Középiskola > Kötelező olvasmányok > Thomas Mann - Mario és a varázsló

1. Az olasz ifjú köszönti a varázslót, amit az sértésnek vesz, megsuhintja felé lovagló ostorát, s a fiú nyelvet ölt a publikumra.

2. Számtani mutatványok: számokat írt fel a táblára, letakarja egy papírlappal, s a közönségből akar kihívni két embert (elsőre két írni nem tudót), végül egy fiatalember áll ki szülőfaluja mellett - hascsikarás. Kimegy egy fiú, vállalva az írnok szerepét, s a közönség által diktált számokat felírja a táblára, majd Cipolla összeadatja vele. A papiros alatt ugyanez a szám áll.

3. Kártyatrükkök: 2 pakli kártya, Cipolla kihúz az egyikből 3-at, s a néző a másikból ugyanazt a hármat. Egy büszke olasz saját akaratából akar választani, ám a kihúzott lapok újra megegyeznek.

4. Tárgyakat ad körbe a teremben, háttal ül a színpadon a publikumnak, s megkéri őket, rejtsék el azokat. Egy angol nő cipőjéből húzza elő az ékköves tűt, amit átad Angiolieri asszonynak, majd elmondja, hogy a nő Eleonora Duse művésznő társalkodója.

5. Szünet. A gyermekek már aludszak, a Mann család mégis marad.

6. Cipolla megmerevít egy fiút, két szék támlájára fekteti, és ráül a deszkamerev testre.

7. Egy idősebb, szalmaszéken alvó nővel elhiteti, hogy úton van Indiába, a nő pedig elmeséli kalandjait.

8. Egy daliás katona többet nem tudja felemelni karját, miután Cipolla kijelentei, hogy karja lebénult.

9. Angiolieri asszonyt férje keresztnevén - Sofronia - szólítja. A nő teljesen hatalmába keríti Cipolla, akit bárhová követne, miközben férje teljesen tehetetlen.

10. Az imént megmerevített férfi most steppelni kezd a színpadon, majd két másik is csatlakozik hozzá, s hiába tiltakozik a római úr, ő is táncolni kezd. Egy német nő eközben tarantellát kezd járni.

11. Éjfél után járunk. Mindenki "mámoros". Cipolla felhívja Mariót a színpadra. Mario nem lelkesedik a felkérésért, de felmegy. Cipolla faggatja bánatáról, múltjáról, s végül egy bekiabálás útján megtudta, hogy Mario szerelme Silvestra. - Csúfos csók - Cipolla halála.

Az osztrák–magyar északi-sarki expedíciót 1872 és 1874 között vezették. Az eredeti cél az Északkeleti-átjáró felfedezése lett volna a Tegetthoff gőzössel, ehelyett azonban a 24 fős csapat felfedezte a Ferenc József-földet. Az expedíciót Julius von Payer főhadnagy és Karl Weyprecht irányította, a költségek legnagyobb részét osztrák–magyar nemesek, arisztokraták finanszírozták.

A berlini fal (németül die Berliner Mauer vagy Die Mauer, azaz a Fal) a Nyugat-Berlint körülvevő határépítmény volt Kelet-Berlin és az NDK területén. 1961 és 1989 között létezett. A hidegháború alatt a kettéosztott Berlin Európa megosztottságának és az elnyomásnak egyik fő szimbólumává vált. 1961. augusztus 13-án szögesdróttal választották el Berlin keleti és nyugati felét. Ezt a szögesdrótot váltotta fel később a betonból épült és védelmi zónákkal határolt fal.

Thaisz Elek főkapitány távozása után Török János, volt temesvári polgármester lett az új budapesti főkapitány (1885). Török Jánost közigazgatási szakemberként tartották számon, de a rendőrség irányítása sem volt ismeretlen a számára.

• Thomas Mann - Márió és a varázsló, elemzés / 2011, 3 oldal
  
  
• Thomas Nagel - Az egyenlőség politikai eszménye a modern politikai filozófiában / 2005, 2 oldal
  
  
• Ulric-Gwyneth-Thomas J. - Az intelligencia, amit tudunk róla és amit nem / 2013, 21 oldal
  
  
• Sipos Margit Erika - Thomas Gordon vereségmentes konfliktuskezelési módszerének alkalmazása a gyakorlatban / 2016, 5 oldal
  
  
• Thomas Vosseberg - Hacker kézikönyv / 2002, 115 oldal
  
  

Első regénye már megjelenése évében (1975) is nagy visszhangot váltott ki, igazában azonban csak a nyolcvanas és kilencvenes években keletkeztek olyan kritikák, melyek a hazai irodalmi posztmodern („utómodernség”) alapművei közé sorolják. A mű megírásának hátteréről az 1992-ben kiadott személyes és olvasói naplójában számolt be. (Gályanapló) Kertész Imre írásainak...

Márai Sándor (1900-1989) a XX. század egyik legjelentősebb és legnépszerűbb prózaírója volt. Hányatott életében két alkalommal is külföldre kényszerült, élete nagyobbik részét Európában és az Amerikai Egyesült Államokban töltötte, de mindvégig magyarnak vallotta magát, s nyelvünk egyik nagy művészeként mindvégig magyarul írta különböző műnemű alkotásait. Manapság szinte...

Immanuel Kant (1724-1804) német filozófus, a klasszikus német filozófia első kiemelkedő képviselője volt. Két korszakot különböztetünk meg filozófiai fejlődése során: a kritika előtti és a kritikai kor-szakot. Kritika előtti műveiben foglalkozik a természettudomány és a természetfilozófia kérdéseivel. Ezek a művek a természeten belüli fejlődés kérdését vetették fel...