Középiskola > Kötelező olvasmányok > Aiszkhülosz - Áldozatvivők

A mű Aiszkhülosz – Agamemnón c. művének folytatása, amelyben Oresztész visszatér.

Főbb szereplők:

- Oresztész – Agamemnón fia
- Püladész
- Elektra – Agamemnón leánya
- Dajka
- Klütaimnésztre
- Aigiszthosz
- Szolga
- Az argoszi rabnők kara

A cselekmény Argoszban, az Agamemnón palotája előtti téren játszódik.

Tíz év távollét után Phokiszból tér haza Agamemnón fia, Oresztész, Püladésszel, kísérőjével együtt. Első útja apja sírjához vezet, ahol elhelyezi hajfürtjét, de imájában megzavarják a gyászruhát viselő nők. Püladésszel úgy döntenek, hogy egyelőre nem fedik fel kilétüket, hanem gyorsan elrejtőznek. A gyászruhát viselő nők között felismerik Oresztész testvérét, Elektrát.

Az asszonyokat Klütaimnésztre küldte férje sírjához, mert rémálmok gyötörték, s kérte, hogy az asszonyok időként menjenek, és férje sírjánál engesztelő áldozatot mutassanak be. A gyászoló asszonyok azonban azért imádkoznak a mindenkori áldozat bemutatásánál, hogy megérkezzen Agamemnón fia, Oresztész és bosszút álljon apja haláláért.

Az áldozat bemutatásánál Elektra levág egy tincset hajából, amit a sírra helyez. Ekkor veszi észre, hogy valaki már odatett egy hajfürtöt, s reméli, hogy nem más az illető, mint testvére, Oresztész.

Oresztész és Püladész felfedi magát, odamegy a gyászoló asszonyokhoz. Elektra és testvére felismerik egymást, Oresztész pedig elmondja, hogy valójában miért jött haza. Apollón parancsát követi, mely úgy szól, hogy bosszulja meg apja halálát. Elmondja, milyen tervet ötlött ki, s azt is, hogyan akar végezni apja gyilkosaival. Elektra imádkozik testvéréért és terve sikeréért.

Oresztész, kísérőjével együtt a palota kapujához megy, s miután az egyik szolgával kihívatja a királynőt, Klütaimnésztrát, elmondja, hogy ők Phthiótiszból érkezett vándorok, s azzal a hírrel jöttek, hogy Oresztész meghalt.

A királynő a férfi lakosztályba kíséri őket, míg ő maga átmegy a női lakosztályba értesíteni Aigiszthoszt. Mindeközben a kar azért imádkozik, hogy sikerüljön Oresztész terve. A királynő egy dajkát küld Aigiszthoszhoz azzal az üzenettel, hogy Aigiszthosz vigyen magával fegyvereseket. A kar intézkedik, s kéri a dajkát, hogy az üzenetből hagyja ki a fegyveresekre vonatkozó részt, s csak maga Aigiszthosz menjen a vendégekhez.

Mikor Aigiszthosz visszatér, Oresztész bosszút áll rajta. A királynő már csak Aigiszthosz segélykiáltására lesz figyelmes, s fegyvert keresne, de kinyílik az ajtó és ott áll Oresztész, Aigiszthosz holttestével. Klütaimnésztra az életéért könyörög. Figyelmezteti Oresztészt, hogy ő az, aki életet adott neki, mégis csak az anyja és nagyon bánja, hogy aljas módon végzett saját férjével, Agamemnónnal. Püladész azonban felhívja Oresztész figyelmét Apollón parancsára, ezért Oresztész végez édesanyjával is.

A kar boldogan zengi Oresztész győzelmét. Ezek után Oresztész Apollón szentélyébe készül Delphoiba, azonban hirtelen rosszul lesz. Rémlátomások törnek elő, s az anyja kiömlött véréből támadt bosszúistenek kezdik gyötörni.

A Cerberus hadművelet (németül: Unternehmen Cerberus) a második világháború azon áttörési kísérletének volt a fedőneve, mely során a német haditengerészet (Kriegsmarine) néhány kisebb hajója, valamint a Scharnhorst, a Gneisenau és a Prinz Eugen csatacirkálók megpróbáltak kitörni Brest kikötőjéből, majd németországi kikötőkbe jutni a La Manche csatornán keresztül. A hadművelet elnevezése utalás Kerberoszra, a görög mitológiában az alvilág kapuját őrző háromfejű kutyára.

Az acél a vas legfontosabb ötvözete, fő ötvözője a szén. Emellett olyan vasalapú ötvözet is, amelyet képlékeny alakítással lehet megmunkálni (pl. kovácsolni). Ötvözőként nemcsak a szén jelenhet meg, hanem más elemek is, például szilárdság növelése (egyben a képlékenység csökkentése) érdekében.

Valóban állandók-e azok a fizikai állandók, amelyek alapvető szerepet játszanak világunk leírásában? Időről-időre szinte valamennyi állandóval kapcsolatban felmerül ez a kérdés. Legújabban a proton/elektron tömegarány változását mutatták mérésekkel. A változás, ha valóban létezik, természetesen kicsi és lassú, mindössze 0,002% 12 milliárd év alatt.

Harmadik könyv 1. Báthory csodálattal vegyes áhítattal állt a szebeni vár főterén. Elmondása szerint látogatóba érkezett a gazdag szász városba, valójában azonban csellel be akarta venni azt. Kérte, sorakoztassák fel neki a város hadseregét, csak úgy, fegyverek nélkül. Mikor aztán mindenki, még az őrök is a nagy felvonulást figyelték, katonái, akik már...

József Attila ebben az időben egyszerre törekszik modernségre és hagyományok követésére. Egyszerre kívánja szavát a jelenhez intézni és évszázadok hagyományainak folyamatához kapcsolni. Ezért fordul ő is – a népi írók s Bartók és Kodály munkásságához hasonlóan – a folklórhoz. Részben Erdélyi József hatása nyomán írt, de egyéni jellegű szegényember-versei népdalok...

Az 50-es éveket Arany életében a bizonytalanság, a céltalanság és a fölöslegesség életérzése töltötte be. Verseiben is ez a keserűség, kiábrándultság és illúzióvesztés szólal meg. Arany műve, mely 1851-ben keletkezett, a korszak egyik legjellegzetesebb alkotása. A mű helyszíne a kert, mely a valóságban a költő házához tartozott. A vers méltán viseli ezt a címet, hiszen a...