Arcok > Történelmi arcok > Vjacseszlav Mihajlovics Molotov (1890 - 1986)

A cári Oroszországban született, a vjatkai kormányzóság Kukarki nevű községében 1890. március 9-én, vagyonos polgárcsaládban. Apja bolti ügyintéző volt. Gimnáziumi tanulmányait Kazanyban folytatta. [1] [2]

Nolinszkban került először kapcsolatba a baloldali erőkkel: 1906-ban belépett a szociáldemokrata pártba is, ahol kezdettől fogva a bolsevik irányzat vonzotta. [1]

Bolsevizmusa miatt a cári hatalom három évre Szibériába száműzte (1915), de alig egy év elteltével megszökött. Még abban az évben Péterváron bevonultatták a Központi Bizottság (KB) Orosz Irodájába, így az 1917-es októberi forradalom idején a KB sajtóirodáját vezette. 1920-ig különféle szovjetek (a párt helyi alapszervezetei) irányításában játszott szerepet, s a pétervári bizottságnak is tagja lett. [1]

1920-ban a párt ukrajnai központi bizottságának titkára lett. 1921-től 1930-ig KB-titkár, emellett 1926-ig a Politikai Iroda póttagja, később teljes jogú tagja. 1928-29-ben a moszkvai pártbizottság első titkára, valamint a Szervezőiroda tagja volt. [1]

A pártbeli tisztogatások idején Lenin, majd Sztálin legfőbb támaszát jelentette. 1930-tól 1941-ig a Népbiztosok Tanácsának elnökeként feltétel nélkül segítette Sztálint diktatúrájának kiépítésében, továbbá a drasztikus iparosítást és a kollektivizálást irányította. [1]

1936-ban részt vett az új alkotmány kidolgozásában; de nagy szerepe volt a terror intézményesítésében is. 1939. májusától a külügyi népbiztosi teendőket is ellátta, így Joachim von Ribbentrop német külügyminiszterrel együtt ő írta alá a szovjet-német megnemtámadási szerződést (1939. augusztus 23.), vagyis a Molotov-Ribbentrop-paktumot. A paktum nyilvános része egymás érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartásáról és meg nem támadásáról szólt, valamint azt is lefektette, hogy amennyiben valamelyik fél egy harmadik féllel háborúba lép, akkor a másik semleges marad. [1] [3]

A szerződésnek volt egy titkos záradéka is, mely rögzítette a szerződő felek között Európa északkeleti és délkeleti részének felosztását. A titkos záradékban rögzítettek szerint:
- Lengyelországot a Narew, Visztula és San folyók mentén osztották fel (Curzon-vonal)
- A német fél lemondott, pontosabban nem tartott igényt Besszarábiára (ma Moldovai Köztársaság)
- A balti államokat (Litvánia kivételével), valamint Finnországot, mint szovjet érdekszférát rögzítették

A finn-szovjet Téli háború idején (1939-1940) külügyminiszterként többször is leszögezte a rádióban, hogy a szovjetek a finneket nem bombázzák, hanem éppen ellenkezőleg: a repülőgépekről élelmiszert dobnak le az éhező lakosságnak. A finnek a rájuk hulló bombákat keserű iróniával „Molotov piknik-kosarainak” kezdték nevezni, a szovjet harckocsik elleni kezdetleges fegyvereiket pedig Molotov üdvözlésére felkínált „koktélnak” tekintették. A kifejezés kezdetben csak magát a „hatóanyagot” jelölte, később azonban a palackot és a tartalmát együtt hívták Molotov-koktélnak.
1941. májusától Molotov a Népbiztosok Tanácsának helyettese lett, ahol Sztálin vette át az elnöki tisztséget. 1942-től 1946-ig első helyettes lett, de a külügyminiszteri pozíciót is megtartotta. Londonban és Washingtonban ő írta alá a katonai szövetségi szerződéseket (1942), valamint ő harcolta ki a Szövetségeseknél a második front megnyitását, amelynek eredménye az 1944. június 6-i Normandiai-partraszállás lett. Molotov nevéhez fűződik az Egyesült Nemzetek Chartájának aláírása is (San Francisco, 1945). [1]

1948-ban letartóztatták a feleségét, ami Molotov kegyvesztettségi időszakának csak a kezdetét jelentette. 1949-ben leváltották külügyminiszteri tisztségéből is, amit 1953-ban, Sztálin halála után kapott vissza. Ekkor miniszterelnök-helyettes is lett, s feleségét is szabadon engedték. [1]

1953-tól Hruscsov nézeteit vallotta, valamint politikai pályáját is segítette. [1]

1956. júniusában leváltották; az állami ellenőrzés minisztereként folytatta pályafutását (1957). Részt vett a Hruscsov megbuktatására szervezett párton belüli összeesküvésben. 1960-ig mongóliai nagykövet, majd Bécsben a Szovjetunió képviselője volt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnél. Az SZKP XXII. kongresszusán Hruscsov erőteljes sztálinellenes programot hirdetett, így a Sztálin emlékéhez és elveihez hű Molotovot kizárták a pártból. [1]

1962-től az emlékiratain dolgozott. Leonyid Brezsnyev idején, a párt politikai irányvonalának változásának köszönhetően részben rehabilitálták, majd 1984-ben vissza is vették a Kommunista pártba. [1]

96 évesen, 1986. novemberében 8-án halt meg Moszkvában, öt évvel a Szovjetunió megszűnése előtt. [3]

Forrás:

[1] http://www.rev.hu/sulinet45/szerviz/kislex/biograf/molotov.htm
[2] http://en.wikipedia.org/wiki/Vyacheslav_Molotov
[3] http://hu.wikipedia.org/wiki/Molotov%E2%80%93Ribbentrop-paktum