Szociológia | Gyermekvédelem » Herczog Mária - Gyermekvédelmi kézikönyv

I. Herczog Mária : Gyermekvédelmi kézikönyv 2001 A gyermekek védelmét Magyarországon az 1997. évi XXXI törvényen (Gyvt) kívül számos más jogszabály is szabályozza. A Gyvt. alapvető szemléletváltozást, teljes körű reformot jelent a gyermekvédelem eddigi megközelítéséhez képest: • A korábbinál jobban és hangsúlyosabban veszi tekintetbe a gyereket, mint önálló személyt • Korlátozza az állam beavatkozási lehetőségeit, szabályozza ezek módját és formáit • A gyermekek nevelésének és fejlődésének biztosításában meghatározza a szülők jogait és kötelességeit • Tágabban értelmezi a megelőzés, kezelés és gondozás kereteit, kitágítja az ebben szereplő szakemberek és intézmények körét, az ellátás valamennyi formáját • A gyermekek védelme elsősorban szolgáltatás, és az önkéntességet a lehető legszélesebb értelemben kell értelmezni • Minden településen elérhetővé kell tenni a

szolgáltatásokat (vagy helybe hozni) • Hatósági feladatok egy részének központosítása, gyámhatósági munka szakszerűbbé tétele A könyv elsősorban mindazokat célozza, akik Gyvt. alapján a szociális ellátás, egészségügy, oktatás, igazgatás, rendvédelem, igazságszolgáltatás területén végzik munkájukat. Az elmúlt 50 évben a demográfiai és társadalmi változások alapvetően átalakították a gyermekek és családok életét. A gyerekek számának csökkenése, a családszerkezet drasztikus átalakulása, és sokszínűvé válása, a nők szerepváltozása, a gyermeki és emberi jogok hangsúlyosabbá válása, az értékválság elengedhetetlenné teszi, hogy értékeljük és elemezzük a gyermekekről és a családokról alkotott felfogásunkat és a tennivalókat. A Gyvt. hosszú távon fenntartható, a családi nevelést minden eszközzel támogató, a preventív és családba való visszakerülést erősítő lehetőségeket,

szolgáltatásokat helyezi előtérbe, és mindenekelőtt a családtagok és a gyermekek hatékony együttműködésén alapul. A könyv fejezetei szólnak: a gyermekek, szülők jogairól, kötelességeiről, alapellátásról, szakellátásról, hatósági intézkedésekről, nyilvántartás (macis lapok), ami a következő kidolgozott irodalom (VECZKÓ) is tartalmaz. II. Veczkó József: Gyermekvédelem Pszichológiai és Pedagógiai nézőpontból 55-89. old + 1997 évi XXXI tv a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról A társadalom alapvető érdeke A társadalomnak minden történelmi időszakban közvetlen érdeke fűződik ahhoz, hogy a gyermekek az adott kultúrkörben az elvárt fejlettségi szintet elérjék. A kultúra anyagitechnikai, szellemi-szociális értékeinek a továbbfejlesztése, megújítása csak úgy lehetséges, ha a társadalom fiatal tagjai szocializációjuk során elérik személyiségük fejlettségének lehetséges felső határát. A

mindenkori társadalmon, annak berendezkedési módján áll, hogy a gyermekek fejlődésének segítését mennyire tekinti saját érdekének, ebből következően 1 intézményei útján (család, óvoda, iskola, szociális szervezetek) mit tesz értük gazdasági, biológiai, nevelési, egészségügyi, közművelődési, jogi és igazgatási téren. Az elmúlt 5-10 ezer évben a társadalmi-gazdasági működéseket nem az össznépi akarat irányította, hanem egy adott hatalmi csoport. Ők határozták meg az elosztási viszonyokat A mindenkori gazdaság és társadalom sajátos zavarokkal működött, és működik ma is. A zavarok elsődleges kárvallottjai a szociális rangsor alján lévő családok és gyermekeik. A tényekhez hozzátartozik az is, hogy a társadalom perifériájára való kerülésnek léteznek csoporttörténeti előzményei (rabszolga, jobbágy, cseléd), sőt személyes okai is (gyenge fizikai alkat, testi fogyatékosság, tanulási nehézségek).

A család-és gyermekérdekek érvényesítése, mint alapfunkció Sok évszázados tapasztalat mutatja, hogy a szociálpolitikára fordított összegeket mindig a maradékok módszere alapján állapították meg. A végeredmény legtöbbször  szegényügyi adminisztráció. Ebben a helyzetben mindenki elégedetlen volt A hatalmon lévők a hálátlanságért emelnek szót, a segélyezettek a kapott összeget tartják megalázónak. A gyermekek oktatásának-nevelésének a költségeit a társadalomnak és a családnak közösen kell előteremteni. A társadalmak többféle megoldást találtak ki 1 Munkajövedelmek olyan magasak, hogy a szülők meg tudják fizetni gyermekeik iskoláztatásának költségeit. 2 A társadalom ingyenessé teszi az oktatást. 3 A hatalmon lévők felértékelik a család szerepét, fontosságát, és felelőssé teszik őket a boldogulásért, de a lehetőségek megteremtésében magukra hagyják őket. (pl a nettó bérek olyan alacsonyak, hogy az

elemi életben maradáshoz elég. A tanulási költségeket nem tudják vállalni, másrészt a gyermekkel olyan pályát választatnak, ahol gyorsan keresőkké válhatnak. Státuszaggodalom csökkentése A gyermekvédőket az foglalkoztatja, hogy a gazdaságban halmozódó erőforrások nagyobb részét fordíthatnák a gyermekek esélyteremtésére. Olyan programok, intézkedések létrehozása, amelyek lehetővé teszik számukra az önálló életkezdést.  felzárkóztatást jelent (munkába állítás, életviteli szokások alakítása, gyermeknevelési tanácsadás, hetes óvodák, iskolák, káros szenvedélyekről való leszoktatás, családterápia, az iskolában tantárgypótló foglalkozások, tanulási technikák segítése stb.) Gyermekek jogai • A gyermeknek joga van testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődésének biztosítására családi környezetben • Olyan családi nevelést kapjon, amelyben személyiségét kibontakoztathatja • Fogyatékosság

esetén különleges elbánásra is joga van • Hátrányos és veszélyeztető környezetévek szemben társadalmi segítséget igényelhet • Szüleitől, rokonaitól csak a törvényben előírtaknak megfelelően szakíthatják el • Tiszteletben kell tartani szabadságát • Joga van a vér szerinti szüleivel kapcsolatot tartani • Külön élő szülők esetében kapcsolatot tarthat mindkét szülővel • Vagyoni helyzetéről, egészségét érintő kérdésekben meg kell hallgatni a véleményét • Átmeneti vagy tartós nevelésbe vétel esetén joga van állandóságot, érzelmi biztonságot nyújtó teljes körű ellátásra • Felzárkóztató, tehetségfejlesztő programokon való részvételét segíteni kell • Gondoskodni kell megfelelő iskoláztatásáról, képességeinek megfelelő szakképesítés megszerzéséről • Több évszázada megoldatlan a halmozottan sérült gyermekekről történő gondoskodás 2 Szülői jogok és kötelességek •

Szülő joga és kötelessége, hogy gyermekét a családban gondozza, nevelje és biztosítsa számára a testi, értelmi, érzelmi, és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételeket • Szülő jogosult arra, hogy a gyermeke nevelését segítő ellátásokról tájékoztatást, neveléséhez segítséget kapjon • Szülő joga, hogy gyermeke egészségének megvédése érdekében segítséget kapjon • Szülő joga, hogy gyermekét annak képességeihez méltóan iskoláztassa • Szülő joga, hogy gyermekét mindenféle veszélytől megvédje • Szülő feladatai közé tartozik, hogy gyermekét a közösen választott életpályán elindítsa Általános és preventív gyermekvédelem A gyermekvédelem a társadalom érdekében, az állam megbízásából végzi a gyermekek megóvó munkáját. Tevékenységének irányát, tartalmát, formáját az adott történelmi időszakban kialakult társadalmi viszonyok és értékrendszerek határozzák meg. A gyermekvédelem

anyagi, szervezeti és személyi feltételeiért, annak működéséért az állam felelős. Az általános, preventív gyermekvédelem legfőbb feladata, hogy a családokban teremtse meg a gyermeknevelés feltételeit. A gyermekvédelem a gyermek testi, szellemi, érzelmi, erkölcsi, anyagi érdekeit előmozdító intézkedések összessége. Általános gyermekvédelem néhány témaköre • Várandósság előtti genetikai vizsgálat • Magzatvédő vitamin • Várandós anya és a gyógyszerek • Várandós anya és a táplálkozás • Várandós anya és a magzat közötti kommunikáció • Várandós anya és a stressz • A szülés szakszerűsége és az anya-gyermek találkozás • A gyermekek testi-lelki gondozása • Gyermekek iskoláztatása A megelőzés (preventív gyermekvédelem) legfontosabb területei • Össztársadalmi érdekek megjelenítése (pl. országgyűlési határozatok) • Egészségvédelem, egészségügyi felvilágosítás, szűrővizsgálatok

(védőnői szolgálat, csecsemőellátás) • Családvédelem, szociális és munkaügyi intézkedések • Gyermekvédelem: segítő és támogató intézkedések • Közoktatás: óvodai, iskolai, kollégiumi esélyteremtés • Kulturális értékközvetítés, szabadidő hasznos eltöltésének biztosítása • Sport: rendszeres testmozgás • Bűnmegelőzés: felvilágosítás, igazságügyi intézkedések • Gazdasági, pénzügyi, környezeti intézkedések a felnövekvő generációk védelméért A testi-lelki fejlődésükben korlátozott gyermekek megóvása a speciális gyermekvédelem körébe tartozik, amely állami és önkormányzati feladat. A speciális gyermekvédelem rendszere: Pénzbeli ellátások • A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény • A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás • A gyermektartásdíj megelőlegezése 3 • • Az otthonteremtési támogatás A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás Természetbeni ellátások •

Általános iskolások tankönyv-, és tanszerellátásának támogatása • Gyermekintézmények térítési díjkedvezménye • Tandíjfizetési kedvezmény vagy mentesség • Egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj átvállalása A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások • A gyermekjóléti szolgáltatás o Gyermekjóléti Szolgálat o Gyermekjóléti Központ • A gyermekek napközbeni ellátása o bölcsőde o családi napközi o házi gyermekfelügyelet • A gyermekek átmeneti gondozása o helyettes szülő o gyermekek átmeneti otthona o családok átmeneti otthona A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások • Az otthont nyújtó ellátás o nevelőszülő o gyermekotthon • Az utógondozói ellátás o utógondozó otthon o gyermekotthon o nevelőszülő • A területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás o gyermekvédelmi szakértői bizottság o hivatásos gyámi hálózat o

nevelőszülői hálózat o családgondozás o utógondozás o szaktanácsadás o örökbefogadási eljárások lebonyolítása o országos örökbefogadási nyilvántartásnak rendszeres tájékoztatás A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések • A védelembe vétel • A családbafogadás • Az ideiglenes hatályú elhelyezés • Az átmeneti nevelésbe vétel • A tartós nevelésbe vétel • A nevelési felügyelet elrendelése • Az utógondozás elrendelése • Az utógondozói ellátás elrendelése 4 A gyermekvédelmi rendszer célja, hogy elősegítse a gyermekek családban történő nevelkedését, és csak végső esetben kerüljön sor a családtól való elszakításra. A rendszerhez kapcsolódó intézmények: • Védőnői szolgálat, házi gyermekorvosi ellátás • Családsegítő szolgálat • Oktatási-nevelési intézmények • Nevelési tanácsadó • Rendőrség • Bíróság • Ügyészség • Menekültek

átmeneti szállása • Társadalmi szervezetek, alapítványok, egyházak Gyvt. 14 § (1) A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszűntetésére, valamint a szülő vagy más hozzátartozó gondoskodásából kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. I. szint : A gyermekérdekek képviselete, prevenciós tevékenységek • Gyermekek • Szülők • Családok • Közösségek • Intézmények • Gazdaság • Társadalom • Nemzet • Nemzetközösségek II. szint: Gyermekvédelmi észlelő-és jelzőrendszer Veszélyeztetettség gyanúja esetén feladata ezt észlelni és jelzéssel élni: • Egészségügyi szolgáltatóknak • Családsegítési szolgáltatásokkal foglalkozóknak • Nevelési-oktatási intézmények dolgozóinak • Nevelési tanácsadó munkatársainak • Bűnüldözés és igazságszolgáltatás

szakembereinek • Az áldozatok, a menekültek, a jogsértettek ügyeivel hivatalból foglalkozóknak • Társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok képviselőinek • Bármely állampolgárnak III. szint: Gyermekvédelmi alapellátások • Pénzbeli • Természetbeli • Személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások (lásd: 4. oldal) IV. szint: Gyermekvédelmi szakellátások (lásd: 3-4 oldal) V. szint: Hatósági intézkedések rendszere (lásd: 4 oldal) 5 III. Tóth Olga: Fiatalok párkapcsolatai történelmi háttérrel (2007) Új Ifjúság 81-109 old. Huszonéves korosztály elhúzódó felnőtté válásának sajátos megjelenési formája.  A mai huszonévesek szülei széles korcsoportba tartoznak (45-60 évesek), így az ő fiatalkoruk is széles idősávra esik. Tehát amikor a szülők fiatalkoráról beszélünk, akkor, az 1970-es éveket, és az 1980-as évek legelejét értjük alatta. A posztadoleszcencia jelensége

(serdülőkor, elhúzódó felelősségvállalás kora) Az elhúzódó kamaszkor, mint társadalmi jelenség az utóbbi évtizedekben valamennyi fejlett országban megjelent és többé-kevésbé elterjedt. A fiatalok kevésbé járják be a szabványos utat, kevésbé követik a korábbi nemzedék által megkérdőjelezhetetlennek tűnő sorrendet az életútban: iskola  munkavállalás  házasodás  gyermekvállalás. Nemcsak az iskolák elvégzésében és a munkavállalásban vannak eltérések, a családalapítás körülményeiben is észrevehető különbség van a korábbi nemzedékhez képest. A házasság mellet léteztek egyéb párkapcsolati típusok már a korábbi évtizedekben, sőt évszázadokban. Magyarországon is egyre inkább előtérbe kerülnek az olyan jelenségek, hogy későbbi életkorra tolódik az első házasságkötés ideje, a tartós párkapcsolatokon belül nő az élettársi kapcsolatok száma, sokan tartósan, vagy egész életükben kívül

maradnak a házassági vagy élettársi kapcsolatokon. Továbbá évről-évre magasabb a házasságon kívüli születések száma.  Ez felveti azt a kérdést, hogy az ezredforduló körül születő gyermekek vajon milyen családmodellt fognak látni? A házasodás, a tartós párkapcsolat halogatása azt is jelenti, hogy a fiatalok egy része a szülői házban marad vagy félig-meddig tovább éli félig gyermeki, félig felnőtt életét. Mit mutatnak az adatok? Az elhúzódó felnőtté válás jól látható formája a családalapítási modell megváltozása. Ma a fiatalok családalapítása Magyarországon eltér szüleik családalapítási magatartásától, és egyre hasonlóbbá válik nyugat-európai kortársaik viselkedéséhez. Az 1950-es évektől folyamatosan nőtt a házasok és csökkent a nőtlenek/hajadonok aránya. 1980-as évek elejétől (mai fiatalok szüleinek ifjúkora) meredeken csökken a házasok és emelkedik a nőtlenek/hajadonok száma. Amennyiben

ez a trend folytatódik, egy évtizeden belül ugyanannyi lehet a házasok és nőtlenek/hajadonok aránya mindkét nem esetében. Vagyis a ma már igen szembetűnő alacsony házasodási kedv kezdete 25 évre nyúlik vissza. Míg a 70-es évek közepén ezer hajadon közül évente 120 ment férjhez, napjainkban 25-30 köt házasságot. Emellett az utóbbi évtizedekben az első házasságkötés átlagos életkora mind a férfiak, mind a nők tekintetében jelentősen emelkedett. 2001-ben a 15-19 éves, párkapcsolatban élő nők közül 71%-a élettársi viszonyban élt.  Ez az arány 1980-ban még csak 3 % volt. Az elvált nők, özvegyek is szívesebben választják az együttélést. Új jelenség a magyar társadalomban, hogy a 20-30 évesek jelentős hányada egyedülálló, és a nők aránya magasabb. Mit mutatnak az értékvizsgálatok? A kutatások egy része szerint az emberek ugyanolyan értékűnek tartják a két családformát, más kutatások azonban arra utalnak,

hogy a nők többsége napjainkban is a házasságot tartja ideális életformának. A nem kereső, munkát vállalni nem tudó férfiak gyakran azért nem házasodnak, mert többségük is a hagyományos családmodellhez ragaszkodik, amiben a férfinak kellene a család megélhetéséről leginkább gondoskodni, és mivel ezt nem tudja biztosítani, nem köt házasságot. 6 Társadalmi aggodalom az elhúzódó felnőtté válással kapcsolatban • A szülők saját bőrükön érzik felnőni nem akaró gyermekük terhét. (pl „tengő-lengő” élet) • Posztadoleszcencia miatti aggodalmak másik csoportja a csökkenő gyereklétszám. • Megváltozott nemi szerepek (nők nem hajlandóak megfelelni a hagyományos női szerepeknek, férfiak elvesztették férfias viselkedésüket) Házasságban vagy élettársi kapcsolatban? A mai fiatalok szülei számára a párkapcsolat elfogadott formája a házasság volt. Cseh-Szombathy László úgy látja, hogy a 70-es évek végétől

valamelyest elfogadóbb lett a társadalom, a házasság nélkül együtt élő fiatalokkal szemben. A fiatalok stratégiája Mi az oka, hogy az élettársi kapcsolatot választják? A 70-es években a házasságok nagy része egy markáns anyagi, szélesebben véve materiális kényszerből kötettett meg. A lakáshoz jutás, anyagi gyarapodás a házasság keretei között jöhetett létre. Az eltérő iskolázottság, kulturális szintek távol tartják a fiatalokat egymástól. A nemzetközi mobilitás is a házasodás ellen hat. Egyre természetesebb az az igény, mind a férfiak, mind a nők esetében, hogy kipróbálják magukat, szórakozzanak, karriert építsenek, önmagukkal foglalkozzanak. Vénlányok, agglegények A házasságkötés a felnőtté válás egyik jelentős szimbóluma volt. A vénlány, agglegény kifejezés elítélő, sajnálkozó, vagy éppen gúnyos hangsúlyt kapott a közbeszédben (különösen a nőket sújtotta a megvetés). Napjainkban azokat

nevezik „megrögzött hajadonnak”, aki nem kényszerből választja a szingli életformát, akik nyíltan felvállalják, hogy család, férj és gyermekek nélkül kívánja leélni az életét, akik azonban nem férfigyűlölők, nem leszbikusok, és nem aszexuálisok. Számukra a szingli életforma előnyös, vonzó. A megrögzött agglegény” is kellemesnek találja ezt az életformát. Magyarországon kevesebb ilyen megrögzött hajadon, megrögzött agglegény van, mint a nyugati országokban. Ha a szülőket kérdezzük, személyes kudarcnak tekintik, ha gyermeküknek nincs házastársa, élettársa. Kapcsolatteremtés, ismerkedés A 70-es évek elvárása, hogy a fiú lépjen, és a szülők korosztálya ehhez is tartotta magát, bár a fiúk már akkor bevallották, hogy jólesett hiúságuknak, ha a lány kezdeményezte velük a kapcsolatot. Napjainkban ezen a téren is a sokszínűség figyelhető meg Fiús anyák szerint: A mai lányok teljesen átvették a fiúk

szerepeit. Úgy érzik, a lányok gátlástalanul kezdeményezik a kapcsolatot, randevúra hívják a fiúkat, elkérik telefonszámaikat. Ezzel szemben a lányos anyák: Abban látják a problémát, hogy egyre több a gyámoltalan, bátortalan fiú, így a lányoknak kell átvenni a kezdeményezést, ha partnert akarnak. A szerepek felcserélődésével, fellazulásával azért nem mindenki ért egyet. Összességében elmondhatjuk, hogy az ismerkedés kevésbé mereven szabályozott, mint a szülők életében volt. A fiatalok szüleiknél aktívabb, de kevésbé szervezett, szabályozott életet élnek. Sokkal több ismerkedési lehetőségeik vannak, ugyanakkor nem tudnak könnyebben kapcsolatot teremteni, mint a korábbi nemzedék. A szórakozási lehetőségek sokszínűsége, a hosszabb tanulmányi 7 idő, éppen szabadságukkal, kötetlenségükkel gátolják a kapcsolatok kialakulását. Az ismerkedés valamennyi posztmodern társadalom problémája. Ismerkedés,

társkeresés az interneten Egyes nyugati becslések szerint a közeljövőben, a tartós kapcsolatot kialakító fiatalok legalább fele, igénybe fogja venni társkeresésre az internetet. IV. Medgyesi Márton - Szívós Péter - Tóth István György: Szegénység és egyenlőtlenségek: generációs eltolódások Társadalmi Riport (2000) 177-205 old. Jövedelem-elosztás A 80-as évek első feléhez képest a 90-es évek végére mintegy kétszeresére nőtt a legalsó és a legfelső jövedelmi decilisek átlagjövedelmeinek aránya és a jövedelmek szóródása általában. Az egyenlőtlenségek 2003-ban voltak a legnagyobbak, 2005-ben akkorák, mint a kilencvenes évek második felében. A csökkenés okát nagyobb mértékben az állami és a magánszektor munkaerőpiacán, kisebb mértékben, az újraelosztásban kell keresni. A nyereségeket/veszteségeket az iskolázottság magyarázza, életkori csoportonként eltérő módon. A növekedés és a jövedelem-eloszlás

közötti kapcsolatot a foglalkoztatottság és a reálbér alakulása teremti meg. A rendszerváltás óta: Amikor a foglalkoztatás és a reáljövedelem jelentősen esett, az egyenlőtlenségek erősen nőttek. A foglalkoztatás stagnálása/növekedése és a reálbérek emelkedése az egyenlőtlenségek növekedési ütemének csökkenésével járt. 2000 és 2005 közötti reáljövedelem elosztott, de a nagy növekedése és a foglalkoztatottság stagnálása/emelkedése mellett, előbb nőttek majd csökkentek az egyenlőtlenségek. A növekedés és a jövedelem-eloszlás közötti kapcsolatot a foglalkoztatottság és a reálbér alakulása teremti meg. V. Esping – Andersen: Ismét a jó társadalom felé? Esély 2006/6 szám Demográfiai viszonyok, családdal kapcsolatos szokásokat érintő változások kerülnek előtérbe: • Nők függetlenség iránti vágya, karrierjük fontossága • Házasság kevésbé gazdasági kényszer, inkább személyes választás

kérdése • Kevésbé stabil háztartás és családminták elterjedése • Kevés esély arra, hogy a gyermekek felnőtté válásáig a szülők együtt maradnak • Nagyobb egyéni választási szabadság, növekvő bizonytalanságot és kockázatot is jelenthet. Gazdasági változások: Elégtelen szakképzettséggel könnyen kerülhetnek olyan életpályára a fiatalok, amelyet az alacsony fizetés, a munkanélküliség és a bizonytalan állások jellemeznek. A kialakuló szolgáltatás dualisztikus jellegű: 8 Meghatározó trend a képzett és diplomás munkaerőt igénylő állások szaporodása, de könnyen kialakulhat a rutin szolgáltató tevékenységet végző alacsony képzettségűek jelentős piaca is, különösen, ha tovább nőnek a bérkülönbségek. Nagy demográfiai egyensúlyhiánnyal kell megküzdenünk, egyre kevesebben lesznek a munkaképes korúak, az idősek ellátásához maximalizálnunk kell a fiatalok termelékenységét. A szociális védelem

meglévő rendszerei inkább akadályozzák, mint segítik a foglalkoztatás növekedését és a versenyképes gazdaság fejlődését. Cél, az embereket kell képessé tenni arra, hogy a piacon jobban kielégíthessék a jóléttel kapcsolatos szükségleteiket. Alapvető jóléti kérdés nem annyira az, hogy pillanatnyilag hányan élnek alacsony fizetésből, vagy rossz lakáskörülmények között, hanem hogy valószínűsíthetően hányan fognak majd. Ennek érdekében olyan módszerre van szükség, amely 3 feltételnek felel meg. • Lehetővé teszi, hogy bekukucskáljunk egy kicsit a jövőbe • Részeket összeköti az egésszel • Megragadja az állampolgárok életesélyeinek dinamikáját Ezért olyan diagnosztikus módszerre van szükség, ami a dinamikát helyezi a középpontba. Ez az életciklus-keret, mely lehetővé teszi, hogy először is összekössük a részleteket, mivel az életciklus egy adott pontján érvényesülő jóléti körülmények gyakran

közvetlenül kötődnek a ciklus korábbi időszakainak eseményeihez. Pl.: Az időskori szegénység gyakran a korábbi hiányos foglalkoztatottság, vagy a házastárs korai halálának a következménye. Vagy a bizonytalan foglalkoztatás összefügg az alacsony iskolázottsággal, és ez visszavezethető a gyermekkori körülményekre. Fontos, hogy tudjuk elkülöníteni egymástól az ideiglenes és a tartós problémás helyzeteket. Ha sokat tudunk a jelenlegi fiatal korosztályról, akkor elég megalapozott előrejelzéseket készíthetünk a jövendőbeli szülőkről. Pl annak alapján, amit tudunk a munkaerő-keresletről, feltételezhetjük, hogy a mai középiskolai végzettség nélküli fiatalok egy évtized múlva bezáródnak a munkaerőpiac alsó részébe. A jólét, mint társadalmi beruházás - Ma legtöbben úgy gondolják, hogy az oktatási kiadások hasznot hajtanak, mert termelékenyebbé tehetik az embereket. Bizonyított tény, hogy a tanulási motivációt,

és képességet elsősorban a gyermekkori gazdasági és szociális feltételek befolyásolják, a gyermekek jólétének biztosítására irányuló politikák ugyanolyan fontosak, mint az oktatási beruházások. A jó induló kognitív képességek később egyéni hasznot eredményezhetnek, mivel ezek nélkülözhetetlen előfeltételei az oktatási előmenetelnek. - A nemek közötti egyenlőtlenséget pedig nem szabad a nők követeléseinek tett eredményeként felfognunk. Ha a társadalom képtelen arra, hogy összeegyeztesse a az anyaságot a munkavállalással, akkor lemond a gyerekszegénység elleni leghatékonyabb eszközről, az anyák munkavállalásáról. Emellett komoly munkaerőhiánnyal vagy a születésszám csökkenésével kell számolnunk. Ma már a nők iskolázottabbak, mint a férfiak, ezért a humán tőke pazarlásához is vezethet. Az időskori biztonság újragondolása Az idősek egyre többen vannak, és hatalmas nyomást gyakorolnak a fiatalokra. A ma

nyugdíjba vonulók voltak a II. világháború utáni évtized elsődleges haszonélvezői, számottevő források megszerzését jelentette. Alapvetően ezzel magyarázható a nyugdíjasok viszonylag jó helyzete. A nagyszüleink többsége nyugdíjasként szegény volt, az 50-es, 60-as 9 években alacsonyak voltak az állami nyugdíjak, aminek oka, hogy ez a generáció aktív korában rossz életet élt (gazdasági világválság, majd a II. világháború) Ha a mai fiatalokra alkalmazzuk az életciklus logikát, vajon milyen nyugdíjas jövőt jósolhatunk nekik?  Ha képtelenek leszünk minimalizálni a társadalmi kirekesztettség fenyegetését, akkor kijelenthetjük, hogy jelentős részük a nagyszüleink útjára fog jutni. A népesség öregedése egyszerre vet fel hatékonysági és igazságossági kérdéseket. Ha továbbra is egy tisztán ellátásfüggő felosztó-kirovó rendszert működtetünk, a pótlólagos terheket a munkaképes korúak fogják viselni.

 Az eddigieknél magasabb béradó a fiatalok és alacsony képzettségűek még magasabb munkanélküliségéhez vezet.  Ha járulékfüggő rendszert hozunk létre, akkor magukra az idősekre helyezzük a terheket. A társadalmi szerződés újrafogalmazása 1) Új családpolitika A II. világháború utáni családpolitika fő célja a férfi kenyérkereső védelme és a sok gyerekes családok támogatása volt. Ma 5 ok miatt csaknem fordított a helyzet: • A II. világháború utáni családszerkezet már nem domináns • Az anyák foglalkoztatásához új kisgyerekgondozó intézményekre van szükség • Nagyarányú fiatalkori munkanélküliség, a lakáspiacra való belépés akadályai miatt a fiatalok nem tudnak családot alapítani • A családok egyre instabilak, ez gyakran együtt jár a szegénységgel • A későbbi életesélyeket egyre jobban meghatározza a gyerekkor minősége Új gyerekközpontú szociális beruházási stratégiára van szükség,

amely a gyermekszegénység elleni jövedelemgaranciákon és az anyák foglalkoztatásának maximalizálásán alapul. 2) Új szerződés a nemek között A nemek közötti viszonyokat érintő forradalom egyszerre visszafordíthatatlan és kívánatos. Újra kell szabni a munka, a jólét és a család közötti viszonyt. A nők foglalkoztatása egyfelől fokozza a családok jólétét, másfelől új szociális kockázatot teremt, pl. instabillá teszi a családokat Ha nem sikerül megoldani ezt a problémát, akkor az európai társadalmakban hosszú időre állandósulni fog az alacsony születésszám. A politikai kihívás lényege, hogyan egyeztethető össze az anyaság a munkavállalással és a karrierrel. 3) A társadalmi összetartozás erősítése foglalkoztatás révén Az Európai Foglalkoztatási Stratégia célja a társadalmi kirekesztés elleni harc. Mivel a társadalmi kirekesztettséget egyértelműen a stabil, jól fizetett munkahelyekhez való hozzájutás

hiánya okozza, a politika nem meglepő módon vagy a munkavállalás kifizetődővé tételére vagy a az aktiválásra és tanulásra koncentrál. Mindkettő gyengéje, hogy túl kései a segítség. Ez ismételten a gyerekeket és fiatalokat segítő szociális beruházás döntő fontosságára hívja fel a figyelmet.  A foglalkoztatáspolitikának és a családpolitikának egymással összhangban kell működni. 4) A generációs szerződés A nyugdíjszerződésnek két elemet kell garantálnia. Először a mai és a jövőbeli nyugdíjasok biztonságát is garantálni kell. Másodszor meg kell változtatni a munka és a nyugdíj idejének elosztását, részben az aktív korúak foglalkoztatásának növelésével, részben pedig a nyugdíjba vonulás elhalasztásával. Az nagy kihívás, hogy miként valósítsuk meg egyszerre az intergenerációs méltányosságot (a jövőbeli nyugdíjak költségeinek fenntartható és méltányos elosztást a dolgozók és 10

nyugdíjasok között), és az intragenerációs igazságosságot (a legrosszabb helyzetűek jólétének biztosítását, aktív és nyugdíjas korukban egyaránt). 7/b. VI Németh László: Szociális munka csoportokkal (Kézikönyv szociális munkásoknak) 138-168. old A szociális csoportmunkában a szociális munkás felismerhetővé teszi az ugyanolyan helyzetben lévő kliensek számára problémáik azonosságát, csoporttá szervezi őket, hogy ezután saját elgondolásaik alapján léphessenek fel az igényeiknek és szükségleteiknek megfelelő szolgáltatások kialakítása, befolyásolása, átalakítása érdekében. A szociális csoportmunka központi kérdése a megerősítés, empowerment. Lényege a megerősítés folyamatának kezelése. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a szociális munkás célja a csoportban lévő egyénekkel eljusson arra a szintre, hogy azok kompetensnek érezzék magukat saját életük irányításában, és átadjon minden olyan lényegi

információt, tudást, készséget, ami ehhez szükséges. Továbbá a csoport egészének működése során a szociális munkás átadja a lehetséges és követendő együttműködési mintákat, megismerteti a tagokkal a csoport által alkalmazható érdekérvényesítési eszközöket, technikákat. A szociális csoportmunka céljai közé tartozik még az információcsere, a manuális és társas készségek fejlesztése, az értékorientáció megváltoztatása és az antiszociális viselkedés termékeny irányba való terelése. A szociális csoportmunka értékszemlélete Multikulturális szemlélet, melynek alapja, hogy a különböző kultúrák megközelítéseit, életformáit egyenrangúnak tekinti. A szociális csoportmunkások a gyakorlatban fellépnek és küzdenek a többségi társadalom képviselőivel a kisebbségi csoportok szemléletének, életformájának elfogadásáért és elismeréséért. A szociális csoportmunka filozófiai háttere, hogy a

csoportvezetőnek a csoport folyamatában átélhetővé és megérthetővé kell tennie a csoporttagok számára azt, hogy minden kultúra és ebből következő életforma egyenrangú és egyformán érvényes. A csoportvezetőnek elő kell segítenie, hogy a másságot, az eltérést az élet természetes jelenségeként kezeljék. A csoport tagjait képessé kell tenni, hogy egyediségüket felismerjék, ezt meg tudják őrizni, és oly módon képviselni, hogy közben mások hasonló jogait tiszteletben tartsák. A középosztály gondolkodási mintáinak kezelése a csoportban Eszerint a középosztály-gondolkodási típus megingathatatlan abban, hogy a saját értékrendje az egyedül helyes viszonyítási alap, és minden ettől eltérő értékrend devianciának minősíthető. E magabiztosság hátterében a személyes kiválasztottság érzése húzódik meg, az a tudat, hogy birtokosa a hatalomnak és a társadalom vezető pozícióinak. Gondolkodása a tudományosságra

támaszkodik, elfogadja az objektivitást, mint szemléleti elvet. Saját értékeit és gondolkodását arroganciájával képviseli. Fajgyűlölő, és amit képvisel, igyekszik ráerőszakolni más kultúrákra. A csoportok kategóriarendszere I.) Terápiás csoportok • Oktatócsoport • Személyiségfejlesztő csoport • Terápiás csoport o Interperszonális tanulási csoport o Csoportfolyamatokat tanuló csoport o Egyénre orientált változást megcélzó csoport 11 • o Csoportfolyamatra orientált változást megcélzó csoport o Követelménycentrikus csoport Szocializációs csoport o Társas készségfejlesztő csoport o Intézményi önkormányzati csoport o Szabadidős csoport II) Feladat csoportok • Szervezeti célok szolgálatára alakult csoportok o Bizottságok o Küldött-tanácsok • Adminisztratív csoportok o Adminisztratív vezető csoportok o Adminisztratív felügyelő csoportok o Adminisztratív ügyintéző csoportok • Az ügyfélszolgálat

javítása érdekében létrejött csoportok o Team o Esetkezelési konferencia o Esetmegbeszélő csoport o Társadalmi akciócsoport A terápiás csoportokban a vezető a szakértő szerepét tölti be, aki szervezi, irányítja a csoportok munkáját. A feladatcsoportok esetében a szociális munkás lehet az, aki kezdeményezi a különböző döntéshozó, döntés-előkészítő testületek, bizottságok létrejöttét, hogy a felmerülő problémára megoldást vagy szolgáltatásfejlesztési javaslatot dolgozzanak ki. Kötelék Szerepek Jellemző Terápiás csoport a tagok személyes igényei az interakció során alakulnak Kommunikációs minták nyitottak Eljárások rugalmasak vagy formálisak, a csoporttól függően közös gondok, problémák vagy tulajdonságok alapján A csoport összetétele Kitárulkozás Bizalmasság magas fokú általában magántermészetű közlések, az információt bizalmasan kezelik A siker kritériuma hogy a tagok elérik-e a

terápiás célokat Feladatcsoport az elvégzendő feladat az interakció során alakulnak, vagy kijelölés útján töltik be őket egy speciális feladat megoldására, megvitatására irányulnak formális napirend és eljárási szabályok A feladat megoldásához szükséges tehetségre, szakértelemre vagy munkamegosztásra épül alacsony fokú Előfordulhatnak magánjellegű közlések, de az információ általában nyilvánosságra kerül hogy a tagok a feladatot, megbízást teljesítik vagy létrehoznak valamit 12 I. A terápiás csoportok típusai - Oktatócsoportok célja a résztvevők tanulási folyamatokon keresztül megismerjék, felismerjék önmagukat és társadalmunkat. A munka fókuszában az egyéni tanulás áll Pl: • Serdülőcsoport • Leendő szülők csoportja • Örökbefogadó szülők csoportja • Szülésre felkészítő csoport - A személyiségfejlesztő csoport célja a tagok képességeinek fejlesztése. A csoport lehetőséget teremt a

tagok számára, hogy tudatosítsák, kiterjesszék és megváltoztassák gondolataikat, érzéseiket és viselkedésüket saját maguk és mások viszonylatában. Pl: • Házaspárcsoport • Serdülőcsoport • Drogos fiatalok szüleinek csoportja - A terápiás csoportok céljai között szerepelhet a tagok viselkedésének megváltoztatása, korrekciója, a rehabilitáció, a problémamegoldás a viselkedést megváltoztató beavatkozás révén. Pl: • Dohányzásról leszoktató csoport • Kábítószeresek csoportja • Terápiás csoport rákos betegeknek és hozzátartozóiknak - Az interperszonális csoportok célul tűzték ki, hogy segítsék a tagokat saját viselkedésük másokra gyakorolt hatását, mások viselkedésének rájuk tett hatását, továbbá a kommunikációval és a viselkedéssel kapcsolatos érzések és motívumok hatását. - A csoportfolyamatokat tanuló csoport munkájának fókuszában a csoportszintű jelenségek állnak. Főleg a hatalom

kérdéseivel és a csoport rejtett folyamataival foglalkoznak, csupán másodlagosan kerülnek a figyelem homlokterébe az interperszonális jelenségek. - Az egyénre orientált változtatási csoportban a cél a résztvevők megváltoztatása, szenvedésük csökkentése, a fokozott problémamegoldó készség, illetve a szabadabb és alkotóbb működés kialakítása. A vezető általában egyszerre egy taggal foglalkozik, miközben a többiek váltakozva megfigyelők. - A csoportfolyamatra orientált változást megcélzó csoport a csoportfolyamatokat használja fel a változás előidézésére. A résztvevőt egyszerre tekintik egyénnek és a csoportot alkotó rendszer tagjának. Az érzelmeket nem a csoportfolyamat tanulmányozására használják, hanem eszköznek tekintik, hogy a tagok felülvizsgálják szerepüket, viselkedésüket. - A követelménycentrikus csoportok célja, hogy megváltoztassa vagy kiküszöbölje a résztvevők valamilyen önpusztító vagy

nemkívánatos viselkedését. Pl: szenvedélybetegek, fogyókúrázók számára. - A szocializációs csoportok célja a kommunikációs és társas készségek fejlesztése különböző programokban való részvétellel, strukturált gyakorlatok, szerepjátékok révén. Segítenek a társadalom által elvárt normák elsajátításában. A szociális csoport 3 formáját különböztetjük meg: 13 • • • Társas készségcsoportot olyan felnőttek számára szervezhetünk, akik már meglevő készségeiket szeretnék fejleszteni. Az intézményi önkormányzati csoportok célja, hogy bevonják a bentlakásos intézményben (pl.: kórházi osztály, emelet, vagy egy egész intézet) a lakókat az intézmény napi irányításába. Szabadidős tevékenységcsoportot többféle céllal szervezhetünk. Pl: o Iskolaszínpad o Klub o Egyedülálló szülők csoportja o Értelmi fejlődésükben visszamaradt fiatalok csoportja II. A feladatcsoportok típusai - A bizottság

olyan csoport, mely a tagok kinevezése vagy választása alapján jön létre. A bizottságok szervezeti célokat valósítanak meg a humán szolgáltatások területén. A szervezet igényei gyakran egybeesnek az ügyfelek igényeivel. Különböző szakértelmű, képességű és nézőpontú tagok vesznek benne részt, akik döntéseket hoznak vagy javaslatokat készítenek a döntéshozóknak. Pl: • Önkormányzati szociális bizottság • Családvédelmi bizottság • Szervezetfejlesztő bizottság - Az adminisztratív csoportok a szolgáltatóintézmények irányításában, működtetésében látnak el különböző feladatokat. - Az adminisztratív vezető csoportok feladata annak elősegítése, hogy az intézmények megvalósítsák szervezeti céljaikat. Fő feladata elsősorban a menedzsment, a működéshez szükséges feltételek biztosítása. - Az adminisztratív felügyelő csoport a szakmai munkát irányító szervezeti egység, ahol fontos a tagok szakmai

hozzáértése. Ők szervezik a munkacsoportok közötti információcserét, meghatározzák és tervezik az intézmény szolgáltatáspolitikáját, minőségbiztosításban töltenek be fontos szerepet. - Adminisztratív ügyintéző csoportokban a személyzet nagysága, tekintélyének és hatalmának mértéke a szervezet méretétől és struktúrájától függ. Pl: • Vezetői értekezlet • Munkamegbeszélés • Igazgató-tanács - Küldött-tanácsok hatékony láncszemet alkotnak olyan embercsoportok között, akik nem volnának képesek egymással hivatalosan kommunikálni. A küldött-tanács tagja képviselhet egy embercsoportot, vagy akár egy intézményt. Típusai pl: • Szakmai egyesületek küldöttgyűlése • Szakértői testület • Konferencia 14 - A team üléseinek célja, hogy a teamtagok összehangolják munkájukat egy ügyfélcsoport érdekében. A team vezetője felelős a találkozások megszervezéséért, levezetéséért, a tagok

ösztönzéséért. Gyakran különböző szakmák képviselőiből áll - Az esetkezelési konferencia célja egy-egy kliens vagy kliensrendszer esetének a megbeszélése, helyzetének feltérképezése, akcióterv készítése, melyet minden, az esettel foglalkozó csoporttag követni fog a klienssel végzett munkájában. Az esetkezelési konferenciára meghívnak minden olyan szakembert, aki érintett az adott ügyben. Alkalmazott terület pl.: gyermekvédelem, elmeosztály - Esetmegbeszélő csoport célja, hogy segítséget adjon az esetgazdának a problémák kreatív megoldásában, az esethozó személyes érzelmeinek megértésében, kezelésében. - A társadalmi akciócsoportban a szociális munkás segíti a tagokat abban, hogy egy megtervezett tevékenység keretében változtassák meg saját társadalmi vagy fizikai környezetük egyes aspektusait. A szociális munkás a csoportban lehet vezető, segítő vagy konzultáns. Pl: • Feministák csoportjai • Bérlők

Egyesülete • Szociális munkás szakmai szervezetek Önsegítő csoportok A professzionális szociális csoportmunka formái mellett a szociális munkásnak ismernie kell a társadalom önszerveződéséből létrejövő önsegítő csoportokat is. Az önsegítő csoportok a kölcsönös segítésre és egy speciális cél elérésére alakult önkéntes kiscsoporti struktúrák. Rendszerint azonos élethelyzetben levő emberek hozzák létre, egymás kölcsönös segítésére. Társulásuk célja egy közös szükséglet kielégítése, közös egészségkárosodás vagy probléma leküzdése, a kívánt társadalmi, illetve mikroszintű változás előidézése. Fontos megkülönböztetni az önsegítő csoportokat és az önsegítő szervezeteket. Az önsegítő csoportokban a tagok közvetlenül kerülnek egymással kapcsolatba, tevékenységük közvetlenül a problémára irányul. A tagok száma limitált, nem haladja meg a kiscsoport nagyságát (kb. 15-20 fő) Jellemzői:

minden csoporttagnak egyenlő jogai vannak, nincs kijelölt vezető, minden csoporttag önálló, a csoport saját maga felelősségére hoz döntéseket. Az önsegítő csoportokat 3 alapelv működtet: a csoport elve, a folyamatosság elve, és az önsegítés elve. Az önsegítő szervezetek több önsegítő csoport egyesüléséből jönnek létre. Alkalmazottakat foglalkoztatnak (professzionális szakembereket, jogászokat). Társasági státuszuk van (elnökük van, tagdíjat szednek). Az állampolgári szükségletek nagy százaléka kielégítetlen marad intézmények működése ellenére is, ezért jönnek létre az önsegítő csoportok/szervezetek. Az önsegítő csoportokat a megoldandó problémák és tevékenységük alapján sorolhatjuk típusba. A megoldandó probléma lehet állandó (betegség, maradandó károsodás), amikor a cél, az adott helyzethez való alkalmazkodás. Ideiglenes (kábítószer, alkoholfüggőség), amikor a cél a megváltoztatás. 15 Az

önkéntes szerveződések és a szociálpolitika kapcsolata Az utóbbi időben az önkéntes, civil szerveződések számának növekedésével kérdésessé vált az állami szociális intézmények és az új szerveződések viszonya. Alapvető kérdés az, hogy átadhatók-e állami szociálpolitikai feladatok önkéntes, civil szerveződéseknek, és milyen mértékben? Ezzel kapcsolatban több probléma merül fel. Ferge Zsuzsa tanulmánya alapján: • Nem biztos, hogy minden településen minden probléma megoldására van megfelelő szakértelemmel rendelkező vállalkozó. • A következő probléma a jogszerűség. Magánkezdeményezések nem kényszeríthetők arra, hogy minden rászorulónak szolgáltatást nyújtsanak, így az elutasított rászoruló nem találhat jogi védelmet. • Ha az önkéntes szerveződések az állam helyére lépnének, rövid időn belül elveszítenék mindazokat az előnyöket, amelyekkel eddig rendelkezett, a személyességet, a

rugalmasságot, az érzékenységet. Az önkéntes szerveződések akkor őrizhetik meg autoritásukat, ha a rendszerek kiegészítésére, gazdagítására törekszenek, az állammal való együttműködés új formái révén. Az önsegítő csoportok hatásmechanizmusai nagymértékben hasonlítanak a terápiás csoportokéra, hiszen tevékenységük egyik fontos összetevője az öngyógyítás. Önsegítő csoport nem specifikus hatásai: • A csoporttag a csoport tagjaival létesített intenzív, érzelemmel telített kapcsolatban érzi az érdeklődést, elfogadást. • A csoporttag új ismereteket szerez a helyzetek értelmezésére, amelyek választási lehetőséget kínálnak számára. • A csoporttagok egymást erősítik, támogatják. Önsegítő csoportok specifikus hatásai: • Annak megélése, hogy a tag egyéni élethelyzete hasonló másokéhoz- közösséget alkotva- támogatói lehetnek egymásnak. • Más csoportok által kialakított minták követése

vagy saját megoldások kidolgozása együttes fellépésre ad lehetőséget.  Az egyéni életből átléphet egy meghatározott társadalmi szerepbe, amit a csoport ruház rá. A csoportmunka szakaszai 1) Munka előkészítése: megjelennek a színen a lehetséges csoporttagok, megállapodás születik a csoporttagok szükségleteiről 2) Indulás szakasza: A csoport elkezdi üléseit, csoportcélokat pontosítják, szerződést kötnek a közös munkára, kialakul a csoport struktúrája, munkamegosztása, szerepei, megfogalmazódik normája. 3) Munka szakasza: A célokat teljesítik. 4) Lezárás szakasza: A végzett munka eredményeit értékelik. Az elválással kapcsolatos érzelmek kezelése. Csoportvezető feladata: • Tegye átláthatóvá a csoporttagok számára a csoport működésének elvét • Biztosítson választási és döntési lehetőséget • Szolgálja tudásával és készségeivel a közösen megállapított célokat • Teremtsen biztonságos légkört

16 • • • • • Nyújtson mintát saját viselkedésével A tudomására jutott információk megfelelő kezelése (titoktartás szabályai) Ismerje az adott társadalom elfogadott értékeit, normáit Legyen önismerete Megfelelő kommunikáció INTERNETRŐL, mert a gyermekekkel és ifjúsággal folytatott csoportmunkára vonatkozó konkrétum nincs a könyvben. Egy kis kiegészítés: Óvodai, iskolai szociális munka A gyermekjóléti szolgálat prevenciós tevékenységei között kiemelt szerepe van az oktatási intézményekkel, pedagógusokkal való szoros kapcsolattartásnak. Az iskolai, óvodai szociális munka irányulhat a gyermekre, szülőre, ill. pedagógusra egyaránt Munkaformákat tekintve információnyújtást, tanácsadást, családgondozást, közösségi programok szervezésébe való bekapcsolódást alkalmaznak. Az óvodai, iskolai szociális munka érzékelhető előnye, hogy a pedagógusokkal és a szülőkkel együttműködve az esetek jelentős

részében megelőzhető, hogy a gyermek bekerüljön a gyermekvédelem rendszerébe. Csoportokkal végzett szociális munka Az intézmény a szolgáltatásban megjelenő gyermekek problémáira, szükségleteire reagálva folyamatosan működtet gyermekcsoportokat. A csoportos szociális munka a hasonló problémával küzdő, vagy hasonló élethelyzetben lévő gyermekek esetében nagyon hatékonynak bizonyult, nem beszélve a csoportban végzett munka közösségteremtő erejéről és pozitív szocializációs hatásairól. A gyermekcsoportokat csoportvezetésben jártas, gyakorlott szakemberek vezetik. A csoportokat az alábbi problématípusok hívták életre: • életciklusbeli krízis • beilleszkedési nehézség • magatartás, teljesítményzavar • tanulási problémák • halmozottan hátrányos helyzet stb. Tapasztalatok: A csoportos szociális munka alkalmazása az esetek többségében hatékonynak bizonyult, köszönhetően közösségteremtő erejének,

pozitív szocializációs hatásainak. A csoportmunka során szerzett élmények sok esetben megkönnyítik a közösségben való feloldódást, a beilleszkedést, a gyerekek felismerik, hogy problémáikkal nincsenek egyedül, kortársaikat is hasonló kérdések foglalkoztatják. A csoportok működésében, csoportéletben nagyon fontos az intézményes háttér, a személyes támogató kapcsolatok megléte. Azon oktatási intézmények, akik nyitottak a programokra, rövid időn belül felismerik az együttműködésben rejlő lehetőségeket, melyekkel egymás munkáját erősítik meg, teszik hatékonyabbá. Közösségi programok szervezése A közösség fogalom alatt tágabb értelemben a helyi társadalmat, a természetes lakóhelyi közösséget értjük. Közös érdek, hogy a társadalmi kirekesztés, a társadalomból való kitagolódás folyamata megszűnjön. Kiemelt feladatnak kell tekinteni a halmozottan hátrányos társadalmi helyzet újratermelésének

megakadályozását. 17 A jobb társadalmi státusz elérésére legalább a gyermekeknek esélyt kell kapniuk, de emellett nem lehet megfeledkezni a felnőttek szociális helyzetének javításáról sem. E kettős feladatot célozzák meg az ún. közösségfejlesztő, a közösségi szociális munkát középpontba állító programok. Lehet szervezni jeles napokhoz, ünnepekhez kötődő rendezvényeket (Családi Napok, Családi Juniális, Ünnepváró Játszóházak, stb.), melyeket általában nevelési-, oktatási intézményekkel közösen bonyolítanak le. A csoportmunka sok lehetőséget rejt magában a fiatalokkal végzett szociális tevékenység során, mind a prevenció, mind az esetlegesen felmerülő problémák kezelése esetében. A szociális csoportmunka során felismerhetővé válik a hasonló helyzetben lévő csoporttagok számára a problémájuk azonossága, ami csoporttá szervezi őket. Céljai közé tartozhat többek között a társas készségek

fejlesztése, az értékorientáció és az antiszociális viselkedés megváltoztatása. A foglalkozások magukban foglalhatják a rekreációtól kezdve a vallással, szexualitással, családi élettel stb. kapcsolatos értékek megbeszélésén át a készségfejlesztésig, pályaorientációig több egymástól különböző területet. A gyakorlatban a különböző célokkal foglalkozó csoportok egymást követő fázisokban, minden egyes feladatra újra fogalmazott (újra kötött) szerződés alapján, egymást követően valósíthatóak meg. Az aktuális célokban a csoport tagjai közösen egyeznek meg Jelenleg a csoportmunka alábbi területeivel foglalkoznak: Önismereti-társismereti csoport: Ezen belül a serdülőcsoportok célja lehet például az értékek, életérzések tisztázása, felkészítés a párkapcsolatra, az identitáskeresés segítése. Szocializációs csoport: A szocializációs csoportok célja a kommunikációs és társas készségek

fejlesztése, különböző programokban való részvétellel, strukturált gyakorlatok és szerepjátékok révén, illetve a különböző értékszemléletek megismerése és ezen keresztül azok megértése, tiszteletének kialakítása. A csoportmunka során fontos elvárás a vezető multikulturális szemlélete és empatikus hozzáállása. A szocializációs csoportok abban segítenek a tagoknak, hogy megtanuljanak bizonyos társas készségeket, és megismerjék a társadalom által elvárt és elfogadott viselkedési formákat, illetve saját kultúrájuknak az értékeit. Az értékfeltáró csoportfoglalkozások A hangsúly a személyszintű feldolgozás megismerésére tevődik, vagyis arra, ahogyan a foglalkozások menetében teljesen vagy részlegesen elutasítanak értékeket, vagy átalakítják, újrastrukturálják azokat. További cél: megtapasztalni hogy az értékek mennyiben döntésbefolyásolók, cselekvésre mozgósítók. Fontos ez azért is, mert a

serdülő és ifjúkor több vonatkozásban is a leglényegesebb szakasz a társadalmi értékekhez való viszony tisztázása, kiérlelése, a személyes értékorientáció szempontjából. Azért is szükséges ez, mert a gazdasági-társadalmi változások következtében, növekedett azoknak a gyermekeknek, fiataloknak a száma, akik bűncselekményt követtek el, vagy veszélyeztetettségük folytán potenciális bűnelkövetők. Az antiszociális magatartás, a bűncselekmény elkövetése általában szocializációs deficit következményeként írható le. A szocializáció a társadalomba történő beilleszkedés folyamata Ennek során jut el az ember önmaga megismeréséhez és találja meg helyét a társadalomban. A magyar családokban a gyermekekkel töltött idő nagymértékben csökkent. Ennek 18 kompenzálására csak az együtt töltött idő intenzitásával, tartalmával lenne mód. A valóságban a szülői szerep az ellátásra, gondozásra, ellenőrzésre

redukálódott. Nincsenek közös élmények, érzelmek, intim együttlétek, így a normák és értékek közvetítése is meglehetősen csorbul. Konfliktuskezelési készségek fejlesztése csoportmunkában Cél: A résztvevők megismerjék a konfliktushelyzetek működési mechanizmusait, eredményesebbé váljanak konfliktushelyzeteik megoldásában, begyakorolják az ezt célzó kommunikációs technikákat. Fő cél, hogy a decentrálásra, a másik nézőpontjának elfogadására alkalmasabbak legyenek a gyerekek, így esélyt ad egy kevésbé konfliktusos, megoldásaiban eredményes kommunikáció elsajátítására. Pályaorientációs csoportfoglalkozások Cél: A pályaorientációs foglalkozások célja, hogy a résztvevő gyermekek a játékok, gyakorlatok, beszélgetések során olyan információk (önismeret, pályák ismerete, a környezet lehetőségei és korlátai) birtokába jussanak, amelyek segítségükre lesznek abban, hogy a maguk számára legmegfelelőbb

pályát választhassák. Tanulás-módszertani csoportfoglalkozások Cél: A résztvevők tanulási repertoárjának bővítése és tanulási képességeinek fejlesztése. Egyéni tanulási orientációk és stílusok felmérése, megbeszélése. Szabadidős csoportfoglalkozás A szabadidős programok leginkább a gyermekek individuális és szociális nevelését célozzák meg. Az individuális nevelés a gyerekek személyiségének és képességeinek erősítését jelenti A szociális nevelés azt jelenti, hogy a gyerekeket másokkal közös cselekvésre, szolidáris viselkedésre, csoport és közösségtudat fejlesztésére, felelősségvállalásra tanítják játékos formában. Cél: - az iskolai oktatás utáni szabadidő kellemes és hasznos eltöltése, ismerkedésbarátságok alakulásának elősegítése - a szabadidő hasznos eltöltésére vonatkozó igények, képességek fejlesztése, formálása - az önmegvalósítás, az önértékelés, ill. az önbecsülés

érzésének fejlesztése - a gyermekek tanulják meg az egyéni és csoportérdekeket, értékeket külön választani, azok között különbséget tenni - verbális és nonverbális kommunikációs készségek fejlesztése - döntési és problémamegoldó készségek ill. a gyerekek kulturális igényeinek fejlesztése - együttműködési és versengési készség fejlesztése 19 A tétel első fele rövidebben, a kidolgozott irodalmak alapján, második fele 7/b., a Németh László irodalomtól pirossal aláhúzva. 7/a. A gyermekek és fiatalok helyzete Társadalmi esélyek, jellegzetes problémák Az esélyegyenlőségüket befolyásoló tényezők (család, oktatás, egyéb rendszerek). A gyermekvédelem társadalmi és szociálpolitikai kérdései, eszköz- és intézményrendszere. Az elmúlt 50 évben a demográfiai és társadalmi változások alapvetően átalakították a gyermekek és családok életét. A gyerekek számának csökkenése, a családszerkezet

drasztikus átalakulása, és sokszínűvé válása, a nők szerepváltozása, a gyermeki és emberi jogok hangsúlyosabbá válása, az értékválság elengedhetetlenné teszi, hogy értékeljük és elemezzük a gyermekekről és a családokról alkotott felfogásunkat és a tennivalókat. A gyermekek védelmét Magyarországon az 1997. évi XXXI törvényen (Gyvt) kívül számos más jogszabály is szabályozza. A Gyvt. alapvető szemléletváltozást, teljes körű reformot jelent a gyermekvédelem eddigi megközelítéséhez képest: • A korábbinál jobban és hangsúlyosabban veszi tekintetbe a gyereket, mint önálló személyt • Korlátozza az állam beavatkozási lehetőségeit, szabályozza ezek módját és formáit • A gyermekek nevelésének és fejlődésének biztosításában meghatározza a szülők jogait és kötelességeit • Tágabban értelmezi a megelőzés, kezelés és gondozás kereteit, kitágítja az ebben szereplő szakemberek és intézmények

körét, az ellátás valamennyi formáját • A gyermekek védelme elsősorban szolgáltatás, és az önkéntességet a lehető legszélesebb értelemben kell értelmezni • Minden településen elérhetővé kell tenni a szolgáltatásokat (vagy helybe hozni) • Hatósági feladatok egy részének központosítása, gyámhatósági munka szakszerűbbé tétele A Gyvt. hosszú távon fenntartható, a családi nevelést minden eszközzel támogató, a preventív és családba való visszakerülést erősítő lehetőségeket, szolgáltatásokat helyezi előtérbe, és mindenekelőtt a családtagok és a gyermekek hatékony együttműködésén alapul. A társadalomnak minden történelmi időszakban közvetlen érdeke fűződik ahhoz, hogy a gyermekek az adott kultúrkörben az elvárt fejlettségi szintet elérjék. A mindenkori társadalmon, annak berendezkedési módján áll, hogy a gyermekek fejlődésének segítését mennyire tekinti saját érdekének, ebből következően

intézményei útján (család, óvoda, iskola, szociális szervezetek) mit tesz értük gazdasági, biológiai, nevelési, egészségügyi, közművelődési, jogi és igazgatási téren. Az elmúlt 5-10 ezer évben a társadalmi-gazdasági működéseket nem az össznépi akarat irányította, hanem egy adott hatalmi csoport. Ők határozták meg az elosztási viszonyokat A mindenkori gazdaság és társadalom sajátos zavarokkal működött, és működik ma is. A zavarok elsődleges kárvallottjai a szociális rangsor alján lévő családok és gyermekeik. A gyermekvédőket az foglalkoztatja, hogy a gazdaságban halmozódó erőforrások nagyobb részét fordíthatnák a gyermekek esélyteremtésére. Olyan programok, intézkedések létrehozása, amelyek lehetővé teszik számukra az önálló életkezdést.  felzárkóztatást jelent (munkába állítás, életviteli szokások alakítása, gyermeknevelési tanácsadás, hetes óvodák, iskolák, káros szenvedélyekről

való leszoktatás, családterápia, az iskolában tantárgypótló foglalkozások, tanulási technikák segítése stb.) 20 Sok évszázados tapasztalat mutatja, hogy a szociálpolitikára fordított összegeket mindig a maradékok módszere alapján állapították meg. A végeredmény legtöbbször  szegényügyi adminisztráció. Ebben a helyzetben mindenki elégedetlen volt A hatalmon lévők a hálátlanságért emelnek szót, a segélyezettek a kapott összeget tartják megalázónak. A gyermekek oktatásának-nevelésének a költségeit a társadalomnak és a családnak közösen kell előteremteni. Az elhúzódó kamaszkor, mint társadalmi jelenség az utóbbi évtizedekben valamennyi fejlett országban megjelent és többé-kevésbé elterjedt. A fiatalok kevésbé járják be a szabványos utat, kevésbé követik a korábbi nemzedék által megkérdőjelezhetetlennek tűnő sorrendet az életútban: iskola  munkavállalás  házasodás  gyermekvállalás.

Nemcsak az iskolák elvégzésében és a munkavállalásban vannak eltérések, a családalapítás körülményeiben is észrevehető különbség van a korábbi nemzedékhez képest. A házasság mellet léteztek egyéb párkapcsolati típusok már a korábbi évtizedekben, sőt évszázadokban. Magyarországon is egyre inkább előtérbe kerülnek az olyan jelenségek, hogy későbbi életkorra tolódik az első házasságkötés ideje, a tartós párkapcsolatokon belül nő az élettársi kapcsolatok száma, sokan tartósan, vagy egész életükben kívül maradnak a házassági vagy élettársi kapcsolatokon. Továbbá évről-évre magasabb a házasságon kívüli születések száma.  Ez felveti azt a kérdést, hogy az ezredforduló körül születő gyermekek vajon milyen családmodellt fognak látni? A házasodás, a tartós párkapcsolat halogatása azt is jelenti, hogy a fiatalok egy része a szülői házban marad vagy félig-meddig tovább éli félig gyermeki, félig

felnőtt életét. Az elhúzódó felnőtté válás jól látható formája a családalapítási modell megváltozása. Ma a fiatalok családalapítása Magyarországon eltér szüleik családalapítási magatartásától, és egyre hasonlóbbá válik nyugat-európai kortársaik viselkedéséhez. Vagyis a ma már igen szembetűnő alacsony házasodási kedv kezdete 25 évre nyúlik vissza. Míg a 70-es évek közepén ezer hajadon közül évente 120 ment férjhez, napjainkban 25-30 köt házasságot. Emellett az utóbbi évtizedekben az első házasságkötés átlagos életkora mind a férfiak, mind a nők tekintetében jelentősen emelkedett. Új jelenség a magyar társadalomban, hogy a 20-30 évesek jelentős hányada egyedülálló, és a nők aránya magasabb. A nem kereső, munkát vállalni nem tudó férfiak gyakran azért nem házasodnak, mert többségük is a hagyományos családmodellhez ragaszkodik, amiben a férfinak kellene a család megélhetéséről leginkább

gondoskodni, és mivel ezt nem tudja biztosítani, nem köt házasságot. Cseh-Szombathy László úgy látja, hogy a 70-es évek végétől valamelyest elfogadóbb lett a társadalom, a házasság nélkül együtt élő fiatalokkal szemben. A 70-es években a házasságok nagy része egy markáns anyagi, szélesebben véve materiális kényszerből kötettett meg. A lakáshoz jutás, anyagi gyarapodás a házasság keretei között jöhetett létre. Az eltérő iskolázottság, kulturális szintek távol tartják a fiatalokat egymástól. A nemzetközi mobilitás is a házasodás ellen hat. Egyre természetesebb az az igény, mind a férfiak, mind a nők esetében, hogy kipróbálják magukat, szórakozzanak, karriert építsenek, önmagukkal foglalkozzanak. Társadalmi aggodalom az elhúzódó felnőtté válással kapcsolatban • A szülők saját bőrükön érzik felnőni nem akaró gyermekük terhét. (pl „tengő-lengő” élet) • Posztadoleszcencia miatti aggodalmak másik

csoportja a csökkenő gyereklétszám. 21 Megváltozott nemi szerepek (nők nem hajlandóak megfelelni a hagyományos női szerepeknek, férfiak elvesztették férfias viselkedésüket) Demográfiai viszonyok, családdal kapcsolatos szokásokat érintő változások kerülnek előtérbe: • Nők függetlenség iránti vágya, karrierjük fontossága • Házasság kevésbé gazdasági kényszer, inkább személyes választás kérdése • Kevésbé stabil háztartás és családminták elterjedése • Kevés esély arra, hogy a gyermekek felnőtté válásáig a szülők együtt maradnak • Nagyobb egyéni választási szabadság, növekvő bizonytalanságot és kockázatot is jelenthet. • Gazdasági változások: Elégtelen szakképzettséggel könnyen kerülhetnek olyan életpályára a fiatalok, amelyet az alacsony fizetés, a munkanélküliség és a bizonytalan állások jellemeznek. A kialakuló szolgáltatás dualisztikus jellegű: Meghatározó trend a képzett és

diplomás munkaerőt igénylő állások szaporodása, de könnyen kialakulhat a rutin szolgáltató tevékenységet végző alacsony képzettségűek jelentős piaca is, különösen, ha tovább nőnek a bérkülönbségek. Nagy demográfiai egyensúlyhiánnyal kell megküzdenünk, egyre kevesebben lesznek a munkaképes korúak, az idősek ellátásához maximalizálnunk kell a fiatalok termelékenységét. A szociális védelem meglévő rendszerei inkább akadályozzák, mint segítik a foglalkoztatás növekedését és a versenyképes gazdaság fejlődését. Cél, az embereket kell képessé tenni arra, hogy a piacon jobban kielégíthessék a jóléttel kapcsolatos szükségleteiket. - Ma legtöbben úgy gondolják, hogy az oktatási kiadások hasznot hajtanak, mert termelékenyebbé tehetik az embereket. Bizonyított tény, hogy a tanulási motivációt, és képességet elsősorban a gyermekkori gazdasági és szociális feltételek befolyásolják, a gyermekek jólétének

biztosítására irányuló politikák ugyanolyan fontosak, mint az oktatási beruházások. A jó induló kognitív képességek később egyéni hasznot eredményezhetnek, mivel ezek nélkülözhetetlen előfeltételei az oktatási előmenetelnek. - A nemek közötti egyenlőtlenséget pedig nem szabad a nők követeléseinek tett eredményeként felfognunk. Ha a társadalom képtelen arra, hogy összeegyeztesse a az anyaságot a munkavállalással, akkor lemond a gyerekszegénység elleni leghatékonyabb eszközről, az anyák munkavállalásáról. Emellett komoly munkaerőhiánnyal vagy a születésszám csökkenésével kell számolnunk. Ma már a nők iskolázottabbak, mint a férfiak, ezért a humán tőke pazarlásához is vezethet. Az időskori biztonság újragondolása Az idősek egyre többen vannak, és hatalmas nyomást gyakorolnak a fiatalokra. A ma nyugdíjba vonulók voltak a II. világháború utáni évtized elsődleges haszonélvezői, számottevő források

megszerzését jelentette. Alapvetően ezzel magyarázható a nyugdíjasok viszonylag jó helyzete. A nagyszüleink többsége nyugdíjasként szegény volt, az 50-es, 60-as években alacsonyak voltak az állami nyugdíjak, aminek oka, hogy ez a generáció aktív korában rossz életet élt (gazdasági világválság, majd a II. világháború) Ha a mai fiatalokra alkalmazzuk az életciklus logikát, vajon milyen nyugdíjas jövőt jósolhatunk nekik?  Ha képtelenek leszünk minimalizálni a társadalmi kirekesztettség fenyegetését, akkor kijelenthetjük, hogy jelentős részük a nagyszüleink útjára fog jutni. A népesség öregedése egyszerre vet fel hatékonysági és igazságossági kérdéseket. Ha továbbra is egy tisztán ellátásfüggő felosztó-kirovó rendszert működtetünk, a pótlólagos 22 terheket a munkaképes korúak fogják viselni.  Az eddigieknél magasabb béradó a fiatalok és alacsony képzettségűek még magasabb munkanélküliségéhez

vezet.  Ha járulékfüggő rendszert hozunk létre, akkor magukra az idősekre helyezzük a terheket. 1) Új családpolitika A II. világháború utáni családpolitika fő célja a férfi kenyérkereső védelme és a sok gyerekes családok támogatása volt. Ma 5 ok miatt csaknem fordított a helyzet: • A II. világháború utáni családszerkezet már nem domináns • Az anyák foglalkoztatásához új kisgyerekgondozó intézményekre van szükség • Nagyarányú fiatalkori munkanélküliség, a lakáspiacra való belépés akadályai miatt a fiatalok nem tudnak családot alapítani • A családok egyre instabilak, ez gyakran együtt jár a szegénységgel • A későbbi életesélyeket egyre jobban meghatározza a gyerekkor minősége Új gyerekközpontú szociális beruházási stratégiára van szükség, amely a gyermekszegénység elleni jövedelemgaranciákon és az anyák foglalkoztatásának maximalizálásán alapul. 2) Új szerződés a nemek között A nemek

közötti viszonyokat érintő forradalom egyszerre visszafordíthatatlan és kívánatos. Újra kell szabni a munka, a jólét és a család közötti viszonyt. A nők foglalkoztatása egyfelől fokozza a családok jólétét, másfelől új szociális kockázatot teremt, pl. instabillá teszi a családokat Ha nem sikerül megoldani ezt a problémát, akkor az európai társadalmakban hosszú időre állandósulni fog az alacsony születésszám. A politikai kihívás lényege, hogyan egyeztethető össze az anyaság a munkavállalással és a karrierrel. 3) A társadalmi összetartozás erősítése foglalkoztatás révén Az Európai Foglalkoztatási Stratégia célja a társadalmi kirekesztés elleni harc. Mivel a társadalmi kirekesztettséget egyértelműen a stabil, jól fizetett munkahelyekhez való hozzájutás hiánya okozza, a politika nem meglepő módon vagy a munkavállalás kifizetődővé tételére vagy a az aktiválásra és tanulásra koncentrál. Mindkettő

gyengéje, hogy túl kései a segítség. Ez ismételten a gyerekeket és fiatalokat segítő szociális beruházás döntő fontosságára hívja fel a figyelmet.  A foglalkoztatáspolitikának és a családpolitikának egymással összhangban kell működni. 4) A generációs szerződés A nyugdíjszerződésnek két elemet kell garantálnia. Először a mai és a jövőbeli nyugdíjasok biztonságát is garantálni kell. Másodszor meg kell változtatni a munka és a nyugdíj idejének elosztását, részben az aktív korúak foglalkoztatásának növelésével, részben pedig a nyugdíjba vonulás elhalasztásával. Az nagy kihívás, hogy miként valósítsuk meg egyszerre az intergenerációs méltányosságot (a jövőbeli nyugdíjak költségeinek fenntartható és méltányos elosztást a dolgozók és nyugdíjasok között), és az intragenerációs igazságosságot (a legrosszabb helyzetűek jólétének biztosítását, aktív és nyugdíjas korukban egyaránt). 23

Eszköz-és intézményrendszer: Pénzbeli ellátások • A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény • A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás • A gyermektartásdíj megelőlegezése • Az otthonteremtési támogatás • A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás Természetbeni ellátások • Általános iskolások tankönyv-, és tanszerellátásának támogatása • Gyermekintézmények térítési díjkedvezménye • Tandíjfizetési kedvezmény vagy mentesség • Egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj átvállalása A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások • A gyermekjóléti szolgáltatás o Gyermekjóléti Szolgálat o Gyermekjóléti Központ • A gyermekek napközbeni ellátása o bölcsőde o családi napközi o házi gyermekfelügyelet • A gyermekek átmeneti gondozása o helyettes szülő o gyermekek átmeneti otthona o családok átmeneti otthona A személyes gondoskodás keretébe tartozó

gyermekvédelmi szakellátások • Az otthont nyújtó ellátás o nevelőszülő o gyermekotthon • Az utógondozói ellátás o utógondozó otthon o gyermekotthon o nevelőszülő • A területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás o gyermekvédelmi szakértői bizottság o hivatásos gyámi hálózat o nevelőszülői hálózat o családgondozás o utógondozás o szaktanácsadás o örökbefogadási eljárások lebonyolítása o országos örökbefogadási nyilvántartásnak rendszeres tájékoztatás A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések • A védelembe vétel 24 • • • • • • • A családbafogadás Az ideiglenes hatályú elhelyezés Az átmeneti nevelésbe vétel A tartós nevelésbe vétel A nevelési felügyelet elrendelése Az utógondozás elrendelése Az utógondozói ellátás elrendelése A gyermekvédelmi rendszer célja, hogy elősegítse a gyermekek családban történő nevelkedését, és csak végső esetben

kerüljön sor a családtól való elszakításra. A rendszerhez kapcsolódó intézmények: • Védőnői szolgálat, házi gyermekorvosi ellátás • Családsegítő szolgálat • Oktatási-nevelési intézmények • Nevelési tanácsadó • Rendőrség • Bíróság • Ügyészség • Menekültek átmeneti szállása • Társadalmi szervezetek, alapítványok, egyházak Gyvt. 14 § (1) A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszűntetésére, valamint a szülő vagy más hozzátartozó gondoskodásából kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. 25