Építészet | Építőanyagok » Építőanyagok

Építőanyagok               Európában többnyire téglából épülnek a házak, de a világ más tájain előfordul, hogy nemcsak téglából, hanem fából, vályogból is építkeznek. Régen a kiszáradt, megkeményedett agyagos föld adhatta az első ötletet arra, hogy földből, vízből, és tűzből, vagyis az agyag kiégetésével téglát, cserepet készítsen magának az ember. Már a római birodalom korában cserépcsöveken vezették a vizet a házakba és a fürdőkbe. Az egyik leghíresebb ókori építmény a Pont du Gard nevű híd. Az agyagos föld, a hegyekből kifejtett kő, az erdők fái közvetlenül felhasználható építkezésre Agyagból nagyon jó hőszigetelő vályogtéglát lehet készíteni úgy, hogy az agyagos sarat szalmával, pelyvával, törekkel „összegyúrják”, tégla alakúra formázzák, és a napon kiszárítják. Főként régi falvakban építették a házakat vályogból A kőből

készült házak ellenállnak az időjárás viszontagságainak, és megfelelő szerszámokkal faragható is. A gránit, bazalt különösen tartós, jó építőanyag. Az épületek lábazatát, külső és belső díszítését gyakran mészkőből készítik. Hatalmas kőtömbökből épültek régen az egyiptomi piramisok, amelyek a fáraók temetkezőhelyéül szolgáltak. Évezredek óta, az időjárás viszontagságai ellenére is állnak, és turisták ezreit vonzzák évről évre. A római birodalomban a városokat, a tartományokat (provinciákat) jól kiépített úthálózat kötötte össze. A mai Mo területe is római provincia volt, így például Szombathelyen a Savaria múzeum szabadtéri területén látható a több mint 2000 évvel ezelőtt épített római kőút, ami Savariát kötötte össze a birodalom fővárosával, Rómával. Fa: (Svédország, Norvégia) jó hőszigetelő. Hazánkban mivel kevés a fa, ezért védik az erdőket, s csak a házak

tetőszerkezetét, ajtókat, ablakkereteket készítik fa vagy rostlemezből. A nyílászárók faanyagát alumíniummal v műanyaggal helyettesítik (Ópusztaszer, Nemzeti emlékparkban az Erdő temploma gyönyörű faépület) Téglát is ősidők óta használják építkezésre Agyag: főként alumíniumot és magnéziumot tartalmazó szilikát. Vízzel formázható, képlékeny anyag. Összetételétől függően lehet finomabb vagy durvább (kerámiák) A téglagyári agyagot tégla vagy cserép alakúra formázzák, majd kiszárítják, és 1000 fokon kiégetik. Ekkor elveszíti víztartalmát, a különböző szilikátok pedig megkeményednek A tetőcserép tömörebb szerkezetű, a vizet egyáltalán nem engedi át, így nem engedi beázni a házakat. A téglákat a fal rakásakor a habarcs tartja össze. Habarcs = oltott mész + homok Sűrű, pépes anyag. Annyi vizet adnak hozzá, hogy kenhető legyen A fal száradásakor megköt A levegőből szén-dioxidot vesz fel, és az

oltott mész kemény mészkővé alakul. Ca(OH) 2 + CO 2    CACO 3 + H 2 O Ha elkészült a fal, bevakolják. A vakolat anyaga is habarcs (malter), amelyet cementtel vagy kőporral kevernek, hogy keményebb legyen. Száradáskor lsd fent A vaskosárban való kokszégetés elősegíti a szén-dioxid megkötését és a fal kiszáradását. A cement finom, szürke por: egészen finomra őrölt mészkő és agyag kihevített és porított keveréke. A cementgyártás károsítja a környezetet A fa, háztető fehér poros lesz Fogyasztják a mészkőhegységeket, rombolják, pusztítják a tájat. Megoldás: kéménybe   szerelt porleválasztóval lehet mérsékelni, +kitermelésnél a tájvédelmi szempontok figy.vétel A beton cement felhasználásával készül. Betonkeverővel cementet, kavicsot és kvarchomokot kevernek össze. A sűrű masszát formába (zsaluzatba) öntik, és állandóan nedves helyen tartják, amíg teljesen megszilárdul. Miközben

megköt, vizet vesz fel, ezért víz alatti építkezésekre alkalmas. Vasbeton: betonba ágyazott acélrúd, acélszál. Házak alapját, magas épületek tartószerkezete készül belőle. A vasbeton szerkezet rugalmasabb, nagyobb teherbírású, és egészen különleges, modern építészeti formákat lehet készíteni belőle