Kereskedelem | Felsőoktatás » Fogyasztóvédelem

Fogyasztóvédelem A fogyasztóvédelem gazdasági alapjai, nemzetközi és hazai fejlődése 1. A szabad versenyes kapitalizmusban mi jellemezet a fogyasztó pozícióját? A szabadversenyes kapitalizmusban az autonóm fogyasztó képes racionálisan választani a termékek között. A fogyasztó a kínálat legfontosabb befolyásolója, aki azáltal, hogy választ a különböző termékek között, ezzel mintegy befolyásolja a termelést. Végső soron a fogyasztás, a fogyasztói döntés befolyásolja az árakat. Tehát a fogyasztó nem kiszolgáltatott, nincs szükség külön védelemre, nincs szükség az államnak a gazdaságba történő beavatkozására. 2. A monopol kapitalizmusban mi jellemezte a fogyasztó pozícióját? A monopol kapitalizmusban ún. „tökéletes verseny” alakul ki A kínálat egyre kevésbé igazodik a fogyasztó kívánságához. A fogyasztó kívánságát, igényeit hatékony marketing módszerekkel igyekeznek a termeléshez igazítani. Eltorzul

a kereslet és a fogyasztás szerkezete, megbomlik a gazdasági egyensúly. A fogyasztó kiszolgáltatottá válik A gazdasági egyensúly helyreállítását úgy a fogyasztói, mint a termelői oldalon állami beavatkozással próbálják biztosítani. 3. A tudományos technikai fejlődés és a tömegtermelés hatására hogyan alakult a fogyasztó informáltsága? Ebben az időszakban a fogyasztó információi már nem elegendőek, a modern technikával előállított, bonyolult összetételű fogyasztási cikkek minőségének és használati értékének megismerésére. Új marketing és reklám módszerekkel a kívülről irányított fogyasztó igényeit a tömegtermeléshez próbálják igazítani. 4. Sorolja fel a fogyasztói társadalom ismertető jegyeit? A fogyasztói társadalom ismertető jegyei a következők: - a piac megelőzi a termelést - tartós fogyasztási cikkek birtoklása - állami beavatkozás jelenléte - a szellemi tőke és a minőségi munkaerő

felértékelődése - globalizáció, a nemzeti államok keretei egyre kisebb szerepet játszanak a gazdaságban 5. A fogyasztói társadalomban mit jelent „a fogyasztó uralma”? Az olyan gazdaságban, ahol az egy főre jutó nemzeti jövedelem magas: - megnő a fogyasztó mozgástere és funkciója - a termelés nagymértékben függ a fogyasztói döntésektől és megtakarításoktól - ebben az esetben a fogyasztói mozgalmak egyre nagyobb befolyást gyakorolnak a politikai és törvényhozó hatalmakra egyaránt 6. Mi a konzumerizmus? A konzumerizmus gazdaságelméleti értelemben a fogyasztás gazdasági jelentőségének a hangsúlyozása. A konzum kifejezés fogyasztást jelent A konzumerizmus a fogyasztó számára olyan motiváció megteremtését is jelenti, amelyekkel a nagy szervezetek: - nemcsak a jövedelem elköltését képesek befolyásolni, hanem - a marketing segítségével irányítani tudják a fogyasztásra fordítható jövedelem nagyságát is A

konzumerizmus főként a második világháború utáni időszakot jellemzi. 7. Mikor alakulnak ki a jóléti államok és mi a legfontosabb jellemzőjük? A második világháborút követő időszakban a fejlett ipari társadalmakban az állam és a gazdaság viszonyát az állam újra elosztó politikájának a teljes térnyerése jellemzi, ennek következtében jönnek létre a jóléti államok. A jóléti állam koncepciója, a jövedelem, a táplálkozás, az egészség, a lakás és az oktatás minimális mértékének a szavatolása minden polgár számára. 8. Nemzetközi viszonylatban a fogyasztóvédelem fejlődését hány fő irány jellemzi és melyek azok? A klasszikus fogyasztóvédelemről az 1960-70-es évektől beszélhetünk. A nemzetközi fogyasztóvédelem fejlődési irányai vizsgálva, két fő vonulatot lehet elhatárolni, az északamerikai és az európai modellt. Ez utóbbi modell magába foglalja az Európai Unió tagországait. Az USA-ban a huszadik

század elejére tehetők a fogyasztók védelmében született első törvények. 9. Mi jellemezte az amerikai fogyasztóvédelmi modellt? Az amerikai modell volt az irányadó. Európa inkább csak követte az amerikai példákat Az amerikai fogyasztóvédelem az önszerveződések közreműködésére épült. Középpontjában a jogérvényesítés áll Az amerikai fogyasztóvédelmi mozgalom ciklikus. 10. Mi jellemezte az európai fogyasztóvédelmi modellt? Az európai fogyasztóvédelem az 1980-as évekig inkább csak követte az amerikai példákat. Az európai modell magába foglalja a közösségi tagországok és korábban a skandináv országok fogyasztóvédelmi viszonyait. Az európai modellen belül erőteljes a központi bürokratikus irányítás. Az Európai Unióban a fogyasztóvédelmi tevékenység legfontosabb eszköze a jogközelítés. Az Európai Unió fogyasztóvédelmi tevékenységére a kontinuitás, a folyamatosság a jellemző. 11. Svédországban milyen

fogyasztóvédelmi jogorvoslati fórumok működnek? Svédországban a következő fogyasztóvédelmi jogorvoslati fórumok működnek: - rendes bíróságok - piaci bíróságok (a rendes bíróságok mellett) - fogyasztói ombudsman (önálló intézkedési jogkörrel) 12. Az 1980-as évekig mi jellemezte az európai fogyasztóvédelmet? Az európai fogyasztóvédelem fejlődése szorosan összefügg az Európai Közösségben, illetve az Európai Unióban folyó jogharmonizációval. Az első közösségi szintű fogyasztói politika kereteit az EGK Tanácsának 1975. április 14-én elfogadott programja határozta meg A fogyasztó alapjogait deklarálja, jog az egészség és biztonságvédelmére, jog a fogyasztók gazdasági érdekeinek védelmére, jog a kárigény érvényesítésére, az információhoz, az oktatáshoz való jog, és jog a képviseletre. 13. Mikor és ki által került Amerikában a fogyasztóvédelem az állami politika rangjára? J. F Kennedy, az USA elnöke

az 1962-es kongresszusi üzenetével a fogyasztói érdekvédelmet az állami politika rangjára emeli. 14. Melyek azok a fogyasztási jogok, amelyeket J F Kennedy, az Egyesült Államok elnöke az 1962-es kongresszusi üzenetében meghatároz? Az 1962-es kongresszusi üzenet leszögezi, hogy olyan jogszabályokat kell megalkotni, amelyek biztosítják a jogot, az információra, a biztonságra, a választásra, a meghallgatásra. 15. Az EGK első fogyasztóvédelmi programja mely időszakra terjedt ki? Az EGK első fogyasztóvédelmi programja 1975-80. időszakra terjedt ki Ez a fogyasztók öt alapjogát deklarálja. 16. Miben határozza meg az EGK Tanácsának 1975 április 14-én elfogadott fogyasztóvédelmi programja a fogyasztók alapjogait? Az EGK első fogyasztóvédelmi programja a fogyasztók alapjogait a következőkben határozza meg: Jog az egészség, a biztonságvédelmére, joga a fogyasztó gazdasági érdekeinek védelmére, jog a kárigény érvényesítésére, az

információkhoz, az oktatáshoz való jog, jog a képviseletre (meghallgatás joga). 17. A Maastrichti Szerződés hatályba lépésének mi a szerepe az Európai Unió fogyasztóvédelmi politikájában? Az EK második 3 évre (1993-1995) szóló fogyasztói programja egybeesik a Maastrichti Szerződés hatályba lépésével, ez új korszakot nyit meg a fogyasztók érdekvédelmében. A közösség történetében először alapszerződésbe foglalta a fogyasztóvédelmet, mint önálló közösségi politikát. Úgy rendelkezik, hogy a közösség feladata a közreműködés a fogyasztóvédelem erősítésében. Meghatározza a magas szintű fogyasztóvédelem elérése érdekében a kívánatos közösségi közreműködés tartalmát. 18. Mit értünk a Maastrichti Szerződés által biztosított úgynevezett kettős jogalkotási hatáskörön? A Maastrichti Szerződés úgynevezett kettős jogalkotási hatáskört adott a döntést hozószervek számára a korábbi

egyhangú döntés helyett minősített többség is elegendő a fogyasztóvédelmi döntések meghozatalához. A másik jogkör az úgynevezett különleges akció, amelynek célja, hogy a közösség támogassa és kiegészítse a tagállamoknak az egészség és biztonságvédelmét, a fogyasztók gazdasági érdekeinek védelmét és megfelelő tájékoztatás biztosítását célzó fogyasztóvédelmi politikáját. 19. Az Európai Unióban mikor hozták létre a fogyasztóvédelem irányítására az önálló igazgatóságot? Az Európai Unióban a fogyasztóvédelem irányítása és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos programok, irányelvek kidolgozására 1995-ben a bizottság keretében önálló főigazgatóságot állítottak fel. 20. Az Európai Unióban, 1999-ben hatályba lépett 3 éves fogyasztóvédelmi program prioritása mit tartalmaz? 1999-ben lépett hatályba az utolsó, negyedik 3 éves fogyasztóvédelmi program. Ez a fogyasztók oktatásának és

tájékoztatásának növelését tűzte ki célul. Prioritást élvez még a fogyasztók képviseletének fokozása a döntéshozatali mechanizmusban, a közösségi élelmiszer rendelet előkészítésében. 21. Mikor lépett hatályba és mit tartalmaz az Amszterdami Szerződés? Az Amszterdami Szerződés 1997-ben került elfogadásra és 1999. május 1-én lépett hatályba Ez kisebb változásokkal, de tartalmában fenntartotta a Maastrichti Szerződés fogyasztóvédelmi szabályozását. 22. Mely időszaktól kezdve beszélhetünk Magyarországon fogyasztóvédelmi jogi szabályozásról? Magyarországon nyugat-európai értelemben vett fogyasztóvédelmi jogi szabályozás a 90-es évekig nem létezett. A fejlődésbeli elmaradás visszavezethető gazdasági, ideológiai és jogi akadályokra. A fejlődés legfontosabb gazdasági akadálya a hiánygazdaság volt A jogi szabályozás terén sem beszélhetünk kifejezetten fogyasztóvédelmi szabályozásról. Jogi áttörést

jelentett a Ptk. 1977-es módosítása, mely lehetővé tette a jogi személyek által alkalmazott indokolatlan, egyoldalú előnyt tartalmazó általános szerződési feltételek közérdekű bírósági megtámadását. 23. Mikor fogadta el az Európai Tanács az úgynevezett „Fehér Könyv”-et? A jogharmonizációs kötelezettség teljesítésének legfontosabb orientációs eszköze az úgynevezett „Fehér Könyv”, melyet az Európai Tanács 1995. júniusi ülésén fogadott el Ez a kelet-európai országok csatlakozására történő felkészülését segíti elő. 24. A jogharmonizációs kötelezettséggel összefüggésben mit tartalmaz a „Fehér Könyv”? A jogközelítés végrehajtásához szükséges útmutató szerepét tölti be a „Fehér Könyv”: Ennek 23. fejezete foglalta össze a fogyasztóvédelmi jogharmonizáció követelményeit és felsorolta azokat a közösségi irányelveket, amelyekhez feltétlenül közelíteni kell a magyar szabályozást.

25. Melyek az Európai Unió 2002-2006 közötti időszakra vonatkozó fogyasztóvédelmi stratégiai akció tervének legfontosabb célkitűzései? Az Európai Unió 2002-2006. közötti stratégiai akció tervének legfontosabb célkitűzései a következők: - az egységes magas színtű fogyasztóvédelem megvalósítása - a fogyasztóvédelmi jogszabályok hatékony végrehajtása - a fogyasztóvédelmi szervezetek bevonása az új uniós politikába 26. Fogyasztóvédelmi szempontból mi a jelentősége a Ptk 1977 évi módosításának? A Ptk. 1977 évi módosítása fogyasztóvédelmi szempontból szemléleti áttörést jelentett Ez a módosítás lehetővé tette, a jogi személyek által alkalmazott indokolatlan, egyoldalú előnyt tartalmazó, általános szerződési feltételek közérdekű, bírósági megtámadását. 27. Ismertesse az 1978 évi I tvr (kereskedelmi törvény) legfontosabb fogyasztóvédelemmel kapcsolatos megállapításait? Az 1978. évi I tvr a

belkereskedelemről, fogyasztóvédelmi szempontból nagy jelentőséggel bír, mert rögzíti: - a fogyasztók érdekvédelmét - a vásárlók megkárosításának és megtévesztésének tilalmát 28. Magyarországon az Európai Unió felé melyik megállapodásban vállal legelőszőr kötelezettséget, a hazai fogyasztóvédelmi jogalkotás jogharmonizációjáért? Magyarország az Európai Unióval 1991. december 16-án „Társulási Megállapodás”-t kötött Ebben a hazai fogyasztóvédelemi jogalkotás területén is jogharmonizációs kötelezettséget vállalt. 29. Az „AGENDA 2000” ország véleményt is tartalmazó dokumentum a magyar fogyasztóvédelemmel kapcsolatban milyen hiányosságokat és elvárásokat fogalmaz meg? Az „AGENDA 2000” ország véleményt is tartalmazó dokumentum a magyar fogyasztóvédelemmel kapcsolatban kifogásolta: - átfogó fogyasztóvédelmi törvény hiányát és - álátható hatásköri szabályok hiányát Elvárásként

megfogalmazta: - az egységes fogyasztóvédelmi politika és - egy hatékony intézményi struktúra kialakítását 30. A II középtávú (2003-2006) fogyasztóvédelmi politika melyik jogszabályban került megfogalmazására és milyen fontos feladatokat tartalmaz ennek az 1. pontja? A II. középtávú fogyasztóvédelmi politika az 1012/2003 (II25) számú kormányhatározatban került megfogalmazásra. A határozat 1 pontjában a következő feladatok kerültek rögzítésre: Kiemelt figyelmet kell fordítani, - a fogyasztók életének, egészségének, biztonságának védelmére és - a fogyasztói jogok képviseletét ellátó társadalmi szervezetek működésének segítésére 31. A fogyasztóvédelmi politikával kapcsolatban az 1012/2003 (II25) számú kormányhatározat 2. pontja milyen fontos feladatokat tartalmaz? Az 1012/2003.(II25) számú kormányhatározat 2 pontja a következő feladatokat tartalmazza: Kiemelt figyelmet kell fordítani, - a fogyasztóvédelmi

és piacfelügyeleti intézményrendszer, a békéltető testületek működésének és a fogyasztóvédelmi oktatás az Európai Unióval konform továbbfejlesztésére. A fogyasztóvédelmi jog célja, fogalma, szabályozási rendszere 1. A jogtudományon belül hol helyezkedik el a fogyasztóvédelmi jog? A fogyasztói jog a közjog és a magánjog határán helyezkedik el. Egyaránt tartalmaz közigazgatási, polgári, büntetőjogi, anyagi és eljárásjogi normákat. A fogyasztóvédelmi jog nem sorolható be egyik jog ágba sem, hanem egyszerre több jog ág jellegzetességét viseli magán. 2. Hogyan csoportosíthatjuk a polgári jog fogyasztói jogokkal, fogyasztóvédelemmel összefüggő jogi eszközeit? A polgári jog fogyasztóvédelemmel összefüggő jogi eszközeit három nagy csoportba sorolhatjuk. - Az első csoportba, az elsődlegesen fogyasztóvédelmi célzatú jogi eszközök tartoznak. - A második csoportba a minőségvédelem polgárjogi intézményei

tartoznak (pl. szavatossági jótállás) - A harmadik csoportba a jogsérelmek, polgári anyagi jog által biztosított reparációs (helyreállító) vagy szankciós (büntető) rendszerek tartoznak. 3. Mi a fogyasztói jog fogalma? A fogyasztói jog a közjog és a magánjog határán helyezkedik el, egyaránt tartalmaz közigazgatási, polgári, büntetőjogi, anyagi és eljárásjogi formákat. A fogyasztói jog szabályozza a fogyasztással összefüggő jogi viszonyokat, ezek között a fogyasztó és a kereskedő, a fogyasztó és a termelő között létrejövő elsősorban kötelmi jogviszonyokat, de kiterjed azokra a jogviszonyokra is, amelyeknek a fogyasztó közvetlenül nem alanya, de amelyek célja a fogyasztó, illetőleg a piac védelme. 4. Melyek a polgári jog és a kereskedelmi jog összefüggései? A polgári jog fogyasztói joggal összefüggő jogi eszközeit három nagy csoportba sorolhatjuk. - Az első csoportba, az elsődlegesen fogyasztóvédelmi célzatú

jogi eszközök tartoznak, amelyek megalkotásakor a jogalkotói szándék kifejezetten a fogyasztói érdekek védelme volt. - A második csoportba a minőségvédelem polgárjogi intézményei tartoznak, idesorolhatók a kellékszavatosság, jótállás. - A harmadik csoportba a jogsérelmek, polgári anyagi jog által biztosított reparációs (helyreállító) vagy szankciós (büntető) rendszerét tartalmazza, melyek között kiemelt hely illeti meg a kártérítési, szavatossági igények és az érvénytelenségi jogkövetkezményeket. 5. Ismertesse a fogyasztói jog és a kereskedelmi jog kapcsolatát? A kereskedelmi jognak csak meghatározott területei és csak korlátozott mértékben kapcsolódnak a fogyasztói joghoz, mégpedig az úgynevezett vegyes jellegű, a kereskedő és fogyasztó közötti ügyletek esetében. A kereskedelmi jog másik alkalmazási területe a kereskedő és viszonteladók, a kereskedő és gyártó-termelő közötti kapcsolatok, a kereskedelmi

társaságok jogviszonyai pedig csak közvetett módon érintik a fogyasztói jogok védelmét. 6. Ismertesse a fogyasztói és a büntetőjog kapcsolatát? A piaci viszonyok erősödésének hatására a gazdasági büntetőjog számottevően fejlődött. A büntetőjogi tényállások közül több kifejezetten a fogyasztóvédelemre is irányadó tényállás. (pl rossz minőségű termékforgalomba hozatala) A fogyasztóvédelem közjogi és magánjogi eszközei nem nyújtanak minden esetben hatékony védelmet. Megnőtt azoknak az eseteknek a száma, amelyekben az érintettek védelmét a büntetőjogi szankcionálás szolgálja. 7. Mi a szabálysértési jog szerepe a fogyasztóvédelemben? A büntetőjogi rendelkezések mellett, annak rokonterülete a szabálysértési jog is szankcionál fogyasztói érdekeket, sértő magatartásokat. A szabálysértési jog szankcionálja azokat a jogsértéseket, amelyek a társadalomra történő veszélyessége, különösen az

elkövetési érték, nem indokolja bűncselekménnyé nyilvánításukat. 8. Ismertesse a közigazgatási jog és a fogyasztói jog kapcsolatát? A közszolgáltatási szféra az a terület, amely által nyújtott szolgáltatások valamelyikét szinte társadalmi réteghez tartozástól függetlenül veszik igénybe a polgárok. A fogyasztó jogainak védelmét a közszolgáltató fölé rendelt helyzetével szemben közigazgatási jogszabályok biztosítják. A közigazgatás és a fogyasztóvédelem másik kapcsolódási pontja az államigazgatási felügyelethez kapcsolódik. 9. Mi az államigazgatási felügyelet szerepe a fogyasztóvédelemben? A központi államigazgatás felügyeli a jogszabályok betartását, a gazdaság valamennyi ágazatában, így a fogyasztóvédelem szempontjából kulcsfontosságú gazdasági ágazatokban is. A felügyelet azt jelenti, hogy a felügyeleti ellátó szerv a felügyelete alatt álló szerv munkáját abból a szempontból ellenőrzi, hogy

feladatainak eleget tesz-e, tevékenysége megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, az ágazati, szakmai követelményeknek. A felügyelő szerv operatíve nem szól bele a felügyelete alatt álló szerv működésébe. A fogyasztóvédelem körében elsődleges államigazgatási felügyeleti jogkörrel az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter rendelkezik. Emellett az ágazati minisztériumok szakhatósági jogkörükben eljárva szintén rendelkeznek fogyasztóvédelmi hatáskörrel. 10. Határozza meg az árú és szolgáltatás fogalmát? Az áru: bármely birtokba vehető forgalomképes dolog, ideértve a dolog módjára hasznosítható javakat is. Szolgáltatás: olyan tevékenység, amely a fogyasztóval kialakított közvetlen kapcsolat keretében elégíti ki a fogyasztási szükségleteket, úgy, hogy a szolgáltatás nyújtása és igénybevétele időben, részben vagy teljesen egybeesik. 11. Mi a fogyasztóvédelmi jog célja? A

fogyasztóvédelmi jog célja: egy egyensúlyi helyzet létrehozása a piaci viszonyok két szereplője, a fogyasztó és a termelő/kereskedő között annak érdekében, hogy a fogyasztónak az érdekei a lehető leghatékonyabban érvényesüljenek. 12. Hogyan határozza meg a Ptk A fogyasztó fogalmát? A Ptk. szerint fogyasztó – a közszolgáltatási szerződéseket kivéve – a gazdasági vagy szakmai tevékenységi körén kívül szerződést kötő személy. A Ptk által adott meghatározás szerint a fogyasztóvédelmi törvényhez hasonlóan mind a természetes, mind a jogi személyek lehetnek fogyasztók. 13. Az Országgyűlés mikor fogadta el a fogyasztóvédelmi törvényt és az mikor lépett hatályba? Az Országgyűlés 1997. decemberében fogadta el a fogyasztóvédelmi törvényt, melynek száma CLV. A törvény 1998 március 1-én lépett hatályba, a békéltető testületekre vonatkozó rész kivételével. 14. Mire terjed ki a fogyasztóvédelmi törvény

hatálya? A fogyasztóvédelmi törvény hatálya kiterjed a természetes és jogi személyeknek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságoknak, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepeinek a Magyar Köztársaság területén végzett mind azon tevékenységére, amely a fogyasztókat érinti vagy érintheti. 15. Hány fejezetből áll a fogyasztóvédelmi törvény és mit szabályoz a I-III fejezete? A fogyasztóvédelmi törvény 10 fejezetből áll, az I. fejezet a törvény hatályát és az értelmező rendelkezéseket, a II. fejezet a fogyasztók életének, egészségének és biztonságának a védelmét, a III. fejezet a fogyasztók vagyoni érdekeinek védelmét szabályozza 16. Mit szabályoz a fogyasztóvédelmi törvény IV-VI fejezete? A fogyasztóvédelmi törvény IV. fejezete a fogyasztók tájékoztatásáról rendelkezik, az V fejezete a fogyasztók oktatását, a VI. fejezete a fogyasztói jogok

érvényesítését segítő, speciális jogérvényesítési rendszert szabályozza. 17. Mit szabályoz a fogyasztóvédelmi törvény VII-X fejezete? A fogyasztóvédelmi törvény VII. fejezete rendelkezik az állami fogyasztóvédelem intézményeiről, a VIII fejezete az önkormányzatok feladatát és hatásköreit, a IX. fejezete az érdekképviseleti szervek jogkörét szabályozza, a X. fejezete a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a területi felügyelőségek eljárási szabályairól tartalmaz rendelkezéseket. 18. Határozza meg a fogyasztóvédelmi törvény alapján a fogyasztó fogalmát! A fogyasztó az a személy, aki – gazdasági vagy szakmai tevékenységi körén kívül – árut vesz, rendel, kap, használ, illetve akinek részére a szolgáltatást végzik, továbbá aki az áruval, vagy szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat címzettje. 19. Ki indíthat hivatalból keresetet az ellen, aki jogszabályba ütköző tevékenységével

a fogyasztók széles körét érintő vagy jelentős nagyságú hátrányt okoz? Hivatalból keresetet a fogyasztók megkárosítása miatt, a fogyasztói érdekképviseletet ellátó társadalmi szervezet, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség főigazgatója és a területileg illetékes ügyész indíthat. A fogyasztók tájékoztatása és oktatása 1. Nevezze meg azt a két legfontosabb jogszabályt, amelyek általános tájékoztatási kötelezettségeket állapítanak meg a fogyasztói és a kereskedelmi ügyleteknél! A két legfontosabb jogszabály, amelyek tájékoztatási kötelezettséget állapítanak meg a fogyasztói és kereskedelmi ügyleteknél, a Polgári Törvénykönyv és a Fogyasztóvédelmi törvény. 2. Milyen fontosabb esetek, ügyletek vonatkozásában ír elő tájékoztatási kötelezettséget a Ptk? A Ptk. a következő esetekben és ügyletekben ír elő tájékoztatási kötelezettséget: - a szerződés megkötése előtt - a szerződések

teljesítési időszakában - adásvételi szerződéseknél - a vállalkozási szerződéseknél - megbízási szerződéseknél 3. Ismertesse, hogy a szerződés megkötése előtt a Ptk milyen tájékoztatási kötelezettséget határozz meg a felekre vonatkozóan! A feleknek a szerződés megkötése előtt tájékoztatni kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről. Megtévesztés esetén a sérelmet szenvedő fél megtámadhatja a szerződést és kérheti annak érvénytelenítését. 4. Ismertesse, hogy az adásvételi szerződéseknél az eladónak milyen tájékoztatási kötelezettsége van! Adásvételi szerződéseknél az eladó a szerződéssel kapcsolatban köteles a vevőt minden olyan körülményről tájékoztatni, amely a vevő vételi szándékának alakulása szempontjából jelentős lehet. 5. Mit tartalmaz a vállalkozási szerződéseknél a Ptk által előírt „általános figyelmeztetési kötelezettség”?

Vállalkozási szerződéseknél a Ptk. a vállalkozó „általános figyelmeztetési kötelezettség”-ét állapítja meg minden olyan esetben, amely a vállalkozás eredményességét, vagy kellő időben való teljesítését veszélyezteti. A Ptk külön kiemeli a vállalkozó általános figyelmeztetési kötelezettségét, ha a megrendelő alkalmatlan anyagot, vagy szakszerűtlen utasítást ad. 6. Vállalkozási szerződéseknél a tájékoztatási kötelezettséggel kapcsolatban a megrendelő milyen esetben élhet a Ptk. szerint, a díjfizetés megtagadásának jogával? Vállalkozási szerződéseknél a Ptk. a megrendelőt a díjfizetés megtagadásának jogával ruházza fel, ha a vállalkozó tájékoztatási kötelezettségét elmulasztja és ez, a dolog használatbavételét meghiusítja. 7. A fogyasztóvédelmi törvény szerint milyennek kell lennie a fogyasztók tájékoztatásának? A fogyasztóvédelmi törvény értelmében a fogyasztó tájékoztatásának

alkalmasnak kell lennie arra, hogy a fogyasztó megfelelő ismeretekkel rendelkezzen az árú, a szolgáltatás kiválasztásához, használatához és fenntartásához. 8. A termelő, forgalmazó fogyasztói tájékoztatásának általánosságban mit kell tartalmaznia? A termelő-forgalmazó a fogyasztót köteles tájékoztatni az árú, szolgáltatás alapvető tulajdonságairól, jellegzetességéről, minőségéről, áráról, valamint az árú használatára vonatkozó utasításokról és a használattal járó veszélyekről. A tájékoztatási kötelezettség részét képezi a fogyasztói igényérvényesítéshez szükséges alapvető tájékoztatás is. 9. A fogyasztóvédelmi törvény a fogyasztók tájékoztatására milyen tájékoztatási formákat határoz meg? A fogyasztóvédelmi törvény a következő tájékoztatási formákat határozza meg: - címkézés - használati és kezelési útmutató - megfelelősség tanúsítása - árfeltüntetés -

csomagolás 10. Az áru címkéjén mit kell feltétlenül magyar nyelven szerepeltetni? Az árú címkéjén feltétlenül szerepeltetni kell: - az árú azonosítására alkalmas megnevezését - az árú gyártójának vagy forgalmazójának nevét és címét azonosításra alkalmas módon - az árú származási helyének megjelölését, ha az árú nem az Európai Unió országaiból származik 11. Import áruk esetében milyennek kell lennie a használati, kezelési útmutatónak? Import áruk esetében az általános feltételek kiegészülnek azzal, hogy a termékhez az eredeti idegen nyelvű útmutatóval együtt, azonos tartalmú magyarnyelvű használati kezelési útmutatót is csatolni kell. 12. A fogyasztóvédelmi törvény szerint a fogyasztót az árról hogyan kell tájékoztatni? A fogyasztóvédelmi törvény előírja, hogy az árú fogyasztói forgalomba hozatalakor, a forgalmazó köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni az eladási árról, illetve az

egységárról. Eladási árként a fizetendő árat (forgalmi adóval növelt árat) kell feltüntetni. Az egységárat az adott termékre jellemző mértékegységben kell megadni. Mindkét árat az ország területén Ftban kell meghatározni 13. Milyen módon kell feltüntetni az árakat? Az árakat egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni. 14. Milyennek kell lennie az árú csomagolásának? Az árú csomagolásának olyannak kell lennie, hogy megóvja az árú minőségét, illetve mennyiségét, megkönnyítse a szállítást és a kiszolgálást. A csomagolástó elvárható, hogy védje az áruval kapcsolatba kerülő személyek biztonságát. 15. Mit kell tartalmaznia az árú címkéjének? Az árú jellegétől és rendeltetésétől függően a címkének tartalmaznia kell az árú: - pontos megnevezését - a gyártónak vagy forgalmazónak nevét és címét azonosításra alkalmas módon - származási helyének

megjelölését - méreteit, nettó mennyiségét, az árura jellemző mértékegységben vagy darabszámban - az előállításhoz felhasznált összetevőket - rendeltetésszerű használhatóságának és minőségmegőrzésének várható időtartamát - alapvető műszaki jellemzőit - minőségi osztályba sorolását - energiafelhasználásának ismérveit - környezet-, illetve természetkímélő jellegét - környezetterhelő jellegét 16. A használati és kezelési útmutatóban miről kell tájékoztatni a fogyasztót? Egyes áruk csak kezelési, használati útmutatóval hozhatók forgalomba. A használati, kezelési útmutatóban a fogyasztókat érthetően tájékoztatni kell az áru rendeltetésszerű használatának, felhasználásának, eltarthatóságának és kezelésének módjáról, különösen az áru: - rendeltetésszerű használatára vonatkozó utasításokról, feltételekről - minőségének megtartásához szükséges különleges tárolási, kezelési

feltételekről. Import áruk esetében az árukhoz az idegen nyelvű információval azonos tartalmú magyarnyelvű használati, kezelési útmutatót kell biztosítani. 17. Mi a szerepe a megfelelősség tanúsításának? Forgalomba csak biztonságos termék hozható, erről tájékoztatni kell a fogyasztót. Erre szolgál a megfelelősség tanúsítása Azok az áruk, melyekre jogszabály megfelelőségi tanúsítási kötelezettséget ír elő, csak az előírt mód szerinti megfelelőségi tanúsítvánnyal együtt hozhatók forgalomba. 18. Egy árunál több ár feltüntetése esetén melyiket kötelező alkalmazni? Ha egy árun több ár van feltüntetve a vevő felé, a kereskedő a legalacsonyabbat köteles érvényesíteni. 19. Ki a felelős a tájékoztatási szabályok betartásáért? A fogyasztói törvény a tájékoztatásért – az ár feltüntetés kivételével – elsődlegesen a gyártót teszi felelőssé. A gyártó felel a címkézéssel, a használati,

kezelési útmutatóval, a megfelelőségi tanúsítással, valamint a csomagolással kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséért. 20. Hogyan alakul a forgalmazó felelőssége a tájékoztatási kötelezettségekkel kapcsolatban? Ha a gyártó nem látja el az árut a jogszabályokban meghatározott tájékoztatással, a forgalmazó köteles azt pótolni, tehát a gyártó mulasztása esetén ezek a kötelezettségek átszállnak a forgalmazóra. Az eladó nem hozhatja az árut forgalomba hiányos tájékoztatással, csomagolással. Az ár feltüntetésére vonatkozó rendelkezések betartása viszont a törvény szerint kizárólag a forgalmazót terheli. 21. Kit terhel a bizonyítási kötelezettség a tájékoztatási kötelezettségek elmulasztása esetén? A tájékoztatási kötelezettség elmulasztása esetén a bizonyítási kötelezettség a forgalmazót terheli. A forgalmazónak kell bizonyítania, hogy a tájékoztatást a fogyasztónak megadta 22. Mit értünk a

tájékoztatási kötelezettségek elmulasztásával kapcsolatban a fogyasztó „választási jogán”? A fogyasztó pozícióját erősíti a „választás joga”. A fogyasztó a tájékoztatási kötelezettségek elmulasztása esetén, a gyártóval, illetőleg az árut forgalmazó bármelyik gazdálkodó szervezettel szemben érvényesítheti jogait. A fogyasztó tehát mérlegelheti, hogy kivel szemben érdemesebb megindítani az eljárást. 23. A fogyasztók oktatása elsősorban kinek a feladata? A fogyasztók fogyasztóvédelmi oktatása elsősorban az állam feladata, az iskolai fogyasztóvédelmi oktatás szintén állami feladat. 24. Az állam a fogyasztók oktatásával kapcsolatos feladatainak ellátásánál mely intézményekkel, szervezetekkel működik együtt? Az állam az iskolai fogyasztóvédelmi oktatással kapcsolatos feladatait a közoktatási intézményeken keresztül a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel és a fogyasztói érdekek képviseletét

ellátó társadalmi szervezetekkel együttműködve látja el. Termékbiztonság,termékfelelősség, minőségvédelem 1. Alapvetően milyen célúak a termékbiztonsági rendelkezések? A termékbiztonsági rendelkezések alapvetően prevenciós (megelőző) célúak, megkísérlik megelőzni, kiszűrni a nem biztonságos termékek forgalmazását. Szankciók ösztönzik a gyártókat, forgalmazókat a termékbiztonsági szabályok betartására. 2. Melyek az áruk és termékek biztonságával kapcsolatos alapvető hazai jogszabályok? Az áruk és szolgáltatások biztonságával kapcsolatban két alapvető jogszabály van, az 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről és a 79/1998 (IV29) számú kormányrendelet, az áruk és szolgáltatások biztonságáról. 3. Milyen szabályok határozzák meg az áruk és szolgáltatások biztonságának követelményit? Az áruk és szolgáltatások biztonságának követelményeit alapvetően jogszabályok és szabványok

határozzák meg. 4. Mikor minősül biztonságosnak az árú, a szolgáltatás? Akkor minősül biztonságosnak egy áru, egy szolgáltatás, ha a fogyasztó életét, egészségét, testi épségét a rendeltetésszerű használat időtartalma alatt nem, vagy csak az ésszerű használattal járó legkisebb mértékben veszélyezteti. 5. Az áru biztonságát milyen feltételek megléte alapján lehet megítélni? Az áru biztonságát a következők alapján lehet megítélni: - az áru alapvető ismérvei (összetétele, csomagolása, összeszerelésére és karbantartására vonatkozó tájékoztató) - az árunak más árura gyakorolt hatásai - az áru külső megjelenítése, címkézése, használati, hulladékkezelési vagy más tájékoztatója - az áru használatának hatása fokozott veszélynek kitett fogyasztókra – különösen gyermek és időskorúakra 6. Ha az áru biztonsági követelményi nincsenek teljes körűen szabályozva, hogyan kell a biztonsági

követelményeknek való megfelelését értékelni? Ha az áru biztonsági követelményei nincsenek teljes körűen szabályozva, biztonsági követelményeknek való megfelelését a következők figyelembevételének - az Európai Bizottságnak termékbiztonsági iránymutatásai, ajánlásai - az érintett ágazatban hatályos termékbiztonsági követelményrendszer - a tudomány és technika mindenkori állása szerinti biztonsággal összefüggő ismeretek - a biztonsággal összefüggő ésszerű fogyasztói elvárások alapján kell értékelni. 7. Az áru biztonságáról elsősorban ki köteles gondoskodni? Az áru biztonságáról elsősorban a gyártó köteles gondoskodni. A gyártó mellett a fogyasztóval közvetlenül jogviszonyban álló forgalmazó is felelős azért, hogy csak biztonságos terméket árusítson. A forgalmazó nem hozhat forgalomba olyan árut, amelyről tudja, hogy a rendeltetésre álló adatok, illetve tájékoztatás alapján tudnia kellene,

hogy az az áru nem biztonságos. A forgalmazó köteles megtenni az áru biztonságának megőrzéséhez szükséges intézkedéseket, köteles a gyártóval együttműködni, az áru használatával együtt járó kockázati tényezőkről való tájékoztatásnak a fogyasztó részére történő átadásában. 8. Mit jelent az áru biztonságával kapcsolatban a gyártó figyelmeztetési, tájékoztatási kötelezettsége? A gyártó köteles a fogyasztót írásban figyelmeztetni úgy, hogy a fogyasztó felmérhesse az áru rendeltetésszerű használatával járó kockázatot, feltéve, hogy a kockázat figyelmeztetés nélkül azonnal nem észlelhető. A figyelmeztetés nem mentesíti a gyártót és a forgalmazót az áru biztonságával kapcsolatos kötelezettségei alól. 9. Milyen intézkedési kötelezettségei vannak a gyártónak a forgalomba hozott áruk biztonságával kapcsolatban? A gyártó köteles a forgalomba hozott áruval kapcsolatos kockázati tényezőket

felmérni és megtenni a megelőzésükhöz, illetve az elhárításukhoz szükséges intézkedéseket, így: - az árut azonosításra alkalmas jelöléssel ellátni - a forgalomba hozott áru biztonságát mintavétel útján rendszeresen ellenőrizni - az áru biztonságával kapcsolatos kifogásokat kivizsgálni - a forgalmazót az ellenőrzések megállapításairól tájékoztatni - az árut a forgalomból kivonni, illetve visszahívni 10. Az áruk biztonsági követelményeit általában milyen szabályok határozzák meg? Az áru biztonságának követelményeit jogszabály, nemzetközi szabvány, európai szabvány, illetve nemzeti szabvány határozza meg. 11. A szabványokat hogyan csoportosíthatjuk? Az áru biztonsági követelményit meghatározó európai szabványok két nagy csoportra oszthatók: - jogszabályokhoz (irányelvekhez, direktívákhoz) kapcsolódik és - jogszabályokhoz közvetlenül nem kapcsolódók Az EU tagországaiban a szabványok nem

kötelezőek, kár jogszabályokhoz kapcsolódnak, akár nem. Mo-n még érvényben van bizonyos szabványoknál a kötelező jelleg Ezek általában a biztonsági követelményekkel függenek össze, a kötelező szabványok száma fokozatosan csökken. 12. Mi a szabványok szerepe a szabványozásban? A termékbiztonság szempontjából a szabvány minimális, általában műszaki követelményeket tartalmazó előírás, amelynek teljesítése esetén a termék kielégíti a jogszabályban iránta támasztott biztonsági követelményeket. A szabványozás célja a műszaki paraméterek részletes leírása alapján a műszaki jogszabályok egységes értelmezése. A szabványok kidolgozása, elfogadása közmegegyezés alapján történik. 13. Milyen hatóságok, milyen eljárás keretében ellenőrzik a termékbiztonsági követelmények betartását? A termékbiztonsági követelmények betartását külön jogszabály alapján a piacfelügyeleti feladat- és hatáskört ellátó

hatóságok, a piacfelügyeleti eljárás keretében ellenőrzik. 14. Milyen árukra nem kell alkalmazni a termékbiztonsági követelményeket? Ha a forgalmazó az értékesítéskor a fogyasztóval egyértelműen közli, hogy - az áru régiség - az árut használat előtt helyre kell állítani nem kell alkalmazni a termékbiztonsági követelményeket. 15. Az EU tagállamai számára melyik irányelvek határozzák meg az általános termékbiztonság szabályait? Az EU tagállamai számára a 92/59 EGK és a 2001/95/EK számú irányelvek határozzák meg az általános termékbiztonság szabályait. Ezek az irányelvek azokra a termékekre vonatkoznak, amelyekre nem adtak ki külön termék specifikus irányelvet. Az irányelv mind az új, mind a felújított termékekre vonatkozik, kivételt képeznek a régiségek. 16. Mi a RAPEX szerepe? A RAPEX információs rendszert az EU tagállamai hozták létre A rendszer célja az, hogy a fogyasztók egészségét, biztonságát

súlyosan és közvetlenül veszélyeztető termékekről lehetővé tegye a gyors információ cserét. 17. Mi a KPIR szerepe? A KPIR (Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszer) ez a RAPEX hazai megfelelője. Működtetéséről a fogyasztóvédelmi törvény is rendelkezik Mindazon árukról és mindazon szolgáltatásokról, amelyekre az illetékes szervek határozatukban rendelkeztek, a KPIR-ben adatbázis létesül. Az információs rendszer célja a veszélyes termékek feltárása és a forgalomból történő mielőbbi kivonásuk. A rendszer 2000 január 1-től működik. 18. Mi a TRAPEX szerepe? A TRAPEX a RAPEX-hez és a KPIR-hez hasonló információs rendszer, amely a kelet-európai, az Európai Unióhoz csatlakozni szándékozó országokban működik. 19. Mit jelez a terméken a CE jelölés? A CE európai jelölést ipari termékeken a gyártó tünteti fel saját felelősségére. Azt jelzi, hogy a termék megfelel az összes rá vonatkozó európai közösségi

előírásoknak. Ez a termék biztonságos voltát tanúsítja 20. Magyarországon ennek használatát melyik jogszabály szabályozza? A CE jelölés alkalmazását Magyarországon a 208/1999.(XII26 kormányrendelet szabályozza) 21. A piacfelügyeleti hatóságok az ellenőrzéseik során mire jogosultak? A piacfelügyeleti hatóságok ellenőrzéseik során jogosultak: - tájékoztatót kérni a gyártótól és a forgalmazótól - biztonsági vizsgálatok elvégzése céljából a gyártótól és a forgalmazótól ingyenes mintát venni - belépni az ellenőrzéshez szükséges helyiségekbe, akadályoztatás esetén a rendőrséget igénybe venni - az ellenőrzés lefolytatásáról hang- és képfelvételt készíteni - a biztonsági vizsgálatokhoz szükséges időtartamra az áru forgalmazását, reklámozását, illetve kiállításon való részvételét megtiltani, ha az áru biztonságához alapos kétség fér. 22. A piacfelügyeleti hatóságok, ha ellenőrzéseik

alkalmával megállapítják, hogy az áru nem felel meg a biztonsági követelményeknek, milyen intézkedések megtételére jogosultak? A piacfelügyeleti hatóságok, ha veszélyes árut tárnak fel, jogosultak: - az áru használatából származó veszélyekre vonatkozó figyelmeztető tájékoztatás elhelyezését előírni - széleskörű tájékoztatást elrendelni az árú használatából eredő veszélyről, szükség esetén tömegkommunikációs eszközök útján - az áru forgalomba hozatalát, reklámozását korlátozni vagy megtiltani - a már forgalomba hozott áru forgalomból való kivonását elrendelni - elrendelni az áru visszahívását, megsemmisítését és ellenőrizni ezek végrehajtását. 23. Hogyan történik a megfelelősség jelölése, ha külön jogszabály a megfelelősség értékeléséhez kijelölt tanúsító szervezet közreműködését írja elő? A biztonság szempontjából magas kockázatú termékek esetében a hazai jogszabályok

hazai vizsgálatot írhatnak elő a termék megfelelősségének értékeléséhez, ez esetben a megfelelőség jelölésére a H jelzést kell alkalmazni. 24. Mi a PECA egyezmény lényege? A PECA Egyezmény a 84/2001.(V30) kormányrendelet szerint 2001 június 1-től lépett hatályba Ez az egyezmény közvetlenül az Európai Unióval kötött megállapodáshoz kapcsolódik, ipari termékek vonatkozásában a magyar hatóságoknak lehetőségük van arra, hogy hazai tanúsító szervezeteket regisztráltassanak Brüsszelben. Ezeknek a szervezeteknek a tanúsítását az EU területén kötelező elfogadni, ezek a termékek további vizsgálatoknak nem vethetőek alá. 25. Az Európai Unió melyik irányelve szabályozza a termékfelelősséget és ez elsősorban mire irányul? Az Európai Unió 85/374/EGK/ irányelve szabályozza a termékfelelősséget, célja a termékfelelősség összehangolása a közösségen belül. Elsősorban a hibás termékek által okozott károk

megtérítésére vonatkozó jogi megoldások harmonizálását segíti. 26. Milyen jellegű jogi intézmény a termékfelelősség és mi a lényege? A termékfelelősség reperatív jellegű jogi intézmény. Ha hibás termék kerül forgalomba és ez kárt okoz a fogyasztónak, ennek a kárnak a megtérítését teszi lehetővé a termékfelelősség. 27. Hazánkban melyik törvény szabályozza a termékfelelősséget, milyen jellegű a gyártó felelőssége? Hazánkban a termékfelelősséget az 1993. évi X tvr szabályozza A gyártó felelőssége, az objektív kárfelelősségi formának felel meg. E szerint a termék előállítója felel a termék hibájáért, akár terheli felelősség, akár nem. 28. Milyen a gyártási folyamat résztvevőinek a felelőssége? A gyártási folyamat összes résztvevője viseli a felelősséget a termékért. Felelősségük a károsulttal szemben egyetemleges. A károsult kérheti a teljes kárösszeg megtérítését, a gyártási

folyamat bármelyik résztvevőjétől. 29. Határozza meg a „hibás termék” fogalmát? A termék akkor hibás, ha nem nyújtja azt a biztonságot, amely általában elvárható. A CE jel olyan jelzés, amely igazolja, hogy az ipari termék megfelel a biztonsági követelményeknek. 30. A gyártó felelőssége meddig tart és hibás termék esetén a kárigény meddig érvényesíthető? Az 1993. évi X tv a kárigény érvényesítésére két határidőt álapít meg, egy 3 éves elévülési időt és egy 10 éves objektív, záros határidőt. 31. Mikor mentesül a gyártó a felelősség alól? A gyártó csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy - a terméket nem hozta forgalomba - a terméket nem üzletszerű forgalmazás céljából állította elő, illetve nem üzletszerű gazdasági tevékenység körében gyártotta, vagy forgalmazta - a hiba a forgalomba hozatal után keletkezett - a hiba a forgalomba hozatalkor a tudomány és technika

állása szerint nem volt felismerhető - a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta 32. A termékfelelősség alapján mi tekinthető kárnak? A termékfelelősség alapján a kár fogalmát a törvény kettős módon határozza meg: - valakinek a halála, testi sérülése, egészségkárosodása miatt bekövetkezett vagyoni és nem vagyoni kár - a hibás termék által más dolgokban okozott 500 Eurónál nagyobb összegű kár 33. Kár esetén ki köteles bizonyítani a termék hibája és a kár közötti összefüggést? A termék hibája és a kár közötti összefüggést a károsultnak kell bizonyítania. 34. Mi a szavatosság? Szavatosság esetén az eladó felelősséget vállal azért, hogy eladáskor hibátlan terméket adott át a vevőnek, tehát nincs olyan jelzett hibája a terméknek, amely csak később fog kiderülni 35. A szavatosság feltételeit milyen jogszabályok határozzák meg? A szavatosság szabályait a

Ptk, 305-311. §-ai, valamint a 49/2003 (VIII30) GKM rendelet határozzák meg. 36. Szavatosság esetén kit terhel a bizonyítás? Szavatosság esetén a vásárlástól számított 6 hónapig a gyártót és a forgalmazót terheli a bizonyítás, ha a termék meghibásodik. Hat hónap eltelte után a bizonyítás már a fogyasztót terheli. 37. A szavatossági igény általában meddig érvényesíthető? A szavatossági igény a vásárlástól, üzembe helyezéstől számítva legalább 2 évig érvényesíthető. Ha azonban a fogyasztó igényét menthető okokból nem tudja érvényesíteni, a hiba jellegénél és a dolog természeténél fogva nem volt időben felismerhető, a szavatossági jogok érvényesítésnek határideje 3 év. 38. Milyen jogok illetik meg a vásárlót a szavatossági igények alapján? A vásárlót a szavatossági jogok alapján a következő jogok illetik meg: - kijavítás - kicserélés - árleszállítás - a szerződéstől való elállás joga

39. Mi a szavatossági igény érvényesítésének alapfeltétele? A szavatossági igény érvényesítésének alapfeltétele, hogy a vásárló rendelkezzen az árú ellenértékének megfizetését igazoló bizonylattal. 40. Mit kell tartalmaznia a fogyasztói kifogásról a kereskedő által felvett jegyzőkönyvnek? a fogyasztói kifogásról az üzletben felvett jegyzőkönyvnek a következőket kell tartalmaznia: - a fogyasztó neve, címe - az áru megnevezése, vételára - a vásárlás időpontja - a hiba bejelentésének időpontja - a hiba leírása - a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igény - a kifogás intézésének módja 41. Mit kell tartalmaznia a javításra átvett áruról készült átvételi elismervénynek? A javításra átvett áruról készült átvételi elismervénynek az alábbiakat kell tartalmaznia: - a fogyasztó neve, címe - az áru azonosításához szükséges adatokat - az áru átvételének idejét - azt az időpontot, amikor a

fogyasztó a kijavított árut átveheti 42. Szavatosság és jótállás esetén a hibát hány napon belül kell kijavítani? a jogszabály úgy fogalmaz, hogy törekedni kell arra, hogy a kijavítás 15 napon belül megtörténjen. Ha a hiba kijavítása e határidőn belül nem történik meg, úgy a fogyasztó mással is kijavítathatja a hibát. Ennek költségét a kötelezettnek kell viselnie 43. Mi a jótállás? A jótállás vagy garancia keretében a forgalmazó arra vállal kötelezettséget, hogy az áru egy meghatározott ideig kifogástalanul működik. 44. Milyen termékeknél kerül alkalmazásra a jótállás? A jótállás tartós fogyasztásra rendelt termékeknél kerül alkalmazásra. 45. Milyen jogszabályok határozzák meg a jótállás feltételeit? A jótállás feltételeit a következő jogszabályok határozzák meg: - a Ptk. 3005-311 §-ai - 49/2003.(VII30) GKM rendelet - 151/2003. (IX22) kormányrendelet 46. Jótállási kötelezettség hogyan

keletkezhet? Jótállási kötelezettség keletkezhet: - szerződéssel - jogszabályi kötelező előírás és - reklámban elhangzott ígéret alapján 47. Melyik a szigorúbb felelősségvállalás, a szavatosság vagy a jótállás? A jótállás a szavatosságnál szigorúbb felelősségvállalást jelent. Előfordul, hogy hibás teljesítés esetén, mind a szavatossági, mind a jótállási igény érvényesíthető. Ebben az esetben a Ptk. szerint a jótállás megelőzi a szavatosságot 48. Mikor lehet mentesülni a jótállási felelősség alól? A jótállási felelősség alól akkor lehet mentesülni, ha a kötelezett bizonyítja, hogy a hiba a vásárlás, illetve az átadás után keletkezett. 49. Jótállás esetén kit terhel a bizonyítás? Jótállás esetén a jótállás teljes időtartama alatt a bizonyítás a forgalmazót terheli. 50. Mennyi a jótállás időtartama? A jótállás időtartama általában 1 év. Ha a gyártó kedvezőbb feltételeket vállal,

akkor az az irányadó. 51. Mit kell tartalmaznia a jótállási jegynek? A jótállási jegynek a következőket kell tartalmaznia: - a forgalmazó nevét, címét - a fogyasztási cikk megnevezését - a gyártó, importáló nevét, címét - a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogokat - a fogyasztót megillető jogok érvényesíthetőségének határidejét, helyét, feltételeit - a vásárlás vagy üzembe helyezés időpontját 52. A jótállási igény hogyan érvényesíthető? A vásárló a jótállási igényét a jótállási jegy bemutatása mellett érvényesítheti. 53. A jótállási igény hol érvényesíthető? A jótállási igény úgy a vásárlás helyén, mint a jótállási jegyen feltüntetett javító szolgálatnál közvetlenül is érvényesíthető. 54. Javítás esetén mit kell rögzíteni a jótállási jegyen? Javítás esetén, a jótállási jegyen a következő információkat kell rögzíteni: - a javítási igény

bejelentésének időpontját - a termék javításra való átvételének időpontját - a hiba okát - a javítás módját - a kijavított termék visszaadásának időpontját - a jótállásnak a kijavítás időtartamával történő meghosszabbított időtartamát 55. Mikor kötelező jótállás keretében a helyszínen javítani a terméket? Jótállás alapján a terméket az alábbi esetekben kötelező a helyszínen megjavítani: - ha a termék rögzített bekötésű - ha a termék 10 kg-nál súlyosabb - ha a termék nem szállítható tömegközlekedési eszközön 56. Milyen jog illeti meg a vásárlót tartós használatra rendelt termék esetén, ha a termék a vásárlástól számított 3 munkanapon belül meghibásodik? Ha a vásárolt tartós használatra rendelt termék a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított 3 munkanapon belül meghibásodik, a forgalmazó köteles azt kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot

akadályozza. 57. Egyes javító, karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó jótállási feltételeket melyik jogszabály szabályozza, és mennyi a jótállás időtartama? Egyes javító, karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó jótállási feltételeket, a 249/2004. (VII.27) kormányrendelet tartalmazza a jótállás időtartama 6 hónap 58. Egyes javító, karbantartó szolgáltatásoknál milyen összeghatártól kezdődően kötelező a jótállás vállalása? Egyes javító, karbantartó szolgáltatásoknál, amennyiben a szolgáltatónak az általános forgalmi adót és az anyagköltségeket is magában foglaló díja a húsz ezer forintot meghaladja, a szolgáltatást nyújtó vállalkozót jótállási kötelezettség terheli. Fogyasztói szerződések általános és speciális szabályai 1. Határozza meg az általános szerződési feltételek fogalmát! A gazdálkodó szervezetek a szerződéskötés egyszerűsítése érdekében kidolgozzák az azonos ügyletekre

vonatkozó szerződési feltételeket és az ügyfelekkel kötött úgynevezett „blanketta” szerződésben már csak utalnak arra, hogy egyebekben a felek közötti viszonyra a szerződés részét képező általános szerződési feltételek rendelkezései az irányadóak. 2. Mikor tisztességtelen a szerződési feltétel? A szerződési feltétel tisztességtelen, ha a felek szerződésből eredő jogosultságait és kötelezettségeit egyoldalúan és indokolatlanul az egyik fél hátrányára állapítja meg. 3. A megtámadási jog érvényesítésére milyen lehetőségek vannak? A megtámadási jog érvényesítésénél lehetőség van: - egyedi megtámadásra és - közérdekű megtámadásra 4. A tisztességtelennek minősülő szerződési feltételeket melyik jogszabály határozza meg? A tisztességtelennek minősülő szerződési feltételeket a 18/1999. (II5) kormányrendelet határozza meg. 5. Melyik Európai Uniós irányelv és melyik nemzeti jogszabály

szabályozza a távollévők között kötött szerződéseket? A távollévők között kötött szerződéseket a 97/7/EC számú Európai Uniós irányelv és a 17/1999. (II5) számú kormányrendelet szabályozza 6. Határozza meg a távollévők között kötött szerződések fogalmát? Akkor minősül egy szerződés távollévők között kötöttnek, ha a gazdálkodó szerv és a fogyasztó között a szerződés kizárólag távközlési eszközök használata útján jön létre. 7. A tisztességtelennek minősülő szerződési feltételeket melyik jogszabály határozza meg és hogyan csoportosítja azokat? A tisztességtelen szerződéskötési kikötéseket a 18/1999. (II5) számú kormányrendelet határozza meg. Két csoportba sorolja azokat, a tisztességtelennek minősülő szerződési kikötéseket, és az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek tekinthető szerződési kikötéseket (vélelmezetten tisztességtelen szerződési kikötések) különböztet

meg. 8. Távollévők között létrejött szerződéseknél mit értünk a fogyasztó feltétlen elállási jogán? Távollévők között létrejött szerződéseknél a fogyasztó elállási joga a legfontosabb garanciális szabály. A fogyasztó a szerződéskötéstől számított 8 munkanapon belül indoklás és kártérítési kötelezettség nélkül elállhat a szerződéstől. 9. Mit értünk rendelés nélküli teljesítés (inercia szerződés) alatt? Rendelés nélküli teljesítés történik akkor, ha a gazdálkodó szervezet megrendelés nélkül küld árut, vagy teljesít szolgáltatást a fogyasztónak. 10. Rendelés nélküli teljesítésnél a fogyasztó fizetési kötelezettségével kapcsolatban mit ír elő a jogszabály? A jogszabály kimondja, hogy ha a gazdálkodó szervezet megrendelés nélkül küld árut, teljesít szolgáltatást, semmiféle ellenszolgáltatást nem követelhet a fogyasztótól. A fogyasztó nyilatkozatának (tiltakozásának)

elmulasztása esetén sem vélelmezhető, hogy a gazdálkodó szervezet ajánlatát a fogyasztó utólagosan elfogadta. 11. Határozza meg az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló (timeshare) szerződések fogalmát! Az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződés egy olyan szerződés, illetve egymással összefüggő több szerződés, amely, illetve amelyek alapján a fogyasztó az értékesítőtől ellenérték fejében legalább 3 éves időtartamra, szerez jogot az ingatlan meghatározott időtartamú, üdülési vagy lakáscélú használatára. 12. Az ingatlanok időben megosztott használatának megszerzésére irányuló szerződéseknél a fogyasztó mennyi ideig élhet elállási jogával? Az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződéseknél a fogyasztó a szerződés megkötésétől, illetve átadásától számított 15 napon belül élhet

elállási jogával. Az elállási idő 30 napra meghosszabbodik, ha az értékesítő az írásbeli tájékoztatót a szerződés megkötése előtt nem vagy nem a rendeletben előírt nyelven bocsátotta a fogyasztó rendelkezésére. 13. Melyik jogszabály szabályozza a házaló kereskedést? A házaló kereskedést a 44/1998. (III11) kormányrendelet szabályozza 14. Mi minősül házaló kereskedésnek? Házaló kereskedésnek minősül, az eladó az üzletén, telephelyén kívül kötött szerződés, amelynek útján az eladó a fogyasztónak árut értékesít vagy szolgáltatást nyújt. 15. Házaló kereskedés során a fogyasztó részére milyen áru forgalmazható? Házaló kereskedés során a fogyasztó részére csak olyan áru forgalmazható, amely közismert rendeltetésű és bontatlan ipari csomagolású. 16. Házaló kereskedésnél hogyan érvényesíthető a fogyasztó elállási joga? Házaló kereskedésnél a fogyasztó a szerződéskötéstől

számított 8 munkanapon belül indoklás és kártérítési kötelezettség nélkül elállhat a szerződéstől. 17. Mit tekintünk fogyasztói kölcsönnek? Fogyasztási kölcsön minden olyan kölcsön, részletfizetés vagy halasztott fizetés, amelyet a gazdálkodó szervezet a fogyasztó részére nyújt, az általa forgalmazott áru vagy szolgáltatás megvásárláshoz. 18. Fogyasztóvédelmi szempontból mi a különbség a gazdálkodó szervezetek és a pénzintézetek által a fogyasztó részére áru, illetve szolgáltatás vásárlására nyújtott fogyasztói kölcsönök között? A gazdálkodó szervezetek által a fogyasztó részére nyújtott kölcsönök a fogyasztóvédelmi törvény hatálya alá tartoznak. A pénzintézetek által nyújtott fogyasztói kölcsönökről, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII tvr rendelkezik Versenyjog és a reklám szabályozása 1. Melyik törvény szabályozza a tisztességtelen

piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmának szabályai? A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás szabályait az 1996. évi LVII számú törvény határozza meg. 2. Mi a versenytörvény célja? A versenytörvény célja a gazdasági verseny szabadságának és tisztaságának védelme. 3. Hány részből áll az 1996 évi LVII számú törvény és az egyes részek milyen területeket szabályoznak? Az 1996. évi LVII számú törvény négy fő részből áll Az I rész a tisztességtelen piaci magatartásról és a versenykorlátozásról, a II. rész a Gazdasági Versenyhivatal jogállásáról, szervezeti kérdéseiről, a III. rész a gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárásának általános szabályairól szól, a IV. rész, záró rendelkezéseket tartalmaz 4. Ismertesse a tisztességtelen verseny eseteit? A tisztességtelen verseny alapvető esetei a következők: - tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül folytatni -

tilos valótlan tény állításával a versenytárs jó hírnevét vagy hitelképességét sérteni - tilos üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni, felhasználni, valamint jogosulatlanul mással közölni vagy nyilvánosságra hozni - tilos máshoz olyan tisztességtelen elhívást intézni, amely harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolatok felbontását vagy létrejöttének megakadályozását szolgálja - tilos az árut a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan csomagolással, elnevezéssel forgalomba hozni, reklámozni, megjelölni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak áruját szokták felismerni 5. Milyen esetek minősülnek a fogyasztók megtévesztésének? A fogyasztók megtévesztésének minősül, ha: - az áruról lényeges tulajdonságok tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak - elhallgatják azt, hogy az áru nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, az áruval szemben

támasztott követelményeknek, továbbá, hogy annak felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltételeket igényel - az áru értékesítésével összefüggő, a fogyasztói döntést befolyásoló körülményekről, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak - különösen előnyös vásárlás hamis látszatát keltik 6. Mit értünk a fogyasztó választási szabadságának korlátozásán? Tilos a fogyasztó választási szabadságának korlátozása. Tilos indokolatlanul a fogyasztó választási szabadságát korlátozó üzleti módszerek alkalmazása, olyan helyzet teremtése, körülmények létrehozása, amely jelentősen megnehezíti az áruajánlat megítélését, más áruajánlattal való összehasonlítását 7. A gazdasági versenyt korlátozó tilalmak mire vonatkoznak? A gazdasági verseny korlátozására vonatkozó tilalmak az alábbiakra vonatkoznak: - a vételi vagy eladási árak és az egyéb üzleti feltételek közvetett vagy

közvetlen meghatározása - az áru előállítás, forgalmazás, műszaki fejlesztés vagy befektetés korlátozása, illetve ellenőrzés alatt tartása - a beszerzési források felosztása, közülük a választási lehetőség korlátozása, valamint a fogyasztók meghatározott körének valamely áru beszerzéséből történő kizárása - a piac felosztására, az értékesítésből történő kizárásra, az értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozására - a versenytársak közötti versenyeztetéssel való összejátszásra - a piacra lépés akadályoztatására - ha azonos jellegű ügyletek tekintetében az üzletfeleket megkülönböztetik eladási vagy vételi feltételekkel, amelyekkel az egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak - a szerződéskötés olyan kötelezettségek vállalásától történő függővé tétele, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés

tárgyához 8. Mikor nem áll fenn tilalom a gazdasági versenyt korlátozó megállapodások megkötésénél? A gazdasági versenyt korlátozó megkötéseknél akkor nem áll fenn tilalom, ha a megállapodás csekély jelentőségű, a megállapodást kötő felek és az azoktól nem független vállalkozások együttes részesedése az érintett piac 10 %-át nem haladja meg. 9. Egyedi kérelmek alapján mikor adhat mentesítést a gazdasági versenyt korlátozó megállapodások tilalmának megkötése alól a Gazdasági Versenyhivatal? Egyedi kérelmek alapján a gazdasági versenyt korlátozó megállapodások megkötése alól a Gazdasági Versenyhivatal abban az esetben adhat mentesítést, ha a megállapodás hozzájárul a termékforgalmazás ésszerűbb megszervezéséhez, a műszaki, gazdasági fejlődés előremozdításához, a környezetvédelem helyzetének, valamint a versenyképességnek a javulásához, továbbá, ha a megállapodásból származó előnyök

méltányos része eljut a fogyasztóhoz. 10. Ismertesse a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés alapeseteit! Tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni: -tisztességtelen vételi eladási árakat megállapítani, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni - a termelést, a forgalmazást vagy a műszaki fejlődést a fogyasztó kárára korlátozni - az áru átvételét más áru átvételétől függővé tenni, amelyek természetüknél fogva nem tartoznak a szerződés tárgyához - azonos értékű és jellegű ügyletek esetében az üzletfeleket indokolatlanul megkülönböztetni. 11. Milyen esetekben kell engedélyt kérni a Gazdasági Versenyhivataltól a vállalkozások egyesülése előtt? A vállalkozások egyesüléséhez, összeolvadásához a Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt kell kérni, ha az érintett vállalkozás árbevétele az előző évben a 10 milliárd forintot meghaladta. 12. Mikor nem tagadhatja meg az engedély

kiadását a vállalatok összevonásával kapcsolatban a Gazdasági Versenyhivatal? A Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg a vállalkozások összevonásához szükséges engedély kiadását, ha az összevonás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását. 13. Mit kell tennie a Gazdasági Versenyhivatalnak, ha észleli, hogy valamelyik közigazgatási határozat sérti a verseny szabadságát? Ha a Gazdasági Versenyhivatal észleli, hogy valamelyik közigazgatási szervezet olyan közigazgatási határozatot adott ki, amelyik sérti a verseny szabadságát, a közigazgatási szervezetet fel kell szólítania határozatának módosítására vagy visszavonására. Amennyiben a közigazgatási szervezet a felszólításnak 30 napon belül nem tesz eleget, a Gazdasági Versenyhivatal a verseny szabadságát sértő közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti. 14. Ismertesse a

Gazdasági Versenyhivatal mellett működő versenytanács határozatainak tartalmát! A versenytanács határozataiban - megállapíthatja a magatartás törvénybeütközését - elrendelheti a törvénybe ütköző magatartás megszüntetését - megtilthatja annak továbbfolytatását - elrendelheti a megtévesztésre alkalmas tájékoztatással kapcsolatban a helyreigazítás közzétételét, bírságot szabhat ki 15. Határozza meg a gazdasági reklám fogalmát! A gazdasági reklám olyan tájékoztatás, amely termék, szolgáltatás, ingatlanjog és kötelezettség értékesítését vagy más módon történő igénybevételét és a vállalkozás nevének, tevékenységének népszerűsítését, továbbá az áru vagy árujelző megismertetését mozdítja elő. 16. Melyik törvény szabályozza a gazdasági reklámtevékenységet! A gazdasági reklámtevékenységet az 1997. évi LVIII számú törvény szabályozza A törvény 1997. szeptember 1-én lépett hatályba 17.

Határozza meg a burkolt és összehasonlító reklám fogalmát! A burkolt reklám: semleges információ látszatát keltő, tájékoztatás formájában közzétett reklám. Az összehasonlító reklám: olyan reklám, amely közvetve, vagy közvetlenül felismerhetővé teszi a reklámozóéval azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató más vállalkozást vagy más vállalkozás által előállított forgalmazott a reklámban szereplő áruval azonos vagy hasonló rendeltetésű árut. 18. Ismertesse az általános reklámtilalmakat! A reklámtilalmak a következők: - tilos közzétenni olyan reklámot, amely - személyhez fűződő jogokat, kegyeleti jogot, valamint személyes titokvédelemhez való jogot sért - tilos közzétenni olyan reklámot, amely gyermekeknek, fiatalkorúaknak szól és - fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésüket károsítja - tapasztalatlanságuk vagy hiszékenységük kihasználásával felszólítást tartalmaz arra, hogy a

felnőtt korúakat áruvásárlásra ösztönözzék - tilos közzétenni olyan reklámokat, amelyek a gyermekek és fiatalkorúak fizikai és szellemi fejlődését károsítja - tilos közzétenni burkolt és tudatosan nem észlelhető reklámot - tilos olyan áru reklámozása, amelynek előállítása vagy forgalmazása jogszabályba ütközik - tilos közzétenni olyan reklámot, amely tényleges szolgáltatás helyett vagy azzal arányban nem állóan adómentesség, adóelőny igénybevételének ígéretét tartalmazza 19. Ismertesse az egyes termékekre vonatkozó reklámtilalmakat a gyermek és fiatalkorúakra vonatkozó tilalmak kivételével! Tilos a fegyverek, lőszerek, robbanóanyagok reklámozása. Tilos a gyógyszerek reklámozása, kivéve a szakmai célú gyógyszerismertetést. Tilos közzétenni dohányáru olyan reklámját, amely - dohányzást egészséges tevékenységként tünteti fel - dohányzó személyeket ábrázol - ismert film és zenei sztárok

képeit, nyilatkozatait használja fel Dohányáru reklámhordozón a reklámnak tartalmaznia kell „A dohányzás súlyosan károsítja Ö és környezete egészségét.” 20. Milyen tilalmat határoz meg a reklámtörvény a gyermek és fiatalkorúakra vonatkozóan? Tilos dohányárut, vagy alkoholtartalmú italt reklámozni: - olyan sajtóterméken, ahol alapvetően gyermekekhez, illetve fiatalkorúakhoz szól, a sajtótermék címoldalán - színházban vagy filmszínházban 20,00 óra előtt gyerekeknek, fiataloknak készült műsorszám előtt, alatta és közvetlen utána - játékokon és annak csomagolásán - közoktatási és egészségügyi intézményekben és azok bejáratától számított 200 m-es távolságon belül Tilos közzétenni dohányáru vagy alkoholtartalmú ital olyan reklámját, amely - gyermek, illetve fiatalkorúaknak szól - gyermek, illetve fiatalkorút mutat be - túlzott dohány vagy alkoholfogyasztásra hív fel 21. Ismertesse a reklámozó, a

reklámszolgáltató és a reklám közzétevőjének felelősségét! A gazdasági reklámtörvény a szabályok megszegésével okozott kárért a reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevőjének, egyetemleges felelősségét határozza meg. Kivételt jelent a burkolt reklám és a tisztességtelen piaci magatartás tilalmával ütköző reklám, ebben a két kategóriában a rendelkezések megsértése esetén a reklámozó a felelős. 22. Mely hatóságok vesznek részt a reklámfelügyeleti eljárásban? A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség látja el a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzését. Első fokon a megyei fogyasztóvédelmi felügyelőségek járnak el. A felügyelőségek első fokon hozott határozata ellen benyújtott fellebbezéseket a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség vezetője bírálja el. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség vezetője határozatának felülvizsgálata keresettel a

bíróságtól kérhető. 23. Milyen intézkedéseket tehet jogsértő reklám esetén az eljáró hatóság? A szabálytalan reklámmal kapcsolatban eljáró szerv miután megállapítja a reklámmal kapcsolatban a jogsértés tényét: - elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését - megtilthatja a jogsértő magatartás folytatását - bírságot szabhat ki - a reklám ellenőrzését végző szerv határozatával bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a jogsértést elkövette. A bírság többszörös jogsértés esetén halmozottan is kiszabható Élelmiszerbiztonság 1. Az Európai Unióban mi képezi az élelmiszerbiztonság továbbfejlesztésének legfontosabb dokumentumát, és az mikor került jóváhagyásra? Az EU élelmiszerbiztonsága továbbfejlesztésének legfontosabb dokumentuma a „Fehér Könyv”, amely 2000. januárjában került jóváhagyásra 2. Mi az Európai Unió élelmiszerbiztonsága továbbfejlesztésének legfontosabb célkitűzése?

Az EU élelmiszerbiztonsága továbbfejlesztésének legfontosabb célkitűzései: - az élelmiszerbiztonság jobban koordinált és integrált módon történő megszervezése, amely lehetővé teszi a jelenlegi hiányosságok feltárását, világviszonylatban egyedülálló élelmiszerbiztonsági keretek kidolgozását, továbbá a közegészségügy és a fogyasztók egészsége védelmének magas szintű biztosítását. - az Európai Uniónak helyre kell állítania a fogyasztók élelmiszerellátásába és az élelmiszer tudományba, a szabályozásba és az ellenőrzésbe vetett bizalmát. - az európai Uniónak korszerűsítenie kell az élelmiszerszabályozást, hogy az következetessé, érthetőbbé, rugalmasabbá és a fogyasztók számára átláthatóbbá váljon. 3. Ismertesse az Európai Uniónak az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos alapelveit? - az élelmiszerbiztonsági politikának átfogó, egységes megközelítésén kell alapulnia, ez vonatkozik a teljes

élelmiszerláncra. - pontosan meg kell határozni az élelmiszerlánc résztvevőinek feladatait. - a takarmány-előállítók és az élelmiszer-feldolgozók felelősek elsősorban az élelmiszerbiztonságért. - a sikeres élelmiszerbiztonsági politika megköveteli a takarmányok és az élelmiszerek, valamint ezek összetevőinek teljes nyomon követhetőségét. - az élelmiszerbiztonsági politikának kockázat elemzésen kell alapulnia. - amennyiben szükséges, a kockázatkezelés során az elővigyázatosság alapelveit kell alkalmazni. 4. Ismertesse a létrejövő Európai Élelmiszer Hivatal működésének főbb követelményeit? - a legjobb tudományos ismereteket kell felhasználnia - az ipari és politikai érdekektől függetlenül kell működnie - a közvélemény szigorú vizsgálatára nyitottnak kell lennie - tudományosan hitelesnek, megbízhatónak kell lennie - a nemzeti tudományos testületekkel együtt kell dolgoznia 5. Sorolja fel az Európai Élelmiszer

Hivatal legfontosabb feladatait! - tudományos tanácsadás és információ szolgáltatás a Bizottság számára - a hivatal hatásköre kiterjed állategészségügyi és állatvédelmi kérdésekre is - naprakésznek kell lennie a legújabb tudományos eredményekről, lehetősége lesz célirányos és azonnali kutatások finanszírozására - az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos információk meghatározása, gyűjtése, elemzése - aktív szerepet kell vállalnia élelmiszerbiztonsági monitoring és megfigyelő-jelentő programok működtetésében és továbbfejlesztésében - élelmiszereket érintő kérdésekben közvetlen és nyílt kommunikációt kell folytatnia a fogyasztókkal - élelmiszerbiztonsági veszélyhelyzetek esetén összegyűjti, elemzi, majd közvetíti az információkat a Bizottság és a tagállamok felé, gyorsan, hatékonyan kell reagálnia a válságokra - működteti a Gyors Veszélyjelző Rendszert, amely lehetővé teszi a sürgős

élelmiszerbiztonsági problémák felismerését és jelentését - együttműködésben kell dolgoznia az élelmiszerbiztonságban illetékes nemzeti tudományos ügynökségekkel és intézetekkel 6. Melyik törvény szól az élelmiszerekről és mikor lépett hatályba? Az élelmiszerekről a 2003. évi LXXXII trv szól és 2004 május 1-el lépett hatályba 7. Mire terjed ki az élelmiszertörvény hatálya? Az élelmiszertörvény hatálya – a saját fogyasztásra magánháztartásban történő előállítás kivételével – a Magyarországon előállított, valamint forgalomba hozott élelmiszerekre terjed ki. A törvény nem vonatkozik a dohánytermékekre 8. Élelmiszer-előállítóknak és vendéglátóknak a termék-előállítással kapcsolatban milyen fontos dokumentumot kell vezetniük? Élelmiszer-előállítóknak és vendéglátóknak az általuk előállított élelmiszerekről gyártmánylapot kell vezetni. 9. A gyártmánylapnak mit kell tartalmaznia? -

az élelmiszer egységnyi mennyiségére, illetve adagra számított anyag összetételét - az előállítási eljárás rövid leírását - az élelmiszer összetételi jellemzőit 10. Mi az alapvető szabály az Európai Unió egyes tagországaiban előállított élelmiszerek az Unión belül történő forgalmazásával kapcsolatban? Az áruk szabad áramlásából következően az Európai Unió tagállamaiban jogszerűen előállított, illetve forgalomba hozott élelmiszer, bármely tagországban – így Magyarországon is – minden korlátozás nélkül forgalomba hozható. 11. Új élelmiszer forgalomba hozatalának engedélyezését kitől kell kérni? Új élelmiszer forgalomba hozatalának engedélyezését a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól kell kérni. 12. Mely hatóságok ellenőrizhetik az élelmiszer-előállítást és forgalmazást? - a Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomások - Állami Népegészségügyi

és Tisztiorvosi Szolgálat Fővárosi, Megyei és Városi Intézetei - a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a Fogyasztóvédelmi felügyelőségek 13. Milyen intézkedéseket tehet az élelmiszer-ellenőrző hatóság a jogszabályi előírások megsértése esetén? - az élelmiszer-vállalkozás vagy annak egy része, illetve bizonyos tevékenysége működését megtilthatja, újbóli működését feltételhez kötheti - az élelmiszer forgalomba hozatalát megtilthatja, feltételhez kötheti, vagy elrendelheti az élelmiszer megsemmisítését - a szabálysértésekre vonatkozó külön jogszabályok alapján pénzbírságot, illetve helyszíni bírságot szabhat ki 14. Az élelmiszer-ellenőrző hatóság mikor szabhat ki élelmiszer minőségvédelmi bírságot. Az élelmiszer-ellenőrző hatóság minőségvédelmi bírságot szab ki, ha eljárása során megállapítja, hogy az előállított, illetve forgalomba hozott élelmiszer nem felel meg az előírt, illetve a

jelölésen feltüntetett jellemzőknek. 15. Hogyan történik az élelmiszer minőségvédelmi bírság kiszámítása? A minőségvédelmi bírság kiszámítása a kifogásolt élelmiszer értéke alapján történik, a bírság összege annak 60, 100, illetve 150 %-a lehet. 16. Kit terhel az élelmiszer minőségvédelmi bírság és mennyi a legkisebb, illetve legnagyobb összege? A minőségvédelmi bírság a hibát – jogszabálysértést – elkövető élelmiszer-előállítót, vendéglátót, illetve forgalmazót terheli. Legkisebb összege 50 ezer forint, a bírság felsőhatára jogszabály által nincs korlátozva. 17. A Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatalnak milyen feladatai vannak, az élelmiszerellenőrző hatóságok ellenőrző tevékenységének koordinálásával kapcsolatban? - az ellenőrzési terveket, illetve módszereket egyezteti, összehangolja - szükség szerint összehangolt közös ellenőrzéseket szervez - az ellenőrzési tapasztalatokat, illetve

az ellenőrzési jelentéseket eljuttatja az érdekeltekhez 18. Az élelmiszereknél hogyan történik a minőség megőrzési idő jelölése? - 3 hónapnál rövidebb minőség megőrzési idejű termékeknél a hónap és a nap jelölése szükséges - a 3 hónap vagy annál hosszabb minőség megőrzési idejű termékeknél év, hó, nap megjelölése szükséges 19. Mely termékeknél nem kötelező a minőség megőrzési idő feltüntetése? A minőség megőrzési idő feltüntetése nem kötelező, 10 tf %-nál magasabb alkohol tartalmú italoknál, étkezési sónál, étkezési ecetnél, cukorféleségeknél, friss gyümölcsnél, zöldségnél, rágóguminál, adagonként csomagolt jégkrémeknél, fagylaltnál, ízesített, színezett cukorkáknál, 24 óránál nem hosszabb minőség megőrzési idejű sütőipari termékeknél, cukrászati készítménynél és 5 liternél nagyobb térfogatú, nem közvetlenül fogyasztóknak szánt italoknál. 20. Élelmiszert

házalás útján lehet-e forgalmazni? Élelmiszert házalás útján tilos forgalmazni. 21. Kenyér és péksütemény forgalmazásánál milyen a csomagolási követelmény? Kenyeret, péksüteményt értékesítés során úgy kell a fogyasztóknak átadni, hogy a csomagoló anyag az árú teljes felületét befedje. 22. Húsbolt működési engedélyének a kiadásához mely hatóságnak a külön engedélye szükséges? Húsbolt működési engedély az Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás engedélye nélkül nem adható ki. Fogyasztói jogorvoslatok 1. Ismertesse, hogy a fogyasztói jogorvoslat fejlődésének milyen szakaszai vannak! A fogyasztói jogorvoslat fejlődésének három szakaszát különböztetjük meg: - első fejlődési szakasz: ezt az úgynevezett szegényjogi rendelkezések jellemzik - második fejlődési szakasz: ezt az eljárásjogi könnyítések, gyorsítások jellemzik, de ez még az úgynevezett judiciális bírósági eljárás

keretei között van - harmadik fejlődési szakasz: itt a cél olyan speciális intézmények és eljárások bevezetése, amelyek a bírósági eljárások megelőzését vagy elkerülését szolgálják 2. Mit értünk közérdekű kereslet indítás alatt? Közérdekű kereslet az a beadvány, amelyet meghatározott közérdek vagy közösségi érdek érvényesítésére jogszabályban meghatározott állami vagy civil szervezetek indítanak. 3. A fogyasztóvédelmi törvény alapján kinek van általános jellegű kereslet indítási joga? A fogyasztóvédelmi törvény szerint, az ellen, aki jogszabályba ütköző tevékenységével a fogyasztók széles körét érintő vagy jelentős hátrányt okoz, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet és az ügyész pert indíthat a fogyasztók széles körének védelme érdekében. 4. A fogyasztóvédelmi törvény biztosítási, pénzügyi és nyugdíjpénztári

szolgáltatások területén kinek biztosít kereslet indítási jogot? A fogyasztóvédelmi törvény biztosítási, pénzügyi és nyugdíjpénztári szolgáltatásoknál a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének is kereslet indítási jogot biztosít, a fogyasztók széles körének védelme, illetőleg jelentős nagyságú vagyoni hátrány kiküszöbölése érdekében. 5. Kinek van megtámadási joga, ha a gazdálkodó szervezet tisztességtelen általános szerződési feltételeket alkalmaz? A Ptk. alapján, ha a gazdálkodó szervezet tisztességtelen általános szerződési feltételeket alkalmaz, az ügyész, a miniszter, országos hatáskörű szerv vezetője a jegyző, illetve a főjegyző, gazdasági szakmai kamara és a fogyasztói érdekképviseleti szervezet megtámadhatja bíróság előtt a tisztességtelen általános szerződési feltételt. 6. A Gazdasági Versenyhivatal a versenytörvény alapján milyen esetben indíthat pert? Ha a Gazdasági

versenyhivatal észleli, hogy valamelyik közigazgatási határozat sérti a verseny szabadságát és a határozatot kiadó közigazgatási szervezet felhívására nem módosítja vagy nem vonja vissza határozatát, bíróságtól kérheti a határozat felülvizsgálatát. 7. Ha a fogyasztónak kifogása van az igénybevett szolgáltatással vagy a vásárolt áruval kapcsolatban, elsőként hová kell panaszával fordulnia? Ha a fogyasztónak az igénybevett szolgáltatás vagy vásárolt áru minőségével kapcsolatban kifogása van, elsőként a szolgáltatást, illetve a forgalmazást végző gazdálkodó szervezetet kell megkeresnie. A fogyasztónak, ha nem jön létre megegyezés, csak ezt követően célszerű a fogyasztóvédelmi felügyelőséghez vagy az ügyben illetékes más szervezethez fordulnia panasza rendezése érdekében. 8. Hová kell fordulnia a fogyasztónak, ha az energiaszolgáltatással kapcsolatban van panasza? A fogyasztónak az energiaszolgáltatással

kapcsolatos panaszával a szolgáltatót követően a Magyar Energia Hivatalhoz kell fordulnia. 9. Pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos panaszával a fogyasztó melyik szervezethez fordulhat? A fogyasztó pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos panaszával elsőként a szolgáltatást végző pénzintézethez, majd megegyezés hiányában ezt követően a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez fordulhat. 10. Ha a fogyasztónak az Internet szolgáltatásra van panasza, kihez fordulhat? A fogyasztó az Internet szolgáltatással kapcsolatos panaszával, miután a szolgáltatót megkereste és panasza nem nyert rendezést, a Nemzeti Hírközlési Hatósághoz fordulhat. 11. A békéltető testületek működését melyik jogszabály szabályozza? 11. A békéltető testület működését az 1997 évi CLV törvény VI fejezete szabályozza 12. Mi a békéltető testület eljárásának célja? A békéltető testület eljárásának célja, hogy a fogyasztó és a

gazdálkodó szervezet közötti vitás ügy egyezségen alapuló rendezésének megkísérlése. Ennek eredménytelensége esetén pedig az ügy eldöntése a fogyasztói jogok gyors, hatékony és egyszerű érvényesítésének érdekében. 13. A békéltető testületek hol működnek? A békéltető testületek a területi – megyei – gazdasági kamarák mellett működő független testületek. 14. Milyen ügyek tartoznak a békéltető testület hatáskörébe? A békéltető testület hatáskörébe az áruk és szolgáltatások minőségével, biztonságával és a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával valamint a szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatos fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése tartozik. 15. Békéltető testületi eljárásra melyik békéltető testület illetékes? Az eljárásra az a békéltető testület illetékes, amelynek területén a fogyasztó lakhelye vagy tartózkodási helye van. Ha a

kérelmet a fogyasztó felhatalmazása alapján érdekképviseletet ellátó társadalmi szervezet terjeszti elő, az a békéltető testület illetékes az ügyben, amelynek területén a társadalmi szervezet székhelye található. 16. Hogyan jár el a békéltető testület és a testületi eljárásnak mi a feltétele? a békéltető testület háromtagú tanácsban jár el. Az eljárás megindításának feltétele, hogy a fogyasztó az érintett gazdálkodó szervezettel közvetlenül megkísérelje a panaszügy rendezését. 17. Mi lehet a békéltető testületi eljárást lefolytató tanács határozata? - ajánlás: ha a panasszal érintett gazdálkodó szervezet az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését közvetlenül nem fogadja el, vagy - kötelezést tartalmazó határozat: ha a panasszal érintett gazdálkodó szervezet az eljárás kezdetekor vagy a határozat kihirdetésekor nyilatkozatában a békéltető testület döntését magára

nézve kötelezőként elismerte 18. A békéltető testületnek, illetve a tanácsnak az eljárást mennyi időn belül kell befejeznie? A tanács az eljárást, a megindulását követő 60 napon belül befejezi, indokolt esetben azt a határidőt a békéltető testület elnöke legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja. 19. Mely szervezetek végzik a békéltető testület nevében eljáró tanács kötelező határozata végrehajtásának ellenőrzését? A tanács kötelező határozata végrehajtásának ellenőrzését a békéltető testületet működtető kamara és a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség ellenőrzi. 20. Milyen intézkedésekre van lehetőség, ha a gazdálkodó szervezet a tanács kötelező határozatát 15 napon belül nem hajtja végre? Ha a gazdálkodó szervezet a tanács kötelező határozatát határidőre nem hajtja végre, a fogyasztó kérheti a bíróságtól a határozat végrehajtási záradékkal történő ellátását. Iparjogvédelmi és

védjegyjogi szabályozás alapjai 1. Milyen jogintézmények tartoznak az iparjogvédelem körébe? Az iparjogvédelem körébe tartoznak a vagyoni értékű eszmei, szellemi javak oltalmára kialakult intézmények: - a szabadalom - a használati mintaoltalom - a formatervezési mintaoltalom - a védjegy és földrajzi árujelzők oltalma - mikroelektronikai félvezetők topográfiájának oltalma 2. Mit értünk az iparjogvédelem fogalma alatt? Az iparjogvédelem a szellemi tulajdon védelmének eszköze, a szerzői jogvédelem mellett az alkotó tevékenység eredményeinek elismerésére és védelmére szolgáló jogintézmény. 3. Melyik hivatal a szellemi tulajdon védelmének az országos hatáskörű szerve? A szellemi tulajdon védelmének országos hatáskörű szerve, a Magyar Szabadalmi Hivatal. 4. A találmányok szabadalmi oltalmát melyik jogszabály szabályozza? A találmányok szabadalmi oltalmát az 1995. évi XXXIII tvr szabályozza 5. Ismertesse a találmányok

védelmének elvi alapjait! A szabadalommal az állam meghatározott időre kizárólagos hasznosítási jogot ad a szabadalom jogosultjának a találmány tárgyára. A szabadalmi rendszer közgazdasági rendeltetése, hogy biztosítsa a kutatási és fejlesztési ráfordítások megtérülését, ösztönözze az alkotó tevékenységet, elősegítve ezzel a műszaki-technikai fejlődést. 6. Mit jelent a szabadalmi oltalom? A szabadalmi oltalom alapján a jogosultnak kizárólagos joga van a találmány hasznosítására, míg ez mások elöl el van tiltva. Hasznosítás alatt kell érteni a találmány tárgyának előállítását, használatát, forgalomba hozatalát, illetve ennek ajánlását, vagy ilyen célból az országba behozatalát. 7. Mi a szabadalmi oltalom tárgya? A szabadalmi oltalom tárgya minden új, feltalálói tevékenységen alapuló iparilag alkalmazható találmány. A találmány akkor új, ha nem tartozik a technika állásához. Az ipari

alkalmazhatóság a találmány reprodukálhatóságát, ipari, mezőgazdasági felhasználásra való alkalmasságát jelenti. A szabadalmazható találmány nem lehet csupán egyedi megoldás, iparilag alkalmazhatónak kell, hogy minősüljön. 8. Hogyan keletkezik a szabadalmi oltalom? A szabadalom megadásával kapcsolatos eljárás a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott bejelentéssel indul meg. A szabadalmi bejelentés napja az a nap, amelyen a bejelentés tartalmazza a jogszabály által előírt valamennyi adatot. A bejelentés napjának a szabadalmi jogban fontos szerepe van, ehhez a naphoz igazodik az oltalmi idő kezdete. Ha a bejelentés a követelményeknek megfelel, a Magyar Szabadalmi Hivatal szabadalmi okiratot ad ki. A szabadalom megadását be kell jegyezni a szabadalmi lajstromba és hatósági tájékoztatást kell közölni róla a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben. 9. Hogyan alakul a szabadalmi oltalom időtartama és fenntartása? A végleges

szabadalmi oltalom a bejelentés napjától húsz évig tart. Húsz évnél hamarabb szűnik meg az oltalom, ha lemondanak róla, ha megsemmisítik, vagy elmulasztják a fenntartási díj megfizetését. 10. Ismertesse a Párizsi Uniós Egyezmény célját és legfontosabb érdemi szabályait! A Párizsi Uniós Egyezmény célja a szabadalmi ügyekben egyes államok között a nemzetközi együttműködés kialakítása és az eltérő nemzeti jogokat összehangoló nemzetközi szerződések létrehozása. Az egyezmény legfontosabb érdemi szabályai: - a belföldiekkel egyenlő elbánás elve - az uniós elsőbbség intézménye - közös harmonizációs szabályok 11. Mi a Szabadalmi Együttműködési Szerződés célja, és Magyarország mikor csatlakozott ehhez a szerződéshez? A Szabadalmi Együttműködés (PCT) célja, hogy egyszerűbbé, gyorsabbá, olcsóbbá tegye a találmányok jogi oltalmának elnyerését, olyan esetekben, amikor ugyanazt a találmányt több

országban kívánják szabadalmaztatni. A PCT alapján egyetlen hivatalnál, egy előírt nyelven, egységes alaki követelmények szerint a bejelentő a megjelölt tagállamokra kiterjedő szabadalmi bejelentést nyújthat be. Magyarország 1980-ban csatlakozott a PCT-hez 12. Mi a szabadalmakkal kapcsolatos Müncheni Egyezmény célja, Magyarország mikor csatlakozott az egyezményhez? Az európai szabadalmi integráció jelentős eredménye az 1973-ban aláírt Müncheni Egyezmény (EPC). Az EPC munkaszervei az Európai Szabadalmi Hivatal és az Igazgatótanács a hivatal feladata, az európai szabadalmak engedélyezése. Az Igazgatótanács EPC tagországi képviseleti szervként jár el. Szabadalmi bejelentést bármely jogi vagy természetes személy benyújthat olyan országból is, amelyik nem tagja az egyezménynek. A bejelentésen fel kell tüntetni azokat a tagországokat, amelyekben a bejelentő az oltalmat kéri. Ha a bejelentés megfelel a feltételeknek, a szabadalmat

engedélyezik. A szabadalmat mindazokban az országokban nemzeti szabadalomként lajstromozzák, amelyeket a bejelentő a bejelentés benyújtásakor megjelölt. Magyarország 2003. január 1-i hatállyal vált az EPC tagjává Az egyezmény alapján benyújtott európai szabadalmi bejelentések hatálya kiterjed Magyarországra is. A Magyar Szabadalmi Hivatalnál is be lehet nyújtani európai szabadalmi bejelentést. 13. A használati mintaoltalmat Magyarországon melyik törvény szabályozza és az mikor lépett hatályba? Magyarországon a használati minták oltalmát az 1991. évi XXXVIII tvr vezette be a Törvény 1992. január 1-én lépett hatályba 14. Mi a használati mintaoltalom tárgya? A használati mintaoltalom jellegénél fogva közeli rokonságban áll a szabadalommal, mindkét esetben a műszaki megoldások védelméről van szó. A használati mintaoltalom a szabadalmazható találmány színvonalát el nem érő, a szakembertől elvárható rutin

tevékenység szintjét azonban meghaladó műszaki megoldások jogvédelmét biztosítja. 15. Mi részesülhet használati mintaoltalomban? Használati mintaoltalomban részesülhet valamely tárgy kialakítására, szerkezetére, részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás, ha új, ha feltalálói lépésen alapul és ha iparilag alkalmazható. Használati mintaoltalomban csak megoldás részesülhet, ötletszintű elvek, tudományos elvek nem oltalmazhatók. 16. A használati mintaoltalom hogyan keletkezik, és mennyi az időtartama? A használati mintaoltalom bejelentés alapján, a jogszabályi feltételek fennállása esetén keletkezik, a bejelentés napjára visszamenőleges hatállyal. A használati mintaoltalom időtartama 10 és. A mintaoltalom tartalmára évenként fenntartási díjat kell fizetni 17. Mi a formatervezési mintaoltalom tárgya? A formatervezési mintaoltalom tárgya, a termék külső megjelenése, a formatervezési minta, amelyet a termék külső

jellegzetességei – rajzolata, körvonala, színe, alakja, felülete – eredményeznek. 18. A formatervezési mintaoltalom hogyan keletkezik, mennyi az időtartama? A mintaoltalom a bejelentés közzétételével keletkezik, a bejelentés napjára visszaható hatállyal. A közzététellel keletkező oltalom ideiglenes, véglegessé akkor válik, ha a bejelentő a mintára mintaoltalmat kap. A formatervezési mintaoltalom a bejelentés napjától számított 5 évig tart és további 5-5 éves időtartamra, legfeljebb négyszer megújítható, azaz a maximális időtartam 25 év. 19. A formatervezési mintaoltalommal kapcsolatban mi a szerepe a Hágai Megállapodásnak? A Hágai Megállapodást 1925-ben hozták létre, ipari minták nemzetközi letétbe helyezésére. A megállapodás lehetővé teszi egyetlen kérelem benyújtásával valamennyi tagországra kiterjedő hatályú oltalom megszerzését egyszerű, gyors eljárás útján. Magyarország 1984-ben csatlakozott a

megállapodáshoz. 20. Ismertesse a védjegy fogalmát? A védjegy az árujelzők legfontosabb fajtája, amely az egyes áruk és szolgáltatások azonosítására, egymástól való megkülönböztetésére, és a fogyasztók tájékozódásának előmozdítására szolgál. A védjegy kifejezi az áru, szolgáltatás származását, eredetét, az árut meghatározott vállalathoz köti. A védjegynek a minőségjelzésben is szerepe van A védjegyek a reklámozás középpontjában állnak. 21. Mi a védjegy tárgya? A védjegyoltalom tárgya a megkülönböztethető árujelző Az oltalom lényege pedig a megjelölés használatához fűződő kizárólagos jog. 22. Hogyan jön létre a védjegyoltalom és mennyi az időtartama? A védjegyoltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztet mások áruitól vagy szolgáltatásaitól. A védjegy jogi oltalma azt illeti meg, aki a megjelölést a

törvényben előírt eljárás útján lajstromoztatja. A védjegyre oltalmat szerezhet bármely természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, függetlenül attól, hogy fojtat-e gazdasági tevékenységet. A védjegyoltalom a bejelentés napjától számított 10 évig tart. A 10 éves időtartam korlátlanul megújítható. 23. Ismertesse a védjegyoltalom tartalmát! A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. A kizárólagos jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ: - a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel - olyan jelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek - a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében

szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, feltételezve, hogy a védjegy belföldön jó hírnevet élvez és a megjelölés használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy jó hírnevét 24. Mikor szűnik meg a védjegyoltalom? - az oltalmi idő megújítás nélkül lejár - a védjegyjogosult az oltalomról lemondott - a védjegyet törölték a bejelentés napjára visszaható hatállyal - a védjegyjogosult a védjegy használatát elmulasztotta - a védjegy elveszítette megkülönböztető képességét 25. Milyen védjegyügyek tartoznak a Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe? - a védjegy lajstromozása - a védjegyoltalom megújítása - a védjegyoltalom megszűnésének megállapítása - a védjegy törlése - a védjegyoltalom megosztása - a védjegy bejelentések és a védjegyek nyilvántartása - a hatósági tájékoztatás 26. Milyen különleges védjegyfajtákat ismer? Két különleges védjegyfajtát

különböztetünk meg: - együttes védjegy: társadalmi szervezet, köztestület vagy egyesülés áruit vagy szolgáltatásait különbözteti meg - tanúsító védjegy: olyan védjegy, amely meghatározott minőségű vagy egyéb jellemzőjű árukat, vagy szolgáltatásokat különböztet meg más áruktól vagy más szolgáltatásoktól 27. Ismertesse a Madridi Megállapodás jelentőségét! A Madridi Megállapodás lehetővé teszi a védjegyek nemzetközi lajstromozását egyszerű és gyors eljárásban. A nemzetközi lajstromozási kérelmet a tagországokban honos bejelentők nyújthatnak be a származási országban oltalom alatt álló védjegyükre vonatkozóan, a saját országuk nemzeti hivatalánál. E hivatal továbbítja a kérelmet a Szellemi Tulajdon Világszervezete Nemzetközi Irodájához, amely a védjegyeket lajstromozza és hivatalos lapjában közzéteszi. Ennek alapján a nemzetközi védjegyet valamennyi tagállamban ugyanaz az oltalom illeti meg, mintha

közvetlenül ott jelentették volna be. 28. Mi a földrajzi árujelző fogalma? A földrajzi árujelző kifejezés mindazoknak a gyűjtőneve, amelyeket a forgalomban a termékek földrajzi eredetének azonosítására használnak. A földrajzi eredet általában valamilyen információt közvetít a fogyasztók számára a termék minőségéről. 29. Hazánkban a földrajzi árujelzőnek milyen fajtáit alkalmazzák? Hazánkban a földrajzi árujelzők két fajtájának oltalmát vezették be: - a földrajzi jelzés: táj, helység, ország neve, amelyet e helyről származó olyan termékek megjelölésére használnak, amelyeknek különleges minősége ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható - az eredetmegjelölés: táj, helység, ország neve, amelyet e helyről származó – termelt, előállított – olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége lényegében az adott földrajzi környezet következménye Fogyasztóvédelmi

szervezetek, feladat- és hatásköre 1. Magyarországon a fogyasztóvédelem milyen főbb egységekből tevődik össze? Magyarországon a fogyasztóvédelem a következő egységekből tevődik össze: - állami fogyasztóvédelem - önkormányzatok fogyasztóvédelmi tevékenysége - civil, társadalmi érdekképviseleti fogyasztóvédelem - gazdasági kamarák fogyasztóvédelmi tevékenysége 2. Az állami fogyasztóvédelmi intézményrendszer élén melyik szervezet áll? Az állami fogyasztóvédelmi intézményrendszer élén a Kormány áll. 3. Mi a Kormány legfontosabb fogyasztóvédelmi feladata? A Kormány legfontosabb fogyasztóvédelmi feladata a fogyasztóvédelmi politika koncepciójának kialakítása és meghatározása. 4. Mi a Kormánynak a fogyasztóvédelemmel kapcsolatban fontos jogalkotási feladata? A kormány fontos jogalkotási feladatai: - egyrészt: a fogyasztóvédelemre vonatkozó törvények végrehatása érdekében rendeletek alkotása - másrészt:

önálló szabályozási jogkörében kormányrendeletek alkotása, a fogyasztóvédelmi célok megvalósítása érdekében 5. A Kormány jelenleg érvényben lévő fogyasztóvédelmi politikája milyen időszakra vonatkozik, melyik jogszabály által került jóváhagyásra? A kormány jelenleg érvényben lévő fogyasztóvédelmi politikája 2003-2006-ig terjedő időszakra vonatkozik. Ez a II középtávú fogyasztóvédelmi politika, az 1013/2003(II25) Korm. határozattal került jóváhagyásra 6. A fogyasztóvédelem feladatai – a miniszteri munkamegosztás alapján – melyik miniszterhez tartozik? A fogyasztóvédelem feladatai jelenleg az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Miniszterhez tartoznak. 7. Melyek az illetékes miniszter legfontosabb fogyasztóvédelmi feladatai? Az illetékes miniszter legfontosabb fogyasztóvédelmi feladatai: - a fogyasztóvédelmi politikai koncepció kidolgozása és javaslattétel a megvalósítás szervezet és

intézményi feltételeire - a minisztériumi szinten történő jogalkotás és közreműködés a magasabb rendű jogszabályok előkészítésében - a fogyasztói jogok védelme érdekében intézkedések kezdeményezése, illetve megtétele - a fogyasztóvédelmi szempontok érvényesítése és azok végrehajtása - a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség felügyelete (főigazgató kinevezése, felette a munkáltatói jogok gyakorlása) 8. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és megyei felügyelőségek legfontosabb feladatait mely jogszabályok határozzák meg? A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a megyei felügyelőségek legfontosabb feladatait az 1997. CLV tvr VII fejezete és a 89/1998(V8) Korm rendelet határozza meg 9. Milyen feladatai vannak a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség főigazgatójának a felügyelőségek szakmai irányításával kapcsolatban? A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség főigazgatójának a felügyelőségek szakmai

irányításával kapcsolatban a következő feladatai vannak: - ellenőrzi az ágazati, szakmai követelmények érvényesülését, - utasíthatja a felügyelőségek vezetőjét, kivéve a jogkörükbe tartozó hatósági ügyeket - összehangolja a felügyelőségek vizsgálatai. Megszervezi az illetékes miniszter által jóváhagyott éves munkatervben szereplő ellenőrzések végrehajtását. - a felügyelőségek elsőfokú határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket – a szabálysértési határozatok kivételével – elbírálja. 10. Ismertesse a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a megyei felügyelőségek általános jellegű feladatait! - felügyelik a fogyasztóvédelmet érintő jogszabályok megtartását - közreműködnek a fogyasztóvédelmi politika kidolgozásában - figyelemmel kísérik, elemzik a fogyasztóvédelmi politika érvényesülését - véleményezik a fogyasztókat érintő jogszabálytervezeteket, kezdeményezik a

jogszabálymódosításokat - a piacfelügyelet keretében ellenőrzik az áruk forgalmazására és a szolgáltatások végrehatására vonatkozó jogszabályok megtartását. Vizsgálatot folytatnak a fogyasztóvédelmet érintő ügyekben. Fogyasztóvédelmi bírságot szabnak ki - irányítják a termékbiztonság ellenőrzésével kapcsolatos piacfelügyeleti feladatokat, működtetik a KPIR-t - intézik a fogyasztók minőségi kifogásaival és panaszaival kapcsolatos ügyeket 11. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség másodfokú és a felügyelőségek elsőfokú eljárásaik során mire jogosultak? - belépni az ellenőrzésük alá tartozó tevékenységek gyakorlására szolgáló üzletetekbe, telephelyekre, akadályoztatás esetén jogosultak rendőrség igénybevételére - az ellenőrzéshez szükséges nyilvántartások megtekintésére, azokról másolatok készítésére - az ellenőrzéssel összefüggésben hang- és képfelvétel készítésére, amelyet csak a

hatósági eljárásban használhatnak fel - árumintát, ellenmintát venni - próbavásárlást végezni 12. A fogyasztóvédelmi felügyelőségeknek az államigazgatási eljárás alapján milyen intézkedési lehetőségeik vannak? - elrendelhetik a jogsértő állapot megszüntetését és megtilthatják a jogsértő állapot további folytatását - a mennyiségi, minőségi kifogás alá eső és az engedélyhez kötött, de engedély nélkül forgalmazott áru forgalmazását megtiltani vagy feltételhez kötni - az ellenőrzés vagy vizsgálat során észlelt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezni az azért felelős személyt, aki 15 napon belül köteles az eljáró hatóságot a megtett intézkedésekről értesíteni - elrendelni a veszélyes áru, forgalomból való kivonását, megsemmisítését - elrendelni az üzlet bezárását, ha - az értékesítési körülmények a fogyasztók életét, egészségét veszélyeztetik - a fogyasztók széles

körét érintő vagy jelentős hátrányt okozó, és a tisztességtelen piaci magatartás tilalmába ütköző gazdasági tevékenység áll fenn - jogszabálysértés esetén szankcióként bírságot kiszabni 13. A fogyasztóvédelmi felügyelőségek jogszabálysértés esetén milyen bírságokat szabhatnak ki? A bírsághatározatok ellen benyújtott fellebbezéseket másodfokon ki jogosult elbírálni? - szabálysértési bírságot - fogyasztóvédelmi bírságot - élelmiszer-minőségvédelmi bírságot - reklámfelügyeleti bírságot - végrehajtási bírságot 14. A fogyasztóvédelmi törvény milyen feladatokat határoz meg az önkormányzatok részére? - segíthetik a fogyasztók önszerveződéseit, támogathatják a fogyasztóvédelmi szervezetek helyi érdekérvényesítő tevékenységét - önkéntesen a kamarával történt megállapodás alapján részt vállalhatnak a békéltető testület működésének feladataiból - a lakosság igényeitől függően

fogyasztóvédelmi tanácsadó irodát működtetnek 15. Mit értünk az önkormányzatok felterjesztési jogán és azt a fogyasztóvédelem területén gyakorolhatják-e? Az önkormányzatok a helyi közösséget érintő ügyekben, ha az nem tartozik közvetlen hatáskörébe, véleményt nyilváníthat, és kezdeményezést tehet. Erre a jogosult szervezet meghatározott időn belül érdemi választ köteles adni. Ezt jelenti a felterjesztési jog Ezzel az önkormányzat élhet a fogyasztóvédelemmel kapcsolatban is. 16. Ismertesse a jegyző fogyasztóvédelemmel kapcsolatos főbb feladatait! - kiadja és cseréli az egyéni vállalkozói igazolványokat - gyakorolja az üzletek működési engedélyének kiadásával, módosításával kapcsolatos hatósági feladatokat - ellátja a vásárok, piacok működtetésével összefüggő feladatokat - kivizsgálja a közérdekű bejelentéseket, panaszokat - közhitelű hatósági nyilvántartásba veszi a magánszállásadói

tevékenységet - hitelesíti a vásárlók könyvét - a fogyasztó, a vásárló panaszával a jegyzőhöz is fordulhat 17. Ismertesse a jegyző fontosabb fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ellenőrzési feladatait! Ellenőrzi a jogszabályok betartását, - a magánszemélyek és ezek jogi személyiséggel nem rendelkező társaságainál a javítókarbantartó tevékenység körében - az utazást szervező és közvetítő tevékenységnél - a magán szálláshelyek működtetésénél - a vendéglátó üzletek kategóriába sorolásánál - a kereskedelmi szálláshelyek osztályba sorolásánál 18. A jegyző mikor vonhatja vissza az üzlet működési engedélyét? - a kereskedő a hiányosságok megszüntetésére kötelező határozatnak nem tesz eleget - a működési engedély kiadásának feltételei nem állnak fenn - az üzletben engedély nélkül pénznyerő automatát működtetnek - a kereskedő a játékautomata bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget - a

jegyző az üzlet bezárását, az engedély visszavonását akkor is elrendelheti, ha a jogszabálysértést a társhatóságok állapítják meg, és az intézkedésre írásban hívták fel a jegyzőt 19. Sorolja fel a Magyar Energia Hivatal fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatait! - figyelemmel kíséri a fogyasztók érdekeit érintő kérdéseket - kidolgozza a fogyasztóvédelemre vonatkozó szabályokat - kivizsgálja a fogyasztók panaszait - együttműködik a fogyasztó érdekeit képviselő társadalmi szervezetekkel - átadja a szükséges információkat a fogyasztói érdeket képviselő társadalmi szervezeteknek 20. A termékek biztonságával kapcsolatban az Országos Vám- és Pénzügyőrség területi parancsnokságának milyen ellenőrzési feladatai vannak? Az Országos Vám- és Pénzügyőrség területi parancsnokságai az import termékeket biztonság szempontjából is ellenőrzik. Ha nem állnak rendelkezésre a jogszabályok szerinti biztonságot

igazoló okmányok, a terméken nincs feltüntetve a CE jelölés, vagy ha kétség merül fel a termék biztonságával, a vámkezelést nem végzik el. Ebben az esetben értesítik az illetékes piacfelügyeleti hatóságot, hogy soron kívül végezze el a termék biztonságának megállapításához szükséges vizsgálatot. 21. A megyei állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomások milyen fogyasztóvédelmi ellenőrzéseket végeznek? A megyei állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomások két szervezeti egységre tagolódnak, működtetnek egy hatósági állatorvosi szolgálatot és egy élelmiszer-ellenőrző részleget. A hatósági állatorvosi hálózat az állati eredetű termékek feldolgozását és forgalmazását ellenőrzi elsősorban járványügyi és élelmiszer-higiéniai szempontból. Az élelmiszer-ellenőrző részleg az élelmiszer-előállító üzemeket ellenőrzi. 22. Az ÁNTSZ megyei és városi intézetei milyen jellegű

fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatokat látnak el? Az ÁNTSZ megyei és városi intézeteinek fogyasztóvédelmi szempontból a legfontosabb feladata az emberi közfogyasztás céljára szolgáló élelmiszer előállításának és forgalomba hozatalának közegészségügyi és járványügyi szempontból történő ellenőrzése. Feladatuk továbbá az élelmiszer előállításban és forgalmazásban közreműködő személyek egészségügyi és higiéniás követelményeinek meghatározása és ellenőrzése. 23. Az ÁNTSZ megyei és városi intézeteinek milyen intézkedési jogosultságai vannak? - a vizsgált élelmiszert közfogyasztásra alkalmatlannak minősíthetik, forgalmazását korlátozhatják, megsemmisítését elrendelhetik - javaslatot tehetnek a működési engedély visszavonására - minőségvédelmi bírságot szabhatnak ki - eljárhatnak a hatáskörükbe tartozó szabálysértési ügyekben 24. Mi a Szerencsejáték Felügyelet feladata? A

Szerencsejáték Felügyelet feladata a szerencsejáték szervezésére vonatkozó kérelem alapján az engedélyek kiadása, nyilvántartása, az engedélyekben foglaltak és a törvény betartásának ellenőrzése. A Szerencsejáték Felügyelet törvényességi felügyelete gyakorol a szerencsejátékok szervezése felett. E mellett figyelemmel kíséri a fogyasztói jogok érvényesülését is Üzletek működésének szabályozása 1. Az üzlet működési engedélyének kiadását kitől kell kérni? A működési engedély kiadását a területileg illetékes önkormányzat jegyzőjétől kell kérni. 2. Az üzlet működési engedély kérelmének mit kell tartalmaznia? - az üzlet címét - az üzlet tulajdonosát, használatának jogcímét - a folytatni kívánt üzletköri tevékenység, az első helyen szerepeltetve az üzlet szakmai jellegét meghatározó fő tevékenységi üzletkört - az üzlet napi/heti nyitvatartási idejét - az üzlet fő tevékenységére

utaló elnevezést 3. A működési engedélykérelemhez milyen okmányokat kell csatolni? - az üzlethelyiség használatára vonatkozó jogosultságot igazoló okirat hiteles másolatát - az Állami Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálat Intézetének, a Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás, tűzoltóság, környezetvédelmi felügyelőség, mint szakhatóságok előzetes szakhatósági hozzájárulásait - ha a tevékenység gyakorlását jogszabály más hatósági engedélyhez köti, az engedély hiteles másolatát 4. Az üzletek működésének és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeit melyik jogszabály szabályozza? Az üzletek működésének és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeit a 4/1997. (I.22) Korm rendelet tartalmazza 5. A jegyző köteles-e kiadni a működési engedélyt? A jegyző köteles kiadni a működési engedélyt, ha a jogszabályi feltételeknek a kérelmet benyújtó eleget

tett. A működési engedély állampolgári jogon mindenkit megillet 6. Üzletkör-változás miatt a működési engedély módosítását kitől kell kérni? Üzletkör változás miatt a működési engedély módosítását a jegyzőtől kell kérni. 7. A jegyző az üzlet működési engedélyét mikor vonhatja vissza? - ha megállapítást nyer, hogy az üzlet, vagy az üzletben a kereskedelmi tevékenységet folytató a jogszabályban foglalt előírásoknak nem felel meg, illetve azokat nem tartja be - ha a működési engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn - ha az üzletben engedély nélkül pénznyerő automatát működtetnek - ha a kereskedő a játékautomata bejelentési kötelezettségeinek nem tett eleget - az üzlet működésével a zajhatások miatt a lakosság nyugalmának sérelme korábbi intézkedés ellenére továbbra is fennáll 8. A jegyző milyen feltételek fennállása esetén és maximum hány napra zárhatja be az üzletet

ideiglenesen? A jegyző az észlelt hiányosságok megszüntetéséig, de legfeljebb 90 napig ideiglenesen bezárathatja az üzletet, ha megállapítást nyert, hogy az üzlet, vagy az üzletben kereskedelmi tevékenységet folytatók a jogszabályban foglalt előírásoknak nem felelnek meg, azokat nem tartják be. 9. Ki állapítja meg az üzlet nyitvatartási idejét? Az üzlet nyitvatartási idejét a kereskedő állapítja meg és azt írásban köteles bejelenteni az üzlet helye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjének. A nyitvatartási idő megváltoztatásáról a kereskedőnek a jegyzőt 3 munkanapon belül értesítenie kell. 10. Szexuális árut milyen feltételek mellett lehet forgalomba hozni? Szexuális árut a többi árutól elkülönítve, csak zárt csomagolásban lehet forgalmazni. A 18 életévét be nem töltött személy részére szexuális árut értékesíteni nem lehet. A szexuális árut közterületen vagy kirakatban elhelyezni tilos. 11. Szeszes

ital kimérésével, értékesítésével kapcsolatban milyen korlátozás van? Szeszes italt kimérni alsó és középfokú oktatási, egészségügyi, gyermek-, ifjúságvédelmi intézmény főbejáratától számított 200 m-es közúti távolságon belül – melegkonyhás vendéglátó üzlet kivételével – tilos. 12. A vásárlók könyvébe tett bejegyzéseket mely hatóságok és visszamenőlegesen hány évig vizsgálhatják? A vásárlók könyvébe irt bejegyzéseket a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, a területi fogyasztóvédelmi felügyelőségek és a jegyző két évre visszamenőlegesen vizsgálhatják. 13. Melyik jogszabály írja elő a vendéglátó üzletek kategóriába sorolását? A vendéglátó üzletek kategóriába sorolását a 43/1998.(IV24) IKIM rendelet szabályozza 14. Kinek kell a vendéglátó üzletek kategóriába sorolását elvégezni? A vendéglátó üzletet az üzemeltető köteles az üzlet működésének megkezdése előtt

kategóriába sorolni és azt írásban be kell jelentenie a GKM Magyar Engedélyezési és Kereskedelmi Hivatalnak. Ha az üzemeltető átsorolja üzletét más kategóriába, ezt 15 napon belül köteles a Hivatalnak írásban bejelenteni. 15. Mely szervezetek jogosultak ellenőrizni a vendéglátó üzletek kategóriába sorolását? A vendéglátó üzletek kategóriába sorolását az üzlet helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalának jegyzője, a GKM Magyar Engedélyezési és Kereskedelmi Hivatal, valamint a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a fogyasztóvédelmi felügyelőségek jogosultak ellenőrizni. 16. Milyen intézkedést szükséges tenni, ha az üzlet nem felel meg a besorolt kategóriában előírt feltételeknek? Ha az ellenőrzésre jogosult szervezet megállapítja, hogy a vendéglátó üzlet kategóriába sorolása nem felel meg a rendeletben meghatározott feltételeknek, vagy az üzemeltető nem sorolta kategóriába

az üzletet, az üzemeltetőt a hiányosságok megszüntetésére hívja fel. Az üzemeltető köteles a hiányosságokat 15 napon belül megszüntetni, vagy ha ez nem lehetséges, az üzletet alacsonyabb kategóriába sorolni. Ha az üzemeltető a hiányosságot 15 napon belül nem szüntette meg, az üzlet alacsonyabb kategóriába sorolását nem hajtotta végre, a GKM Magyar Engedélyezési és Kereskedelmi Hivatal az ellenőrzést végző szervezet megkeresése alapján az üzletet a megfelelő kategóriába átsorolja. 17. Melyik jogszabály írja elő a kereskedelmi és a fizető vendéglátó szálláshelyek osztályba sorolását és ezt kinek kell elvégeznie? A kereskedelmi és fizetővendéglátó szálláshelyek osztályba sorolását a 45/1998.(IV24) IKIM rendelet szabályozza. 18. Hová kell bejelenteni a kereskedelmi és fizető vendéglátó szálláshelyek osztályba sorolását? A kereskedelmi szálláshely üzemeltetője köteles az üzemeltetés megkezdése előtt

a szálláshely osztályba sorolását a GKM Magyar Engedélyezési és Kereskedelmi Hivatalának írásban bejelenteni. A fizetővendéglátó szálláshelyek esetében a szállásadó köteles a szálláshely osztályba sorolását elvégezni és ezt arásban a helyi polgármesteri hivatal jegyzőjének bejelenteni. 19. Mely szervezetek jogosultak ellenőrizni a kereskedelmi és fizető vendéglátó szálláshelyek osztályba sorolását és hiányosság esetén milyen intézkedést tehetnek? A kereskedelmi szálláshelyek osztályba sorolási feltételeinek meglétét a jegyző, a GKM Magyar Engedélyezési és Kereskedelmi Hivatal, valamint a fogyasztóvédelmi felügyelőség jogosult ellenőrizni. A fizetővendéglátó szálláshelyek osztályba sorolását a jegyző és a fogyasztóvédelmi felügyelőség ellenőrzi. Az ellenőrzés során feltárt hiányosságokat az üzemeltető, szállásadó köteles 30 napon belül megszüntetni, vagy ha ez nem lehetséges, a

szálláshelyet alacsonyabb kategóriába sorolni, illetve átminősíteni. Kereskedelmi szálláshely esetén erről a GKM Magyar Engedélyezési és Kereskedelmi Hivatalt értesíteni, fizetővendéglátó szálláshelyeknél a jegyzőt. Ha a hiányosságot az üzemeltető, illetve a szállásadó 30 napon belül nem szünteti meg, a GKM Magyar Engedélyezési és Kereskedelmi Hivatal, illetve fizetővendéglátó szálláshelyek esetén a jegyző jogosult az alacsonyabb osztályba sorolásra, illetve átminősítésre. 20. Hogyan történik a falusi szálláshelyek minősítése és azt, mely szervezetek ellenőrzik? A falusi szálláshelyek minősítésének szabályait a 45/1998. (IV24) IKIM rendelet tartalmazza. A szálláshelyet a szállásadónak kell minősíteni a jelzett rendelet alapján és azt a jegyzőnek kell bejelenteni. A falusi szálláshelyek minősítési feltételeinek ellenőrzésére a jegyző és a fogyasztóvédelmi felügyelőség jogosult. Ha az ellenőrzés

által feltárt hiányosság 30 napon belül nem kerül megszüntetésre, a szálláshely átminősítésére a jegyző jogosult. 21. A vásárok, piacok működését melyik jogszabály szabályozza? A vásárok és piacok működését a 35/1995. (IV5) Korm rendelet szabályozza 22. Ki a felelős a vásárok, piacok rendjének folyamatos ellenőrzéséért? A vásárok, piacok rendjéért a rendező, illetve a fenntartó a felelős, a piac vásár rendjének betartását folyamatosan kötelesek ellenőrizni. A rendező, fenntartó a piac, vásár rendjét megszegőt 3 hónapra kitilthatja a vásár, illetve a piac területéről, vagy pótdíj megfizetésére kötelezheti. 23. Sorolja fel azokat az áruféleségeket, amelyeket nem lehet vásárokon, piacokon értékesíteni? A vásárokon, piacokon még működési engedéllyel rendelkező üzletben sem hozható forgalomba: - nemes fém, ékszer, drágakő - gyógyszer, gyógyhatású készítmény, állatgyógyászati készítmény

- kábítószernek és pszichotrop anyagnak minősülő termék - mérgező és veszélyes anyag - látásjavító szemüveg, kontaktlencse - fegyver, lőszer, robbanószer, külön jogszabály alapján II., III, IV vagy V osztályba tartozó pirotechnikai termék, gázspray -„A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag, - kulturális javak - védett vagy fokozottan védett növény-, illetve állatfaj - olyan termékek vagy hulladékok, amelyeknek forgalomba hozatala előzetes vagy egyéb engedélyhez kötött 24. Melyek azok a termékek, amelyeket vásáron és piacon csak működési engedéllyel rendelkező üzletben hozhatók forgalomba? - fűszerpaprika-őrlemény - egyes jövedéki termékek - növényvédőszer - barlangi képződmény, ásvány, ősmaradvány - gázüzemű készülék és alkatrészei, valamint elektromos hálózatról üzemeltethető, illetve hálózati csatlakozási lehetőséggel rendelkező termék és ezek elektromos árammal

kapcsolatba hozható alkatrészei - külön jogszabály alapján az I. osztályba tartozó pirotechnikai termékek Iratminták 1. Mi az eljárás bolti lopás, illetve a bolti lopás gyanúja esetén? Az üzletben a bolti lopással gyanúsítható személlyel szembeni eljárást az idevonatkozó jogszabályi alapelveknek megfelelően az Országos Kereskedelmi Szövetség által kiadott „Eljárási Kódex”-ben foglaltak szerint kell lefolytatni. Az esetről jegyzőkönyvet kell felvenni, a jegyzőkönyvet a helyi Polgármesteri Hivatal jegyzőjének kell megküldeni. A jegyző jogosult a szabálysértési eljárás lefolytatására Ennek keretében kiszabható bírság maximális összege 100 000 Ft lehet. Ha az eltulajdonított áru értéke meghaladja a 10 000 Ft-ot, az eltulajdonítás már vétségnek minősül, ez esetben a jegyző az ügyet az illetékes nyomozóhatóság felé továbbítja. Az „Eljárási Kódex”-ben foglaltakat az 1. sz iratminta tartalmazza 2. Mit

kell tartalmaznia a bolti lopásról készült jegyzőkönyvnek? Bolti lopás esetén jegyzőkönyvet kell készíteni, ennek formai és tartalmi követelményeit a 2. sz. iratminta tartalmazza 3. Mit tesz, ha üzletébe minőségileg, mennyiségileg kifogásolható áru érkezett? A minőségi és mennyiségi kifogás intézésének módját a szállítási szerződés tartalmazza. Más lehet az eljárás, ha a kifogás már a szállító képviselőjének jelenlétében az áru átvétele közben felmerül. Mindkét esetben jegyzőkönyvet kell készíteni, a jegyzőkönyv tartalmában szállítónként lehetnek eltérések. Az ezzel kapcsolatos formai és tartalmi követelményeket a 3 4. 5 sz iratminták tartalmazzák 4. Mit kell tartalmaznia a vásárlói minőségi kifogás elintézéséről felvett jegyzőkönyvnek? A fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről szóló 49/2003. (VII30) GKM rendelet, valamint az

egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX 22) korm rendelet szerint, amennyiben az árú javításra vagy minőségvizsgálatra kerül átvételre, arról elismervényt kell adni a vevőnek. Ha a minőségi kifogás elintézésre került, a rendelet melléklete szerinti jegyzőkönyvet kell elkészíteni. Ennek tartalmi, formai követelményeit a 6 sz iratminta tartalmazza. 5. Mi az üzletvezető teendője, ha a vásárlói kifogás jogosságával vagy a kártalanítás mértékével, módjával kapcsolatban vita merül fel a kereskedő és a vevő között? Az üzletvezető vita esetén minőségvizsgálat végzését kérheti az arra illetékes szervtől. Az ezzel kapcsolatos levélmintát a 7. sz iratminta tartalmazza 6. Ha a fogyasztóvédelmi felügyelőség az üzletben ellenőrzést végez, megállapításait hogyan rögzíti? Ha a fogyasztóvédelmi felügyelőség az ellenőrzés alkalmával az üzletben szabálytalanságot

állapít meg, ennek tényét írásban, jegyzőkönyv formájában rögzíti. A jegyzőkönyv formai és tartalmi követelményeit a 10. sz iratminta tartalmazza 7. A fogyasztóvédelmi felügyelőség az ellenőrzésekor felfedett hiányosságok következményeiről milyen formában értesíti az ellenőrzött egységet? A fogyasztóvédelmi felügyelőség a feltárt hiányosságok következményeiről határozat formájában értesíti az elkövető személyt vagy gazdálkodó egységet. A határozatok tartalmuk szerint a következő formájúak lehetnek: - figyelmeztető határozat - pénzbírságot kirovó szabálysértési határozat - fogyasztóvédelmi bírságot kiszabó határozat - élelmiszer-minőségvédelmi bírságot tartalmazó határozat - gazdasági reklám törvény megsértése miatti bírságot tartalmazó határozat, - a hiányosságok megszüntetésére kötelező határozat - az áruk forgalmazását feltételekhez kötő határozat - az áruk

értékesítését megtiltó határozat 8. Milyen esetben hoz a fogyasztóvédelmi felügyelőség figyelmeztető határozatot? A fogyasztóvédelmi felügyelőség abban az esetben hoz figyelmeztető határozatot, ha az elkövetett hiányosság nagyon csekély súlyú. Figyelmeztető határozat formai, tartalmi követelményeit a 9. sz iratminta tartalmazza 9. Milyen esetben hoz a fogyasztóvédelmi felügyelőség bírságot kiszabó szabálysértési határozatot, és mi a határozat tartalma? A fogyasztóvédelmi felügyelőség akkor hoz bírságot tartalmazó szabálysértési határozatot, ha súlyosabb nagyságú szabálytalanságot állapít meg az ellenőrzések alkalmával. A szabálysértési bírság határozatok formai és tartalmi követelményeit a 8. sz iratminta tartalmazza. 10. Milyen esetben szab ki a fogyasztóvédelmi felügyelőség élelmiszer-minőségvédelmi bírságot és kit terhel a bírság? A fogyasztóvédelmi felügyelőség akkor szab ki

élelmiszer-minőségvédelmi bírságot, ha az élelmiszer minőségével, összetételével, címkézésével (jelölésével) kapcsolatban hiányosság merül fel, és akkor, ha lejárt a forgalomban lévő élelmiszer minőségmegőrzési határideje. A bírság a vállalkozót, a céget terheli. A bírság határozat formai, tartalmi követelményeit a 11 sz. iratminta tartalmazza 11. Mikor ró ki a fogyasztóvédelmi felügyelőség fogyasztóvédelmi bírságot és a bírság kit terhel? A fogyasztóvédelmi felügyelőség akkor ró ki fogyasztóvédelmi bírságot, ha a kereskedő a fogyasztóvédelmi törvény követelményeit nem tartja be, a vevők érdekeit, szélesebb körét jelentősebb mértékben veszélyezteti. A bírság a vállalkozót, a céget terheli A fogyasztóvédelmi bírság határozat formai, tartalmi követelményeit a 12. sz iratminta tartalmazza. 12. A fogyasztóvédelmi felügyelőség milyen esetben hoz lefoglaló határozatot? A fogyasztóvédelmi

felügyelőség ellenőrzései alkalmával az áruk hamis megjelölésével vagy ennek alapos gyanújával találkozik, lefoglalja a kifogásolt árukat. A lefoglalásról határozatban intézkedik. A lefoglalást elrendelő határozat formai, tartalmi követelményeit a 13. sz iratminta tartalmazza 13. A fogyasztóvédelmi felügyelőség milyen esetben és milyen módon intézkedik áruzárolásokról? A fogyasztóvédelmi felügyelőség ellenőrzései alkalmával olyan árukat talál a kereskedelmi forgalomban, amelyek nem a jogszabályok által előírt címkével vannak ellátva, nem rendelkeznek minőségtanúsítással, vagy nincsenek ellátva használati-kezelési útmutatóval, ezeknek, az áruknak az értékesítését megtilthatja, illetve zárolhatja. Az áruk zárolásával kapcsolatos határozat, illetve jegyzőkönyv formai, tartalmi követelményeit a 14. sz iratminta tartalmazza