Szociológia | Gyermekvédelem » Örökbefogadás

Örökbefogadás /Készítette: Kovács Georgina, Szilágyi Judit, Czine Tünde, Dévényi Dóra, Riczu Zsuzsanna, Dávid Andrea/ Piaci logika az örökbefogadásban Keresleti oldal: örökbefogadásra váró, fizetőképes szülők Kínálati oldal: örökbeadó szülők • Ingyen lemondanak a gyermekükről • Anyagi szolgáltatás fejében szül egy másik családnak =béranyaság A piaci logika értelmében az „ár és a minőség” kombinációja a döntő szempont, nem a gyermek érdekét védi! A gyerek érdekét előtérbe helyező gyakorlat alapelvei:  Hosszútávon csök- kenteni kell az örökbeadható gyermekek számát  Felvilágosítás, születésszabályozás  Család támogatása  Családot kell keresni  A gyerek érdekei a döntőek Az örökbefogadás jogi háttere  Külföldi gyermekek örökbefogadása Hollandiában  Hazai gyakorlat     Örökbefogadás fogalma Feltételei Engedélyeztetése Fajtái

Külföldi gyerekek örökbefogadása Hollandiában  Szigorúbbak a feltételek, mint a hazai örökbe - fogadás esetén  Az örökbefogadás előtt a gyermeknek legalább egy évet nevelt gyermekként az örökbefogadóknál kell élnie, csak azután válik örökbeadhatóvá  Engedély az Igazságügyi Minisztériumtól  Tanfolyam elvégzése kötelező  Csak egy gyermeket lehet örökbefogadni Az örökbefogadás fogalma: A szülő és a gyermek törvényes kapcsolatának teljes megszüntetése, valamint egy új törvényes kapcsolat megteremtése a gyermek és az őt örökbefogadó szülők között. Feltételei: Az örökbefogadó:  teljesen cselekvőképes  nagykorú  büntetlen előéletű  együttesen csak házaspárok (élettársak nem)  csak kiskorút fogadhatnak örökbe  jelentkezési korhatár 41 év mindkét szülő esetében  a szülő és a gyermek közötti korhatár max. 40 év  Külföldre csak akkor, ha itthon

nincs rá esély (pl. fogyatékos, roma származású stb) A gyámhatóság engedélyeztetheti Az átmeneti nevelésbe vett gyermeket örökbeadhatónak nyilváníthatja, ha:  a szülő a gyermekével önhibájából egy éve nem létesít rendszeres kapcsolatot, illetve körülményein nem változtat  lakóhelyéről ismeretlen helyre költözött Az örökbefogadás fajtái: Nyitott Zárt (Hagyományos) A nyitottságot helyezi  A titkosságot helyezi előtérbe előtérbe  A vérszerinti és az  A vérszerinti és az örökbefogadó szülők örökbefogadó szülők ismerik egymást nem tudhatják egymás  Folyamatos kapcsolatban kilétét vannak egymással az örökbefogadás előtt, alatt  nincs kapcsolat közöttük és után  Nyitott örökbefogadás előnyei:  A zárt forma nem volt megoldás (lelki sérülések)  Elősegítette a felkészülést a szülői szerepre  Információ a vérszerinti szülőkről (kockázatok,

betegségek, stb.)  Információ az örökbeadás okairól  Gyermek számára információ a vér szerinti szüleiről  Testvérekkel való kapcsolattartás  Az örökbeadók visszajelzéseket kapnak  Sokkal természetesebb viszony A nyitott örökbefogadás hátrányai:  A kapcsolattartás elhagyásával a gyermek érzelmileg sérülhet  Bűntudat keltés  Gátolja az örökbefogadókat a kötődés kialakulásában  Összehasonlítás a vérszerinti szülővel  Problémás a vérszerinti szülőtől való elszakadás az örökbefogadás után Gyakorlati alkalmazása:  Nyílt örökbefogadást ajánlani kell, mint lehetséges módot  Szülők és az örökbefogadók szükségleteinek hasonlósága  „a gyereknek vannak más szülei is” tudatosítása  Az örökbefogadás előtti és utáni kapcsolattartás írásbeli rögzítése  Oktató és segítő-tanácsadó szolgálat biztosítása A gyerek alapvető emocionális

szükségletei Kellmer- Pringle szerint:  Szeretet és biztonság  Új ismeretek és élmények  Dicséret és elismerés  Felelősségtudat Örökbefogadás során figyelembe vett tényezők:  Szülők bevonása a gyermeket érintő döntésekbe  Szülői kapcsolat nélkül is segíthetjük a gyermeket  Nem elengedhetetlen a szülői kapcsolattartás  Szülői kapcsolattartás hatása a gyerekre  Nevelőszülők-biológiai szülők Gondozott gyermek szüleivel végzett szociális munka:  Meghozott döntések magyarázata  Segíteni kell a szülőket a tények feldolgozásában  Szülő-gyermek kapcsolatának fenntartása  Konfliktusok kezelése A nevelőszülő helye és szerepe a gyermekvédelemben  helyettesítő szülő, aki a családból ideiglenesen vagy tartósan kikerült gyerek számára családi gondozást, nevelést ad.  a gyerek jogilag nem válik a család tagjává  helyettesítő szerep  számonkérhető,

szakmailag felkészültebb rendszer Külföldön terápiás vagy speciális nevelőszülőkként ismert csoporthoz hasonlít:  különösen nehezen nevelhető vagy fogyatékos, esetleg súlyos bántalmazást vagy más traumát elszenvedett, bűnelkövető gyermeknél alkalmazzák  a gyerek szüleit átmenetileg akadályozzák a körülmények  csoportotthon: párok, házaspárok élnek együtt saját vagy az alkalmazó által rendelkezésre bocsátott lakóegységben, házban, 3-8 gyerekkel. A nevelőszülők motivációi:  úgy érzik, hogy e területen hasznosítható és társadalmilag elismerhető tudással rendelkeznek.  egyéb motivációk: pl.: munkanélküliség, pénz, nagy ház kihasználatlansága, érzelmi indítékok, jótékonyság, hit, stb. A nevelőszülőket segítő szakemberek:  családgondozó  védőnő  felügyelő  gyámügyes  és elengedhetetlen a szakirodalom fontossága Az örökbefogadás

felmérési/kiválasztási és felmérési/képzési modellje Felmérés Felkészítés  Jelentkezők  Felkészítik a képességeinek felmérése  Kiválasztani azokat a jelentkezőket, akik alkalmasak az örökbefogadásra  Kiválasztáson van a hangsúly jelentkezőket a várható nehézségekre  Képesség tudatosítása a jelentkezőkben  Fejlesztésen van a hangsúly Munkamódszer Felmérés Felkészítés Rendszerint a szakember és a jelentkező közötti interjúból áll. A szociális munkás kérdéseket tesz fel és értelmezéseket ad. Csoportos beszélgetések alkalmazása, ahol a szociális munkás veti fel az egyes témákat és irányítja a beszélgetést. A kommunikáció főleg a csoportba tartozó jelentkezők között zajlik. Szociális munkás-jelentkező kapcsolata Felmérés Felkészítés  A szociális munkásé  A szociális munkás a a hatalom  Diagnosztizál  A szociális munkás az elismert szakember

segítő  Feltételez  Közös megbeszélés, a felek egyenrangúak Perspektívabeli különbségek Felmérés  Rövid távú Felkészítés  Hosszú távú  Örökbefogadói  Folyamatos képességek szerinti kiválasztás kapcsolattartáson alapul A gyermek és a család összeismertetésének folyamata:  Igény szerinti hosszúságú  A gyermek saját környezetében kell kezdeni  Az együtt töltött időtartamot folyamatosan növelni kell  Napló készítése a gyermek viselkedéséről Örökbefogadás:  Az örökbefogadás időpontjának megtervezése  A döntéshozatal függvényei  A hangsúly az új családba kerülő gyermek érzelmein és szükségletein van  A gyermek esetleges problémás viselkedésének megszüntetése A csecsemőotthonban nevelkedő gyerek családba kerülésének előkészítése „Mit kell tennem, hogy megszelidítselek?kérdezte a kis herceg. - Sok-sok türelem kell hozzá -

felelte a róka. Először leülsz szép, tisztes távolságba tőlem, úgy ott a fűben. Én majd a szemem sarkából nézlek, te, pedig nem szólsz semmit. A beszéd csak a félreértések forrása. De minden áldott nap egy kicsit közelebb ülhetsz” /Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg/ Legfontosabb a beszélgetés: A gyerekkel: Vérszerinti családjukkal kapcsolatos emlékeikről, érzéseikről, a rájuk váró változásokról, szüleikről, gondjaikról, örömeikről A szülőkkel: A gyerekek eddigi életéről, fejlődéséről, szokásairól, barátkozás közben fellépő nehézségekről, illetve a szülők saját aggodalmairól, jövendő, közös életükről. Örökbefogadott gyermek nevelése: Csecsemők Kisgyermekek Fogyatékos gyerekek Eltérő etnikumú, bőrszínű gyerekek Csecsemők  A bizalom elvesztésének okai: a szükségletek kielégítetlenek maradnak  Apátiás állapot kialakulása: a gyerek lemond szükségletei

kielégítéséről  Bizalom megszerzése: az új szülő feladata Kisgyermekek Az örökbefogadottak többsége 2-6 év közötti  Nem szabad az emlékeiket elnyomni, mert bizonytalanság, szorongás alakul ki  Az emlékek felidézése a bizalmat alapozza meg  Gyakran tesztelik új szüleiket  Fogyatékos gyerekek „ Szeretni és szeretve lenni, ehhez bátorság kell, az a bátorság, hogy bizonyos értékeket mindennél előbbrevalónak ítéljünk- és vállalva a kockázatot mindent feltegyünk ezekre az érzésekre.” /Erich Fromm: A szeretet művészete/ Fogyatékos gyerekek örökbefogadása során fontos tájékozódni:  A betegség alakulásáról, tüneteiről  Hatásairól a megjelenésre, képességekre  Maximális fejlettségi szintről  Fontos az önállóság megtartása  A nevelés során kialakult érzelmek megbeszélése Eltérő etnikumú, bőrszínű gyermekek Nagyon ritka Probléma:  A szülők gyakran saját

előítéletüket vetítik a gyerekre  „megmentés” hangsúlyozása az örökbefogadó részéről  Jó szülő-rossz szülő Az örökbefogadás sikeressége Nyílt, őszinte kommunikáción alapszik.  A szülők részéről nagy az ellenállás az örökbefogadás felvállalásával szemben. Okai:   Társadalmi előítéletek  Vérségi kapcsolat favorizálása  Egy nő számára szégyen a gyermektelenség- előítélet Sikertelen örökbefogadás Okai: A gyermek eszközként való felhasználása:  Házassági problémák  Látszat, képmutatás elsődlegessége  Családon belüli anyagi vagy egyéb viszályokban  „Szőnyeg alá seprés”: az örökbefogadás gyermek elől való eltitkolása  Felhasznált irodalom:  Herczog Mária: A nevelőszülő helye és szerepe a gyermekvédelemben. Esély, 1995/2  Vincze Mária: Lehet-e otthon a csecsemőotthon? Esély, 1993/1.  Kálló Éva: A csecsemőotthonban nevelkedő

gyermek találkozása saját múltjával, Esély 1993/1.  Majoros Mária: A csecsemőotthonban nevelkedő gyerek családba kerülésének előkészítése, Esély 1993/1.  Hevesi K.- Majoros M- Mészáros Lné - Tardos A.: Csecsemőotthonok és gyermekvédelem, Esély 1993/1  Carole R. Smith: Örökbefogadók és nevelőszülők, Bp Pont Kiadó, 1995  Szilvási Léna: Az örökbefogadásról másképpen, Esély, 1997/2.  Székely Erika: Nyitott örökbefogadás, CSGYI, 1996/3.  Neményi Eszter: Örökbefogadott gyermekek nevelése, CSGYI, 1996/3  Oláh Judit: Külföldi gyermekek örökbefo-gadása, CSGYI, 1996/5  Molnár László: Mi történt Pilisszántón? CSGYI, 1994/1  Bányai Emőke: Veszélyes családok, veszélyes segítők, CSGYI, 1993/3  Fazekas Erzsébet: Örökbefogadás, Bp. 1998, Glória Kiadó  1952. évi IV törvény a házasságról, a családról és a gyámságról: családjogi tv.  1997. évi XXXI törvény a gyermekek

védelméről és gyámügyi igazgatásról: gyermekvédelmi tv