Középiskola > Kötelező olvasmányok > Aiszkhülosz - Áldozatvivők

A mű Aiszkhülosz – Agamemnón c. művének folytatása, amelyben Oresztész visszatér.

Főbb szereplők:

- Oresztész – Agamemnón fia
- Püladész
- Elektra – Agamemnón leánya
- Dajka
- Klütaimnésztre
- Aigiszthosz
- Szolga
- Az argoszi rabnők kara

A cselekmény Argoszban, az Agamemnón palotája előtti téren játszódik.

Tíz év távollét után Phokiszból tér haza Agamemnón fia, Oresztész, Püladésszel, kísérőjével együtt. Első útja apja sírjához vezet, ahol elhelyezi hajfürtjét, de imájában megzavarják a gyászruhát viselő nők. Püladésszel úgy döntenek, hogy egyelőre nem fedik fel kilétüket, hanem gyorsan elrejtőznek. A gyászruhát viselő nők között felismerik Oresztész testvérét, Elektrát.

Az asszonyokat Klütaimnésztre küldte férje sírjához, mert rémálmok gyötörték, s kérte, hogy az asszonyok időként menjenek, és férje sírjánál engesztelő áldozatot mutassanak be. A gyászoló asszonyok azonban azért imádkoznak a mindenkori áldozat bemutatásánál, hogy megérkezzen Agamemnón fia, Oresztész és bosszút álljon apja haláláért.

Az áldozat bemutatásánál Elektra levág egy tincset hajából, amit a sírra helyez. Ekkor veszi észre, hogy valaki már odatett egy hajfürtöt, s reméli, hogy nem más az illető, mint testvére, Oresztész.

Oresztész és Püladész felfedi magát, odamegy a gyászoló asszonyokhoz. Elektra és testvére felismerik egymást, Oresztész pedig elmondja, hogy valójában miért jött haza. Apollón parancsát követi, mely úgy szól, hogy bosszulja meg apja halálát. Elmondja, milyen tervet ötlött ki, s azt is, hogyan akar végezni apja gyilkosaival. Elektra imádkozik testvéréért és terve sikeréért.

Oresztész, kísérőjével együtt a palota kapujához megy, s miután az egyik szolgával kihívatja a királynőt, Klütaimnésztrát, elmondja, hogy ők Phthiótiszból érkezett vándorok, s azzal a hírrel jöttek, hogy Oresztész meghalt.

A királynő a férfi lakosztályba kíséri őket, míg ő maga átmegy a női lakosztályba értesíteni Aigiszthoszt. Mindeközben a kar azért imádkozik, hogy sikerüljön Oresztész terve. A királynő egy dajkát küld Aigiszthoszhoz azzal az üzenettel, hogy Aigiszthosz vigyen magával fegyvereseket. A kar intézkedik, s kéri a dajkát, hogy az üzenetből hagyja ki a fegyveresekre vonatkozó részt, s csak maga Aigiszthosz menjen a vendégekhez.

Mikor Aigiszthosz visszatér, Oresztész bosszút áll rajta. A királynő már csak Aigiszthosz segélykiáltására lesz figyelmes, s fegyvert keresne, de kinyílik az ajtó és ott áll Oresztész, Aigiszthosz holttestével. Klütaimnésztra az életéért könyörög. Figyelmezteti Oresztészt, hogy ő az, aki életet adott neki, mégis csak az anyja és nagyon bánja, hogy aljas módon végzett saját férjével, Agamemnónnal. Püladész azonban felhívja Oresztész figyelmét Apollón parancsára, ezért Oresztész végez édesanyjával is.

A kar boldogan zengi Oresztész győzelmét. Ezek után Oresztész Apollón szentélyébe készül Delphoiba, azonban hirtelen rosszul lesz. Rémlátomások törnek elő, s az anyja kiömlött véréből támadt bosszúistenek kezdik gyötörni.

A Magyar Autonóm Tartomány 1952. szeptember 21-én szovjet nyomásra jött létre Romániában, Marosvásárhely központtal. A maga korában egy korszerű közigazgatási rendszernek számított, és területén belül segítette az erdélyi (székely) magyarság önazonosságának megőrzését, bár létére hivatkozva a román állam az erdélyi szórványmagyarságot hátrányos intézkedésekkel sújtotta.

Bíró László József eredetileg újságíró volt, de festészettel is foglalkozott. Az 1930-as években szerkesztette meg Budapesten az első golyóstollat. Felismerte, hogy az újságok nyomásánál használt tinta gyorsabban szárad, és a papíron szárazon és piszkolódásmentesen megmarad. Mivel ez a sűrűbb tinta nem volt cseppfolyós, egy kis golyót szerkesztett a tollba, amely a tintát annak aljára vezette.

Burgenland (magyarul szokás az Őrvidék, a Felsőőrvidék vagy újabban a magyarosított Várvidék és Lajtabánság elnevezés, horvátul Gradišće, szlovénül Gradiščansko, cseh nyelven Hradsko) Ausztria Magyarországgal határos szövetségi tartománya. Székhelye Kismarton. Bár egykor a Magyar Királysághoz tartozott, mégsincs hivatalosan elfogadott magyar elnevezése, mivel soha nem alkotott egységes közigazgatási vagy földrajzi egységet, kivéve az 1921-ben itt alapított Lajtabánságot.

A mű 1847 áprilisában keletkezett, kevesebb, mint egy évvel az 1848 - 49-es forradalom és szabadságharc előtt. Petőfi harmadik pályaszakaszát jól jellemzi ez a költemény. A vers műfaja forradalmi látomásvers, a sorok rímtelen hexameterek. A mű szerkezetileg három egységre tagolható. Az első egység (s a vers) a költemény egyetlen kérdő mondatával indul. A szerkezeti rész...

„Valaki megrágalmazhatta Josef K.-t" – már ezekből a kezdőszavakól kibontható az egész mű témahálózata: a létbizonytalanság érzete, a meghatározhatatlan eredetű (és éppen ezért általános) fenyegetettség, a bűnösség-bűntelenség és az igazság-hazugság kérdésköre, a jog világa, a személytelenség. Hősünk családneve csupán „K."; ha ehhez hozzátesszük, hogy a...

A regény 1719-ben jelent meg először, s rögtön óriási sikert aratott. A világ csaknem minden nyelvére lefordították, de később meg is filmesítették. A regény alapja valóságos történeten alapul: Alexander Selkirk matróz hosszú éveket töltött egy lakatlan szigeten, a Chiléhez tartozó Juan Fernandez szigetén. A büntetést kapitánya rótta rá. Az eset tanulsága, hogy Selkirk a...