Szociológia | Felsőoktatás » A társadalmi életről

A társadalmi életről I.) Társadalmi cselekvés Társadalmi cselekvésnek olyan cselekvést nevezünk - nevez Max Weber - amely a cselekvő vagy a cselekvők által szándékolt értelme szerint mások viselkedésére van vonatkoztatva és menetében mások viselkedéséhez igazodik. ( Csak zárójelben jegyzendő meg, hogy a definícióban szó esett szándékolt értelemről, mely nem más, mint a cselekvő által szándékolt, mindenképpen szubjektív értelem nem pedig valamiféle objektíve, " helyes " vagy " igaz " értelem. Éppen ebben különböznek a cselekvéssel foglalkozó empirikus tudományok, a szociológia, az antropológia vagy a történetírás valamennyi dogmatikus tudománytól, jogtudomány, esztétika, logika stb.) Visszatérve a szociológia fundamentumaként említett társadalmi cselekvéshez, mint minden cselekvés (minden emberi viselkedés /mindegy, hogy külső vagy belső ténykedésről, valaminek az elmulasztásáról vagy

eltűréséről van-e szó/, ha és amennyiben a cselekvő illetve a cselekvők valamilyen szubjektív értelmet kapcsolnak vele össze) a társadalmi cselekvés is lehet: 1, Célracionális cselekvés: ekkor a cselekvést az határozza meg, hogy a cselekvő milyen viselkedést vár a külvilág tárgyaitól és más emberektől és mennyiben képes e várakozásokat mint " feltételeket", vagy mint " eszközöket " fölhasználni arra, hogy saját racionálisan kiválasztott és mérlegelt céljait sikeresen elérje. ( aki cselekvését valamilyen célra irányítja, igazodik az eszközökhöz és a mellékes következményekhez és emellett racionálisan egybeveti az eszközöket a célokkal ) 2, Értékracionális cselekvés: ekkor a cselekvést egy meghatározott magatartásnak pusztán mint olyannak, függetlenül attól, hogy sikeres-e - a feltétlen etikai, esztétikai, vallási vagy bármilyen más néven nevezhető Önértékbe vetett tudatos hit határozza

meg. ( aki tekintet nélkül az előre látható következményekre, azt teszi, amit meggyőződése szerint a kötelesség, a vallás, az " ügy" szempontjából fontos. ) 3, Indulati, de elsősorban Emocionális cselekvés: akkor beszélünk róla, ha tényleges indulatok határozzák meg a cselekvést. ( abban különbözik az elsőtől, hogy amíg az tudatosan megszabja a cselekvés végső céljait, és tervszerű következetességgel igazodik hozzájuk, addig ez emocionális cselekvés: a bosszú, nemi erőszak ) -1- 4, Tradicionális cselekvés: ha a meggyökeresedett szokások határozzák meg a cselekvést. ( a határán van annak, amit egyáltalán " értelemhez igazodó " cselekvésnek lehet nevezni. A mindennapi cselekvések többsége közel áll ehhez a típushoz, valamilyen homályos reagálást jelent a megszokott ingerekre.) II. A nemek közötti munkamegosztás fogalma funkcionalista illetve konfliktuselméleti nézőpontból: Funkcionalista: a

nemek közötti munkamegosztás a nemek eltérő biológiai adottságainak következménye: a férfiaknak nagyobb a testi ereje, a nők képesek gyerekszülésre, - gondozásra. Ezért a társadalom érdeke, ha a férfiak inkább dolgoznak (instrumentális szerep, a család megélhetésének biztosítása), míg a nők inkább a gyerekekről gondoskodnak (érzelmi, támogató szerepe, a családi háttér biztosítása). Konfliktuselméleti: a nemek közötti munkamegosztás egy egyenlőtlenségi viszony következménye, ahol a férfiak igyekeznek hatalmi pozícióba kerülni a nők felett, a férfiak dominálnak, s a nőket elnyomják. III. A szociológia, mint tudomány  a társadalom törvényszerűségeit kutatja a valósággal való összevetéssel,  az ember társadalmi lény  a társadalom nem csak a tagok halmaza  a társadalom struktúrája (az egyének és társadalmi csoportok közötti viszonylag tartós viszonyok), intézményei (a társadalom tagjainak

többsége által végzett tevékenységek alapvető módja, mintája) és kultúrája (az anyagi javak, normák és értékek együttese) nagyban befolyásolja az egyén életkörülményeit, viselkedését, gondolkodását  a szociológia a 19. század második felén vált le a filozófiáról  ma is elsősorban a társadalmi problémákra összpontosít  a homo oeconomicus (a közgazdaságtan emberképe) feltételezi, hogy az egyes emberek a saját érdekükben racionálisan cselekszenek -2-  a homo sociologicus (a szociológia emberképe) abból indul ki, hogy az egyén elsősorban a társadalmi környezetében elfogadott normáknak megfelelően viselkedik  a normákat és a mögöttük álló értékeket – melyek a társadalom kultúrájának részei – az egyén a szocializáció folyamatában sajátítja el  a szociológia segíti a társadalom tagjait társadalmi környezetük megértésében és segítséget nyújt konkrét társadalmi

problémák megoldására; felhasználható társadalmi tervezésre, bizonyos jelenségek előrejelzésére Szociológusok magatartásformái:  a “nép orvosa” a szegények, elnyomottak problémáit kutatja, próbálja megoldani  az “uralkodó tanácsadója” a kormányzatnak ad szakértő tanácsokat, dolgoz ki reformjavaslatokat  a “tudomány főpapja” az egyetemeken és a kutatóintézetekben elvont elméleti és módszertani problémákkal foglalkozik  a szociológusnak arra kell törekednie, hogy saját értékei minél kevésbé befolyásolják munkáját így a szociológia legyen objektív, tárgyilagos  ha ez nem valósul meg, akkor csak ideológiáról (olyan világkép, ami csak az emberek egy részének érdekeit szolgálja) beszélhetünk IV. Egyenlőtlenség, szegénység Alapfogalmak:  társadalmi egyenlőtlenségek: az egyének és a családok illetve társadalmi kategóriák helyzete a társadalomban nagy különbségeket mutat

 méltányosság: a társadalom tagjai akkora jövedelemben, elismerésben részesülnek a társadalom részéről, amely arányos a társadalom érdekében végzett szolgálatukkal  igazságosság: igazságosak azok az egyenlőtlenségek, jövedelemkülönbségek, amelyeket mindenki elfogadna akkor, ha nem tudná, hogy a szegények vagy a jómódúak közé fog tartozni -3-  szegénység: hátrányos helyzet (depriváció, relatív lemaradás), alacsony jövedelemből adódó hátrányok  abszolút szegénység: ha az egyén vagy család a létminimum alatt él  relatív szegénység: az egyén vagy család erősen lemarad a társadalom átlagos viszonyaitól  létminimum (szegénységi küszöb): ezen határ alatt tekintjük szegénynek a háztartásokat és személyeket  jövedelmi decilis: százalékos részesedés az összes jövedelemből Az igazságos társadalom két fő elve (John Rawls):  a társadalom minden tagjának egyenlő

joga van az alapvető szabadságjogok teljes körére addig a határig, amely összeegyeztethető a társadalom többi tagjának hasonló teljes körű szabadságával  a társadalmi egyenlőtlenségeket úgy kell elrendezni, hogy azok hosszabb távon a legszegényebbek helyzetét is javítsák; a társadalom minden tagjának egyenlő esélye legyen a kedvező pozíciókba való bejutásra Az egyenlőtlenség és a szegénység okai:  biológiai adottságok  társadalmi-gazdasági rendszer  műveltség és iskolai végzettség  rossz testi, lelki egészségi állapot  csonka családok  a fejlett országokban az egy főre jutó GDP és az életszínvonal sokkal alacsonyabb, mint a fejlődő országokban  a Szaharán túli, ún. Fekete Afrikában jelentősen, Latin-Amerikában kis mértékben, de csökken a GDP  a fejlett országokban a munkanélküliség súlyosan veszélyezteti a munkanélkülit és háztartását, hogy szegénységbe

süllyed  Magyarországon az 1930-as években a szegények száma bőven meghaladta a 3 milliót -4-  az 1960-as évek elején még mindig 3 millió szegény élt Magyarországon, ez a szám később lecsökkent 1 millióra  a rendszerváltás után ismét megnőtt a számuk, 1996-ban 3–4 millió szegény élt az országban  a II. világháború után a nyugat-európai országokban kiépült a jóléti állam: az állam széleskörűen gondoskodik az állampolgárok jólétéről, nyugdíjellátásról; táppénzt, munkanélküli segélyt, szociális segélyt, családi támogatást, ingyenes egészségi ellátást és oktatást nyújt az állampolgároknak  Magyarországon a szocialista korszakban kiépült jóléti rendszernek számos hiányossága van, emiatt reformokra szorul V. Társadalmi szerkezet és rétegződés Alapfogalmak:  társadalmi szerkezet: a társadalmon belüli pozíciók közötti viszonyok  a társadalmi szerkezeten

belül státuszok vannak, a státuszok betöltői különböző szerepek szerint viselkednek  társadalmi rétegződés: a különböző ismérvek (foglalkozás, beosztás, munkahely, végzettség, lakóhely) alapján megállapított társadalmi kategóriák helyzetének eltérése, hierarchikus sorrendje az életkörülmények és az életmód különböző dimenzióiban  társadalmi osztály: a termelőeszközökhöz való viszony alapján definiált társadalmi kategória  társadalmi réteg: a foglalkozás, iskolai végzettség, lakóhely, a jövedelem nagysága szerint definiált társadalmi kategória  státuszcsoport: olyan egyének vagy családok csoportja, akik hasonló helyzetben vannak  elit: a társadalom csúcsán elhelyezkedő kis létszámú csoport Módszerek: -5-  survey-módszer: sokféle adatot gyűjtenek össze a megkérdezett emberek vagy családok életkörülményeiről. Ezek alapján a társadalmi kategóriák közötti

különbségeket sok dimenzióban lehet vizsgálni.  önbesorolás-módszer: a megkérdezetteket kérik meg, sorolják önmagukat be osztályba, rétegbe  presztízsvizsgálat: a megkérdezetteket arra kérik fel, hogy pontosan megnevezett foglalkozások presztízsét nevezzék meg Elméletek:  a harmóniaelméletek szerint az emberi társadalmakat alapvetően a tagok együttműködése jellemzi, a konfliktus csak kivételes és diszfunkcionális jelenség  a konfliktuselméletek szerint minden emberi társadalmat alapvetően jellemez a konfliktus, ami nem szükségszerűen káros jelenség, mert a konfliktusok viszik előre a társadalmi fejlődést  a csereelméletek szerint a társadalom tagjai egymással javakat cserélnek, nem csak anyagi, hanem eszmei javakat  a kényszerelméletek szerint nem a mindenki számára hasznot hozó csere, hanem a hatalommal rendelkezők által az elnyomottakkal szemben alkalmazott kényszer jellemzi a társadalmakat; a

javak átadása kényszer nyomására történik A társadalmi szerkezet kategóriájának elméleti alapjai:  Marx és Engels szerint a termelőeszközökhöz való viszony  Max Weber három dimenziót nevez meg: gazdaság, hatalom és rend. Eszerint a társadalom tagjainak a szerkezetben elfoglalt helyzete nemcsak a termelőeszköz tulajdonától vagy annak hiányától, továbbá a munkaerőpiacon elfoglalt előnyös vagy előnytelen helyzetből, hanem ezek mellett a hatalom birtoklásától vagy hiányától, valamint a megbecsültségtől és a megvetettségtől is függ.  Bourdieu háromféle tőkét különböztet meg: a pénztőkét, a kulturális tőkét (műveltség) és a szociális tőkét (társadalmi kapcsolatok); ezek mindegyike szükséges a hierarchia csúcsára való eljutáshoz A társadalmi helyzet hatása az egyén életére, nézeteire -6-  Max Weber szerint a társadalmi helyzet meghatározza az ember életesélyeit (annak a

valószínűségét, hogy az egyén élete folyamán magas vagy alacsony jövedelemhez jut, milyen iskolai végzettséget szerez, stb.)  a különböző társadalmi kategóriák tagjainak várható élettartama is eltérő  a társadalmi helyzet befolyásolhatja a politikai nézeteket, a társadalmi kapcsolatokat A társadalmi szerkezet változása:  elpolgárosodik-e a jólétben élő munkásság  elhalnak-e az osztályok abban az értelemben, hogy az osztályhelyzet hatása az egyén helyzetére és viselkedésére, különösen a politikai nézeteire elhalványul  a szocializmus korában Magyarországon a szociológia kimutatta: a társadalmi rétegek jövedelme és életkörülményei között igen nagy különbségek vannak  ezek a különbségek a rendszerváltás után tovább nőttek  a mai szociológia egyik legérdekesebb vitakérdése, hogy a rendszerváltás után kik váltak/válnak az uralkodó osztály tagjaivá (értelmiség,

vállalkozók, menedzserek, tőkések, stb.) VI. Társadalmi mobilitás és vándorlás Alapfogalmak:  társadalmi mobilitás: az egyén vagy a család társadalmi helyzete megváltozik  intergenerációs (nemzedékek közötti) mobilitás: valakinek a társadalmi helyzete a szüleihez képest változik meg  intragenerációs (nemzedéken belüli) mobilitás: valaki foglalkozási életpályája folyamán lép át másik társadalmi helyzetbe  házassági mobilitás: valaki házasságkötéssel lép át egy másik társadalmi helyzetbe  nyitott társadalom: kicsi az eltérés a különböző rétegekből származó egyének mobilitási esélyei között -7-  zárt társadalom: nagy az eltérés a különböző rétegekből származó egyének mobilitási esélyei között  vándorlás (migráció): olyan lakóhelyváltozás, amely a településhatár átlépésével jár  ingázás: az aktív keresőnek más településen van a munkahelye,

mint a munkahelye  nemzetközi vándorlás: országhatár átlépésével együtt járó lakóhelyváltozás  vándorlási egyenleg: a településre való vándorlás és az onnan való elvándorlás különbsége  metokrácia: olyan társadalom, ahol az egyén társadalmi pozíciója kizárólag a teljesítményétől, képességeitől, tudásától függ A társadalmi rendszerek hatása a mobilitásra:  a kasztrendszerben nincs lehetőség az átlépésre  a rabszolgarendszerben szintén mérsékelt volt a mobilitás  a rendi társadalomban korlátozottan volt lehetőség az átlépésre  a polgári társadalomban megszűntek a korlátok  amerikai álom: bárki karriert csinálhat  a szocialista társadalmakban magas volt a mobilitás Vándorlás: Belső vándorlás alakulása a modernizáció szakaszaiban:  a premodern társadalmakban csekély és cirkulációs jellegű (az oda- és elvándorlók száma kiegyenlíti egymást) 

a korai átmeneti társadalmakban megnő a falvakból városokba vándorlás, illetve a falvakból a gyéren lakott határterületekre  a késői átmeneti társadalmakban csökken a falvakból való elvándorlás, újra erősödik a cirkulációs vándorlás  a fejlett ipari társadalmakban a feltételek kiegyenlítődésével csökken a falvakból városokba vándorlás, de megnő a városok közötti cirkulációs vándorlás; az életszínvonal és a lakáshoz való jutás esélyeinek emelkedésével nő a lakosság -8-  a posztindusztriális társadalmakban a szolgáltatási szektor egyenletesebb eloszlásával a cirkulációs vándorlások is lecsökkennek (hipotézis) Nemzetközi vándorlások:  ha egy fejlett országban a népesség száma csökken, oda nagy számú bevándorló érkezik  az Egyesült Államokban igyekeznek korlátozni a bevándorlást  az EU-n belül megnőttek a vándorlás esélyei  a kelet-európai rendszerváltozások

után nagymértékű kelet-nyugati vándorlást vártak – ez idáig nem következett be Magyarországi helyzet:  az 1950-es években a struktúraváltás nagy hatással volt a mobilitásra  a rendszerváltás után sem történt radikális váltás  az iparosítással egy időben nagy mértékű elvándorlás volt a falvakból a városokba  mára megszűnt a falvakból való elvándorlás túlsúlya  az ingázás még mindig jelentős VII. Kiemelt demográfiai csoportok: nők, idősek, fiatalok és gyermekek Az egyén életciklusának szakaszai:  csecsemőkor: születéstől 1 éves korig  gyermekkor: 1 éves kortól 12 éves korig  serdülőkor: 12 éves kortól 17-18 éves korig  fiatalkor: 17-18 éves kortól 30 éves korig -9-  felnőttkor: 30 éves kortól 60 éves korig  az időskor alsó határa: 60 év  átmeneti rítusok: a korszakokat ceremóniák választják el egymástól (érettségi, diplomaosztó) 

a fejlett társadalmakban jobban elkülönülnek az egyes életszakaszok és meghosszabbodnak a felnőttkor előtti és utáni szakaszok Férfiak és nők megkülönböztetése:  genetikai alap  foglalkozási, jövedelmi, életmódbeli, lelki különbségek  társadalmanként eltérő mértékben, de a férfiak uralkodó pozícióban vannak a nőkkel szemben  egyes kultúrákban a férfiak uralma és a nők alárendeltsége az alapvető normák közé tartozik  a nők általában olyan típusú iskolákat végeznek, amely alacsonyabb jövedelmű képzettséget biztosít  a nők politikai szerepe is sokkal kisebb, mint a férfiaké  a nők születéskor várható élettartama 9 évvel magasabb a férfiakénál Népesség öregedése: az idősek aránya nő  a születésszám csökken, a születéskor várható élettartam nő  ez számos problémát vet fel az idős emberek anyagi ellátásában, amit nyugdíjrendszerek

kialakításával próbálnak meg ellensúlyozni  a nyugdíjrendszerek többsége felosztó-kirovó rendszerű – ezek csak addig működnek megfelelően, amíg az egymást követő nemzedékek létszáma egyre nagyobb és a jövedelem gyorsan nő  emiatt volt szükség reformokra a nyugdíjrendszerben - 10 - Gyermekek:  a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokhoz tartoznak: a gyerekes családokban alacsonyabb az átlagos egy főre jutó jövedelem, mint a gyermektelenekben  a rendszerváltás után a gyerekes családok – így a gyerekek – helyzetének romlása felgyorsult Fiatalok:  posztadoleszcencia: a jogi értelemben vett felnőttkorban (18 év) a fiatalok még nem állnak munkába  a fiatalok nagyon nehezen tudnak lakáshoz jutni, mert saját erőből képtelenek lakást venni vagy építeni  a posztadoleszcencia miatt a gyermeknevelés költségei megnövekedtek VIII. Faj, nemzet, etnikai csoport, kisebbségek Alapfogalmak: 

faj: az emberek olyan csoportját, amelyet biológiailag örökölt testi jellemzők, elsősorban a bőrszín alapján különítenek el. Helyesebb magyar fordítása: rassz  nemzet: azokból áll, akik a nemzet tagjainak tartják magukat és közös a nemzeti identitásuk  nemzeti identitás: közös nyelv vagy nyelvjárás, közös kultúra, szokások, közös történelmi emlékek, közös lakóterület  nemzeti kisebbség: egy adott társadalom azon tagjainak csoportja, akik nem a többségi nemzettel identifikálódnak, hanem egy másik nemzettel  etnikai csoport: az adott társadalmon belül azoknak a csoportja, akik olyan közös kulturális identitás tudatával rendelkeznek, amely elkülöníti őket a többségtől vagy a többi etnikai csoporttól - 11 -  rasszizmus: az a felfogás, miszerint az a faj, amelyhez az adott ember tartozik, magasabb rendű, mint a többi  etnocentrizmus: a saját etnikai csoport vagy nemzet magasabb rendű, mint

a többi  előítélet: valamely csoport tagjaival szembeni negatív érzelmi viszonyulást, amely azon alapul, hogy ezek az emberek a csoport tagjai  sztereotípia: torzításon, túlzáson és leegyszerűsítésen alapuló negatív elképzelések, előítéletek együttese valamely csoporttal szemben  diszkrimináció: egyes emberek hátrányos kezelése azon az alapon, hogy azok valamely meghatározott csoport tagjai  agresszív nemzettudat: a más nemzetek, a társadalmon belüli kisebbségek elleni harcra sarkallja a nemzet tagjait  Amerikában a feketék hátrányos helyzetben vannak: bár vannak feketék a középosztályban is, akik ugyanolyan végzettséggel és munkahellyel rendelkeznek, mint a fehérek, ők elköltöztek a feketék lakónegyedeiből, így az ottmaradtak helyzete még rosszabb lett  Magyarországon ma a legnagyobb kisebbség a roma etnikumhoz tartozó népesség  többségük súlyosan hátrányos helyzetben él  a

velük szembeni előítéletek ugyan erősek, de a rendszerváltás után csökkenni látszanak  a két világháború között a legnagyobb létszámú kisebbség a zsidóság volt  ma Kelet-közép Európában Magyarországon él a legnagyobb létszámú zsidóság  a velük szembeni előítéletek nem erősebbek a magyar társadalomban, mint más európai országokban IX. Gazdaság Alapfogalmak:  informális gazdaság: azok a többnyire kismértékben folytatott gazdasági tevékenységek, amelyek nem jelennek meg a nemzetijövedelem-számításokban, de növelik a társadalom jólétét - 12 -  második gazdaság: jövedelem-kiegészítés céljából végzett legális melléktevékenység, mely növeli a társadalom jólétét  szürke gazdaság: azon gazdasági tevékenységek, amik nem kifejezetten tiltottak, de a személyi jövedelemadó alól való kibújás miatt nem is teljesen legálisak  fekete gazdaság: a jólétet nem

növelő, kifejezetten illegális, bűnözés jellegű haszonszerző tevékenységek  szervezet: az emberek többé-kevésbé személytelen kapcsolatokra felépülő nagyobb csoportja, amelyet konkrét cél megvalósítására hoztak létre  redisztribúció: központi újraelosztás  reciprocitás: kölcsönös ajándékozás  a gazdálkodást nem lehet a társadalomtól elszigetelve vizsgálni, mert a gazdasági tevékenységek be vannak ágyazva a társadalomba, összefüggenek a társadalom intézményeivel, szerkezetével, kultúrájával Szocialista gazdaság:  vita folyik arról, hogy képes-e hatékonyan működni a szocialista típusú tervgazdaság  Kornai János szerint hatékony piacgazdaság nem lehet a termelőeszközök magántulajdona nélkül, ez viszont nem valósítható meg a marxista ideológia körülményei között  az állami tulajdonban levő vállalatok, sem a munkavállalók nem úgy gazdálkodtak, mint ahogy azt a

szocialista tervezés elmélete elképzelte: a nyereség piaci eszközökkel való maximalizálása helyett alkudoztak a kormányzattal, a munkavállalók pedig bérüknek nagyobb teljesítmény útján való növelése helyett alkudoztak a vállalati vezetéssel  a gazdasági mechanizmus 1968-as reformja után a kormányzat kezdetben eltűrte, majd ösztönözte a második gazdaságot – úgy tűnt, hogy ez idővel magángazdasági szektorrá nőheti ki magát, ám ez nem valósult meg  a privatizáció után az állami tulajdon és a magántulajdon különböző kombinációs formái jöttek létre Munkanélküliség: - 13 -  a rendszerváltás után váratlanul nagymértékben megnőtt a munkanélküliek száma  ez nehéz helyzetbe hozta a társadalom jelentős részét  különösen nagy a munkanélküliek aránya a fiatal korúak, az alacsony iskolai végzettségűek, a községiek, az északkeleti régió lakói és a romák körében  a

munkanélküliek jelentős része tartósan munkanélküli X. Életmód Alapfogalmak:  életmód: a szükségletek kielégítése érdekében végzett tevékenységek rendszere: a társadalom tagjai mindennapi életükben milyen tevékenységeket végeznek  életstílus: az adott társadalmi körülmények közt viszonylagos szabadsággal megválasztott tevékenységek  életvitel: ua., mint életstílus  életvilág: a mindennapi élet mindazon elemei, amelyeket a társadalomban élő ember adottnak vesz: az embertársakat, azoknak a mienkhez hasonló tudatát, a velük való kapcsolat létesítésének lehetőségét, környezetünk tárgyait  praxis: a mindennapi tevékenységeken kívül ezeknek a tevékenységeknek a cselekvő egyének számára megnyilvánuló értelme, továbbá a gyakorlatban megnyilvánuló értékek  habitus: a mindennapi tevékenységek és ízlésválasztások mögött meghúzódó alapvető beállítódások, attitűdök 

hivalkodó fogyasztás: a gazdagok meg akarják mutatni, hogy megengedhetik maguknak a fényűzést, hogy ezzel is kifejezésre juttassák, mennyivel fölötte állnak a dolgozó tömegeknek  időmérleg-felvétel: a nap 24 órájának eltöltésének feljegyzése  az egyénnek és a családnak a társadalmi struktúrában elfoglalt helye erősen meghatározza az életmódját  az életmód is meghatározza az egyén társadalmi helyzetét - 14 -  a magyar társadalmat a különböző munkatevékenységekkel töltött idő hosszú volta jellemezte az 1960-as évektől az 1980-as évek végéig, főleg a második gazdaságban eltöltött jövedelem-kiegészítő tevékenységek miatt  a rendszerváltozás után a foglalkoztatottság csökkenése és az informális gazdasági tevékenységek végzésének megnehezülő feltételei miatt a társadalmilag kötött idő megrövidült  ez nem járt a megnövekedett szabadidő hasznosabb és változatosabb

eltöltésével, elsősorban a tévénézés ideje hosszabbodott meg  a szabadon beosztható idő hossza és annak felhasználása társadalmi rétegenként eltérő  a nők társadalmilag kötött ideje hosszabb a férfiakénál, a házimunka miatt  vitatott kérdés, hogy a szegények és a romák átlagostól eltérő életmódja csak a szegénység következménye-e, vagy szerepet játszik benne valamilyen speciális “szegénységkultúrájuk”, amely akadálya lehet annak, hogy a szegénység körülményei közül kiemelkedjenek XI. Kultúra, értékek és normák, szocializáció Alapfogalmak:  kultúra: az irodalmi, művészeti, zenei alkotások mellett – sőt, ezek előtt – az emberek alkotta tárgyakat, a társadalom viselkedési szabályait, normáit, az azokat alátámasztó értékeket, végül magát a nyelvet  kulturális késés: a kultúra elmarad a külső feltételek változása mögött  szubkultúra: a társadalmon belüli

többé-kevésbé különálló kultúrák  kulturális pluralizmus: több kultúra egy társadalmon belüli együttélése  normák: viselkedési szabályok. Fontos jellemzői:  egy adott társadalomban is lehetnek egymásnak ellentmondóak (pl.: a jog büntet valamit, amit a közvélemény nem helytelenít)  a normák a társadalmak történeti fejlődése során változnak  a különböző társadalmakban egymástól eltérő normákat tartanak elfogadottnak - 15 -  ha egy normát egy társadalom elfogad, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy ez a norma előnyös a társadalom számára  a normák mindig változnak  értékek: olyan kulturális alapelvek, amelyek kifejezik azt, hogy az adott társadalomban mit tartanak kívánatosnak és fontosnak, jónak vagy rossznak  szocializáció: az a folyamat, amely során az egyén elsajátítja a azokat a társadalmi szerepeket, amelyeket élete folyamán be kell töltenie  szerep:

viselkedési mintákból, jogokból és kötelességekből áll  státusz: egy, a társadalomban elfoglalt pozíció  internalizálás: az a folyamat, ami során az egyén olyan mértékben sajátítja el az értékeket és normákat, hogy akkor is azoknak megfelelően viselkedik, ha nem számít külső negatív szankciókra a norma megszegése esetén  élet minősége: az anyagi szükségletek kielégítettségének magas szintje még nem jelenti azt, hogy a társadalom tagjai jól élnek  jólét: anyagi javakkal való ellátottság  jóllét: a társadalom tagjai nemcsak az anyagi javak tekintetében, hanem a különböző szellemi javakkal való ellátottság tekintetében sem szenvednek hiányt  attitűd: az egyén azon lelki és szellemi készsége, hogy bizonyos tárgyakra, személyekre, helyzetekre meghatározott módon reagáljon  totális intézmény: az, amely a bekerülő személy teljes személyiségének uralására törekszik 

kultúra hiányában a társadalmi együttélés lehetetlenné válna  az élet minőségének három dimenziója:  birtoklás: anyagi életszínvonal  szeretet: a jó emberi kapcsolatok  létezés, önmegvalósítás: egyéni élet értelmességének érzése  értékek változása: rendkívül vitatott kérdés; egyesek szerint a materialista értékek helyébe posztmaterialista értékek lépnek, azaz az anyagi javaknál fontosabbá válnak az emberi kapcsolatok, a kulturális értékek - 16 -  úgy tűnik, hogy a fejlett országokban a családdal a legelégedettebbek az emberek, a közállapotokkal, a közintézményekkel pedig a legelégedetlenebbek  Magyarországon az individualizáció meghaladja a többi országban megfigyelhető szintet, a hatékony munka, az újítás szintjén viszont elmaradunk  Magyarországon a társadalom tagjainak nagy többsége a materialista értékeket tartja fontosnak, a posztmaterialista értékek

kevésbé elterjedtek XII. Deviáns viselkedés  deviáns viselkedés: normaszegő viselkedés: bűnözés, öngyilkosság, alkoholizmus, kábítószer-fogyasztás, lelki betegségek  a deviancia funkciói és diszfunkciói:  a deviancia nem az adott viselkedés lényegéből, hanem a társadalomban elfogadott normák miatti ítéletekből következik  a teljesen konform társadalomban, ahol senki sem térne el az elfogadott normáktól, nem lenne semmiféle fejlődés, változás  szükséges megtalálni egy olyan szabályozást, amely bizonyos mértékig tolerálja a devianciát, de elejét veszi a deviancia túlzott elhatalmasodásának A deviáns viselkedés okai: Biológiai okok: kromoszóma-rendellenesség Pszichológiai okok:  frusztráció-agresszió elmélet: a személyi szükségletek kielégítésében való sikertelenség, frusztráció agresszív viselkedést eredményez  akut feszültséghelyzet: elmagányosodás, családi

viszály, férfi-nő kapcsolat problémái, kudarcok Kulturális okok: a normák kultúránként nagyon eltérőek Öngyilkosság:  jelenleg Magyarországon az egyik legmagasabb az öngyilkosságok száma - 17 -  a második világháború óta mindenhol csökkent az öngyilkosságok száma, csak Magyarországon nő Bűnözés:  az Egyesült Államokban lényegesen nagyobb az erőszakos bűnözés, mint Európában  különleges probléma a szervezett bűnözés Alkoholizmus:  alkoholista: az, akinek életében, családjában, egészségi állapotában az alkohol fogyasztása súlyos problémákat okoz  a második világháború után minden fejlett országban nőtt az alkoholfogyasztás, de ez a tendencia mára megállt  Magyarországon még mindig magas az alkoholfogyasztás Kábítószer-fogyasztás:  a fejlett országok érdeklődésének középpontjában van a kábítószer-fogyasztás terjedése  kábítószerek fajtái: 

ópium és származékai (morfin, heroin, kodein)  stimulánsok (kokain, amfetamin-származékok)  hallucinogén szerek (LSD, marihuána, hasis)  oldószerek gőzei  orvosi vényre kapható gyógyszerek, melyek önmagukban vagy alkohollal kombinálva kábítószerként hatnak Lelki betegségek:  gyakoriságuk országonként eltérő  a Magyar társadalomban igen magas a neurotikusok és depressziósok aránya  a magyarországi deviancia okai:  gyermekkori szocializáció zavarai - 18 -  felnőttkori feszültséghelyzet  az egész társadalomra kiterjedő anómia- és elidegenedés-válság XIII. Társadalmi változás Alapfogalmak:  társadalmi változás: a társadalom szerkezetének, intézményeinek, tág értelemben vett kultúrájának változása  gazdasági növekedés: az egy főre jutó GDP növekedése  gazdasági fejlődés: az egy főre jutó GDP növekedése mellett beletartozik a gazdasági szerkezet

átalakulása, a gazdálkodás hatékonyságának emelkedése  társadalmi fejlődés: a gazdasági fejlődés mellett az életszínvonal emelkedése, városiasodás, az iskolai végzettség emelkedése, a halandóság javulása  fejlett országok: ahol az egy főre jutó GDP magas  fejődő országok: ahol az egy főre jutó GDP alacsony  életminőség: az egyénnek az élet nem anyagi dimenzióiban való jólléte  kapitalista gazdaság jellemzői: a termelőeszközök nagy többsége egy kis létszámú tőkéscsoport magántulajdonában vannak, a munkások többsége bérmunkát kénytelen vállalni; a gazdaság működését a szabadpiac szabályozza  szocialista gazdaság jellemzői: a termelőeszközök nagy többsége állami tulajdonban van; központi tervek szabályozzák a gazdaság működését  vegyes gazdaság: átmenet a kapitalista és a szocialista gazdaság között  ipari társadalom: olyan társadalom, ahol a

foglalkoztatottak nagyobb része az iparban és a közlekedésben dolgozik  posztindusztriális vagy szolgáltatási társadalom: a tág értelemben vett szolgáltatások területén dolgozik a foglalkoztatottak több mint fele  modernizáció: iparosodás, szolgáltatások növekedése, városiasodás, iskolai végzettség emelkedése, demográfiai viselkedés megváltozása, normák, értékek megváltozása. A modern társadalmak hat alapvető kritériuma:  hatékony piacgazdaság - 19 -  magas életszínvonal  társadalmi integráció  magas iskolai végzettség és jó egészségi állapot  többpártrendszerű demokrácia  modern mentalitás, értékek, kultúra  centrum, magterület: az az ország vagy országcsoport, ahol a gazdasági, társadalmi fejlődés először megindul és a későbbiekben a fejlődés élén halad  periféria: a centrumtól távol eső területek, a fejlődésben lemaradtak  a 20. század

második felében a társadalmi változások különösen felgyorsultak  a szociológia nem képes a társadalmi változásokat nagy mértékben megjósolni, mert ezeket nem determinisztikus törvényszerűségek irányítják, hanem a társadalom tagjai  a kelet-közép-európai országokban végbemenő változások értelmezésében jól használható a modernizáció elmélete  a magyar történelem során a modernizációs kísérletek 1825-től 1945-ig kudarcba fulladtak  a szocialista korszak modernizációja is kudarcba fulladt, legsúlyosabb következménye a gazdasági hatások mellett a korszak alatt kifejlődött elidegenedés- és anómiaválság  a rendszerváltás után ismét megindultak a modernizációs kísérletek, ám a változások nem mind utalnak a modernizáció irányában  nőtt a szegénység és a jövedelem-egyenlőtlenség  az emberi erőforrások terén a beiskolázási arányszámok a modernizáció felé

mutatnak, az egészségi állapot romlása megállt  a politikai rendszer demokratikus, de stabilitását veszélyezteti az állampolgárok politikai passzivitása - 20 - Felhasznált irodalom:  Bevezetés a szociológiába / Andorka Rudolf ; [szerk. Gyurgyák János] - Budapest : Osiris Kiadó, 2003.  Elszabaduló egyenlőtlenségek : állam, kormányok, civilek / Ferge Zsuzsa. - Budapest : Hilscher Szociálpol. Egyes : ELTE Szociológiai Int, 2000  Társadalomismeret a középiskolák IV. osztálya számára / Péli Gábor, Bozóki András, Jakab György. - Budapest : Tankönyvkiadó, 1991  Minden másképp van : társadalomismereti tankönyv / szerk. Csáki Anikó és Ligeti György ; [szerzők] Czike Klára [et al.] - 2 kiad - Budapest : Új Mandátum, 2002  Bevezetés a szociológiába, oktatási segédanyag (kézirat)/ Dr. Béres Csaba –Debrecen ; KLTE Szociológia Tanszék, 1997. - 21 -