Kémia | Középiskola » Az oldódás folyamata

Az oldódás folyamata 1. Értelmezzük az oldódás folyamatát! Az oldódás során az oldandó anyag részecskéi az oldószer részecskéivel lépnek kölcsönhatásba. Oldódás közben megváltozhat az anyagok és a környezet belső energiája A részecskék közül hidrátburok alakul ki. 2. Magyarázzuk meg a, a NaCl és a H 2 O kölcsönhatását oldódáskor! A nátrium-klorid vízben való oldásakor felszakad az ionkristályt összetartó ionkötés: Na+ és Cl- ionná bomlik. Az ionok és a dipólus vízmolekulák között pedig másodlagos kötés jön létre. Oldáskor a vízmolekulák csak körülveszik a konyhasó ionjait Protont egyik ion sem vesz át a vízmolekulától. A nátrium-klorid kémhatása semleges NaCl (.) = Na+ (ag) + Cl- (ag) b, a hidrogén-klorid-gáz vízben való oldását! A HCl- és H 2 O-molekula között protonátmenettel járó kémiai reakció játszódik le. A protont (H+-ion) a HCl adja át a vízmolekulának. A HCl savas kénhatású (m) H

2 O + Cl = H 3 O+ + Cl3. A tapasztalat alapján milyen általános törvényszerűség érvényesül a különböző anyagok oldásakor? Mondjunk példákat! Az anyagok egy része ionokat képez oldódása során ami hidrogénatomokkal van körbevéve (elekrolitos disszociáció) vagy hidrogénkötések alakulnak ki az oldott anyag (pl.: alkohol) és a víz molekulái között. 4. Milyen adatokkal jellemezhető az oldatok összetétele? Oldat = oldószer + oldott anyag Az oldószer folyékony halmazállapotú (pl.: víz, alkohol, benzin, éter) Az oldott anyag lehet: szilárd (cukor), folyékony (alkohol), gáz (oxigén). Ha két cseppfolyós anyagból készült az oldat, oldószernek azt tekintjük, amelyikből lényegesen több van az oldatban. Ha egyenlő, elegyről beszélünk. m/m% (tömeg%) = oldott anyag tömege oldat tömege 5. Mire használják az úgynevezett fiziológiás konyhasóoldatot? A fiziológiás NaCl –oldat 0,9 m/m%-os oldat. Ennyi az ionkoncentrációj az emberi

sejteknek, így az ozmózisnyomás egyenlő a sejten kívül és a sejten kívüli folyadék esetében, így nem indul meg (pl.: Injekció, infúzió)