Középiskola > Kötelező olvasmányok > Aiszkhülosz - Áldozatvivők

A mű Aiszkhülosz – Agamemnón c. művének folytatása, amelyben Oresztész visszatér.

Főbb szereplők:

- Oresztész – Agamemnón fia
- Püladész
- Elektra – Agamemnón leánya
- Dajka
- Klütaimnésztre
- Aigiszthosz
- Szolga
- Az argoszi rabnők kara

A cselekmény Argoszban, az Agamemnón palotája előtti téren játszódik.

Tíz év távollét után Phokiszból tér haza Agamemnón fia, Oresztész, Püladésszel, kísérőjével együtt. Első útja apja sírjához vezet, ahol elhelyezi hajfürtjét, de imájában megzavarják a gyászruhát viselő nők. Püladésszel úgy döntenek, hogy egyelőre nem fedik fel kilétüket, hanem gyorsan elrejtőznek. A gyászruhát viselő nők között felismerik Oresztész testvérét, Elektrát.

Az asszonyokat Klütaimnésztre küldte férje sírjához, mert rémálmok gyötörték, s kérte, hogy az asszonyok időként menjenek, és férje sírjánál engesztelő áldozatot mutassanak be. A gyászoló asszonyok azonban azért imádkoznak a mindenkori áldozat bemutatásánál, hogy megérkezzen Agamemnón fia, Oresztész és bosszút álljon apja haláláért.

Az áldozat bemutatásánál Elektra levág egy tincset hajából, amit a sírra helyez. Ekkor veszi észre, hogy valaki már odatett egy hajfürtöt, s reméli, hogy nem más az illető, mint testvére, Oresztész.

Oresztész és Püladész felfedi magát, odamegy a gyászoló asszonyokhoz. Elektra és testvére felismerik egymást, Oresztész pedig elmondja, hogy valójában miért jött haza. Apollón parancsát követi, mely úgy szól, hogy bosszulja meg apja halálát. Elmondja, milyen tervet ötlött ki, s azt is, hogyan akar végezni apja gyilkosaival. Elektra imádkozik testvéréért és terve sikeréért.

Oresztész, kísérőjével együtt a palota kapujához megy, s miután az egyik szolgával kihívatja a királynőt, Klütaimnésztrát, elmondja, hogy ők Phthiótiszból érkezett vándorok, s azzal a hírrel jöttek, hogy Oresztész meghalt.

A királynő a férfi lakosztályba kíséri őket, míg ő maga átmegy a női lakosztályba értesíteni Aigiszthoszt. Mindeközben a kar azért imádkozik, hogy sikerüljön Oresztész terve. A királynő egy dajkát küld Aigiszthoszhoz azzal az üzenettel, hogy Aigiszthosz vigyen magával fegyvereseket. A kar intézkedik, s kéri a dajkát, hogy az üzenetből hagyja ki a fegyveresekre vonatkozó részt, s csak maga Aigiszthosz menjen a vendégekhez.

Mikor Aigiszthosz visszatér, Oresztész bosszút áll rajta. A királynő már csak Aigiszthosz segélykiáltására lesz figyelmes, s fegyvert keresne, de kinyílik az ajtó és ott áll Oresztész, Aigiszthosz holttestével. Klütaimnésztra az életéért könyörög. Figyelmezteti Oresztészt, hogy ő az, aki életet adott neki, mégis csak az anyja és nagyon bánja, hogy aljas módon végzett saját férjével, Agamemnónnal. Püladész azonban felhívja Oresztész figyelmét Apollón parancsára, ezért Oresztész végez édesanyjával is.

A kar boldogan zengi Oresztész győzelmét. Ezek után Oresztész Apollón szentélyébe készül Delphoiba, azonban hirtelen rosszul lesz. Rémlátomások törnek elő, s az anyja kiömlött véréből támadt bosszúistenek kezdik gyötörni.

A maja civilizáció egy Közép-Amerikában élt, több évszázadik létező prekolumbián civilizáció, amely főleg a kifejlett írásmódjáról, művészetéről, monumentális építészetéről, valamint a matematikai és asztronómiai ismereteiről híres. A inka mellett az egyik legjelentősebb ősi amerikai civilizáció volt.

A kohászat a vas és más fémek érceikből való kinyerésével, finomításával, ötvözésével, öntésével, képlékenyalakításával, hőkezelésével, szerkezetének és tulajdonságainak vizsgálatával, valamint az alkalmazott gépi berendezésekkel foglalkozó komplex tudomány. A vaskohászat feladata a vas érceiből a nyersvas kinyerése, majd továbbfeldolgozása öntöttvassá és acéllá.

A szeppuku (jelentése ’hasmetszés’), vagy nyugaton elterjedt, az írásjegyek felcserélésével kapott másik nevén harakiri a japán szamurájok rituális öngyilkossága, amely a szégyentől való megtisztulást szolgálja. A szeppuku elkövetője dicsőséges halált hal, családjának nem kell szégyenkezni. Szeppukut csak szamuráj követhet el az ura (a daimjó) engedélyével.

(Jelenetek a falusi életből négy felvonásban) Szereplők: - Alekszandr Vlagyimirovics Szerebrjakov, nyugalmazott egyetemi tanár - Jelena Andrejevna, a felesége, 27 éves - Szofja Alekszandrovna (Szonya), Szerebrjakov leánya az első házasságából - Marija Vasziljevna Vojnyickaja, titkos tanácsos özvegye, a professzor első feleségének anyja - Ivan Petrovics Vojnyickij, a fia -...

Ady Endre (1877-1919) méltán állíthatjuk, hogy a XIX. Századi magyar líra legnagyobb alakja. Személyét rengetegen támadták, verseit kritizálták, ám még így sem tudták megakadályozni Ady újító hatását a magyar lírában. Korszakalkotó volt, hisz felrúgva a szabályokat, dacolva a megszokott sémával teljesen újat mutatott költészetével a kornak. Szakított a "szende, szőke" nőalakkal...

Ady Endre Új Versek című kötete (1906) sokat ígérő bemutatkozás volt. Hogy azonban mi-minden új mondanivalója van Adynak, hogy valóban „mit tud”, azt igazán a Vér és arany (1907) bizonyította. Tóth Árpád szerint „a Vér és arany azok közé a szenzációk közé tartozik, amik miatt érdemes végigélni ezt a bús földi életet.” Bródy Sándor minden könyvét odaadta...