Kémia | Biokémia » Papír- és vékonyréteg kromatográfia

BIOKÉMIA I. – GYAKORLAT Papír- és vékonyréteg kromatográfia  Elvi háttere              A jelenség alapja a megoszlás. A rétegre poláros stacionárius fázist viszünk fel (papíron a cellulóz, a vékonyrétegen a poliszikagél). Ezzel ellentétben a futtató oldat apoláros. A futtató oldatnál követelmény, hogy a hordozóval ne reagáljon, csak a futtatott mintával. Az aminosavakat egymás mellé felvisszük és beszárítjuk a startvonalon. A lapokat egy jó félórára a futtató oldatba állítjuk, hogy az alját érje el a felszíne. Kapilláris hatásra felkúszik, ami a frontvonal mozgásával kísérhető. A poláros jellegű aminosavak nem, alig futnak. Az apoláros karakterű aminosavak futnak a frontvonallal. A kromatogrammot ninhihdrinnel hívjuk elő. Ezt ráspricceljük, majd beszárítjuk A ninhidrin az aminosavakat

dekarboxilezi és dezaminálja. A keletkezett ammónia és a ninhidrin színes, lilás terméket ad. A prolin már jó korán sárga színben megjelenik, ami a gyűrűbe zárt αaminocsoportnak köszönhető. Az előhívó oldattal szemben követelmény, hogy a hordozóval ne reagáljon, csak a futatott mintával. A start és frontvonal közti távolság, valamint a „megtett út” hányadosával kifejezhető a retenciós faktor (R f ). A minták mellé felvitt ismeretlen összetételű oldatok összetétele a mintákkal összehasonlítva azonosítható. A vékonyréteg alumíniumlapra rétegezett poiszilikagél, aminek a kapillárisvezetése megbízhatóbb, pontosabb, mint a papíré