagy utazás, antifasiszta önéletrajzi történet. A szerzőt (maquisard-ként) 1943-ban fogta el a Gestapo, így került a compiégne-i gyűjtőtáborba, majd a buchenwaldi koncentrációs táborba - műveinek állandó témája lett a háború, az...
Arany János balladáirólArany János 1817. március 2-án született, Nagyszalontán. Szülei Arany György és Megyeri Sára. Apja földdel és kis házzal bíró földműves volt. A család súlyos tüdőbajjal volt megáldva, a nyolc gyerek közül csupán kettő maradt életben (János és Sára). Érzékeny, félénk, visszahúzódó gyermek volt. Iskoláit 1823 és 1833 között végezte Nagyszalontán (segédtanítói állás), majd...
A Nyugat első nemzedéke Tóth Árpád és Juhász Gyula1908. január elsején jelent meg a Nyugat első száma. Főszerkesztője Ignotus, aki a tehetség mindenek feletti értékét hirdette; szerkesztői Fenyő Miksa és Osvát Ernő. A Nyugat mindvégig az alkotói szabadság elvét érvényesítette, és ez a két szempont a magyar irodalom fejlődésének adott szakaszában egyet jelentett a polgári átalakulás, a haladás, a szociális reformok programjának...