Építészet | Építőanyagok » Eric C. Heimann - Gipszkarton lapok beltéri felhasználása

Adatlap

Év, oldalszám:2006, 80 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:288
Feltöltve:2010. április 23
Méret:2 MB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Tartalom Bevezető 5 Szakismeret Mit értsünk szárazépítésen? 6 6 Párazáró réteg Hangszigetelés Dekoratív felületek Tömítés és felerősítés Nehéz fali terhek 34 36 37 39 39 10 Anyagismeret Különféle építőlapok különböző alkalmazásokra Különleges gipszkarton lapok Különleges technológiák (Knauf) Fa vagy fém tartóváz A megfelelő dűbel (tipli) Hang- és hőszigetelés Hátsó szellőztetés vagy a szarufák közének kitöltése szigetelőanyaggal Glettelés, házagolás A felület előkészítése Szárazesztrich 22 23 24 24 Szerszámismeret 27 Alapvető munkafogások Válaszfalak és előtéthéjak Tartóváz Közvetlen falburkolat Falburkolat gipszkartoncsíkokból kialakított tartóvázzal 30 30 31 31 10 11 14 16 16 18 41 Gyakorlati példák 42 Szárazvakolat új falazaton 44 Tartóvázas szerelés 46 A felragasztásos módszer 48 Kis konyha jó térkihasználással 51 Boltíves falnyílás 53 Rusztikus jellegű tér

55 Válaszfal építése 57 Szép fürdőt a vendégszoba mellé 61 Külön fürdő a gyerekeknek 63 Fürdőszoba építése a tetőtérben 66 Szaniterszerelés 68 Közvetlen, sík mennyezetburkolat 70 Kazettás mennyezet 71 Kedvező fényhatás 75 Lépcsőzetes mennyezetkialakítás 77 Egy régi hall megszépítése 80 Fém tartószerkezetű függő mennyezet 82 Egy otthonos fészek 87 Fiatalos lakás nyitott konyhával Bevezető A barkácsolás olyan hobbi, amellyel napjainkban az emberek milliói töltik el hasznosan szabad idejüket. Egy jó szakmai útmutató segítségével és némi ügyességgel nemcsak kisebb javításokat végezhetünk el magunk, hanem gyakran bámulatos ered­­ ménnyel újíthatjuk fel, szépíthetjük, építhetjük át vagy bővíthetjük otthonunkat. A barkácsolás ugyanakkor megadja a jól végzett munka örömét, amelynek eredményét is napról napra láthatjuk és csodálhatjuk, ezenkívül pedig pénzt is megtakaríthatunk. A

szaküzletekben, barkácsboltokban és -áruházakban az ezermester beszerezheti a szükséges szerszámokat és anyagokat. Ám nem elég a megfelelő szerszám és kellő lelkesedés. A munka alapos előkészítéséhez és hibátlan elvégzéséhez kellő szakmai ismeretekkel is rendelkeznünk kell. Azt is tudnunk kell, hogy közben mire ügyeljünk. A Csináld Magad sorozatban megjelent Gipszkarton lapok beltéri felhasználása című kötet a gyakorlatban számtalanszor kipróbált, hasznos ötleteken és mesterfogásokon keresztül mutatja meg, mit hogyan csináljunk. A könyv lépésekre bontva, ábrákkal és szöveges részekkel ismerteti az egyes műveleteket. A szemléletes jelölésekből egyértelműen megtudhatjuk, hogy milyen nehézségi fokkal, erő- és időráfordítással kell az egyes munkamenetekben számolnunk, és hogy milyen szerszámokra van szükségünk. Munkánkat helyesen a következők szerint sorolhatjuk be: 1. nehézségi fok - Gyakorlat nélkül is

elvégezhető munkák. Nem igényelnek különösebb kézügyességet. 2. nehézségi fok - Ezek a munkák már némi gyakorlatot kívánnak a szerszámok és az anyagok kezelésében. Elvégzésükhöz átlagos kézügyesség szükséges 3. nehézségi fok - Mesterségbeli gyakorlatot igénylő munkák, a szakmai tudáson kívül átlagon felüli ügyesség is kell elvégzésükhöz. 1. fokú erőkifejtés - Könnyű munka, amelyet bárki kényelmesen el tud végezni. 2. fokú erőkifejtés - Némi testi erőt igénylő munka. 3. fokú erőkifejtés - Olyan jó erőben levő ezermestereknek való munka, akik kemény fizikai munkától sem riadnak vissza. Szakismeret Mit értsünk a Szárazépitesen? A házak falait már az ókorban is többnyire bevakolták, akár terméskőből, faragott kváderkövekből, akár vályog- vagy agyagtéglákból készültek. Vakoláshoz mészből és homokból készült habarcsot használtak. A vakolatréteg simává teszi a falat, és a

helyiség klímájának szabályozásahoz is hozzájárul azáltal, hogy a helyiség nagy páratartalmú levegőjéből vízgőzt köt le, és azt a száraz levegőben ismét leadja. Az említett célok elérésére a falakat ma is mész-, cementvagy gipszalapú habarccsal vakolják be. A habarcsot többnyire kőműveskanállal hordják fel és simára lehúzzák, de a felhordáshoz egyre gyakrabban szórókészüléket is használnak. A vakolathabarcs a falazóhabarcshoz hasonlóan sok vizet tartalmaz, A víz a vakolat kötésekor csak lassan kötődik meg, ill. párolog el Ha tehát egy épület külső falait és válaszfalait a klasszikus módon téglákból rakták és nedves habarccsal vakolták be, többnyire néhány hétig hagyni kell azokat száradni, csak utána lehet hozzáfogni belső kialakításhoz. Az épülétbe ezért csak némi várakozás után lehet beköltözni Találékony építészek rájöttek arra, hogy időt takaríthatnak meg, ha a belteret gipszkarton

lapok felhasználásával alakítják ki. Mivel az így készült falak vékonyabbak, kevesebb helyet foglalnak el, így ezzel az építési móddal egyúttal a rendelkezésünkre álló beltér is jobban kihasználható. Ezek után mi is a szárazépítés? Azoknak a belsőépítési technológiáknak a gyűjtőneve, amelyek felhasználása során nem viszünk felesleges vizet az építési rendszerbe. Ide tartoznak pl a válaszfalrendszerek, falburkolatok, álmennyezetek, álpadlók, szárazaljzatok, passzív tűzvédelmi rendszerek. A száraz szerelési technológia, vagyis az épületszerkezetekhez előállított építőanyagok és előre gyártott építési elemek száraz szerelése idő- és költségkímélő építési mód. Nedves eljárást szinte csak a fugák, hézagok kitöltésénél alkalmaz. Könyvünk a szárazépítési technológiák közül a gipszkarton lapok felhasználását mutatja be. A szárazépítés tágabb értelemben többet jelent a szerelt

technológiáknál. A szárazépítéshez a gipszkarton lapok mellett számos anyag alkalmazható (pl. forgácslap, dekorlap, rétegelt lemez, fagyapot lapok stb) A gipszkarton lapok előnyei röviden összefoglalva a következők: - szárazon, gyorsan, kedvező áron, akár házilag is beépíthető szerkezetek. Környezetvédelmi szempontból is előnyösek, mivel az egészségre nem károsak; - repedésmentes felületet adnak, mivel hőre, nedvességre minimális mértékben tágulnak, ill. zsugorodnak (ellentétben pl. a lambériával és egyéb fa alapanyagú építőlemezekkel); - a könnyű szerkezetek csökkentik a tartószerkezetek terhelését; - a szerkezet és a burkolat gyorsan elkészül, így a lakóteret hamarabb használatba vehetjük, mint más technológiák esetében; - ásvány- vagy kőzetgyapot, üveggyapot alkalmazásával költségtakarékos hő- és hangszigetelést érhetünk el velük; - az épületgépészeti vezetékek (vízcső, gázcső, elektromos

vezetékek stb.) egyszerűen, a falszerkezet űregeiben vezethetők; - a szerelt válaszfalak jóval kevesebb helyet foglalnak el 7 - - - - a lakás hasznos alapterületéből, mint a hagyományos tégla válaszfalak; szükség esetén minimális munkaráfordítással gyorsan és tisztán elbonthatok, átépíthetek (ellentétben pl. egy téglafal rengeteg piszokkal járó lebontásával); a gipszkarton lapok szabályozzák a levegő páratartamát, klimatizáló hatásúak. Mivel a gipszmag gazdag mikropórusokban, időlegesen magába szívja a nedvesebb levegőt, ezt raktározza, ha pedig a levegő szárazabb, visszapárologtatja a környezetébe; a speciálisan formázott, acélprofil vázas szerkezet igen stabil és terhelhető (akár 95 kg-os konyhaszekrény is felfüggeszthető rá méterenként); a gipszkarton lapok különösen alkalmasak megelőző tűzvédelemre. A gipsz mintegy 20 % megkötött kristályvizet tartalmaz Ez pl 15 mm vastagságú lap esetén 3 L/m

vízmennyiségnek felel meg. Tűz esetén ez a kristályvíz „beépített tűzoltóvízként" működik. Tűzgátló gipszkarton lapokból épített tetőtereknél pl. 30, ill. 60 perc tűzállóságú burkolatok építhetők (pl. Rigips RF 15 mm vastag egy-, ill. kétrétegű lapok) Hogy ezek relatív értékben mennyivel is kerülnek többe? A becsült relatív összköltségek a 12,5 mm-es normál gipszkartonhoz viszonyítva az alábbiak: RB 12,5 mm normál/ RB 15 mm normál/ RF 15 mm tűzgátló/két- rétegű RF 15 mm tűzgátló burkolatok = 1/1,09/1,11/ 1,56. E költségtöbblet életet menthet, olyan biztonságot nyújt, amiből soha nem elég. A fenti 30, ill. 60 perc tűzvédő képességet az ÉMI által A-873/93 szám alatt kiállított Építőipari Alkalmassági Bizonyítvány is tanúsítja. Nyersanyagok A gipszkarton lapok különféle vastagságú gipszmagból állnak, amelyet mindkét oldalán fedőkarton borít. Készítésükre régebben természetes gipszet

használtak, ami káros a természetre. Napjainkban többnyire füstgáz-gipszet, ún. reagipszet gyártanak Ez az erőművek füstgázainak kéntelenítésekor keletkezik, és tisztítás után gipszkarton lapokká dolgozható fel. Alkalmazási lehetőségek Gipszkarton lapokkal nemcsak újonnan rakott vakolatlan vagy sérült régi falakat burkolhatunk rövid idő alatt, hanem a tetőterek ferde felületeit és térdfalait is. Fából vagy fémprofilokból készült tartóvázakkal viszonylag vékony válaszfalakat is építhetünk belőlük. A korszerű szigetelőanyagoknak köszönhetően az ilyen falak hő- és hangszigetelése csekély vastagságuk ellenére is jó, ezáltal nemcsak a rendelkezésünkre álló belterület használható ki a lehető legjobban, de a lakás is komfortosabbá válik. Készülnek hátlapjukon polisztirol keményhabbal vagy kőzetgyapot szigetelőréteggel ellátott gipszkarton lapok is, ezekkel a vakolást és a szige- telést egy munkamenetben

végezhetjük el. Lakásbiológia Mivel a gipszmag gazdag makropórusokban, ezért a helyiség levegőjéből jelentős mennyiségű nedvességet vehet fel, ha pedig a levegő száraz, ismét leadhatja azt. A gipszkarton lapokkal kialakított helyiségek klímája ezért nagyon kellemes és kiegyenlített. Mivel a gipszkarton lapok hővezető képessége csekély, a helyiségek energiatakarékosán fűthetők. így környezetbarát Ha a lemezek hátlapjára szigetelőréteget erősítünk, energiát takaríthatunk meg (pl. ISOVER üveggyapot, Therwolin üveggyapot, TOPLAN kőzetgyapot, NIKECELL polisztirol hab, STYRODUR extrudált polisztirol hab stb.) Beépített tűzoltóvíz A gipsz a kénsav kalciumsója. A kalciumszulfáthoz ún kristályvízként két vízmolekula kötődik. Ha ezt az anyagot 120 °C-on elégetjük, a vegyület a kristályvíz legnagyobb részét elveszíti, és kristályos állapotból fehér porrá alakul át, vagyis égetett gipsszé válik. Ha ezt a port

vízzel keverjük, az elveszített kristályvizet megint felveszi, és szilárd, kőszerű anyaggá válik. Ebben az állapotban a gipsz számtalan finom kristálytűnek köszönheti 8 sával még az F180 kategóriába sorolható tűzvédelmi lezárások is lehetővé válnak. Ezek a tűznek 3 óra hosszat is ellenállnak. Magyarországon forgalmazott HF (GKFI), ill Rigips RFI tűzgátló gipszkarton építőlapokkal 30, ill. 60 perc tűzállósági! burkolatok készíthetők Megrendelésre kaphatók igen nagy tűzállóságú KNAUF Fireboard tűzvédelmi rendszerelemek is. Természetesen többrétegű (két- és háromrétegű) borítással többszörözött tűzállóság érhető el. Szerelés A gipszkarton lapokat nyers falazatra, betonfalra ragasztógipsszel erősíthetjük fel. Egy másik megoldás szerint a falra vagy mennyezetre dűbelekkel falécekből vagy fémprofilokból tartóvázat erősítünk, és erre csavarozzuk rá a gipszkarton lapokat. Miután a csavarok

helyét és az illesztési hézagokat tömítettük és elsimítottuk, majd csiszoltuk és alapoztuk, teljesen sík falfelületet kapunk, amely közvetlenül tapétázható, gipsz- vagy műanyaghabarcscsal vékonyan bevakolható, de csempével is borítható. Jól sikerült példa egy lakás belterének száraz kialakítására Nedves helyiségek falainak burkolására különleges impregnált gipszkarton lapok is szilárdságát. A kristálytűk sza- gipszkarton lap négyzetmétere kaphatók (jelölése HA, régebbálytalanul fonódnak egymás- kereken 2 L vizet köt le, ez pe- ben GKBI, a látható oldalon ba, ezáltal az anyagnak szilárd dig már jelentős mennyiség. a karton színe zöldes, hátolszerkezetet adnak. dala szürke, az ismertetőjel ráGipszkarton lapokból tehát Ha az ilyen gipszet 300 °C fölé égésgátló falakat, sőt tűzálló nyomtatott színe kék). hevítjük, összes kristályvizét fal- és mennyezetszerkezeteelveszíti. Ez tűz esetén nagyon ket

alakíthatunk ki A tűznek Mit várhatunk a beltér előnyös, mivel a víz energiát legalább 30 percig ellenálló el- száraz kialakításától? von el a lángoktól, és ezáltal választó elemek jele F30, A Első pillantásra is szembetűnik gátolja a lángok terjedését, tűzálló F90 jelű szerkezetek a az az előnye, hogy a száradási szinte beépített tűzoltóvízként tűznek 90 percig állnak ellen. idő elmarad, és hogy az alaphat. Egy kb 1 cm vastag Megfelelő szerkezet kialakítáterület a vékonyabb válaszfa- lak által jobban kihasználható. A száraz kialakításnak ezenkívül még számos más előnyös tulajdonsága is van. Új épületekben például megtehetjük, hogy a villany- és vízvezetékeket a falon kívül helyezzük el, majd egy elébük helyezett fal mögé rejtjük. Ez az ún. előfalas szerelés gazdaságosabb, mint ha a vezetékeket a falba helyeznénk. Ezen túlmenően a száraz technológiával a mennyezeteket és falakat

sokféleképpen alakíthatjuk, amint azt a később ismertetett példákon látni fogjuk. Régi épületek felújításakor is költségeket takaríthatunk meg az előfalas szereléssel anélkül, hogy rontanánk a hangszigetelést, hiszen a falakat nem károsítjuk vele. Gipszkarton lapokkal gyorsan és olcsón burkolhatunk sérült, egyenetlen felületű falakat, mennyezeteket és padlókat. Mivel az ilyen építésű válaszfalak viszonylag könnyűek, alkalmazásukkor a megengedett födémterhelést sem lép­ jük túl. A hang- és hőszigetelésen száraz technológiával könnyen és mégis hatásosan javítha­ tunk. Egy szigetelt, előre he­ lyezett falhéjjal vagy egy kettős héjú válaszfallal (amelynél a fal két oldala hangtechnikailag teljesen elkülönül egymástól) bámulatosan jó hangszigetelési értékek érhetők el. Eközben természetesen döntő jelentőségű az, hogy milyen a fal teljes vastagsága. A száraz építési mód azt is lehetővé teszi,

hogy - ha később szükségessé válik - az ily módon végzett átépítéseket és kialakításokat felszámoljuk, mégpedig bontás és épületkárok nélkül. A belterek száraz kialakítása azért is vonzó, mert munkamenetei annyira egyszerűek, hogy azokat egy némileg ügyes ezermester könnyen elvégezheti, és a saját kedvére alakíthatja a meglévő teret. 10 Anyagismeret ban készülnek. A leginkább használatos lemezek vastagsága 9,5 vagy 12,5 mm. Különféle építőlapok különböző alkalmazásokra A gipszkarton lapok fedőkartonnal borított gipszmagból állnak. Fajtáik és jelölésük az 1. táblázatban látható Kiválóan tapétázhatok, festhetők vagy csempézhetők, de díszvakolatok is felhordhatok rájuk. A lap hátoldala arról ismerhető fel, hogy a gyártó bélyegzőjét viseli, ez egyúttal a mindenkori lapfajtát is jelöli. Mivel az utóbbiak merevebbek és stabilabban felerősíthetők, a szakemberek és ezermesterek inkább ezeket

részesítik előnyben. A gipszkarton lapok kezelése egyszerű alkalmasak. Nedves helyiségek és vizesblokkok burkolására impregnált lemezek készülnek, ezek nedvszívó képessége csekély, a felvett nedvességet pedig ismét gyorsan leadják. A gipszmag szilárdítórostokat is tartalmazhat, amelyek például tűz esetén megbízható módon egyben tartják. Szabványos gipszkartonlap-méretek Az ilyen lemezek égésgátló A gipszkarton lapok különféle szerkezetek kialakítására is vastagságban és formátum- Mind a normál, mind pedig a nedves helyiségek kialakítására használható és tűzgátló impregnált lemezek különféle méretben kaphatók a 2. táblázat szerint Egyemberes lapok Az ezermesterek leginkább a csupán 60 cm széles, ún. egyemberes lapokat használják. Ezekkel könnyebb dolgozni, és könnyebben is szállíthatók Az egyemberes lapok hosszúsága gyártmánytól függően 200. 300 cm 1. táblázat A gipszkarton építőlapok fajtái

és jelölésük Az építőlap fajtája Rövid jel Kartonszín Bélyegzőszín Normál gipszkarton lap A, ill. RB (GKB) fehértől a sárgáig kék Tűzgátló gipszkarton lap F, ill. RF (GKF) fehértől a sárgáig piros Impregnált gipszkarton lap HA, ill. RBI (GKBI) zöldes kék Tűzgátló impregnált gipszkarton lap HF, ill. RFl (GKFI) zöldes piros A rövid jelben az R betű Rigips-terméket jelenet 11 2. táblázat A szabványos, hagyományos gipszkarton építőlapok méretei és tömege Vastagság, s, m m Szokásos szélesség, mm 5 9,5 ± 0,5 12,5 ±0,5 1200 1 m2-re vonatkoztatott tömeg, kg/m 2 Szokásos hosszúság, mm 5 A (GKB) HA (GKBI) F (GKFI) HF (GKFI) 2000 <9,5 - 8.10 - 2250 < 12,5 < 12,5 10. 13 10. 13 <15 <15 13.16 13. 16 <1,0s - 0,8 s. 1,0s - - - - - 2500 2750 3000 15 ± 0,5 1250 3250 3500 3750 4000 2000 600 >18 ± 0,9 1200 2250 2500 3000 1250 3250 3500 1500 9,5 ± 0,5 400 2000 A

jelöléseket I. az 1 táblázatban Vastag lapokhoz karcsúbb tartóváz is elég A 15 mm körüli szabványos vastagságú lapok mellett 18 és 20 mm vastag lap is kapható, amelyet egyszerűen „vastagnak" vagy lakásépítő lemeznek is neveznek. Ezek az egyemberes lemezhez hasonlóan 60 cm szélességben is kaphatók, ezért a vastagsággal járó nagyobb tömeg ellenére még könnyen mozgathatók. A lap nagyobb vastagsága és az abból eredő nagyobb szi- lárdság és merevség mind válaszfalak építésekor, mind pedig tetőterek ferde felületeinek burkolásakor takarékosabb tartóváz alkalmazását teszi lehetővé. Ha a szarufák közötti távolság nem haladja meg a 75 cm-t, a tetőtér ferde felületeinek kialakításakor nincs szükségünk tartóvázra, a lakásépítő lemezeket ugyanis közvetlenül a szarufákra csavarozhatjuk rá. A lemezeket kis ékekkel állíthatjuk be úgy, hogy egyenletes sík burkolatot kapjunk. Különleges gipszkarton lapok

Tűzvédelmi lapok Különleges feladatokra speciális gipszkarton lapok készülnek, például olyanok, amelyek a megelőző tűzvédelemben alkalmazhatók égésgátló vagy tűzálló válaszfalak, ferde tetősíkok burkolatának készítésére. Közülük megemlítjük a 12,5 mm vastag tűzvédelmi lapokat, amelyek hosszúsága 200. 300 cm, szélessége 12 125 cm, ill. 120 cm, gyártótól függően. De vannak 10 mm vastag, 150 x 100 cm formátumú lapok is, amelyeket nemcsak tűzvédelmi szerkezetekben, hanem normál válaszfalakban és tetőterek kialakításában is alkalmaznak. Mindkét típusnak rostokkal szilárdított gipszmagja van, ez biztosítja, hogy tűz esetén a lap ne essen szét, de normál körülmények között is növeli a lap merevségét. Tűzvédelmi lezárásokhoz szokványos lapok is használhatók, ezeket rendszerint két rétegben, eltolt hézagokkal (kötésben) helyezik el. ívelt formák is könnyen kialakíthatók A gipszkarton lapokból ívelt

formákat is kialakíthatunk úgy, hogy a hátoldalukon a görbületi sugártól függően 1. 4 cmes közökben befűrészeljük őket. Elegánsabb megoldást tesznek lehetővé a szárazon alakítható, üvegszállal erősített hajlékony Riflex-lapok. Ezek csak 6 mm vastagok, és 120 x 240 cm-es formátumban kaphatók. Magyarországon a RIGIPS-termékek között találkozhatunk velük. Nedves helyiségbe való különleges lapok Nagy páratartalmú helyiségekben impregnált gipszkarton lapok alkalmazhatók. Ezek a levegőből kevesebb nedvességet vesznek fel, és ezt gyorsabban le is adják. Bár rövid ideig érheti őket víz, semmiképpen sem vízállóak. Ezért, ahol tartósan fröccsenő víznek vagy vízsugárnak lehetnek kitéve - például fürdőkád vagy zuhany közelében -, ott vízle- sabban melegszik fel. Ez külö­ nösen akkor érvényesül, ha a lakók napközben nincsenek otthon. Gipszkarton lap csempézése pergető festékréteggel vagy vízzáró

burkolattal (pl. kerámiacsempe) kell ellátni őket Használjunk ezenkívül különleges vízzáró ragasztót (pl. CIMSEC rugalmas, kenhető szigetelés, CIMSEC rugalmas csempe- és járólapragasztó stb.), és a hézagokat megfelelően tömítsük Szigetelés és vakolás egy munkamenetben Az ún. kötőlapok (szendvicslapok) hátoldalát 20 50 mm vastag polisztirol keményhab vagy ásvány- vagy kőzetgyapot lemez borítja. Ilyen lapokkal egyetlen munkamenetben hozhatunk létre tapétázható, sima falfelületeket és javíthatjuk a hőszigetelést új épületek belső terének kialakításakor éppúgy, mint régi házak korszerűsítésekor. Még ha épületfizikai szempontból a külső szigetelést kellene is előnyben részesítenünk, a belső szigetelés gazdaságos megoldás a helyzet javítására. A falak belső oldalának szigetelésekor hátrány, hogy veszendőbe megy a falak hőtároló képessége, amely normál körülmények között a hőingadozások egy

részét kiegyenlíti. Az viszont előny, hogy a belülről szigetelt helyiség gyor- így környezetbarát A belső szigetelés kifizetődik, hiszen a fűtés napközben csökkenthető, vagy akár teljesen le is állítható. Ilyenkor pl egy hőmérséklet-érzékelős kapcsolóóra a lakók viszszatérése előtt egy-két órával ismét bekapcsolja a fűtést, ha a hőmérséklet a beállított, vagyis a kívánt érték alatt van. Bármilyen szerkezetű belső szigetelést is szándékozunk kialakítani, néhány épületfizikai feltételt mindenképpen figyelembe kell vennünk. A gipszkarton lapok és a szigetelőréteg között alufóliából hézag nélküli párazáró réteget kell kialakítanunk, hogy a nedvesség ne diffundálhasson a helyiségből a falazatba, és lehűlés után sem a szigetelőrétegben, sem a falban ne mehessen át gőzből folyékony halmazállapotba. Ennek ugyanis az lenne a következménye, hogy a fal átnedvesedik, a szigetelő hatás romlik, de

még nagyobb épületkárok is keletkezhetnek. A kötőlapok 9,5 és 12,5 mm vastag gipszkarton fedőréteggel készülnek, ezért teljes vastagságuk 29,5. 59,5 mm, illetőleg 32,5 62,5 mm 60 cm széles egyemberes lapok formájában és 125 vagy 120 cm szélességgel kaphatók a ke- 13 reskedelemben. Mivel hosszúságuk 250 cm, normál magasságú helyiségekben toldás nélkül alkalmazhatók. A kötőlapokat rendszerint ragasztóanyaggal erősítik a falra. Ezt a lap hátoldalára csomókban, a hosszanti élek mentén pedig csíkokban hordják fel. A habarcs kötéséhez levegőcserét kell biztosítani. Ezért a lapokat a tényleges falmagasságnál kb. 3 cm-rel rövidebbre vágják, és kis ékekkel rögzítik. Ezáltal a padló fölött és a mennyezet alatt egy-egy keskeny rés marad, az ezeken átáramló levegő szárítja a ragasztóanyagot. A réseket azonban később feltétlenül tömíteni kell. A gipszkarton építőlapok élkiképzése A kereskedelemben kapható

gipszkarton lapok rövidebb, vagyis keresztéleit a gyártók derékszögben és éles sarkokkal képezik ki, a hosszanti éleket a lapok közötti illesztési hézagok könnyebb elsimítása érdekében lekerekítik vagy letörik. Az ún varioél lekerekített és egy kissé lapított A Magyarországon vásárolható, legelterjedtebb RIGIPS gipszkarton lapok új fejlesztésű PRO éllel kerülnek forgalomba. Az ilyen lapokkal kialakított burkolat nehezebben reped meg, és hézagolása is könnyebb. A rövidebb éleket, valamint a lapok elvágásakor keletkező éles hosszanti éleket éles késsel vagy gyaluval megfelelő ferdeségűre kell kialakítani, vagyis fózolni kell, hogy az illesztéseket könnyen és tisztán lehessen hézagolni. így a két lapot szorosan ütköztetve Kötőlapok felerősítése ragasztóanyaggal V alakú horony (mélyedés) jön létre. Ezt hézagológipsszel kell kitölteni, így nem reped majd meg a burkolat az illesztésnél. Ön metsző

gyorsépítőcsavarok Ha a gipszkarton lapokat fából vagy fémből készült tartóvázra kell erősíteni, erre jól használhatók az ún. önmetsző gyorsépítő- (gipszkarton-) csavarok Ezek egy beállítható nyomatékú vagy akkus csavarozóval előfúrás nélkül becsavarhatók, ugyanis szinte behúzzák magukat. A csavaroknak korrózióállónak kell lenniük, hogy ha tömítjük vagy festjük őket, ne keletkezzenek rozsdafoltok. Belső terek száraz kialakításához rendszerint felületkezelt gyorsépítőcsavarokat használnak. Ezeket fekete, kékes vagy sárgás bevonatukról ismerhetjük fel. A csavarok hosszúsága a lapok vastagságától függően 25 mm, 35 mm, illetve a 20 mm vastag lakásépítő lemezhez 55 mm. Ragasztógipsz Nyers falazatra, betonra a gipszkarton lapokat éppúgy ragasztógipsszel erősíthetjük fel, mint a normál lemezeket. Önmetsző gyorsépítőcsavarok "tőid A ragasztóanyag felvitele a gipszkarton lapra A por alakban kapható

ragasztóanyagot az előírt keverési arányban öntsük a vízbe. Hagyjuk, hogy a por a vizet magába szívja, majd az így keletkező masszát az előírt várakozási idő után alaposan dolgozzuk át. Ezt a ragasztógipszet csomókban és csíkokban vigyük fel a lap hátoldalára, majd a lapot állítsuk a kívánt helyre, és szorítsuk a falhoz. A felragasztott lapot gumikalapáccsal kopogtatva igazítsuk ki az ütközéssel egymáshoz csatlakoztatott lapokat függőlegesen és síkban. A padozatnál aláhelyezett lapékek segítségével kb. 10 mm-es, a mennyezetnél kb 5 mm-es hézagot hagyjunk Ez lehetővé teszi a kötés alatti szellőzést. A vakolat alá kerülő vezetékeket még a lapok felragasztása előtt helyezzük el. Különleges technológiák Az épületek korszerű belső kialakítása ma már elképzelhetetlen szárazépítési technológiák alkalmazása nélkül. A szárazépítés a szakipar minden területén megtalálható A különböző

porkeverékek kis és nagy mennyiségű felhasználása ugyanolyan hétköznapivá és mindennapossá vált a kivitelezésben, mint amennyire a különböző gipsz alapanyagú lemezek falszerkezetben, padlószerkezetben, mennyezetben való alkalmazása A gipsz mint építőanyag régóta ismert, felhasználása mégsem volt ilyen széles körű, mint ma. A gipszkarton rendszerek igen elterjedtek, persze alkalmazásukkor elsősorban azokra a látványosan és gyorsan készíthető falakra vagy álmennyezetekre gondolunk, amelyek felépítése után csak a tiszta „steril" azaz unalmas, nagy sima felületek emlékeztetnek arra, hogy itt gipszkartont használtak. Ez a cikk azoknak szól, akik nem így gondolják, vagy épp egyetértenek ezzel a vélekedéssel. Az alapvető cél az, hogy mindenki - legyen tervező vagy építtető - megtalálhassa a saját ízlésének, igényének megfelelőt, azaz szabadon engedhesse a fantáziáját. Különleges lemezmegmunkálások

Álmennyezetnek, mennyezetborításnak nevezzük azon épületszerkezetet, amely az épület teherhordó szerkezetéről - általában a födémről - függesztve teljesíti a műszaki vagy esztétikai elvárásokat. Az építéstechnológia fejlődése, az építmények korszerűsödése folytán egyre általánosabbá vált az álmennyezetek alkalmazása. Felhasznált anyagát tekintve a legelterjedtebb a gipszkarton építőlemezből készült álmennyezet. Szerkezetében különbséget teszünk nem látszóbordás és kazettás, ül különleges kupola álmennyezeti rendszerek között, amelyek a legkülönbözőbb funkciók teljesítésére alkalmasak, úgy mint: esztétikai, akusztikai, tűzvédelmi, hűtő-fűtő, világító vagy hőszigetelő Fontos szempont a bonthatóság kérdése. Előszeretettel alkalmaznak homogén felületű rendszereket jobbára esztétikai megfontolásokból - akkor is, ha az álmennyezeti tér tele van épületgépészeti és épületvillamossági

rendszerrel, melyek hozzáférhetősége alapkövetelmény Ez esetben rejtettbordás bontható álmennyezet építése vagy homogén (nem bontható monolit) álmennyezet esetén revíziós nyílások beépítése válik szükségessé. A függesztett álmennyezet tartószerkezetének fő alkotóeleme a tartóbordázat, amely fő- és mellékbordák, falcsatlakozó profilok, különleges esetekben (a megszokottnál nagyobb fesztávok vagy terhek esetében) speciális tartóbordák rendszeréből áll. A tartóbordázatot különböző függesztők tartják a födémtől megfelelő távolságban, melyek rögzítőelemének kiválasztását leginkább a teherhordó födém anyaga határozza meg (anyagát tekintve azonban tűzvédelmi szempontok miatt kizárólag fém kötőelemek használhatók). A függesztések kialakítása az álmennyezeti rendszer funkciójától, szerkezetétől, valamint a tömegétől függ. Az általános kialakításokat a szerkezetet alkotó anyagok fejlődése

gazdagítja. Ilyen fejlesztés a gipszkarton lemezeknél alkalmazható redőzés, amely a karton V formájú bevágásával szabad formai lehetőséget ad sík, de többszörösen tördelt felületek, lamellák kialakítására (1. kép) Az oldalról 90°-ban bemart lemezek egyben maradnak, de a bemarás mentén hajthatók, és ha a hajtásba ragasztógipszet hordunk fel, akár merev „lépcsőelemek" is készíthetők. A kivitelezés a hajtogatás és a hajtás mentén történő összeragasztással lényegesen egyszerűbbé válik, gondoljunk csak az él kialakítására vagy akár az egyes felületekhez tartozó lapok méretre vágására (2. kép) A Knauf által előre bevágott kartonoknak csak a lap szélességi mérete szab határt. A bevágás készülhet elő- vagy hátoldalon, 90 vagy 120°-os szögben egyaránt Az előre bevágott lapok 9,5 mm vagy 12,5 mm vastagok, de a Knauf vastagabb lapokra is elfogad megrendelést. A bevágás során egy oldalon mindig

megmarad a kartonréteg. A borítást az álmennyezeti rendszerekhez hasonlóan fémváz tartja (3. kép) A tördelt felületek helyére a tervező bátran rajzolhat íves felületet is. A gyártóüzemben előre meghajlított íves gipsz-karton elemek egymáshoz ragasztott gipszkarton lemezekből állnak. A hajlítás konvex vagy konkáv is lehet, azaz a gipszkarton lemez elő- és hátoldala felé is történhet a hajlítás. Természetesen „S" alakü hajlítás is elképzelhető A meghajlított lemezek 180°-os szögig (félkörívesig) gyárthatók. Az elsősorban 6,5 mm vastag gipszkartonból készül két, három vagy négy rétegben is íves lemez, amelyeket így ívesen szállít le a gyártó Knauf Kft. (4 kép) A gipszkarton lemezeket a helyszínen is ívesre hajlíthatjuk. Ehhez hajlítósablonra van szükség, amelyen a táblák nedves eljárással a kívánt formára hajlíthatok. A gipszkarton építőlemezek gyártás utáni megmunkálása a felület

legkülönbözőbb lyuggatása, azaz pontszerű vagy vonalszerű lyukasztása, melynek rajzolata, lyukmérete a teljes felülethez mért 25.28 %-os lyukarányig csak fantázia kérdése Az ezekből a lemezekből készült álmennyezeteket akusztikus álmennyezeteknek nevezzük. 3. kép 4. kép Knauf a k u s z t i k u s á l m e n n y e z e t e k A nagyobb helyiségek, közösségi terek megfelelő akusztikai komfortját, mennyezetének sajátos esztétikai megjelenését éppúgy elérhejük a Knauf akusztikus álmennyezeti rendszer valamelyikével, mint ahogyan a különböző módon - négyzetes vagy körlyukasztással - lyuggatott gipszkarton építőlemezekből kialakított fal- vagy mennyezet borítással, amely a sima és perforált felületű lemezek szabad kombinációjával készül. A rendszer lényegét maguk a négyzetes vagy körlyukakkal lyuggatott, igény szerint hosszabban, vonalszerűén lyukasztott lemezek adják. A perforált lemezek sima gipszkarton lemezekkel

való kombinációján túl a perforáció sokfélesége ad lehetőséget a sokrétű felhasználásra A lyukátmérő 6.20 mm között változó, egy lemez csak egyféle mérettel vagy a lyukak szórt elhelyezkedése mellett többféle mérettel lyukasztott A Knauf a felmerülő igények minél szélesebb kielégítésére törekszik, emiatt a leggyakrabban igényelt lemezfajták raktárról elvihetők, de egyedi elképzelésű lyukasztással is rendelhetők építőlemezek. Az akusztikus álmennyezetek a szárazépítésnél megszokott álmennyezeti vázrendszerre szerelendők, és a vázrendszer síkjának emelésével, süllyesztésével - esetleg döntésével - a fantázia tovább szárnyalhat. Térben összefüggő, perforált felületű álmenynyezetet is készíthetünk, amely a falszegélynél gipszkarton rátéttel keretezhető. Ugyanez síkban elhelyezett gipszkartoncsíkkal is helyettesíthető Az itt felsorolt néhány példa jól mutatja a felhasználás szinte korlát

nélküli lehetőségeit, mégis tervezésnél, építésnél sok kérdés merülhet fel. A Knauf Kft termékeiről, rendszereiről szívesen áll az érdeklődők rendelkezésére szakmai tanácsokkal. A Knauf Kft munkatársai elérhetők a Knauf irodán keresztül telefonon (319-7282) vagy az info@knauf.hu e-mail címen illetve a megújult wwwknaufhu honlapon 16 Fa vagy fém tartóváz Fából készített tartóváz Falak és mennyezetek burkolásához, válaszfalak építéséhez és tetőterek száraz beépítéséhez különféle tartóvázak közül választhatunk. Az ezermesterek többnyire a fa tartóvázakat részesítik előnyben Ezek leginkább gyalulatlan lécekből és hevederekből készülnek. Válaszfalak építésekor a függőleges oszlopok keresztmetszetének szokásos mérete 6 x 6 cm, a padlón, falon és mennyezeten elhelyezett csatlakozó léceké pedig 6 x 4 cm. Falburkolatokhoz és tetőterek beépítéséhez az alaplécek 6 x 4 cm-esek, az azokra

erősített tartólécek mérete 3 x 5 cm. Ez utóbbiakra csavarozzuk a gipszkarton lapokat. Fém tartóváz Napjainkban egyre elterjedtebbek a fém tartóvázak, amelyeket fémprofilokból szerelnek össze. Ezek nedves helyiségekben és a tűzvédelem, valamint a hangszigetelés terén egyaránt előnyösek. A profilokat a keresztmetszeti megmunkáláson kívül a szerelvények elhelyezésének megkönnyítése végett lyukasztják és stancolják. Ez utóbbi egy H nyomatot jelent a profilok felületén. A válaszfalak fémváza U alakú vízszintes (UW) csatlakozóprofilokból és C alakú függőleges (CW) állványprofilokból áll. Az előbbiek zárják le a válaszfalat a padló és a menynyezet felé, az utóbbiakat általában lazán állítják be az U profilokba, bár szükség esetén vakszegecsekkel is rögzíthetők. A kétféle profil között akkor alakul ki szilárd kötés, amikor a burkolatot különleges önmetsző gyorsépítőcsavarokkal csavarozzuk fel, és

ezáltal erősen hozzákötjük őket az U és C profilokhoz. Függő mennyezetek tartóvázának készítéséhez egy különleges kapcsolóprofil használható, amellyel az azonos profilú hossz- és kereszttartók köthetők össze. Falak és mennyezetek közvetlen burkolására lapos kalapprofilok alkalmazhatók. Valamennyi profil fémfűrésszel vagy lemezvágó ollóval különösebb nehézség nélkül méretre szabható. A megfelelő dűbel (tipli) A megfelelő dűbel kiválasztása A fából vagy fémből készült tartóvázat biztonságosan kell a falhoz vagy a mennyezethez erősíteni. A korszerű technika minden szerelési feltételnek megfelelő rögzítési rendszereket kínál. Minden dűbeles szerelésre az a gyakorlati szabály érvényes, hogy minél nehezebben fúrható meg az alap, annál jobb és biztosabb a rögzítés. A könnyen fúrható építőanyagokhoz, mint pl. a porózus betonhoz vagy akár a lyukastéglához különleges, pl. feszítő- és

terpesztődűbelek kellenek A dűbelek tartóereje lényegében azáltal növelhető, hogy különösen hoszszú vagy vastag dűbeleket használunk. Két gipszkarton lapot (kétrétegű borítás esetén) ugyancsak terpesztődűbellel erősíthetünk össze. Összefoglalva a szárazépítésben felhasznált főbb acélprofilok a következők: C keresztmetszetű - álmennyezeti profil: UD - fal függőleges tartóprofil: CW Fém tartóváz U keresztmetszetű - álmennyezeti profil: UD - falprofil: UW - merevítő profil: UA Terpesztőd ű bel kétrétegű borítással 17 Falburkolatok felrakásakor az ezermester a dűbelek közül eléggé szabadon választhat. Minden gond nélkül használhatók műanyag dűbelek, de a beütő csavaros dűbelek is kiválóan megfelelnek. Ezeket a felszerelendő tárgyon keresztül a fúrt lyukba dugjuk, és a kúp­ menetes csavarral együtt a fal szintjéig bekalapáljuk. Egy kereszthornyos csavarhúzóval vagy egy megfelelő bittel ellátott

akkus csavarozóval a be­ kalapált kúpmenetes csavarok szükség esetén ismét kioldhatok. Ezáltal a lécezést ékek segítségével utólag is gond nélkül megigazíthatjuk. A tartólécezés tökéletes beállításához az igazítódűbelek nyújta- nak ideális segítséget. Ezek a lécezés felszerelése után lehetővé teszik, hogy a közöket a szerelőcsavar balra forgatásával fokozatok nélkül kiigazítsuk. Ezáltal az alap egyenetlenségei tökéletesen kiegyenlíthetők Falprofilok rögzítéséhez használhatunk műanyag beütődűbelt is. Ezek azonban húzásra nem vehetők igénybe. Igy biztonságos Mennyezetburkolatok szerelésére az építészeti szabályok értelmében csak fémdűbeleket szabad használni (lásd 3. táblázat!) A műanyag dűbelek ugyanis tűz esetén meglágyulnak, és a mennyezetburkolat leszakadhat. Bár ez az előírás elvileg csak közületi építményekre vonatkozik, célszerű saját otthonunkban is ehhez igazodnunk. Ha

korszerű fémdűbefeket használunk, például betonfödémek esetében ún. beütőhorgonyokat (más szóhasználattal acél beütődűbeleket), nem kell olyan mély lyukakat fúrnunk, ezért kevésbé kell tarta- Üregdűbelek (üregtiplik) esenunk attól, hogy betonacélba tében azok nem a fúrt lyukba ütközünk. feszülnek be, hanem a becsa- 3. táblázat Fémdűbelek betonfödémhez 1) Beütőhorgony A furatba helyezett dűbel kiálló szárát beütik, amelyet a tárcsás dűbelszár kiszélesedő vége elhajlít, és ezáltal feszül be az elem a furatba. 81), M52), 81), M62), 10 , , l M82, 10 ,, 1 M82), 121), M102),151), M122) Feszítődűbel A dűbelt a furatba helyezik, majd az anyacsavart (fix dűbel) behajtva meghúzzák a menetes szárat, amely szétnyitja (terpesztődűbel) a kúpos véget, ezáltal befeszül az etem. 6, 101), M63, M83, M103) Beütődűbel A dűbelt a furatba helyezik, majd a belső szárat beütik, amely szétnyitja a kúpos véget,

ezáltal feszül be az elem a furatba. 6 1) , M6 3 6 1) , M83), 6 1) , M83) Szemes üreges dűbel A dűbelt a furatba helyezik, majd a szemes belső szárat meghúzzák és egyidejűleg elcsavarják, ezáltal feszül be az elem. 8 1) Furatátmérő, 2) Rögzítőelem belsé menete,3) Rögzítőelem menete 18 Ilyesmi például akkor fordulhat elő, ha padló szerelésekor a rögzítőcsavar az úszó esztrichen és az alatta fekvő szigetelőrétegen áthatolva a nyers födémmel érintkezik. Az így létrejövő hanghídon át a lépészaj felerősödhet. Alakváltozás a becsavarás mértékének {a, bés ő) függvényében b) c) A billenődűbelt egyszerűen csak be kell dugni várással az üregben a dűbel olyan alakot vesz fel, amellyel a borítás (pl. gipszkarton lap) hátoldalának feszül. Fém és műanyag üregdűbelek egyaránt kaphatók. Ez utóbbiak szétnyílnak, ill csomósodnak a gipszkarton lap hátoldalán. A teher rögzítése az álmennyezethez ún

billenő- (rugós billenő-) dűbellel is megoldható. Az itt nem ismertetett, de a gyakorlatban igen elterjedt dűbelek gyakorlati alkalma- zástechnikája a Rögzítéstechnika című könyvben (CSER Kiadó, 1999.) található meg Hang-és hőszigetelés A dűbelek elhelyezésében a zajvédelmet is fontos figyelembe vennünk, mivel egy építmény egyébként kifogástalan zajvédelmét a rezgőképes kötések tönkretehetik. Ennek elkerülésére állványzatok padlóba horgonyzásakor lengéscsillapító műanyag dűbeleket célszerű használni. Olyan mély lyukat fúrjunk, hogy a csavar hegye akkor se érjen a fúrás homlokfelületéig, ha előírásszerűen hatol át a dűbel végén. Ne felejtsük el a csatlakozásokat tömíteni! Válaszfalak építésekor ne csak a zajvédelem miatt gondoljunk a tömítésre, de ott is tömítsünk, ahol a fal padlóhoz, falhoz vagy mennyezethez csatlakozik. Ehhez öntapadó nemezcsíkot használhatunk, amelyet az állványzat

felszerelése előtt úgy ragasztunk az aljzatra, hogy a csatlakozó faelemek vagy profilok teljes felületükkel a tömítésen nyugodjanak. Szigetelés Lakások korszerűsítésekor nagyon gyakori kívánság az alaprajz módosítása Erre bérlakásokban is egyre gyakrabban kerül sor. A beltér száraz kialakítási módja ehhez kedvező előfeltételeket teremt. Ha azt akarjuk, hogy a szárazon épített, viszonylag vékony és ezáltal helytakarékos falak ne csak optikailag válasszanak el, hanem megőrizzék a szoba melegét és kielégítő hangszigetelést is nyújtsanak, ügyel- 19 Ezzel az építési móddal igen jó hangszigetelés érhető el. Egy 12,5 mm-es gipszkarton lapokkal kettősen burkolt és 40 mm vastag kőzetgyapot lemezekkel hőszigetelt 10 cm vastag válaszfal teljes hangszigetelése egy 24 cm vastag tömör falénak felel meg. Ezt az energiát elnyelő falhéjak és a kőzetgyapot szigetelés által érjük el. Mivel a szigetelőanyagot a fedőrétegek

lezárják, ismereteink jelenlegi állása szerint nem kell egészségi ártalmaktól tartanunk. Vastag hő- és hangszigetelő lemezek A csatlakozás tömítése nünk kell a megfelelő mértékű hő- és hangszigetelésre. így biztonságos Az alaprajz optimális kihaszAz ásványi rostból álló szinálása érdekében a szakipargetelőanyagok előnye, ban arra törekednek, hogy a hogy nem gyúlékonyak. teljes falvastagság legfeljebb Ha ilyenekkel dolgozunk, 80 mm legyen. Ez a vastagság legyünk elővigyázatosak úgy érhető el, hogy egy fémés viseljünk porálarcot! profilokból készített, 40 mm vastag állványzatot mindkét oldalán 20 mm vastag lakásépítő lapokkal burkolunk. Ezermesterek időnként olyan Ha a szárazon épített fal fűtött válaszfalakat építenek, amehelyiségeket választ el fűtetlelyek állványzata 60 x 60 és nektől - például lakóteret lép60 x 40 mm-es fákból készül, csőháztól -, a „meleg" oldaezt mindkét oldalán

12,5 mm lon egy párazáró, illetőleg pávastag gipszkarton lapokkal rát fékező réteget kell elheburkolják. Ilyenkor a teljes fallyeznünk vastagság 85 mm. Kettős lapborítással a fal vastagsága A párazáró réteg egy vastag 100 mm. alumínium- vagy polietilén fóliából áll, amelyet a szigetelőHang- és hőszigetelésre mindréteg fölé feszítünk ki oly mókét esetben 40 mm vastag don, hogy a gipszkarton lap kőzetgyapot lemezeket felrakása előtt tűzőgéppel az (pl. TOPUN kőzetgyapot) használnak. Ezeket azután he- állványzatra erősítjük vagy ralyezik az állványzat belsejébe, gasztjuk A fóliák nélkülözhetetlen záróhatása csak akkor hogy egyik oldalát lapokkal érvényesül, ha az illesztési heburkolták. Párazáró fólia Párazáró fólia felerősítése tűzőgéppel lyeket bőven átfedjük velük és ragasztószalaggal leragasztjuk. Ha csak hőszigetelésre van szükségünk, az állványzatot nehezen gyulladó polisztirol

keményhab lemezekkel is kitölthetjük. Nézzük, hogyan csinálják a profik! A lakott tetőtér mai modern formája egy hosszan tartó, szerves fejlődés eredménye. Itt most ne járjuk végig ezen fejlődés állomásait, inkább nézzük meg a jelenleg szokásos konstrukciókat. Az alapkonstrukció a kétszeresen átszellőztetett tető (1. és 2 ábra) - mely páratechnikailag jól működhet. A fólia és a hőszigetelés közötti elengedhetetlen szellőzés jelentősen lerontja a külső oldali vízzárást. Tehát minél bonyolultabb a tetőszerkezet (vápák, ablakok, élgerincek stb) annál kevésbé, vagy egyáltalán nem érhető el a szükséges szárazság a külső oldalról; - mivel a szarufák teljes magasságát nem tölthetjük ki hőszigetelő anyaggal, ezért a kellő hőszigetelés csak a belső szerkezet vastagításával érhető el, azaz csökken a hasznos terület; - a hőszigetelés átszellőztetése tetemes energiaveszteséggel jár, hiszen ezen

szálas anyag a levegő által jól járható, télen hűti, nyáron fűti a fölötte áramló levegő. Ezen problémák már a kezdetektől foglalkoztatták az európai fejlesztőket, de a fejlődésnek a hetvenes évek végén bekövetkezett engergia-árrobbanás adott igazán nagy lökést. így jött létre az egyszeres átszellőztetésű tetőszerkezet (3. és 4 ábra), amely a hőszigetelés külső oldalán egy jó páraáteresztő képességű, vízzáró réteget feltételez: - nincs szükség a vízzárást lerontó nyílásokra a fólián; a teljes tetőfelületen zártan fektetjük; - a teljes szarufamagasság kitölthető hőszigeteléssel javul a hőszigetelő képesség járulékos helyigény nélkül; - jelentősen csökken a hőszigeteléssel közvetlenül érintkező levegő mennyisége, így az ebből eredő téli energiaveszteség, illetve a nyári forró levegő belső térre kifejtett fűtő hatása. A fejlesztés változatlanul az enegiatakarékosságot

célozza, annál is inkább, mert az energiatakarékosság egyben a környezetet is védi a C02-kibocsátástól, A szélzáró tető (5. ábra) a jelenleg ismert legenergiatakarékosabb könnyűszerkezetes tetőkonstrukció: - az egyszeres kiszellőztetésű tetőkhöz képest itt az alátétfólia (alátétfedés) nemcsak zártan, hanem az egész tetőfelületen tömítetten, szélzáróan fektethető le; - az ellenléc mentén áramló hideg/meleg levegő sehol nem érintkezik a szálas hőszigeteléssel, így onnan/ oda nem képes meleget el/beszállítani (6. és 7 ábra); - természetesen ehhez az átlapolások biztonságos leragasztását garantáló páraáteresztő fóliára, a csatlakozásokhoz pedig megfelelő ragasztó-tömítőanyagokra van szükség (8. ábra) Mit sem ér a legjobb külső védelem a nedvesség, csapadék ellen, ha belülről nem óvjuk a hőszigetelést a téli időszakban a beltéri meleg levegőből kicsapódó párától. Ezt egy módon tehetjük

meg: a hőszigetelés belső oldalára beépített lég- és párazáró fóliát teszünk. Ez elengedhetetlenül szükséges mind a három fent felsorolt, lakott tetőkonstrukcióhoz A németországi Dörken cég immár több mint 40 éve fejleszt és gyárt tetőalátét-, valamint lég- és párazáró fóliákat, és valamennyi konstrukcióhoz kínál megbízható rendszereket: - a Dragofol hálóerősítésű alátétfólia és Delta® Reflex fólia szakszerű beépítése garantálja a hidegtető működőképességét; - a Delta® Vént N és Delta® Reflex fóliák a melegtető nélkülözhetetlen tartozékai; - a Delta® Maxx Plus és Delta® Reflex együttese a lehető legnagyobb energiatakarékosságot és komfortot jelenti télen-nyáron; - a Delta® Maxx Plus és a Delta® SD-Flexx a felújítások legésszerűbb párosítása. Szaktanácsadás egyedi problémákra is! Dörken Kft. 1087 Budapest, Asztalos S. u 12 Tel.: 210-6350, Fax: 210-6356 E-mail:

doerken@doerken.datanethu 22 Ferde tetősíkok szigetelése Ha a tetőtér ferde síkjait nem szigeteljük eléggé, nemcsak a drága hőenergia távozhat kihasználatlanul, hanem lakásunk komfortja is csökken. Hideg napokon a tartós, nagy hőveszteséget állandó fűtéssel kell pótolni. A nem kielégítő szigetelés a lakáskomfortot nyáron is kedvezőtlenül befolyásolja, mivel a behatoló sok hő túlmelegíti és szaunává változtatja a padlásteret. A ferde tetősíkok szigetelése tehát mind energiatakarékossági okokból, mind a környezetvédelem szempontjából, nem utolsósorban pedig egy kellemes, egészséges lakótéri klíma érdekében szükséges. E célra különféle anyagokat és módszereket alkalmazhatunk. Kaphatók például lamellaszerű, nehezen gyulladó keményhab elemek (pl. NIKECELL polisztirolhab), ezek a szarufák közé szoríthatók be, de méretre vágott lemezárut is használhatunk. További alternatívát az üvegszálból (pl

ISOVER és Therwoolin üveggyapot) vagy kőzetgyapotból gyártott, ún. szegélyes tekercsek nyújtanak, egyik oldalukon alukasírozott papírborítással, amely párazáró szerepet tölt be. Túlnyúló szegélycsíkjuknál fogva a tekercseket tűzőgépkapcsokkal erősítik a szarufákhoz. A szerelést nagymértékben megkönnyítik a kőzetgyapotból készített szigetelők (pl. TOPLAN kőzetgyapot). Ezek nem gyúlékonyak, nagyon jól szigetelnek, víztaszítók és zaj ellen is hatásosan védenek. Könnyen és biztos eredménnyel szerelhetők oly módon, hogy okszerűen 1. 2 cm-es ráhagyással szabjuk ki és a szarufák közé szorítjuk őket. Hátsó szellőztetés vagy a szarufák közének kitöltése szigetelőanyaggal Napjainkban két különböző szigetelési módot alkalmaznak. A hagyományos, házilag is alkalmazható eljárás során a szigetelőréteg és a tető alá kifeszített fólia között 2 cm vastag rést kell hagyni, és ezáltal hátsó szellőzést

lehetővé tenni. A résen át a tetőszerkezetből és az épület belsejéből származó nedvesség egyaránt kifelé távozhat. A szigetelőékek belső oldalára párafékként működő polietilén fóliát (PE fóliát) feszítenek ki. Egy adott szarufamélységtől kezdve A szarufák közének szigetelése Kétoldalas ragasztószalag 23 a rés miatt a szigetelőréteg vastagságát csökkenteni kellene. Csakhogy a szigetelőékek hővezetési tényezőjét {X = 0,035 W/m • K) figyelembe véve, legalább 10 cm vastag szigetelőrétegre van szükség. Megoldásként a szarufákat megkétszerezhetjük, hogy közéjük egy kellően vastag szigetelőréteg elférjen. ,Glettelés hézagolás A hátsó szellőzés alternatívája a szarufák közének teljes szigetelése. Ezzel lemondunk a hátsó szellőzésről, és a szarufák teljes mélységét szigetelésre használjuk ki. Ennek az eljárásnak az az előfeltétele, hogy különleges anyagokat alkalmazunk és azokat

nagyon gondosan dolgozzuk be, ezért jobb, ha kivitelezését szakemberre bízzuk. A páralecsapódás okozta problémák megelőzésére a tetőszerkezet alá kifeszített anyagnak diffúzióra nyitottnak, tehát páraáteresztőnek kell lennie. Szigetelőanyagként különleges, erre az alkalmazásra optimált „VS" típusú szigetelőékeket kell alkalmazni. A belső oldalon körös-körül nagyon szorosan záró páraféket kell elhelyezni. A szigetelőékek csatlakozását a környező épületelemek felé butilkaucsukból készült kétoldalas ragasztószalaggal, rácsavarozott leszorítólécekkel, bevakolt húzott fémmel vagy rugalmas hézagtömítő szalaggal szorosan el kell zárni. Glettelő- és hézagoló(fugázó-) anyagok Ha a fából vagy fémből készült tartóvázakat gipszkarton lapokkal burkoljuk, a lekerekített vagy a Rigips termékek esetében a PRO éleket, vagyis a hosszanti hézagokat éppúgy, mint a bedolgozáskor letört élű (V alakú hornyú,

fózolt), keresztirányú hézagokat és természetesen a csavarlyukakat is tömíteni, vagyis glettelni kell. A gipszkarton lapokat a fugáknál és a lemeztoldásoknál gletteléssel (spatulyázással, magyarosan simítózással) dolgozzák össze. Glettelni kell a hosszanti fugákat, a felerősítési pontokat (csavarlyukakat), a külső és belső sarkokat. A glettelés feladata tehát az, hogy a hézagtöltést követően eltakarjuk a hézagerősítő csíkokat és csavarfejeket, és a felületet előkészítsük a festésre, ill. tapétázásra A lapok közötti hézagokhoz használt hézagolóanyagok Hézagolásra rendszerint por alakban kapható különleges hézagológipszet használnak, amelyet az előírt keverési arányban csapvízzel kell kikeverni. Rövid pihenési idő után a masszát vakolókanállal vagy keverővel átdolgozzuk, és máris felhasználásra kész. A masszát széles nyeles spaklival (spatulya) a hézagokba tömjük és elsimítjuk. Rigips gipszkarton

lapoknál mindig használjunk hézagerősítő csíkot! Alapos száradás után a tömített részeket csiszoljuk, utángletteljük és újra csiszoljuk. Ezt az eljárást rendszerint még egyszer meg kell A simítókanál használata ismételni, mivel a massza száradáskor kissé összezsugorodik. Rigips lapokhoz Vario és Super hézagológipszet használhatunk. Hézagolásra és glettelésre egyaránt alkalmas a Glettmester Rigips termék. Lafarge gipszkarton lapokhoz pl. „planfixfresh" hézagolóanyagot kell használni! Némely hézagtömítő (pl. a Rigips Vario hézagológipsz) arra is alkalmas, hogy gipszkarton lapokat teljes felületükkel felragasszunk, például panellakások előre gyártott betonelemeire. Csatlakozási hézagok Ahol száraz építési móddal készített falak tömör falazatokkal érintkeznek, ott feszültségek keletkeznek, mint mindenütt, ahol eltérő anyagok találkoznak. A feszültségeket egy mereven kitöltött hézag nem képes

kiegyenlíteni, és a fuga megrepedezik. Ennek elkerülésére különleges tömítőtechnikákát és tömítőmasszákat alkalmazhatunk. Ilyenkor például célszerű a csatlakozási hézag tömítése előtt a tömör falra egy csík rugalmas hézagolóanyagot ra- 24 Hézagtömítés sarkokban gasztani. Ha a tömítés megszáradt, a ragasztószalag kiálló szélét éles tapétavágó késsel levágjuk. Ezzel a techMélyalapozás felhordása nikával a különféle anyagokat elkülönítjük egymástól, megakadályozva, hogy a csatlakoA felület zási hézagban később repedések keletkezzenek. A Rigips előkészítése lapok vakolathoz vagy betonfelülethez való csatlakoztatáMélyalapozás sakor üvegszövetes hézagerő- Tömítés és csiszolás után a sítő csíkot használnak. gipszkarton felületeket mélyAzt is megtehetjük, hogy az alapozással elő kell készíteni. ilyen csatlakozási hézagok tö- A mélyalapozással a lemezfemítésére tartósan rugalmas

lületek szívóképességét szaszilikon- vagy akriltömítőket bályozzuk. használunk. Ilyenkor elég széles hézagot kell hagynunk, amelyben a tömítőmassza kiegyenlítheti a fellépő méretváltozásokat. Ezért a sarkokígy biztonságos ban a falazathoz érő gipszA helyiséget mindig alapokarton lapot úgy csavarozzuk san szellőztessük ki, és fel, hogy a csatlakozási hézag ügyeljünk arra, nehogy az kb. 0,5 1 cm széles legyen oldószer gőzei meggyulTömítéskor ügyeljünk arra, ladjanak. Ne gyújtsunk rá hogy a tömítőmassza ne taa helyiségben, és távolítpadjon a hézag fenekére, mert sunk el minden olyan úgy nem fejthetné ki teljes ruelektromos berendezést, galmasságát. Ezért a gipszamely szikrát okozhat karton lap felcsavarozása előtt ragasszunk a tartóvázra egy szílikonos szivacscsíkot, erre a tömítő nem tapad rá, mivel Ha a gipszkarton lapokat taszílikonos a felülete. pétázni vagy festeni akarjuk, környezetbarát, oldószer

nélküli mélyalapozót használhatunk. Ha a felületeket csempézzük, oldószertartalmú mélyalapozót kell használnunk. Az oldószeres vagy oldószermentes mélyalapozókat egyaránt mennyezetecsettel (pl. korongecset) hordjuk fel, és enyhe nyomással dolgozzuk be. Szárazesztrich Sérült fa- vagy esztrichpadlókat könnyen és gyorsan javíthatunk szárazesztrich lerakásával. Ez különösen nagy nyomószilárdságú gipszkarton lap, amely egyszerűen és biztos eredménnyel rakható le. Előbb a padló legmagasabb és legmélyebb helyét határozzuk meg csöves szintezővel, majd az új padló szintjét a falon körös-körül jelöljük meg. 25 Csavarozás Lépészaj-szigetelő lemezek A falcsatlakozásokra szigetelőszalagokat helyezünk a megbízható lépészaj-szigetelés elérésére. A következő munkamenetben lépésről lépésre ásványi vagy parafagranulátumból álló száraz feltöltést helyezünk el. Ezt a kiegyenlítőréteget ezután két,

egyenként 12,5 mm vastag szárazesztrich-lemezzel fedjük le. A lemezek második rétegét úgy rakjuk le, hogy illesztési hézagai ne essenek egybe az első réteg hézagaival. Mindkét réteget teljes felületén szárazesztrich-ragasztóval ragasztjuk le, és a szegélyeken még le is csavarozzuk Ha csak a padló hőszigetelése vagy a lépészajszigetelés javítása a célunk, száraz feltöltés helyett lépészaj-szigetelő lemezeket alkalmázhatunk. Építkezéshez, felújítási munkákhoz ajánljuk kiadónk szakkönyveit: Falazás, betonozás, vakolás (1698,- Ft) Átépítés, átalakítás, hozzáépítés (1698,-Ft) Korszerű padlóburkolatok (1698,-Ft) Tetőterek beépítése, belső terek kialakítása (1698,-Ft) CSER Kiadó 1114 Budapest, Károli Gáspár tér 3. Tel.: 386-9019, 209-2982 • Fax: 385-6684 E-mail: cser@chello.hu • Honlap: wwwcserkiadohu 30 Alapvető munkafogások Válaszfalak és előtéthéjak Akár válaszfalat építünk, akár

előtéthéjat, azaz tömör fal elé kis közzel elhelyezett vékony falat, tartóvázra van szükségünk. Ez egy 6 x 4 cm-es lécekből készített, körülfutó keretből áll, amelyet szorosan a padlóra, a határolófalakra és a menynyezetre erősítünk fel 100 mm hosszú keret- vagy szögdűbelekkel. A dűbelek közötti távolság ne haladja meg a 100 cm-t. A tervezett ajtó vagy nyitott átjáró helyén a padlólécet megszakítjuk, és kétoldali elhatárolásként egy-egy 6 x 6 cm-es, függőleges hevederfát helyezünk el, amelybe az ajtótokot is behorgonyozhatjuk. A keretet kiegészítő 6 x 4 cm-es víz­ szintes bordák közötti távolságot aszerint választjuk meg, hogy a falat miféle lemezzel kívánjuk burkolni. Ha a tartóvázat 20 mm vastag gipszkarton lapokkal burkoljuk (ezeket nevezik a szakzsargonban „a vastag"-nak), és a helyiség 260 cm magas, akkor elegendő a helyiség magasságának felében egyetlen vízszintes kereszthevedert elhelyezni.

Válaszfal tartóváza A lapokat ilyenkor függőlegesen rendezzük el, és mind a külső keretre, mind a középső kereszthevederre rácsavarozzuk. A csavarok közötti távolság kb 25 cm Ha vékonyabb lapokkal dolgozunk, a tartóvázat további 6 x 4 cm-es, függőleges hevederekkel is kimerevítjük. A 12,5 mm vastag, 125 cm széles lapokhoz a hevederek középtávolsága 62,5 cm, a 60 cm széles egy- emberes lapokhoz pontosan 60 cm. Szálerősített, 10 mm vastag, 100 cm széles lapok esetében a függőleges bordákat 50 cm-es tengelytávolsággal kell beépíteni. Ezáltal a lapok mindig egy heveder fölött illeszkednek, és az előfúrás nélkül becsavart gyorsépítőcsavarok szilárdan tartanak. A tartóváz tervezésekor ügyelni kell arra, hogy a mindenkori első mezőnél a következő füg- 31 gőleges profil közepéig számított távolságot a faltól kell kimérni, mivel az első lap széle nem a falra erősített profil középvonalán helyezkedik el,

hanem közvetlenül a határolófalhoz csatlakozik. Közvetlen falburkolat Tartó váz Ugyanezzel az eljárással kéthéjú falak is emelhetők Ezt a szerkezeti módot vagy hangszigetelési okokból választjuk, vagy azért, hogy a fal üreges részében víz- vagy lefolyóvezetéket helyezhessünk el. A keret elemeit derékszögben ütköztetjük egymáshoz, vagyis nem rézseljük. A merevítő hevedereket tompán illesztjük a keretfák közé és ferdén behúzott, elegendő hosszúságú csavarokkal erősítjük azokhoz. Állványzat fémprofilokból Tartóváz Fém tartóvázas válaszfalak egyeznek az előző fejezetben és előtéthéjak az egyes gipszkarton laptípuHa állványzatunk fémprofiloksokra közölt értékekkel. ból készül, akkor a körbefutó A hangszigetelés javítására 6 x 4 cm-es keretfák helyett az üreges tér - hasonlóan először dűbelekkel U profilokat a fa tartóvázas válaszfalhoz (UW profilok, I. 16 oldal) erő40 mm vastag kőzetgyapot

sítünk a padlóhoz és a menylemezzel tölthető ki. nyezethez. A falcsatlakozások- Ha az előtéthéjra nehezebb hoz C profilokat (CW profilok) tárgyakat, pl. mosdókagylót használunk, amelyeket egykészülünk szerelni, megfelelő szerűen beállítunk az U profialátámasztásról kell gondoslokba. Mind az U, mind a kodnunk. C profilok ebben az esetben Ehhez vagy ereszhevedereket is az előzőleg felerősített, önépítünk be, vagy az előtéthéj tapadó csatlakozótömítésre hátoldalát megfelelő vastagfekszenek fel. ságú fabetéttel béleljük. A tömör falhoz dűbelezett faA körbefutó keret merevítése betét nemcsak a felszerelt fémprofilokból készülő tartótárgy alátámasztására, hanem váz esetében is a választott hozzáerősítésére is lehetőséburkolóanyag merevségétől függ. A tengelytávolságok meg- get ad Gipszkarton lapok fa lécezésen Ha a fal felülete nem elég egyenletes vagy vakolata sérült, a falburkolatot fa lécezésre

kell helyeznünk. Ugyanezt kell tennünk favázas szerkezetű fal esetében is. A lécezés a falra erősített 3 x 5 cm-es tetőlécekből áll. A dűbelek közötti távolság ne haladja meg az 1 m-t. A léceket legfeljebb 62,5 cm-es középtávolsággal, vízszintesen erősítjük fel, és hátsó ékekkel egy síkba állítjuk. Az igazítodűbelek lehetővé teszik a tartólécezés szilárd felerősítését és ezzel egy időben milliméter pontosságú beállítását is. A burkolatot ezután 35 mm hosszú önmetsző gyorsépítőcsavarokkal függőlegesen a tartólécezéshez erősítjük. A csavarok közötti távolság mindig 25 mm Jó tanács A szárazvakolat felszerelésével egy munkamenetben a hő- és hangszigetelésen is javíthatunk, ha az egyes tartórészek közötti üreges tereket kőzetgyapot lemezekkel töltjük ki. Használhatunk természetesen ISOVER, Therwoolin hő- és hangszigetelő üveggyapotot is, vagy Rigips expandált polisztirolhabot stb. 32

Egyéb lehetőség: fém kalapprofílok Tartólécek helyett fémből készült lapos kalapprofilokat is erősíthetünk a falra, ezekre csavarozzuk azután a gipszkarton lapokat. A tengelytávolságok ugyanazok, mint a falécek esetében. Ragasztásos szerelés gipsz alapú ragasztógipsszel Vakolatlan építmények belső kialakításakor praktikus, egyszerű és gazdaságos módszer, ha akár a szokásos gipszkarton lapokat, akár a hátoldalukon szigetelőréteggel ellátott gipszkarton kötőlapokat (szendvicslapokat) közvetlenül a falra erősítjük. Hasonlóan burkolhatjuk a régi épületek felújításakor szabaddá tett falazatokat is. Amíg a belső falakon normál lemezek alkalmazhatók, a külső falak belső oldalának burkolására mindig olyan gipszkarton lapokat kell használni, amelyek hátoldalára párazáró rétegként alumínium-fóliát kasíroztak. Kalapprofilok Gipszkarton lapok Az első lapot mindig az előzőleg kijelölt függőleges vonal mentén

illesztjük a falra, és vízmértékkel pontosan beállítjuk. Ha egy hosszú beállítólécet vagy egy alumíniumból készült fogantyús vakolólécet („kartecsnit") két irányban átlósan a lapra helyezünk, megláthatjuk, hogy mely részeken kell a lapot az egyenetlenségek elkerülése végett erősebben megnyomnunk. Mivel a lap odaillesztésekor a habarcscsomók még plasztikusak, nemcsak a pontos síkba állítást teszik lehetővé, hanem A ragasztóanyagot, amellyel a lapokat a falra erősítjük, csí- az aljzat szabálytalanságait is kokban és csomókban hordjuk kiegyenlítik. fel. Ennek során úgy járunk el, A lapokat úgy kell kiszabni, Ha az első lap már tökéletehogy a padló fölött kb. 1,5 cm- hogy a vízzel hígított masszaszerű anyagot előbb fúrógépsen ül, és a padlótól is a kívánt es, a mennyezet alatt pedig be fogott keverővel jól átdoltávolságra van, felrakhatjuk a kb. 0,5 cm-es rés maradjon gozzuk, majd a lapokra

hoszkövetkező lapot. Ezt megfelelő méretűre kiszaszanti éleiktől néhány centiTökéletes helyzetét a már isbott ékekkel vagy lécdarabméter távolságra tenyérnyi mertetett módon ellenőrizzük. kákkal alakíthatjuk ki. A beállítóléccel azt is ellenőrizA résen át levegőáram jön létre szélességű, 4 cm vastag csíkot hordunk fel belőle. A lap zük, hogy az elhelyezett lap az a helyiség levegője és a lap közepére az egyemberes laelőbbivel egy síkban van-e, mögötti levegőpárna között. vagyis hogy teljesen sík falfeA ragasztóanyag ezáltal köny- pok esetében kb. 50 cm-re nyen köt, és a száradása köz- egymástól tenyérnyi nagyságú, lületet alkot-e vele. ugyancsak 4 cm vastag ra­ A lapot a padlón 1,5 cm vasben felszabaduló nedvesség gasztóhabarcs-csomókat hetag lécből kivágott darabokra eltávozhat. lyezünk el. Szélesebb lapokra helyezzük, ezzel biztosítjuk A lapok odaragasztása előtt a habarcscsomókat két sorban a

habarcs száradása idejére az alapot tulajdonságainak fihordjuk fel. a hátsó szellőzést. gyelembevételével kezelni kell. Sima, tömör felületeknél ezt tapadást elősegítő anyaggal végezzük. Ha a fal erősen nedvszívó építőanyagból, például porózus betonból áll, mélyalapozót használjunk, amely a szívóképességet a kívánt mértékre csökkenti. (Pl. Rl-kombi grund alapozó erősen nedvszívó felületek alapozásához, Rigips Rl-kombi kontakt alapozóréteg sima betonfelületre, Rl-speciál alapozó belső és külső használatra stb.) 33 keznek, amelyeken át nemcsak a drága energia tűnik el felhasználatlanul, hanem pára is lecsapódhat, és nedvességfoltok keletkezhetnek. Minden sarokillesztést ezért úgy kell kialakítani, hogy a hátoldali keményhabrétegek varrat nélkül érjenek össze. Ehhez rendszerint a sarkok összeillesztésére használt lapok egyikénél a keményhabot éles késsel pontosan az elemvastagság (lemez + hab)

szélességében le kell választani, így tiszta sarokilleszkedést kapunk hornyos kötés alakjában. Ezáltal mindkét lemezt a sarok térségében egy habréteggel teljes vastagságban hátulról kibéleljük, és így kiküszöböljük a hőhíd keletkezését. Pontos illesztés a sarkokban Ha a falakat körös-körül burkoltuk és a ragasztóanyag megkötött, az illesztési hézagokat hézagolóanyaggal (Super vagy Extra hézagológipsz) tömítjük. A külső sarkok védelmére a ragasztómasszába saroksíneket kell bedolgozni. Ezáltal nemcsak éles, derékszögű élkontúrokat kapunk, hanem a külső éleket a sérülések ellen is védjük. A mennyezet alatt a lemezt kis ékekkel rögzítjük. A helyiség sarkaiban, erkélyeken, de ajtó- és ablakmélyedésekben is ügyelni kell arra, hogy a gipszkarton lapok hátulját keményhabbal hézagmentesen kitöltsük. Ha erre nem ügyelünk, hőrések kelet- Vékony vezetékeket és lapos kábeleket ezzel a szerelési

móddal is a gipszkarton lapok mögé rejthetünk. Az elosztó- és kapcsolódobozoknak mindenesetre valamivel több helyet kell hagynunk, mivel a lap vastagsága és az elhelyezésekor kissé laposra nyomott habarcscsomók adta hely többnyire nem elegendő erre. Normál körülmények között az ilyen dobozokat úgy kell elhelyezni, hogy kb. 2 cm-re álljanak ki a vakolatlan falból. Falburkolat gipszkarton­ csíkokból kialakított tartóvázzal Ha a vakolat nem tartóképes vagy nagyon egyenetlen, vagy vezetékek fekszenek közvetlenül a falon, a gipszkarton lapokat gyakran nem lehet közvetlenül a falra helyezni. Ilyenkor a fa vagy fém tartóváz helyett gipszkarton csíkokból is készíthetünk tartóvázat úgy, hogy a gipszkarton lapokat egyszerűen csíkokra szabdaljuk. Ennek költsége attól függ, hogy milyen gipszkarton lapot választunk. A legegyszerűbb esetben elegendő a 12,5 cm vastag csíkokból kialakított tartóváz. A csíkokat 62,5 cm

középtávolságban ragasztógipsszel a falakra ragasztjuk, hogy az egyenetlenségeket kiegyenlítsük. Jó tanács Beállítóléccel ismételten ellenőriznünk kell, hogy a csíkok mind egy vonalban vannak-e. 34 Párazáró réteg Saroksínek Dobozok elhelyezése Ha az aljzat nem teherbíró, a csíkokat 60 cm-enként dűbelekkel a falhoz is hozzá kell erősíteni. Eközben ügyeljünk arra, hogy a csavarfejeket megfelelően mélyre süllyesszük be. A vízmértékkel és beállítóléccel függőlegesen és vízszintesen beállított csíkokra erősítjük fel azután a 12,5 mm vastag gipszkarton lapokból álló falburkolatot. A lapokat a tartóvázra ragasztógipsszel, vékonyágyas ragasztással rögzítjük. Ha az általunk létesített válaszfal vagy falburkolat a fűtetlen szomszédos helyiséggel vagy külső falazattal határos, akkor a megfelelő és tartós hőszigeteléshez párazáró réteget kell alkalmaznunk. A párazárást oly módon érjük el, hogy

hátoldalukon alufóliával kasírozott lemezeket alkalmazunk, vagy a lécezésre tűzőgépkapcsokkal legalább 2 mm vastag polietilén vagy alumíniumfóliát erősítünk. A kapcsok beütésére szabályozható ütőerejű elektromos tűzőgépet célszerű használnunk. Ezzel elkerülhetjük, hogy a kapcsok átüssék az aluvagy PE fóliát. Mindkét fóliatípust a hosszanti éleknél átfedéssel kell elhelyezni, majd az átfedő illesztésnél ragasztószalaggal le kell ragasztani. Ezt nem szabad elmulasztanunk, különben a helyiség levegőjéből a lemezeken átdiffundáló vízgőz a szigetelőanyagban lecsapódik. Átlapolások leragasztása fal két lakásegységet határol el egymástól. A szárazépítésű falba különösebb probléma nélkül építhetünk be ajtót, ha néhány fontos alapfeltételt figyelembe veszünk. Átjáró és áttekintőnyílás Ajtók és ajtótokok a kereskeA szárazépítéssel készült vádelemben fából vagy acélból laszfalak

ideális lehetőséget egyaránt nagy választékban kínálnak nagyméretű helyisékaphatók. gek megosztására. A különválasztott tereket A gipszkarton falak állványzagyakran nyílt - például boltíve- taiba beépíthető különleges sen kiképzett - átjáróval kötik ajtótokok is kaphatók. Ezeket össze. Néha függöny, redőny úgy alakították ki, hogy sem az vagy spalettaajtó teszi lehetővé ajtópántok, sem a lakatszeka jobb elkülönítést. rény helyét nem kell a gipszAz ilyen megoldások azonban karton lapon kivágni, ehelyett többnyire nem elegendőek, ha az egyenesre kiszabott lapokat például kielégítő hangszigete- kell egyszerűen az ajtótok lésre van igény. De akkor is tükre mögé betolni. Ezzel kell egy igazi ajtó, ha a válasz- nemcsak sok időt takarítunk 35 i ső szintje) jelig le kell kurtítani. Ha ezt nem tesszük meg, az ajtószárny alsó pereme a padló fölött néhány centiméterre fog állni. ., Ajtó beépítése

válaszfalba meg, hanem az eredmény is tökéletes lesz. Az ajtóelemet és a tokot a még nyitott állványzatba építjük be, annak beburkolása előtt. Vegyük figyelembe azt is, hogy a kapható acél ajtótokok legtöbbje azzal a rendeltetéssel készül, hogy az esztrich elhelyezése előtt szerelik be, már- pedig a beltér száraz kiépítése esetében az esztrich már rendszerint megvan. Az ilyen ajtótokokat egy padlóba mélyedő profillal gyártják, ezt kellene az esztrichbe beönteni. A mi esetünkben ezt el kell távolítani. Ezenkívül az ajtótok két szárát a gyártó által feltüntetett OFF (= a kész padló fel- Elvileg nem függ a gyárt­ mánytól, hogy az ajtót milyen technikával építjük be az állványzatba. Mégis van egy-két termékre jellemző sajátosság. Ezért ajánlatos a választott gyártmány beépítési útmutatóját gondosan áttanulmányozni, hogy az állványzatot szükség esetén megfelelően módosíthassuk. A

szárazépítésben nagyon kedveltek az acél ajtótokok, mivel mérettartók, és ebből eredően szorosan zárnak. Hangszigetelő tulajdonságaik is jók. Rendszerint átfogó tokokat - más nevükön U tokokat - alkalmaznak Nyílásszélességüket a kész fai vastagságának megfelelően kell megválasztani. Lehetőség van a saroktok és az ellentok kombinálására is, ezek olyan falakba is beépíthetők, amelyek vastagsága eltér a szabványtól. Szereléskor az ajtótokot a 6 x 6 cm-es hevederfákból vagy egy fém állványzat C profiljaiból (CW profil) kialakított ajtónyílásba állítjuk be. A tokot előbb a pánt oldalán igazítjuk be vízmértékkel, majd a szerelési pozícióban betétekkel rögzítjük, és az ajtótok kihajlítható szerelési rátétjeivel a szomszédos oszlopokhoz vagy C profilokhoz csavarozzuk. Némely ajtótokon kalapprofilok találhatók, amelyek nagyon alkalmasak arra, hogy a tokot C profilokhoz erősítsük. 36 1 Az ajtótok tükre

és az állványzat között pontosan annyi helyet kell hagyni, hogy a gipszkarton burkolatot a tükör mögé tolhassuk. Hangszigetelés s Ennek biztosítására egyszerű fogást alkalmazhatunk: a hevederfák vagy C profilok által határolt állványzatnyílás sarkaira a burkolásra szánt gipszkarton lapok maradék darabjait csavarozzuk rá. 2 Miután az ajtótokot a pánt oldalán az állványzathoz csavaroztuk, a zár oldalán is odaerősíthetjük. A még szabad tokszár helyes szerelési pozícióját azáltal határozzuk meg, hogy az ajtószárnyat beakasztjuk és becsukjuk. Most az így meghatározott helyzetben a tokszárat szükség esetén hátulról betétfákkal kiékeljük, majd a zár oldalán az állványzathoz csavarozzuk. 3 Erre ismét a kihajlítható szerelési rátétek vagy az előbb említett kalapprofilok szolgálnak. Az utóbbiakat anyacsavarokkal csavarjuk az állványzathoz. Ha el akarjuk kerülni, hogy a burkolat tömítőhézagai később az ajtó

kissé erősebb becsukásakor kiszakadjanak, a gipszkarton lapokat L alakban oly módon szabjuk ki, hogy az illesztési hézagok ne az ajtótok szárainak folytatásába, hanem inkább központosán az ajtó fölött feküdjenek. Jó tanács Az ajtótok igen terjedelmes, szállítása nehézkes. Ezen úgy segíthetünk, hogy összeilleszthető ajtótokot vásárolunk, és szárait az építkezés helyszínén illesztjük egymásba. Ha különleges hangszigetelési igényeket kell kielégítenünk, az ajtó kiválasztásakor és szerelésekor nagyon gondosan kell eljárnunk, hogy megközelítsük a vizsgálati laboratóriumban tesztelt hangszigetelési értéket. A hangszigetelés mértékét dB(A)-ban adják meg, a skála logaritmikus beosztású. Ez azt jelenti, hogy egy-egy 10 dB(A)-es hangszigetelési fokozat a hangnyomás felezésének felel meg. Természetesen nagy jelentősége van az ajtószárny szerkezetének. A jó hangszigetelésű ajtóknak amelyek hangszigetelő értéke

45 dB(A) körüli - két szigetelősíkjuk van, amelyek afféle labirintushatással megnehezítik a hang áthatolását. Már egyszerű szigeteléssel is 35 dB(A) körüli laboratóriumi értékek érhetők el. Jó hangszigetelő ajtók hangszigetelő értéke 30. 45 dB(A), ez persze a beépítési feltételek következtében még optimális beépítés esetében sem érhető el teljesen. Szakszerűtlenül beépített ajtók körül hanghidak keletkeznek, szoros csukódás által pedig hangsarkok, amelyeket mindenképpen el kell kerülni. Csak a stabil függőleges és vízszintes beépítés biztosítja a szükséges feltételeket ahhoz, hogy az ajtószárny szorosan és ezáltal hangszigetelő módon csukódjon, és mindenütt szorosan felfeküdjön a tömítésekre. A falrész és az ajtótok közötti hézag kritikus hely, mivel adott körülmények között átengedi a hangot. r Az ajtótok és a fal közötti hézag tömítése kell beilleszteni és beszabá­ lyozni.

Ideálisak a három di­ menzióban beigazítható pán­ tok. Ezek lehetővé teszik a szi­ getelőcsík pontos beigazítását és rögzítését, miáltal az ajtó­ szárny körös-körül szorosan csukódik, jelentősen jobb hangszigetelési értékeket eredményezve. Megjegyezzük, hogy a tűzvé­ delmi követelményeknek meg­ felelő ajtólapok beépítése gyártói igazoláshoz és enge­ délyhez van kötve. A feltételek teljesítéséhez szükséges az egyes elemek (ajtólap, keret, zárszerkezet, tömítés( kifogástalan együttműködése, ezért ezek rend­ szerként kerülnek forgalomba. Ha ez a hézag nyitva marad, a hang a szükségesnél kisebb ellenállásba ütközik, és nem érjük el a kívánt hangszigetelést. Ha ezt a kritikus hézagot, valamint az ajtótok és az áll­ ványzat között esetleg előforduló - rezonáló térként ható üreges tereket kőzetgyapottal Dekoratív felületek tömjük ki, a hangnak ezt az egérútját elvágtuk.

Kiegészíté­ sül legalább annyit kell ten­ Ablakelemek beépítésével nünk, hogy az ajtótokot a fal olyan válaszfalakat is kialakít­ felől körös-körül tömítjük, eh­ hatunk, amelyek lehetővé te­ hez pl. szilikonkaucsukot szik a fény áthatolását és az használhatunk. áttekintést is. További problémás terület az Erre az alkalmazási célra ún. ajtó alsó lezárása. Ha ez nem merev, nem nyitható szárnyú elég szoros, akkor a hangszi­ ablakok kaphatók. getelés nem lesz kielégítő. A lezáráshoz különféle tömítő- Még ha a kettéválasztott helyi­ rendszerek kínálkoznak: így ség ablakainak elhelyezkedése például egy küszöb, amilyet kedvezőtlen is, ablakelemek gyakran megtalálunk a hang­ beépítésével megoldható, szigetelő ajtókon. hogy a válaszfalon át nappali Elegáns megoldást egy lefény jusson a leválasztott süllyesztett kivitelű ajtótok je­ részbe. lenthet. Ez lehetővé teszi, hogy A merev ablakokat

hasonló­ a padló küszöb nélkül fusson képpen építjük be, mint az aj­ végig. tótokokat. Ahogy az ajtótokot pontosan be kell igazítani, hogy a hang­ Egy másik érdekes változat az olyan vakablak beépítése, szigetelő ajtót körülvevő töamely nem teszi ugyan lehető­ mítőrendszer működhessen, az ajtószárnyat is pontosan vé az áttekintést, de rejtve Megvilágított vitrin beépített fénycsövekkel a nap­ pali fény illúzióját keltő világos­ ságot ad. További lehetőséget kínálnak a falba beépített, kivilágítható vitrinek, amelyek - bár korláto­ zott mélységben - dekoratív tárgyak elhelyezésére alkal­ masak, és szintén hozzájá­ rulnak a helyiség alapmegvi­ lágításához. Dekoratív felületek A gipszkarton burkolatú falak és mennyezetek felületének minőségét a szilárd tartóváz és a lapok egy síkba eső fel­ szerelése mellett döntően be­ folyásolja a tömítéssel, csi­ szolással és

mélyalapozással végzett gondos utólagos megmunkálás. A megfelelő technikák alkal­ mazásával biztos tapadású aljzat hozható létre, amelyen a tapéta vagy a festés tökéle­ tesen érvényesül. Falfestés festékkel vagy lakkal A gondosan elsimított és csi­ szolt felületek előzetes mély­ alapozás után közvetlenül festhetők. Ennek során minden szokásos festék a diszperziós festékektől a latexfes- 38 tekékig és diszperziós lakkokig ecsettel vagy festékhengerrel felhordható. Nem használha­ tók ásványi festékek, mint pl. a mész-, vízüveg- vagy szilikát­ festékek. Ha a festéket vagy lakkot szórópisztollyal akarjuk felhordani, előbb oldószertar­ talmú mélyalapozóval kell ala­ poznunk. Dekorvakolatok Előzetes mélyalapozás után a gipsz- vagy diszperziós ala­ pú dekoratív beltéri vakolatok is minden gond nélkül felhord­ hatok. Ezeket rendszerint alulról felfelé dolgozva simítókanállal hordjuk fel, és simán

lehúzzuk. A rusztikus jellegű dörzsvakolatok jellegzetes felületi textú­ rája azáltal jön létre, hogy fel­ hordáskor dörzsdeszkával megdörzsöljük. A kívánt relief kialakulása a durvább adalékanyagoknak köszönhető, de a dörzsölés technikájával is befolyásolható. A dörzsdeszka vízszintes ve­ zetésével vízszintes vonalú struktúrák alakíthatók ki, füg­ gőleges lehúzással pedig álló sorok, amelyek a helyiség ma­ gasságát hangsúlyozzák. Ha a dörzsdeszkát körözve mozgatjuk, jellegzetes, egye­ netlen szerkezetű rusztikus va­ kolat alakul ki. A gipsz- vagy diszperziós bá­ zisú vakolatok sokféle kialakí­ tásra adnak lehetőséget. A simítókanál ütéseivel is ala­ kíthatunk ki struktúrákat, gu­ mihengerek görgetésével pedig reliefmintákat hozha­ tunk létre. Tapétázás A gipszkarton felülete ideális alapot nyújt mindenféle keres­ kedelmi forgalomban kapható tapétához, a normál papírta­ pétától a

durva rostú és nyo­ másos tapétákon át a nehéz textiltapétákig. A felületet üvegszáltapétával is boríthat­ juk, ez nagy igénybevételű fe­ lületeken egyaránt dekoratív és időálló megoldás. A tapéta lakkozása a konyhában és a fürdőben jó felületvédelem­ nek bizonyul. A nélkülözhetetlen mélyalapo­ zás nemcsak az aljzat szívó­ képességét teszi egyenletes­ sé. Előnye az is, hogy a tapéta a lemezkarton sérülése nélkül cserélhető. Jó tanács A tapétacserét megkönynyítő alapozás előzetes felhordása lehetővé teszi, hogy a tapétát egy későb­ bi felújítás során az aljzat sérülése nélkül szárazon húzhassuk le. Dörzsvakolat A ragasztó kiválasztása a vá­ lasztott tapéta fajtájától függ. Gipszkarton felületeken lénye­ gében a kereskedelemben kapható valamennyi ragasztó felhasználható. Csempézés A szárazépítéssel emelt faiak vékonyágyas eljárásban finomés durvakerámiás csem­

pékkel, valamint üvegmozaik­ kal egyaránt csempézhetők. Ha a felületeket nem éri ned­ vesség, a lemezek közötti hé­ zagok, valamint a csavarhelyek tömítéséről lemondhatunk, elég azokat csemperagasztóval el­ simítanunk. 1 A csempék ragasztására diszperziós alapú műanyag ragasztókat vagy hidraulikusan kötő porragasztókat használ­ hatunk. A vékonyágyas eljá­ rásban a csemperagasztót a teljes felületre hordjuk fel és fogazott lapátkával vízszinte­ sen elfésüljük, majd a csem­ péket a friss ragasztóágyba nyomjuk. Ezután a szokásos módon tömítünk. Különleges óvintézkedések nedves helyiségben Ilyen helyeken természetesen csak impregnált (HA, ill. GKBI, ill. RBI jelölésű, zöld karton- és kék bélyegzőszínű) gipszkar- -• 39 ton lapok alkalmazhatók. Ügyeljünk arra, hogy a lapok ne a padlón álljanak. A padló fölött ezért kb. 2 cm széles rést kell hagynunk. Ezt később tartósan rugalmas tömítővel

tömítjük. Ezzel elkerülhetjük, hogy a padló esetleges el­ árasztásakor a gipszkarton la­ pokba alulról víz hatolhasson be. A kilépő csövekhez szük­ séges kivágásokat 1 cm-es ráhagyással kell elkészíteni. Tömítés és felerősítés A csővezetékek és a gipsz­ karton lap közötti gyűrű alakú rést szintén tömítjük, tartósan rugalmas anyagot fröccsentve bele (pl. szilikon tömítőanyag) Az olyan felületeken, amelye­ ket vízsugár vagy fröccsenő víz érhet - például zuhanyfül­ kékben - további tömítési munkák szükségesek, nehogy a hézagokon át nedvesség érje a gipszkarton lapot. Itt olyan különleges ragasztót célszerű használnunk, amely egyúttal tömít is (pl. PCI ra­ gasztószalag). Erre a célra régebben kétkom­ ponensű epoxiragasztókat használtak. Ezek mellett ma olyan egykomponensű ra­ gasztók is kaphatók, amelyek könnyebben alkalmazhatók, és egyúttal tömítenek is. Ezek víz­ zel kikeverhető

porok vagy használatra kész diszperziós ragasztók. Ezeknek a ragasztóknak az al­ kalmazásakor a gipszkarton alap hézagait tömíteni kell, hogy kifogástalanul sűrű réte­ get kapjunk, és vízzáró disz­ perziós ragasztók használata­ kor a költségek is kedvezőb­ ben alakuljanak. 1 A különösen kritikus sarkok védelmére a tömítőragasztókat előbb a sarkok két oldalán mintegy tenyérnyi szélesség­ ben kenjük fel. 2 A friss ragasztóágyba ez­ után tömítőcsíkot ágyazunk be, amelyre simítókanállal egy újabb vékony ragasztóréteget kenünk. Ha minden sarkot így előkészítettünk, a gipszkarton lap egész felületére ugyanab­ ból a ragasztóból kb. 1 mm vastag tömítőréteget hordunk fel. Ezt nemesacél simítóval húzzuk fel és egy éjszakán át keményedni hagyjuk, a tulaj­ donképpeni ragasztóágyat csak azután, egy következő munkamenetben húzzuk fel fogazott lapátkával. Most már a csempéket a szo­ kásos módon

belenyomhatjuk a ragasztóágyba. A hézagokat a szokásos mó­ don normál tömítővel zárjuk le. Olyan tömítőt válasszunk, amelynek színe illik a csem­ pékhez. Felerősítési problémák és megoldásuk Megfelelő dűbelekkel vagy előre megtervezett horgonyzásokkal szárazon épített menynyezetekre és falakra is gond nélkül erősíthetünk fel külön­ féle terheket. Az alkalmazandó rögzítőeszköz kiválasztásakor természetesen figyelembe kell venni a szerelendő tárgyak fajtáját és tömegét, de az sem mindegy, hogy milyen a gipsz­ karton burkolat fajtája és vas­ tagsága. Könnyű, sík terhek - például 15 kg-nál nem nehezebb ké­ pek - a kereskedelemben kapható képkampókra gond nélkül felakaszthatok. Nehéz fali terhek Az egyetlen acélszeggel fel­ erősített kampók 5 kg-ot bírnak el, két szeggel 10 kg-ig és 3 szeggel 15 kg-ig terhelhetők. Nehezebb fali terhek különle­ ges felerősítést igényelnek. Tömör aljzatra

erősített fal- és mennyezetburkolatok eseté­ ben megfelelő hosszúságú keretdűbeleket mélyíthetünk 40 Különleges tartószerkezetekre nagy felületű terhek erősíthetők a gipszkarton burkolat mögötti tömör építőanyagba. Üreges falszerkezetek eseté­ ben doboz alakú terheket, mint például könnyű polcokat vagy faliszekrényeket utólag mű­ anyag terpesztődűbelekkel vagy akár fémből vagy mű­ anyagból készült üregdűbelekkel rögzíthetünk. Ha a falra kerülő terhek helyét már az állványzat felépítésekor előre látjuk, a teher nagy felü­ leten való eloszlatásához ajánlatos hevedereket, tartósí­ neket vagy töltőfákat beépíteni. A nehéz konzolterhek, mint például mosdókagylók, bidék és falhoz erősített WC-k olyan tartószerkezetet igényelnek, amelyek a terheléseket az áll­ ványzaton és tartókon át a padlóra vezetik le. Szaniterberendezések alátá­ masztására szerelésre kész tartók kaphatók.

A mennyezetre a terhek szin­ tén probléma nélkül erősíthe­ tők fel, ha a dűbeleket helye­ sen választjuk meg. Könnyű egyedi terhek, pl. függönyrudak és világítótestek fáradság nélkül erősíthetők fel a gipsz­ karton mennyezeti héjra. Eh­ hez normál terpesztődűbeleket, műanyagból vagy acélból készült üregdűbeleket, esetleg billenő- vagy rugós dűbeleket használhatunk. Ha a dűbelenkénti függő teher tömege egyegy mennyezeti mezőben nem haladja meg a 6 kg-ot, a terhek a gipszkarton héjra közvetlenül is felerősíthetők. Mennyezeti mezőnek tekintünk egy 1 m hosszú lemezfelületet, amelyet oldalt egy-egy tartóléc határol el. 41 Gyakorlati példák 42 A szárazvakolatot ragasztó­ anyaggal közvetlenül a nyers falra erősíthetjük. A ragasztó­ csomók között elegendő leve­ gő marad ahhoz, hogy a gipszkarton lapok mögé kis keresztmetszetű ellátóvezeté­ keket (pl. villanyvezeték) rejt­ hessünk. Az elosztó-

és kap­ csolódobozokat úgy kell elhe­ lyezni, hogy felső élük kb. 2 cm-re álljon ki a falfelületből. Alternatív megoldásként a szárazvakolat héjat a nyers­ falra dűbelezett egyszerű tar­ tólécezésre is csavarozhatjuk. A tartólécezés vastagsága le­ hetővé teszi, hogy a falra sze­ relt vezetékeket a szárazvako­ lat héj alá rejtsük. Szárazvakolat új falazaton Anyag 12,5 mm-es gipszkarton lapok, ill. kötőlapok, tapadóalapozó, ragasztó­ anyag, hézagtömítő, mély­ alapozó Nehézségi fok 0 1 2 Erőkifejtés Munkaidő Kb. 1/2 óra/m2 3 Szerelésre kész ragasztóanyag Az erősen szívó hatású aljzato­ kat - pl. porózus betont - ala­ pozással kell előkészítenünk, hogy a ragasztóanyag biztos kötését lehetővé tegyük. Az alapozót ecsettel telítésig hord­ juk fel (pl. R-l kombi kontakt vagy R-l speciális alapozó). Téglafalazatot közvetlenül bur­ kolhatunk. A betonaljzatokat az esetleg rájuk tapadó

zsaluolaj-mara­ dékoktól és viasztól meg kell tisztítani. A betonaljzatok, be­ tonfalak készítésekor ugyanis a fa zsaluzósablont olajjal itat­ ják át, hogy a cement megkö­ tésekor a zsalu könnyen eltá­ volítható legyen. A gázbeton falat pl. R-l kombi alapozóval kell előkezelni. Mi­ vel a ragasztóanyagot a lap hátoldalára hordjuk fel és a la­ pot a felhordott ragasztóval együtt helyezzük a falra, a ki­ választott lapnak meghatáro­ zott szilárdságúnak kell lennie. Ebből az okból inkább 12,5 mm vastag lapokat hasz­ náljunk a viszonylag hajlékony 9,5 mm-es lapok helyett. Mivel a lapok súlyosak, egyemberes lapokat célszerű alkalmazni. Ha a nyersfalban csővezeté­ kek és vastagabb kábelek el­ helyezésére szolgáló vájatok vannak, ezeket a burkolómun­ kák megkezdése előtt be kell vakolni. Ehhez jól használha­ tók a könnyen feldolgozható kész vakolatok (pl. Rimano 6-30 gipszes vakolat). Jó tanács A ragasztóanyag

kikeveré­ sére használjunk tiszta keverőedényt és tiszta csap­ vizet. 1 A por alakú ragasztót az elő­ írt mennyiségű vízbe szórjuk. Ezt követően hagyjuk néhány percig „pihenni" (min. 3 perc) Ezután az anyagot keverőfával vagy fúrógépbe befogott ke­ verővel alaposan átgyúrjuk, míg egynemű, masszaszerű, csomómentes anyagot nem kapunk. Lényeges, hogy mindig csak annyi ragasztót keverjünk ki, amennyit a bedolgozhatósági idő alatt elhasználunk (általá­ ban 2,5 kg). Ha bizonytalanok vagyunk, inkább kisebb menynyiségeket keverjünk ki egy­ szerre. A külön-külön kisza­ bott illesztési darabokhoz - amelyeket többnyire befeje­ zésül helyezünk el - célsze­ rű a kikevert mennyiségeket csökkenteni, mivel ezek il- 43 lesztése több időt vesz igény­ be. Mielőtt a lemezeket fel­ raknánk, készítsünk elő betét­ fákat és kis ékeket, amelyekkel a lemezeket a padlón 2 cm-es, a mennyezet alatt 0,5 cm-es közzel

helyezzük el, hogy a kötési folyamathoz szükséges levegőcserét bizto­ sítsuk. A ragasztóanyagot a lap szür­ ke hátoldalára simítólapáttal hordjuk fel, mégpedig a lap közepén kb. tenyér nagyságú, 3. 4 cm vastag csomók for­ májában, amelyeket kb. 30 cm-re helyezünk el egy­ mástól. Az oldalsó szélek mentén a ragasztót egyenlő vastagságban csíkban hordjuk fel, miközben kb. 40 cm-es külön csíkokat kis közökkel sorolunk egymáshoz. 2 Az így előkészített lapot eny­ he nyomással a falra helyez­ zük, majd egy beállítóléccel, alumíniumból készült fogantyús vakolóléccel vagy acél­ sínnel odakocogtatjuk. Ezek helyett egy egyenes, hosszú, gyalult lécet is használhatunk. Igen jó megoldás, ha a lapot gumikalapáccsal kopogtatva igazgatjuk a helyére. Ezután egy hosszú vízmérték­ kel ellenőrizzük, hogy a lap pontosan függőlegesen áll-e. A beállítóléc átlós irányú ráfektetésével felderíthetjük a púpokat és

mélyedéseket, amelyeket megfelelő nyomogatással, kopogtatással egyenlítünk ki. Záródó héza­ gokkal így illesztjük egyik lapot a másikhoz, és minden lapot vízmértékkel és igazítóléccel beigazítunk. Eközben azt is ellenőrizzük, hogy az újonnan elhelyezett lap pontosan egy síkban van-e az előzővel. Ha nincsen, megfelelően igazítani kell rajta. Megjegyezzük, hogy ha szük­ séges, a vakolat alá kerülő installációs vezetékeket a la­ pok felragasztása előtt kell el­ helyezni. 3 Ha a lapokat a falra helyez­ tük és a ragasztóanyag meg­ kötött, a lapok illesztési héza­ gait, valamint a mennyezethez csatlakozó hézagot gletteljük. A padlóhézag nyitva maradhat, mivel a később elhelyezendő szegélyléc eltakarja. Lakásépítéshez, felújítási munkákhoz ajánljuk kiadónk szakkönyveit: Kerámiaburkolatok (1998,- Ft) T a p é t á z á s és festés (1998,- Ft) CSER Kiadó 1114 Budapest, Károli Gáspár tér 3. Tel.: 386-9019,

209-2982 • Fax: 385-6684 E-mail: cser@chello.hu • Honlap: wwwcserkiadohu Tartóvázas szerelés Anyag 4 x 6 és 6 x 6 cm-es lé­ cek, csavarok és dűbelek, krepp ragasztószalag, 12,5 mm-es gipszkarton lapok, csatlakozótömítő (adott esetben kőzetgya­ pot lemezek és szigetelő­ héjak hidegvíz-vezetékek­ nek), önmetsző gyorsépítő­ csavarok, glettelő- és hézagológipsz, mélyalapozó Szerszámok A nyers falra tartólécek kerülnek, közéjük pedig szigetelőlemezeket helyezünk Nehézségi fok 0 1 2 3 2 3 Erőkifejtés 0 1 Munkaidő Kb. 3/4 óra/m2 Aki szívesebben dolgozik fá­ val, mint habarccsal, a nyers falat tartólécezésre szerelt gipszkarton lapokkal is bur­ kolhatja. A 3 x 5 cm-es gya­ lulatlan tetőlécekből álló tartó­ vázat kb. 42 cm-es középtávol­ sággal, dűbelekkel vízszinte­ sen a falra rögzítjük. Függőle­ ges lécezést is kialakíthatunk 30 cm-es középtávolsággal. Mindkét esetben a léc vastag­

sága elegendő teret ad ahhoz, hogy a burkolat mögé vezeté­ keket rejtsünk el. Kondenzvíz keletkezésének megakadályo­ zására a hidegvíz-vezetékeket mindig szigetelni kell. A tartólécezés szerelésekor a 80 mm-es műanyag beütodu­ belek különösen praktikusak és időtakarékosak. Ezeket legfeljebb 100 cm-es közök­ ben helyezzük el. Mielőtt a burkolatot a tartóvázra erősíte­ nénk, beállítóléccel és vízmér­ tékkel egy síkba kell hoznunk. A túl mély helyeket, vagyis az egyenetlenségeket távtartó alátétekkel kell kiegyenlíte­ nünk. Ehhez a műanyag beütődűbel csavarját egy kereszthornyos csavarhúzóval meglazítjuk, majd kis faékeket helyezünk a fal és a léce­ zés közé annyira, hogy a lé­ cezés pontosan egy síkba essen. Ezután a műanyag beütődűbel csavarját egy ka­ lapácsütéssel ismét szintig beütjük. Ha aljzatunk nagyon egyenetlen, a már előbb emlí­ tett beütodubelek jól használ­ hatók, mivel a

rögzítést és sík­ ba igazítást egy menetben vé­ gezhetjük. A gipszkartonlap burkolatot a helyiség magasságának meg- 45 felelően, levegőrés nélkül kell leszabni, és vízszintes lécezés esetében a lécek futására merőlegesen kell felcsavaroz­ ni. Ennek során az önmetsző gyorsépítőcsavarokat 25 cmes közökben csavarjuk be. A burkolatot akkor is függőle­ gesen csavarozzuk fel, ha lé­ cezésünk függőleges. Ilyenkor a lapok illeszkedése mindig egy-egy lécen fekszik, és a la­ pokat szegélyük közelében csavarozzuk fel. Ha a lécek közötti távolság 30 cm (az egyemberes lap fél szélessé­ ge), akkor egy további léc a lap közepe alatt fekszik, itt a lapot önmetsző gyorsépítő­ csavarokkal 25 cm-es közök­ ben erősítjük fel. Hő- és hangszigetelt felület kialakítása Ha a gipszkartonlapos száraz­ vakolat szerelésével a fal szi­ getelésén is javítani akarunk, gipszkarton kötőlapokat (szendvicslapok) alkalmazunk,

amelyek hátoldalát szigetelő­ réteg takarja. Ha a szárazva­ kolatot tartólécezésre szerel­ jük, a hő- és hangszigetelést oly módon javíthatjuk, hogy a nyers fal és a tartólécezés kö­ zé kőzetgyapotból hézagmen­ tes szigetelőréteget helyezünk el. Ilyenkor ennek megfelelően hosszabb dűbeleket kell vá­ lasztanunk. Ha a hő- és hang­ szigetelő anyag 40 mm vas­ tag, 120 mm hosszú dűbele­ ket kell alkalmaznunk. Hő- és hangszigetelőként használha­ tunk üveggyapotot is. Megjegyezzük, hogy külső fa­ lak hőszigetelő burkolatának készítésekor a kondenzvízképződés megakadályozására párazáró réteget kell beépíteni. A felújítás könnyen elvégezhető Jól sikerült térmegosztás Régi vakolatok felújítása Azt is megtehetjük, hogy a Ugyanazok az eljárások, ame­ gipszkarton lapokat a már leírt lyeket nyers falak szárazvako­ módon gipszkartoncsíkokra szereljük (a gipszkarton lap latának kialakítására

alkalma­ csíkokra vágásával). zunk, régi épületek falainak felújításakor is használhatók. Ha ragasztóanyaggal dolgo­ Helytakarékos szerelés zunk, arra kell ügyelni, hogy sima, sík aljzaton a vakolat száraz, szilárd, por­ Akár 3 x 5 cm-es tetőlécekből mentes és teherbíró legyen. készített normál tartóvázra sze­ Az esetleges tapétákat és régi relünk, akár ragasztóanyagot festékbevonatokat természete­ használunk, a térből néhány sen el kell távolítani. Ha a va­ centiméter elvész. A hasznos kolat felszínét tapadóalapo­ terület csökkenése különösen zóval vagy oldószertartalmú kis helyiségekben hátrányos. mélyalapozóval alapozzuk, Még az is előfordulhat, hogy nemcsak szilárdítjuk azt, ha­ az eddigi bútorzatot már nem nem a vakolat szívóképessé­ tudjuk elhelyezni, mivel a szo­ gét is javítjuk. A régi falak tar­ ba hossza és szélessége több, tóvázas burkolása lényegében mint 8 cm-rel csökkent.

Akinek azonos az új épületek falain bármely oknál fogva számolnia alkalmazható eljárással. kell a centiméterekkel, külön­ leges, helytakarékos szerelési módokkal érhet csak célt. A következőkben leírt szerke­ zetek kiválóan alkalmasak régi házak korszerűsítésére, de így biztonságos különösen jól alkalmazhatók Ha kétségeink támadná­ panellakásokban. A panella­ nak a normál hosszúsá­ kások falain ugyanis többnyire gú dűbelek stabil rögzí­ semmiféle vakolat nincsen, tőképességével szem­ aminek következtében jelentős ben, vegyünk elő még problémák keletkeznek a he­ mélyebbre hatoló, hoszlyiségek nedvességszabályo­ szabb dűbeleket. zásában és a tapéták tapadá­ sában egyaránt. 46 Teherbíró, sík aljzatokon, ami­ lyenek a panellakások beton­ felületei, különösen helytaka­ rékos kialakítási módszerként kínálkozik a gipszkarton lapok közvetlen felragasztása pl. ra­ gasztógipsszel vagy

ásványi anyagokból készült ragasztó­ habarccsal. Ezáltal a felhasz­ nált lapok vastagságától füg­ gően csak mintegy 10 vagy 13 mm-rel nő meg a falvas­ tagság. Ennél a szerelési módnál még a hiányos áramellátás problé­ mája is nehézségek nélkül megoldható oly módon, hogy kábelcsatornákkal ellátott sze­ gélyléceket dűbelezünk a kész gipszkarton burkolat elé. így később a felszálló vezetékek felszerelése után tetszőleges számú elektromos dugaszoló­ aljzat helyezhető el anélkül, hogy falat kellene vésni. Az ilyen szegélylécek különbö­ ző vezetékkamráiban egyéb (pl. antenna- és Hifi-) kábelek is elhelyezhetők, ezeket tehát szintén rejtve és tisztán fektet­ hetjük le. A felragasztásos módszer Anyag 12,5 mm-es gipszkarton lapok, hézagoló- és glettelőgipsz, mélyalapozó, ragasztógipsz Nehézségi fok 0 1 2 3 Erőkifejtés 0 1 Munkaidő Kb. 20 perc/m2 2 3 1 Mielőtt a falakat burkolnánk, az

aljzatot meg kell tisztítani a tapétáktól és egyéb, a tapa­ dást kedvezőtlenül befolyá­ soló maradványoktól. Ezután tapadó alapozást hordunk fel R-l kombi kontakt alapozóval, amelynek meg kell száradnia, mielőtt a ragasztógipszet fel­ húzzuk. 3 A ragasztógipszet simítólapáttal hordjuk fel. Egyenletes elosztása céljából 4 mm-es fo­ gazású lapátkával átfésüljük. 2 A ragasztógipszet a gyártó utasítása szerint vízzel keverjük ki és rövid érési idő után simítókanállal alaposan átdolgoz­ zuk, míg csomómentes egyenletes, masszaszerű álla­ got nem ér el. 4 Ennél a szerelési eljárásnál a ragasztóanyagot mindig a fal teljes magasságában, bő 60 cm széles sávon hordjuk fel, majd egyik lapot a másik után a friss ragasztóágyba helyezzük és odanyomjuk. 47 Tanácsok a tartóváz faanyagának megvásárlásához A faanyagot lehetőleg jóval a beépítés előtt vegyük meg, és lehetőleg a későbbi fel­

használás körülményei kö­ zött tároljuk. A fát mindig fektetve tároljuk. Az egyes deszkák közé 50 cm-es közökben helyezzünk egy­ forma vastagságú lécda­ rabokat. Fóliába csomagolt fát csak közvetlenül beépítés előtt csomagoljunk ki. Ha a fólia nem sérült, a fóliába cso­ magolt fa nedvességtartal­ ma többnyire nem haladja meg a 15 %-ot. 5 Egy hosszú beállítóléccel ellenőrizzük, hogy a lapok a falon egy síkban fekszenek-e. A kissé kiálló részeket a felület megnyomásával szüntetjük meg. Ha a burkolat egy napon és egy éjjelen át kötött, glettelhetjük, majd csiszolhatjuk a hézagokat, és pótolhatjuk az esetleges egyenetlenségi hiá­ nyokat. Falécekre szerelt gipszkarton lapok 6 Ha a gipszkarton lapokat tartólécekre szereljük fel, a szokásos módon önmetsző gyorsépítőcsavarokat hasz­ nálunk. Ezt követően a csava­ rok helyét és az illesztési hé­ zagokat a szokásos módon gletteljük és csiszoljuk. Aki

sík aljzaton a csavaros szerelést részesíti előnyben, tartóvázként lyukasztott fém kalapprofilokat használhat. Ezek csak kb. 15 mm vasta­ gok, vagyis a tetőlécekhez vi­ szonyítva a szerkezet egy-egy falon 1,5 cm-rel vékonyabb lesz. Ily módon a 3 cm vastag tetőlécekre történő normál szereléshez viszonyítva helyet takaríthatunk meg. A kalappro­ filokat ugyanakkora tengelytá­ volságban szereljük fel, mint a tetőléces vázat, vagyis víz­ szintes elrendezésnél egy­ mástól 42 cm-re, függőleges szerelésnél pedig 30 cm-re. A kalapprofilokat lesarkított élű széleiken át legfeljebb 100 cm-es közökben dűbellel a falra erősítjük, amihez mű­ anyag beütődűbeleket vagy beütőhorgonyokat, illetőleg hagyományos terpesztődűbeleket használunk. Kalapprofilok helyett 16 mm vastag léceket is használha­ tunk. Ezeket műanyag beütődűbelekkel vagy normál terpesztődűbelekkel legfeljebb 100 cm-es közökben erősítjük fel az aljzatra.

Ez az anyag 12,5 mm vastag gipszkarton lapok és 25 mm hosszú önmetsző gyorsépítőcsavarok al­ kalmazásakor éppen elegendő ahhoz, hogy a gipszkarton la­ pokat felerősítsük és a csa­ varfejeket elég mélyen besül­ lyesszük. Ennek a szerelési módnak alapfeltétele - éppúgy mint a ragasztógipsszel végzett teljes felületű felragasztás vagy a kalapprofilos tartóváz eseté­ ben - a teljesen egyenes, sík aljzat, mivel az anyag csekély vastagsága és a lécezés ebből eredő hajlékonysága nem teszi lehetővé, hogy az egyenetlen­ ségeket távtartó alátétek beik­ tatásával szüntessük meg. 48 Kis konyha jó térkihasználással Anyag 4 x 6 és 6 x 6 cm-es lé­ cek, csavarok és dűbelek, krepp ragasztószalag, szálerősített, 10 mm-es gipszkarton lapok, csatla­ kozótömítés, önmetsző gyorsépítőcsavarok, eset­ leg kőzetgyapot lemezek, glettelő- és hézagológipsz, mélyalapozó Szerszámok Ötletes megoldás: leválasztott

minikonyha tálalóablakkal Nehézségi fok 0 1 2 3 Erőkifejtés 0 1 Munkaidő Kb. 45 perc/m2 2 3 A garzonlakás nemcsak egye­ dülálló személyek, hanem fia­ tal párok részére is lakáslehe­ tőség. Persze hátrányai és kellemetlenségei is vannak. Ezek közül a legnagyobb rendszerint az, hogy nincsen külön konyhája. A főzés, sütés és mosogatás többnyire egy parányi fülkében folyik, vagy olyan szekrényben, amelynek ajtajai csak azután csukhatok be, hogy útjukból mindent el­ raktunk. Ez a konyhanyomor többnyire még a legjobb hob­ biszakács kedvét is elveszi attól, hogy barátokat lásson vendégül otthonában. A főzés gőze ugyanis feltartóztathatat­ lanul elárasztja az egész gar­ zonlakást, mivel a konyha a lakótér felé teljesen nyitott. Ez a kellemetlen helyzet né­ hány jó ötlettel és némi kéz­ ügyességgel megszüntethető, ha a helyiségek mérete és a garzonlakás alaprajza ezt megengedi. A kérdést úgy

oldhatjuk meg, hogy a kony­ hateret olyan, könnyűszerke­ zetű fallal választjuk le, amely­ nek ablakszerű nyílásán egy házilag készített asztal tolható át. így a konyha felől az asztalt kényelmesen megteríthetjük, de szükség esetén kiegészítő munkafelületként is használ­ hatjuk, étkezéshez pedig a nyíláson át egyszerűen a lakó­ helyiségbe toljuk. Az étkezés befejeztével az asztalt a teljes a falba fúrt lyukba dugjuk étkészlettel együtt visszatol­ (egyoldali szerelés). hatjuk a minikonyhába, mente­ sülve így az ételek és az ét­ 4 Az előtét- vagy takarófalként készlet ide-oda hordásától. szolgáló, 15 mm vastag, szál­ erősített gipszkarton lapok 1 A tűzhely feletti, ferde csíko­ mérete 100 x 150 cm. Ezért zással jelzett kürtő ebben a fi­ olyan tartóvázat igényelnek, atalos, ötletes minikonyhában amelyben a 6 x 6 cm-es állványfák középtávolsága a páraelszívót foglalja magá­ ban, amelyen át

az ételszagok 50 cm. A gyakori mérést egy eltávoznak. Lehetőleg olyan ütközőként használt, 44 cm elszívót válasszunk, amely a hosszú távtartó léccel takarít­ gőzt a szabadba vezeti. Az hatjuk meg magunknak. élénk színek és a sárga átlós Az állványfákat ferdén becsa­ csíkok a kis konyhát optikailag varozott hosszú csavarokkal megnövelik. A leválasztott mi­ erősítjük a körbefutó kerethez. nikonyhát előbb mindenesetre gondosan meg kell tervezni. 5 A tálalóablakot ezután Mielőtt a tervet megvalósíta­ 6 x 4 cm-es kereszthevede­ nánk, érdemes egyszer a tér rek felszerelésével alakítjuk ki. felosztását a papírról a valós A hevederek vízszintességét körülmények közé átvinni oly vízmértékkel ellenőrizzük. módon, hogy az elválasztó vo­ nalakat a padlóra ragasztott 6 Minden lapot három vonal papírcsíkokkal jelöljük. mentén erősítünk fel, mindkét oldalán a vágott élek közelé­ 2 Először a 6 x 6

cm-es pad­ ben és egyszer pontosan kö­ zépen. Burkoláskor kerüljük a lófákat hosszú dűbelekkel a keresztirányú hézagokat. Ezt padlóra erősítjük. Szerelésük egyszerűen úgy érjük el, hogy előtt az öntapadó csatlakozó­ a lapokat felváltva hol rövi­ tömítést a padlóra ragasztjuk. A falra kerülő 6 x 6 cm-es fák debb, hol hosszabb élükre ál­ lítva helyezzük el. A lapok fel­ pontos függőleges helyzetét erősítése után az illesztési hé­ vízmértékkel gondosan ellen­ zagokat és a csavarok helyét őrizzük. pl. Glettmester glettelő- és hézagológipsszel gletteljük, si­ 3 Egy előre kifúrt léc segítsé­ mítjuk, majd csiszoljuk. A mi­ gével könnyebb a dűbellyukakat egyenletes távolságban és nikonyha munkalapját gázbe­ ton lapokból rakott oszlopok­ mélységben kifúrni. A lécre ra helyezzük. Ezeket ragasztó­ 80. 100 mm-es közökben fúrjunk lyukakat, a lécet függő­ habarccsal falazzuk fel és csempézzük.

A munkalap egy legesen helyezzük a falra, és 35 mm vastag vízálló forgács­ a fúrót az előre kifúrt lyukakba lap, amelyből az öblítőnek illesztve fúrjuk ki a dűbelek he­ lyét. A mélységi ütközés a fu­ és a hűtőszekrény szellőzteratok helyes mélységét sza­ tőjének nyílását szúrófűrészvatolja. A szerelés úgy történik, szel méretpontosan kivágjuk hogy a dűbeleket a keretfán át Azokat a csempehézagokat, 50 amelyekbe a nemesacél pe­ remeket kell majd betolni, nyit­ va hagyjuk. A kürtő és a polc szereléséhez a léceket dűbellel erősítjük a falhoz. A gipsz­ karton falon erre a célra üregdűbeleket kell használni. 7 Az üregdűbelek nem a fúrt lyukba feszülnek be, hanem a csavar becsavarásakor az üregben olyan alakot vesznek fel, amellyel a borítás hátolda­ lának feszülnek. Használha­ tunk pl. fém üregdűbeleket (I. CSER Kiadó: Rögzítéstech­ nika c. könyv, 16 oldal), vagy a 7. képen látható

műanyag üregdubeit. Ezek is alakzáró kapcsolattal rögzülnek. Szét­ nyílnak, ill. csomósodnak a gipszkarton lap hátoldalán, ezáltal a terhet nagy felületen támasztják alá. Konzolterhekhez legalább 2 db üregdubeit kell használni, amelyek átmé­ rője 6 vagy 8 mm. Mivel a konyha kicsi, világos­ nak kell lennie. Ezért belső falait festékhengerrel matt fe­ hérre festjük. A világítóan sár­ ga átlós csíkok a minikony­ hának sajátos megjelenést adnak. 8 Két személy reggelijéhez a praktikus tolóasztalt a kony­ hában terítik meg, majd egy­ szerűen áttolják a nappaliba. Az asztalka ugyanazon az úton ismét visszakerül a kony­ hába anélkül, hogy akár egyet­ len tányért is körül kellene vinni. 51 Boltíves falnyílás Anyag 4 x 6 és 6 x 6 cm-es lécek, 13 mm-es forgács­ lap, csavarok és dűbelek, krepp ragasztószalag, 12,5 mm-es gipszkarton lapok, esetleg hajlítható Riflex-lemezek, csatlako­ zótömítés,

gyorsépítőcsa­ varok, glettelő- és hézag­ tömítő gipsz, mélyalapozó Boltíves falnyílás köti össze a megosztott hall két részét Nehézségi fok 0 1 2 3 Erőkifejtés 0 1 2 Munkaidő Kb. 45 p e r c 1 óra/m2 3 Számos lakáshoz viszonylag nagy hall tartozik, amelyben lakni is lehetne, ha nem kelle­ ne attól tartani, hogy bárki, aki éppen becsönget, közvetlenül a család életébe toppan be. Ideális lenne tehát egy levá­ lasztott kis előtér. Nemcsak számos régi épület­ ben adódik hasonló probléma, de néha újabb lakásokban is. A nagy helyiségek használata gyakran gondot okoz, mivel a családtagok mindenkori lakás­ igényeit nem könnyű egy kalap alá hozni. Egyikük szívesen hallgatna zenét vagy tévézne, míg mások nyugalmat keres­ nek vagy csendben sze­ retnének olvasni, tanulni. Eset­ leg éppen élénk beszélgetést folytatnának, ez viszont a töb­ bieket a zene élvezetében vagy a tévénézésben zavarná. Ha

azt szeretnénk, hogy in­ kább két kisebb szobánk le­ gyen egy nagy szoba helyett, ez a korszerű szárazépítési módszerekkel még bérlaká­ sokban is megvalósítható. A helyiség megosztásának mindig az az alapfeltétele, hogy az ablakok némileg ked­ vezően helyezkedjenek el, nappali fényt juttatva a helyi­ ség mindkét felébe. Sokan úgy akarják megosztani a helyiséget, hogy azért a két rész ne különüljön el teljesen egymástól. Ilyenkor jó megol­ dásnak kínálkozik egy olyan boltíves nyílás, amely példánk­ hoz hasonlóan függönnyel zárható le. így a lakályos hallt elválasztja a tulajdonképpeni bejárati tértől. 1 A boltív könnyen megépít­ hető, íves körvonalát többnyire két forgácslapból alakítják ki, amelyek közé 25. 30 cm-es közökben kb. 3 cm széles lé­ ceket csavaroznak. Ezekre fekszik majd fel a gipszkarton burkolat. 2 A lécek elhelyezéséhez a forgácslapokból kivágott íve­ ken nem kell

munkaigényes bemetszéseket készíteni. Elegendő, ha a léceket ponto­ san a két ív közötti távolság méretére daraboljuk és a for­ gácslapok közé helyezzük, majd azokon át csavarokat hajtunk a lécek bütüjébe. 52 3 Az íves rész burkolására kü­ lönleges hajlékony lemezeket vagy közönséges gipszkarton lapokat használhatunk. Elég, ha az utóbbiakat finom fogazatú fűrésszel vagy rókafarkfűrésszel a vastagsága feléig párhuzamosan befűrészeljük, hogy hozzá lehessen őket il­ leszteni a kerekítéshez. Attól függően, hogy az ívet mekkora sugárral alakítjuk ki, a bevágá­ sokat sűrűbben vagy ritkábban kell elhelyezni. A túl nagy kö­ zök csúnya sokszöget hoznak létre, amelyen viszonylag sok glettelést (simítást) kellene vé­ geznünk, hogy végül mégis szép ívet kapjunk. Sokkal előnyösebb Rigips Riflex elneve­ zésű hajlítható gipszlapokat használni. Ezek 6 mm vastag­ ságú, 240 cm hosszúságú és 120 cm

szélességű lapként kaphatók a kereskedelemben. 4 Célszerű előbb a válaszfal külső és belső oldalát burkolni és az ívdarabot csak azután beilleszteni. Az ívdarab hoszszanti éleit beépítés előtt le kell sarkazni, hogy könnyebb le­ gyen tömíteni. Boltívváltozatok A boltívek nemcsak építési mélységükkel és sugarukkal nyújtanak sokrétű variációs lehetőségeket. Függönnyel láthatók el, esetleg tolóajtó­ val, amely eltűnhet a fal bel­ sejében. A körívet két oldal­ polccal is kombinálhatjuk. A polc forgácslap-kivágá­ sokból, egy függőleges po­ fából és a polc lapjaiból áll, amelyeket a pofával össze kell csavarozni vagy dűbelezni és enyvezni. A lapok másik végükkel hor­ nyokba illeszkednek, amelye­ ket a gipszkarton burkolat megszakításával kell kialakí­ tani. A polcot enyvezéssel és hagyományos fa tiplikkel vagy ferdén becsavart, hoszszú önmetsző csavarokkal kell a tartóvázhoz erősíteni.

Boltíves nyílás, oldalpolcokkal kombinálva 53 Rusztikus jellegű tér Anyag 4 x 6, 6 x 6, 6 x 2,5 cm-es lécek, csavarok és dűbelek, krepp ragasztószalag, 12,5 mm-es gipszkarton lapok, csatlakozótömítés, önmetsző gyorsépítőcsa­ varok, kőzetgyapot leme­ zek, glettelő- és fugázó­ gipsz, mélyalapozó, dörzsvakolat, üvegtáblák, üveg­ tartó lécek, kétkomponen­ sű ragasztó, fazománc Szerszámok Rusztikus jellegű válaszfai Nehézségi fok 0 1 2 3 2 3 Erőkifejtés 0 1 Munkaidő Kb. 1,5 óra/m2 A beltér száraz kiépítése nemcsak egyszerű vonalú, modern, hanem rusztikus en­ teriőrök kialakítását is lehetővé teszi. A következő példában olyan, a szokásos építési móddal készült válaszfalat írunk le, amely a helyiséget két külön szobára osztja. A meg­ osztás azon az elgondoláson alapul, hogy egy nagy lakószobából egy kis étkezőt vá­ lasztunk le, és ennek rusztikus hangulatot igyekszünk adni. Ezért

nemcsak kazettás ajtót választunk, hanem a fal étkező felőli oldalát is rusztikusán ala­ kítjuk. A kívánt vidéki stílushoz nem­ csak a válaszfalba beépített, ablakszerű vitrinek járulnak hozzá, hanem a falra helyezett rácsszerkezet is, amelynek mezőit dörzsvakolattal látjuk el. 1-4 Először az állványzatot ké­ szítjük el, és a későbbi vitrinek­ hez fakereteket helyezünk bele. 5-6 Ezután az állványzat hát­ oldalát egyemberes gipszkar­ ton lapokkal burkoljuk. A hang­ szigetelés javítására az állvány­ zat belsejét - a vitrinkeretek ki­ vételével - kőzetgyapot vagy üveggyapot lemezekkel töltjük ki. Ezeket csekély ráhagyással szabjuk ki és beszorítjuk az áll­ ványzat lécei közé (pl. TOPLAN bazaltgyapot, ISOVER, Therwoolin üveggyapot stb.) Amikor a falnak még a nyitott oldalát burkoljuk, a vitrinek he­ lyén különösen pontos munkát kell végeznünk, hogy a gipsz­ karton lapok széle pontosan illeszkedjék a

keretekhez. A gipszkarton felületeket gletteljük és csiszoljuk, majd teljes 54 kiterjedésükben mélyalapozzuk. Az étkező oldalán csak ezután csavarozunk 4 x 6 cm-es lé­ ceket a nyers állapotban kész válaszfalra derékszögek és át­ lók alakjában. Mivel a burkola­ ton a csavarhelyek az elsimított tömítés által könnyen felismer­ hetők, a szerelőcsavarokat úgy helyezhetjük el, hogy a vá­ laszfal tartóvázában biztosan rögzüljenek. A két vitrint ezután megfelelő méretű kivágásokkal kibéleljük, és 6 x 2,5 cm-es gyalult lécek­ ből készített keretekkel látjuk el. Ezeket tompa illesztéssel szem­ behelyezzük egymással, és enyv hozzáadásával látható módon odadűbelezzük. Mielőtt a dörzsvakolatot a rácsszerkezet me­ zőibe juttatnánk, a keretfákat széles krepp ragasztószalaggal ragasztjuk le. A ragasztással a gipszkarton lap felületét kb. 4 mm-re köze­ lítjük meg - ez egyúttal mér­ tékül szolgál az 50-es

szem­ nagyságú durva dörzsvakoiat felhordási vastagságához. 7 Ezután a felhasználásra kész vakolatot simítókanállal alulról felfelé dolgozva felhúzzuk és dörzsdeszkával strukturáljuk. A fehér dörzsvakoiat kiemeli a rácsszerkezet mezőit 55 Válaszfal építése Anyag 4 x 6, 6 x 6, 6 x 2,5 cm-es lécek, csavarok, dűbelek, gipszkarton lapok, gyors­ építőcsavarok, glettelő- és fugázógipsz, szigetelőle­ mezek, mélyalapozó * A gyermekek néhány év alatt kinövik a közös gyerekszobát. Mindegyikük külön birodalmat kíván magának, és ha a család nem költözik más lakásba, csak az a lehetőségük marad, hogy egyből kettőt csinálnak, vagyis egy nagy szobát két ki­ sebbre osztanak. 1-2 Ez persze csak akkor le­ hetséges, ha az ablakok olyan szerencsésen helyezkednek el, mint a mi példánkban, ahol egy 20 m2-es sarokszoba mindkét oldalára esik egy-egy. Nehézségi fok 0 1 2 3 2 3 Erőkifejtés 0 1 Munkaidő Kb. 1,5

óra/m2 3 A jó térkihasználás érdeké­ ben a válaszfalat - ahogy az alaprajzon látható - kiugrással tervezték. így két fülke jön lét­ re, amelyekben el lehet he­ lyezni egy-egy gyerekszek­ rényt. A tervrajzon feltüntetett tolóajtó helyett felnyíló ajtót építettek be, ami hangtechni­ kai lag kedvezőbb. 4 Mivel a helyiséget eredetileg a homlokzati falon elhelyezke­ dő egyetlen nagy fűtőtesttel fűtötték, elülső részében elhe­ lyeztek egy villamos fűtőké­ szüléket. Ezzel egészíthető 56 ki a fűtés, ha az összekötő ajtó be van csukva. A válaszfal váza a szoká­ sos 6 x 4 cm-es keretből és 6 x 6 cm-es állványfákból ké­ szült, két oldalán 20 mm vas­ tag gipszkarton építőlapokkal burkolták. Mivel az építőlapok nagyon merevek, függőleges merevítésre csak az ajtó táján volt szükség, valamint azok­ ban a sarkokban, ahol a fal vonala derékszögben megtö­ rik. A falfelület stabilizálásához a 260

cm-nél nem magasabb helyiségekben csupán egy 6 x 6 cm-es vízszintes ke­ reszthevedert kell beépíteni. Ezt azután helyezzük be, hogy a fal egyik oldalát már lebur­ koltuk. 5 Ez előtt persze be kell sze­ relni az ajtót. Az ajtótokot víz­ mértékkel állítjuk be, majd a pánt felőli szárat hozzácsava­ rozzuk az ajtókeretet képező 6 x 6 cm-es állványfákhoz. E művelet során az ajtótok tükre mögé tolt lemezmaradékokkal tartjuk a megfelelő távolságot. Most beakasztjuk az ajtószár­ nyat és becsukjuk. Ilyenkor a tok még szabadon levő szára a megfelelő szerelési helyzet­ be kerül. Ekkor már a toknak a zár felőli szárát is az állvány­ fához csavarozhatjuk. A következő lépés a válaszfal egyik oldalának burkolása. Az építőlapok rókafarkfűrészszel könnyen és tisztán méret­ re vághatok. Hosszukat 1 cmrel rövidebbre szabjuk ki, mint a helyiség tényleges magas­ sága, hogy a padlón és a mennyezet alatt jól

tömíthető csatlakozási hézag maradjon. Noha a 20 mm vastag építőla­ pok hangszigetelő képessége tömegük folytán már elég jó, ajánlatos még egy szigetelő­ betéttel növelni. Erre a célra 40 mm-es kőzetgyapot leme­ zeket használhatunk, amelye­ ket 1 cm-es ráhagyással sza­ bunk ki. Ezután a még nyitott oldalt burkolhatjuk. A válasz­ fal építését hézagolással, gletteléssel, majd csiszolással, mélyalapozással és tapétá­ zással fejezzük be. 57 Szép fürdőt a vendégszoba mellé Anyag 4 x 6 és 6 x 6 cm-es lé­ cek, csavarok és dűbelek, krepp ragasztószalag, 20 mm-es építőlapok, csatlakozótömítő, gyors­ építőcsavarok, kőzetgya­ pot lemezek, tömőgyapjú, glettelő-, fugázógipsz, szilikonkaucsuk, mélyala­ pozó, vízálló csempera­ gasztó, fugázószalag 1 A példaként felhozott eset­ ben - ahogyan az alaprajz mutatja - a zuhanyt, a WC-t és a mosdókagylót egészen kis helyen össze lehet hozni anél­ kül,

hogy bezártságérzésünk támadna. A korszerű száraz­ építési módszer 20 mm vastag gipszkarton lapok alkalmazá­ sával ezt is lehetővé teszi. Szerszámok =W lllllll ll llHllllllÉIÉÉÉÉÉ "* Nehézségi fok 0 1 2 3 Erőkifejtés 0 1 2 Munkaidő Kb. 1,5 óra/m2 (csempézés nélkül) Egyik-másik házban vagy la­ kásban vendégszoba is van, amelyhez csak ritkán tartozik külön fürdőszoba, ezért a ked­ ves vendéggel egymást kerül­ getjük a saját fürdőszobánk­ ban. Ez a probléma azonban némi fantáziával számos eset­ ben megoldható, ha a vendég­ szoba nem túl kicsi és egyik fala közös a lakás fürdőjével vagy vécéjével, mert így a víz­ vezeték és a szennyvízcsator­ na rövid úton elérhető. 3 2-3 Külön WC-t és zuhanyozót létesíthetünk. A közös vízve­ zetéket és csatornát a két he­ lyiséget elválasztó falban he­ lyezhetjük el. Egyoldalon táp­ lált elosztóvezeték vezet a két

szanitercella és a tulajdonkép­ peni vendégszoba közötti vá­ laszfalhoz, amelyre a mosdó­ kagylót szereljük. Ez az egyet­ len szanitertárgy, amely a ven­ dégszobában látható. A deko­ ratív csempék és padlólapok fokozatos átmenetet képez­ nek a helyiség szőnyegpadló­ ja felé: a mosdóteret harmo­ nikusan beillesztik a szoba ké­ pébe, ezért a mosdó nem hat idegenül. Az ilyen megoldáshoz elegen­ dő egy csupán 100. 110 cm széles sáv, amelyet a szobá­ ból szárazon épített fallal vá­ lasztunk le. A mi példánkban 3 ez a terület a vendégszoba és a lakás fürdőszobája közötti fal előtt fekszik. Szerencsés mellékkörülményként adód­ nak a rövid szerelési utak és a viszonylag csekély anyagfel­ használás. 4 Az állványzat felszerelése előtt öntapadó csatlakozótömítőket kell elhelyeznünk 58 a padlón, a falakon és a menynyezeten. A 6 x 6 cm-es padlófákat hosszú terpesztődűbelekkel erősítjük a

padlóhoz. 5 A függőleges keretfák sze­ relési helyzetét vízmértékkel ellenőrizzük, hogy a válaszfal merőleges legyen az aljzatra. A mennyezetfákat átdugó szereléssel (I. Rögzítéstech­ nika c. kiadvány 29 oldal, CSER Kiadó, 1999) szintén hosszú terpesztődűbelekkel rögzítjük. A hosszú csavarok behúzásá­ hoz egy megfelelő teljesítmé­ nyű elektromos fúrógép vagy erős akkus csavarozó nagy segítségünkre lehet. 4 7 7 A magasság felénél kereszt­ heveder merevíti a válaszfalat. Ezt a mosdókagyló leendő helyén megduplázzuk, hogy a kagyló szerelési karimája biz­ tosan felfeküdjön. 6 9 8 Az egyik oldalán már 20 mm vastag építőlapokkal burkolt, üreges állványzatot kőzetgya­ pot szigetelőlemezekkel kell kitölteni, hogy a válaszfal ne közvetítse a zajokat. laszfal tartóvázának még nyi­ tott oldalára is felerősíthetjük a burkolatot. Az újszerű állvány­ zatok feleslegessé teszi a bur­ kolat

kivágását a zár és a pánttáskák helyén. 9 A csőcsatlakozások helyén az üregeket hézagmentesen ki kell tölteni üveggyapottal. En­ nek behelyezése után a vá­ 10 A gipszkarton lapok és a padló között kb. 1 cm-es hé­ zagot kell hagyni, hogy a le­ mezek ne szívjanak fel alulról 6 A keretfákat ferdén behajtott, hosszú önmetsző gyorsépítő­ csavarokkal erősítjük a függő­ leges állványfákhoz. Az állványzat tokját a két állványfa közé helyezzük, víz­ mértékkel beállítjuk és besze­ reljük. A gázbeton alapzat egyúttal a zuhanyozófülkén belüli mozgásteret 80 x 80 cm-ről 100 x 90 cm-re növeli. 13 Mivel a zuhanysarokban a vízterhelés viszonylag nagy, teljesen vízzáró csempebur­ kolatot kell rakni. Ezt elérjük, ha a gipszkarton felületeket vízhatlan ragasztó­ val vonjuk be. A ragasztót előbb a teljes fe­ lületen felfelé húzzuk. A sarok- és csatlakozási hé­ zagok védelmére előbb szi­

getelőszalagot ágyazunk be a sávosan felhordott ra­ gasztóba. nedvességet. Egyelőre a cső­ kilépések körül is 1 cm-nyi le­ vegőt kell hagyni. 11 A padlóhézagot és a csö­ vek kilépése körüli gyűrű alakú hézagot tartósan rugalmas szilikonkaucsukkal töltjük ki. Ezzel vízállóan elzárjuk. Ha már az illesztési hézago­ kat és a csavarok helyét tisz­ tán tömítettük, valamennyi gipszkarton felületet mély­ alapozzuk. 12 A 100 cm széles zuhany­ sarokban egy 80 x 80 cm-es zománcozott acél zuhanytálcát helyezünk el. Ez egy gázbeton kövekből rakott gyűrűalapon fekszik, az ábrán éppen ennek falazását látjuk. A kövek öszszetapasztására ragasztóha­ barcsot használunk. Ezután a teljes felületre 1 mm vastag glettréteget húzunk fel. Ha az anyag egy éjszakán át kötött, a tulajdonképpeni ragasztóréteget fogazott la­ pátkával egyenletesen felhúz­ zuk, majd a kiválasztott csem­ péket a friss ragasztóágyba

nyomjuk. 14 A kilépő csövek kör alakú kivágásaihoz csempekörvágó szerszámot használhatunk, ez könnyen kezelhető és meg­ bízható. 15 A 15 x 20 cm-es falicsem­ pékhez illő 15 x 15 cm-es padlólapokat rakunk le úgy, hogy a fali hézagok a padlón folytatódjanak. 16 A zuhanytálca szakszerű beépítése után a zománcozott acél és a csempék közötti szaniterhézagot szilikonkau­ csukkal zárjuk le. Gyengén kreppelt ragasztó­ szalaggal a lezárást tisztán, élesen határolhatjuk el. 61 Külön fürdő a gyerekeknek Anyag 4 x 6 és 3 x 5 cm-es lé­ cek, csavarok és dűbelek, krepp ragasztószalag, 12,5 mm-es gipszkarton lapok, csatlakozótömítő, önmetsző gyorsépítőcsa­ varok, kőzetgyapot leme­ zek, üveggyapot, hézagolóanyag, szilikonkaucsuk, mélyalapozó, kétkompo­ nensű csemperagasztó Szerszámok A csemetéknek öröm a fürdés Reggel hét órakor a világ bé­ késnek tűnik, számos gyerme­ kes családban azonban egé­ szen

más a helyzet: dúl a harc a fürdőszobáért. Nagyon ha­ mar kiderül, hogy kell egy má­ sodik fürdőszoba is. Nehézségi fok 0 1 2 3 Ezt néha költséges költözkö­ dés nélkül is meg lehet oldani, ha a gyerekszoba elég nagy, és egyik fala közös a lakás fürdőszobájával vagy konyhá­ jával. 3 Különösen előnyös, ha ez a fal éppen szerelvényezett fal is, amely minden csővezetéket magában rejt. Ezek megcsa­ polásával a gyerekszobában minifürdőt rendezhetünk be. Erőkifejtés 0 1 2 Munkaidő Kb. 1,5 óra/m2 (csempézés nélkül) Az előfalas szereléssel egybe­ kötött szárazépítés következő példáján olyan praktikus meg­ oldást mutatunk be, ami házi­ lag is kivitelezhető, tehát pénzt takaríthatunk meg vele. 1 Tervünk megvalósításához csupán két helyen kell kissé áttörnünk a falat, hogy a sze­ relő a nyílásokon át a hidegés melegvíz-csövet, valamint a csatornát beköthesse. Valamennyi

csővezeték a gye­ rekszoba és a fürdőszoba (esetleg a konyha) közötti kö­ zös falra kerül. Egy elébük helyezett gipsz­ kartonfal rejti el őket. Az is elég, ha az előfal félma­ gas (80. 100 cm) 62 Igy egy kb. 10 15 cm-re elő­ ugró lábazat keletkezik, amely valamennyi vezetéket elrejti, teteje pedig praktikus tároló­ helyként szolgálhat. Ha a zuhany beépítésekor lejtési problémák jelentkezné­ nek, ezek könnyen megold­ hatók úgy, hogy a zuhanytál­ cát egy gázbeton kövekből rakott lapos talapzatra helyez­ zük, és a lefolyót innen vezet­ jük az előfal mögé. így a pad­ lót sem kell megbontanunk, ami különösen bérlakások esetében lényeges. 2 A kialakítandó minifürdőt a gyerekszobából gipszkarton lapokból épített könnyűszerke­ zetű fallal választhatjuk le. Az itt ismertetett példában más megoldást választottak. Itt a térelválasztót két keresztbe ál­ lított ruhásszekrény alkotja, ezek

hátoldalára impregnált (pl. 12,5 mm vastagságú Rigips RBI, zöld kartonszínű, kék bélyegzőszínű, vagy egyéb más gyártmányú HA, GKBI jelölésű) gipszkarton la­ pokat csavaroztak. A lapokat csempével borították, így a fürdőszobának megfelelő, víz­ lepergető fal jött létre. A kondenzvíz képződésének megakadályozására minden hidegvíz-vezetéket hézagmen­ tesen szigetelő csőhéjakkal kell körülvenni. 3 Az előtéthéj tartóváza 6 x 4 cm-es keretfákból áll. Ezek egyikét - a padlólécet szélesebb felületével az előtét­ héj tervezett futásával párhu­ zamosan úgy dűbelezzük a padlóra, hogy valamennyi el­ 2 helyezett vezeték ennek elülső éle mögé kerüljön. Szerelés előtt öntapadó csatlakozó­ tömítést kell a padlóléc irányá­ ban a portalanított padlóra ra­ gasztani. Egy ugyanilyen lécet az előtéthéj tervezett felső szélének magasságában például 80 cm-re a padló szintje felett és

ugyancsak csatlakozó-tömítésre fektetve 5 vízszintes irányban lapjával a falra dűbelezünk. rövid lécdarabokat használva, ezt és a padlólécet lapjukkal 4 A padlólécet beütődűbelekkel erősítjük fel. Ehhez falra felcsavarozott 3 x 5 cm-es lé­ cekkel kötjük össze. szerelhető fajtát is választha­ Az így elkészített tartóvázat tunk, ha az nyomásálló anya­ hangszigetelő kőzetgyapot gokból, pl. betonból vagy tö­ lemezekkel töltjük ki. mör téglából épült. 5 A vízszintes fal lécre ezután egy szintén 6 x 4 cm-es lécet erősítünk, majd távtartóként 6 A csőkilépések körül a tö­ mőgyapjú (pl. üveggyapot) az ideális hézagtöltő, 63 Fürdőszoba építése a tetőtérben Anyag 4 x 6 és 6 x 6 cm-es lé­ cek, csavarok és dűbelek, krepp ragasztószalag, 20 mm-es gipszkarton épí­ tőlapok, tömörfa betétek, csatlakozótömítő, alufólia párazáró, alu-ragasztószalag, gyorsépítőcsava­ rok, kőzetgyapot

lemezek, tömítő kőzetgyapot, hézagoló- és glettelőanyag, szi­ likonkaucsuk, mélyalapozó, vízálló csemperagasztó, normál csemperagasztó 6 Dekoratív fürdő Napjainkban sok ház tetőteré­ ben beépítik az eddig hasznosítatlan tároló- vagy szárító­ padlásokat, és így nagyobb lakótérhez jutnak. Beépítéshez leginkább a szá­ razépítés módszereit alkal­ mazzák. Szerszámok Ha nem csak belső átalakí­ tásról van szó, s a fedélszék szerkezete is átalakul (pl. új lakás kialakítása, bővítés), vagy az épület külső megje­ lenése változik (pl. ablakbe­ építés), akkor az építés en­ gedélyköteles tevékenység! Engedélyezési tervet kell készíttetni! 7 Nehézségi fok 8 0 7-8 A méretre vágott burkoló­ lapokat a tartóvázra gyorsépí­ tőcsavarokkal erősíthetjük fel. Ügyeljünk arra, hogy a leme­ zek ne érjenek le a padlóig. Hagyjunk itt inkább 2 cm szé­ les hézagot, amelybe szili­ konkaucsukot

nyomunk, így a burkolatba akkor sem hatolhat alulról víz, ha az a für­ dőt kissé elárasztja. 1 2 3 2 3 Erőkifejtés 0 1 Munkaidő Kb. 1,52óra/m2(csempézés nélkül) Az engedélyezési terv tartalma: - Tulajdoni lap (az építtetői jo­ gosultság igazolása) - Hivatalos helyszínrajz (a földhivatal adja ki, léptéke: 1 : 1000) - Közmű-hozzájárulások (Elektromos Művek, Gáz­ művek, Vízművek, Kémény­ seprő Ipari Vállalat) - Műszaki tervek: alaprajzok, metszetek, homlokzatok. (Léptékük: 1 : 1000) - Műszaki leírás, tervezői nyi­ latkozat - Hőtechnikai számítások 64 Hogy mikor lehet elkezdeni az építkezést, azt az „Egy ottho­ nos fészek" cím alatt taglaljuk. Ott két tetőtéri beépítési lehe­ tőséget mutatunk be (lásd 83. oldal). Bár a tetőtéri lakásokat a ferde tetősíkok barlanghatása miatt sokan különösen otthonosnak és lakályosnak tartják, ezek problémákat is okoznak, külö­ nösen, ha fürdő

kialakításáról van szó. Némelyik tetőtér első ráné­ zésre ugyan jó nagynak lát­ szik, valójában azonban hasz­ nos területe gyakran erősen korlátozott, mert csak egy részén lehet felállni. Ezért a meglévő helyből minél töb­ bet ki kell hozni. A zuhany, a mosdó és a WC együtt jól használható és mé­ gis minimális helyet vesz igénybe, ha a ferde sík alatt úgy rendezzük el őket, hogy a WC a legalacsonyabb rész­ be kerüljön. A föléje helyezett tetőablakkal a nélkülözhetet­ len állómagasságról gondos­ kodunk. A mosdót a WC-től kellő távol­ ságban azzal az ajtóval szem­ ben helyezzük el, amelyik a fürdőt a lakószobától elválasz­ tó falban kifelé nyílik. Ezáltal a mozgástér az ajtókáva belső felületével bővül. A 80 x 80 cm-es zuhanytálca a helyiségnek csak abba a ré­ szébe kerülhet, ahol teljes az állómagasság. A zuhanytálca egy gázbeton kövekből rakott, 20 cm széles lábazaton fek­ szik,

így elegendő mozgást tesz lehetővé. Ily módon az egész fürdő elfér egy 120 cm széles sávon, alapterülete pedig alig 5 m2 Kényelmes fürdő kis területen A ferde tetősík alatt berende­ zett minifürdőről közölt képün­ kön látható, hogy ez a megol­ dás milyen a gyakorlatban. Ebben a fürdőben minden szanitertárgyat az oromfal előtt helyeztek egymás mellé, a fal­ ra szerelt vezetékeket pedig mind egy előtéthéj mögé rej­ tették. A WC-kagyló és a zuhanytálca a padlón áll, a mosdókagylót pedig a falra szerelték. A mos­ dót megfelelően hozzá kellett erősíteni a falhoz. Ehhez az oromfal és az előtéthéj közötti üreget a mosdókagyló helyén egy nagy felületű tömörfa be­ téttel bélelték. Ez két rétegből áll, közülük az elsőt négy támcsavarral látták el a kagyló fel­ szereléséhez. Olyan hosszú csavarokat kellett választani, hogy a később felrakott máso­ dik rétegen és a kagylópere­ men is

túlérjenek annyira, hogy a csavaranyákat és alátétgyű­ rűket is rájuk lehessen még helyezni. A fúrt lyukak akkor esnek pontosan egybe, ha a két deszkát szorítókkal össze­ fogjuk, és egyszerre fúrjuk át. 1 Miután az első deszkát hoszszú beütő- vagy terpesztődűbelekkel felszereltük, a má- 65 sodik deszkát enyvezés után a támcsavarokon át a felfekvési felületre toljuk és az első desz­ kához csavarozzuk. 2 A 6 x 4 cm-es lécekből álló körbefutó léckeretet a csatlakozó-tömítő felragasztása után a tömörfa betét elülső élével pontosan egy vonalban a padlóra és a már burkolt fer­ de tetőfelületre csavarozzuk. A padlóra megfelelő hosszú­ ságú terpesztő- vagy beütődűbelekkel erősítjük a léceket. A ferde tetősíknál, ha a szere­ lőcsavarok a tetősík tartóvázá­ ba kerülnek, megfelelő hoszszúságú facsavarok is elegen­ dők, egyébként pedig üregdűbeleket használhatunk. 3-4 A tartóváz

állékonyságát egymástól kb. 60 cm-re elhe­ lyezett függőleges állványfák biztosítják. A páralecsapódás elkerülése érdekében minden hidegvíz-vezetéket szigetelő­ héjjal kell körülvenni. Ezután a keretszerkezetet a hő- és hangszigetelés javítá­ sára 4 cm vastag kőzetgyapot lemezekkel lehet kitölteni. Mivel az oromfal külső fal, télen a fürdő belső hőmérséklete és a külső hőmérséklet között nagy különbség alakulhat ki. Ilyen helyzetben nem mond­ hatunk le egy párazáró réteg­ ről, ezért a keretszerkezetre alumíniumfóliát feszítünk. Ezt minden illesztésnél gondo­ san átfedjük, és alu-ragasztószalaggal lezárjuk. A csövek kilépési helyein is jó lezárásról kell gondoskodni. 5-6 Ezután burkoljuk az előtét­ héj vázát. Példánkban 2 cm vastag gipszkarton lapokat használtak fel erre. A lemeze­ ket úgy szabták ki, hogy a padló felett kb. 2 cm széles hézag maradjon, amelyet tar­ tósan rugalmas

anyaggal tö­ mítenek, így a padlón felgyü­ lemlő víz nem szívódhat fel a lemezekbe. 66 Ugyancsak a nedvesség okozta károk elkerülésére a gipszkarton lapokat a kilépő vezetékek körül kivágásokkal látják el. Ezek átmérője a tény­ leges csőátmérőnél 2 cm-rel nagyobb. A gyűrű alakú hézagot később szintén tartósan rugalmas szilikonkaucsukkal kell tömíte­ ni. Az előtéthéjat végül hézagolják, glettelik, csiszolják és alapozzák. A vizesblokk térségében a csempéket olyan csempe­ ragasztóval ragasztják fel, amely egyúttal szigetel is (pl. CIMSEC-K emelt minőségű csempe- és járólapragasztó). A többi helyen normál csem­ peragasztót használnak. A padlófelületeken a szoká­ sos módon vízzel kikevert porragasztót alkalmaztak. A látványos minifürdőt a lakó­ tértől könnyűszerkezetű fallal különítették el, amelynek mind­ két oldalát 12,5 mm vastag gipszkarton lappal borították. A fal teljes

vastagsága így csak 85 mm. Így környezetbarát A szigetelőanyagok hulla­ dékát ne dobjuk el, hanem használjuk fel egyéb üre­ ges térségek kitöltésére. Ezzel ott is javítjuk a szi­ getelést. Szaniterszerelés Természetesen fémprofilokból kialakított tartóvázzal is végez­ hetünk praktikus, takarékos előfalszerelést. A falon lógó szaniterelemek felakasztására különféle megoldások kínál­ koznak. Vannak például olyan állványkeretek, amelyek a mosdókagylók, függő-WC-k és bidék szerelési terhét a szerkezet mögötti tömör falba és a padlóba vezetik le, így a könnyűszerkezetű falat gya­ korlatilag nem éri terhelés. Ezek mellett különleges sze­ relési profilok is kaphatók, amelyeket fémállványzatba építenek be, és amelyek a ter­ het nagy felületre osztják el. Ezáltal a könnyűszerkezetű fal és az állványzat a terheléseket probléma nélkül felveheti. Ehhez a rendszerhez, amelyet leginkább régi

épületek felújí­ tásakor alkalmaznak, előre beál­ lított csővezeték-csatlakozá­ sok is tartoznak. Ezeket hajlé­ kony műanyag vezetékeken (rugalmas összekötőkön) át összekötik az ellátóvezeté­ kekkel, ami különösen meg­ könnyíti a szerelést. Példánk egy kettős héjú vá­ laszfalat mutat, amelyben nagyöblű levezetőcsatornákat lehet elhelyezni, és amelynek a hangszigetelése is jó. Ez a fal gyakorlatilag két egymással párhuzamos, szárazépítésű falból áll, amelyeket csak a külső oldalukon burkolnak. 1 Ezek a falak úgy készülnek, hogy előbb a csatlakozótömítőkre helyezett, körbefutó U profilokat (UW) dűbelezik le, majd ezekbe C oszlopokat (CW profil) állítanak be. Ott, ahol a falra szanitertárgyakat kell akasztani, a teherelosztó 67 ••• dúcokat és a csatlakozó ve­ zetékeknek szánt tartókat a C oszlopok közé csavarozzák. 2 A hidegvíz-vezetékeket szi­ getelőhéjakkal feltétlenül szi­ getelni

kell. Hangszigetelésnek a két áll­ ványzat közé ásványgyapot szigetelőréteget helyeznek. A szerelőfal további felépítése a fa tartóvázéhoz hasonló: a burkolat a padló szintje felett 2 cm-rel végződik, és a csőki­ lépéseket körben egy 1 cm-es szilikonhézaggal zárják le. Így környezetbarát Energiatakarékossági okok­ ból ajánlatos a melegvíz­ vezetékeket is szigetelni. 2 Megkönnyíti az átépítést, ha a szaniterelemeket előfalra szereljük 68 Közvetlen, sík mennyezetburkolat Anyag 4 x 6 és 3 x 5 cm-es lé­ cek, csavarok és dűbelek, faékek, 12,5 mm-es gipsz­ karton lapok, csatlakozó­ tömítő, gyorsépítőcsava­ rok, hézagoló- és glettelőgipsz, mélyalapozó Régi épületek sérült mennye­ zetei éppúgy, mint új épületek vakolatlan mennyezetei gipsz­ karton szárazvakolattal gyor­ san és eredményesen burkol­ hatok. Ehhez fa tartólécezést vagy fém kalapprofilokból álló tartóvázat egyaránt

alkalmaz­ hatunk. Parti-pince közvetlen mennyezetburkolattal Ha a mennyezet nagyobb sé­ rüléseit és egyenetlenségeit akarjuk burkolással megszün­ tetni, mint konkrét példánkban egy pince betonfödémének zsaluzási bordáit, célszerű keresztlécezéses tartóvázat választanunk. 1 Ehhez előbb 6 x 4 cm-es léceket legfeljebb 100 cménként lapjukra fektetve a régi mennyezetre dűbelezünk. A dűbelek közötti távolság szintén kb.lOOcm 2 Erre az alaplécezésre erősítjük föl keresztben a 3 x 5 cm-es tartóléceket. A tartólécek távolsága legfel­ jebb 50 cm. Nehézségi fok 0 1 2 Az egyenetlenségeket egy­ szerűen úgy szüntethetjük meg, hogy a szerelőcsava­ rokat meglazítjuk, majd a mennyezet és az alaplé­ cezés közé távtartó alátéte­ ket vagy kis ékeket verünk be. Eközben vízmértékkel ellenőrizzük az alsó lécezés helyzetét. 3 Erőkifejtés 0 1 Munkaidő Kb. 1,5 óra/m2 2 3 Amikor a tartóvázat szintre­ hoztuk,

következhet a burko­ lás, hacsak nem szándéko­ zunk előbb szigetelést helyez­ ni a lécmezők közé. 1 2 A gipszkarton burkolatot a tar­ tólécezésre keresztben csa­ varozzuk fel. Eközben a lapokat úgy kell elrendezni, hogy a kereszt­ irányú hézagokat elkerüljük. A keresztirányú éleket a hosszirányban vágott élek­ hez hasonlóan a könnyebb tömítés érdekében le kell sarkazni, vagyis fózolni kell úgy, hogy élgyaluval V alakú horonyt (ill. mélyedést, fugát) vágunk rájuk. 3 Ezt a hornyot a repedés­ mentes csatlakozás érdeké­ ben hézagológipsszel kell kitölteni. Ezt követi a csiszolás és ala­ pozás. 69 A mi példánkban a mennye­ zetet körbefutó szalag mintával látták el, amelynek színei kí­ vülről befelé egyre világosab­ bak, ettől az alacsony pince magasabbnak látszik. Közvetlen burkolás Ha a mennyezet felülete sima és csupán szebb felületet akarunk - például panelépü­ letekben -, közvetlenül is

bur­ kolhatjuk. Ehhez mindegy, hogy a tartóváz 3 x 5 cm-es lécekből vagy acél kalapprofi­ lokból készül. Az utóbbi alkal­ mazását a következő példá­ ban, egy panellakás konyhájá­ ban láthatjuk. A profilokat a lapburkolat futá­ si irányára merőlegesen a mennyezetre dűbelezzük úgy, hogy középtávolságuk ne ha ladja meg az 50 cm-t. A lapok 6 mm-es csavarokkal felerő­ hosszirányával párhuzamos sítjük. falakra kiegészítésül egy-egy A burkolatot az így elkészített záróprofilt kell dűbelezni, tartóvázra gyorsépítőcsava­ amelyre az itt lezáró hosszanti rokkal csavarozzuk fel. Akkus élek felfekhetnek. A dűbeleket csavarozó használatával erőt aszerint választjuk meg, hogy és időt takaríthatunk meg. Itt milyen aljzathoz kell erősíteni is kerülni kell a keresztirányú a szerkezetet. Lehetőleg fémhézagokat Valamennyi hoszdűbeleket használjunk A pél­ szanti és keresztirányú vágás­ dánkban bemutatott betonfö­

élt le kell sarkazni, azaz fózolni démre a profilokat beütőhorkell - pl. élgyaluval - a jobb gonyokkal erősítették fel, hézagolás érdekében. Ha ezekhez csupán 25 mm mély, nincs élgyalunk, akkor felsze­ 8 mm-es lyukakat kell fúrni, így relés előtt késsel is ferdére nagyon kicsi a valószínűsége vághatjuk a lapokat, amelyek annak, hogy betonvasakba üt­ összeillesztve V alakú hornyot közzünk. képeznek. Ezt a szerkezetet leginkább ak­ kor ajánljuk, ha a mennyezet 4 A beütőhorgonyokat a fura­ tokba dugjuk, és a beléjük he­ burkolása által - mint a mi pa­ nellakásos konyhánkban - a lyezett beütőpecekre mért helyiség magasságát nem sza­ néhány kalapácsütéssel ter­ bad túlságosan csökkenteni. pesztjük. Ezután a profilokat 70 Kazettás mennyezet Néha a mennyezetet nem egy síkban, hanem változó mély­ ségű szerkezettel óhajtjuk ki­ alakítani, hogy érdekes relief­ hatást érjünk el. Ehhez például gipszkarton

kazettákat hasz­ nálhatunk, amelyek azonos formátumban, de eltérő vas­ tagságban kaphatók. Ha vé­ konyabb és vastagabb kazet­ tákat kombinálunk egymással, a sakktáblakötés érdekes lát­ ványt eredményez. Egy ilyen mennyezetet nem nehéz kialakítani, mivel ha­ sonlóan készül, mint az előbb ismertetett közvetlen mennye­ zetburkolat, amelynek tartóvá­ Problémamentes szerelés za fém kalapprofilokból (lásd a Rigips katalógust a 88. oldalon) vagy 3 x 5 cm-es lécekből áll. A profilok vagy lécek közép­ távolsága a kazetták széles­ ségével egyenlő. Egy vastag kazettát egy vékonnyal felvált­ va helyezünk el, és ön metsző gyorsépítőcsavarokkal rögzítjük, ízléses színalakítással a tér­ hatást tovább fokozhatjuk. Nagyon hatásosak a vizes akrillakkal készült lakkfényes vagy selyemmatt festékbevo­ natok, mint példánkban egy fürdőszoba mennyezetén. Egy kazettás mennyezet vonzó térhatása 71 Kedvező

fényhatás Anyag 4 x 6 és 3 x 5 cm-es lé­ cek, csavarok és dűbelek, nóniusz-függesztő, 12,5 mm-es gipszkarton lapok, önmetsző gyorsépí­ tőcsavarok, kőzetgyapot lemezek, hézagoló- és glettelőanyag, kisfeszült­ ségű halogénlámpa Mennyezeti fríz modern beépített világítással 1 A modern bútorzattal beren­ dezett magas helyiségek gyakran nem hatnak lakályos­ nak, sőt felesleges fűtési költ­ ségekkel is járnak. Ezen függő mennyezettel segíthetünk. Egy ilyen lakószoba vonzó ki­ alakítását hő- és hangszigete­ léssel köthetjük egybe. Nehézségi fok 0 1 2 Különösen hatásos egy mé­ lyebben fekvő külső mennye­ zetkoszorú a benne elhelye­ zett spotlámpákkal. Ehhez a helyiség pontos fel­ mérése alapján először tervet kell készíteni. 3 Erőkifejtés 0 1 Munkaidő Kb. 1,5 óra/m2 2 3 A tervben a tartóváz elrende­ zését is fel kell tüntetni. A tartóváz gyalulatlan, füg­ gesztett 6 x 4 cm-es

falécek­ ből áll, amelyek távolsága leg­ feljebb 80 cm. A helyiség tény­ leges méreteinek megfelelően többnyire 80 cm-nél nem na­ gyobb, egyenlő közöket szo­ kás választani. Az alaplécezés felerősítésé­ hez egymástól mindig 90 cm távolságra dűbeleket helye­ zünk a födémbe. Az alapléce­ zésben nem szabad billenő nyomatéknak keletkeznie, ezért a dűbeleket úgy kell el­ helyeznünk, hogy a függesztők felváltva a lécektől jobbra és balra kerüljenek. Ennek elérésére célszerű a mennyezeten egy festékes zsinór felcsapásával a 4 cm-es lécszélességnek megfelelően 2 párhuzamos vonalat kijelölni. Ezután a dűbellyukakat felváltva hol az egyik, hol a másik vonalon jelöljük ki. 72 Betonfödémeken a függesztők felerősítésére beütőhorgonyokat (lásd a Szakismeret c. részt előbb) célszerű használ­ ni, üreges födémeken a húzó­ erő felvételére pedig fém billenődűbeleket. 2 Miután minden fúrást

elvé­ geztünk, bekalapáljuk a beütőhorgonyokat és felerősítjük rájuk a könnyen beigazítható 1 nóniusz-függesztőket. Ezek két U alakú lemezprofil­ ból állnak, rajtuk egy sor fu­ rattal. Mivel az egyik részen tízes beosztás, a másikon ki­ lences beosztás van, gyakor­ latilag minden kívánt hosszú­ ság pontosan beállítható úgy, hogy az U profilokat egy pe­ cekkel összekötjük, és a léce­ zést vízmértékkel beállítjuk. A lyukpárok valamelyike a kívánt függesztesi távolságnál mindig fedésben van egymással, ezért a pecek átdugható rajta. 2 A pecek végeit egy fogóval derékszögben meghajlítjuk, nyezetkoszorúja mélyebben hogy ki ne csússzon. fekszik, a tartóváz tervezésekor ennek eltérő függőmagassá­ gát megfelelően figyelembe kell vennünk. Jó tanács A hangszigetelés követel­ ményeinek akkor teszünk eleget, ha sem az alap-, sem a tartólécezés nem ér a falakhoz. Ezért a lécezé­ sek és a falak

között min­ dig 2. 3 cm-es közt kell hagyni. 3 A vízmértékkel beállított kész alaplécezés alá 3 x 5 cm-es tetőlécekből tartórácsot csa­ varozunk fel. A rács léceit lap­ jukra fektetve erősítjük az alaplécezésre. Középtávolsá­ guk a 100 x 150 cm-es, szál­ erősített gipszkarton lapok méretének megfelelően 50 cm. Ha olyan lépcsőzetes menynyezetet szándékozunk kiala­ kítani, amelynek külső meny- A tartórács felerősítésére leg­ alább 60 mm hosszú csavaro­ kat használjunk. Ezeket jól süllyesszük be, hogy a menynyezet későbbi burkolását ne akadályozzák. 3 73 Mielőtt a hő- és hangszigetelő réteget felraknánk, egy villany­ szerelőnek a külső koszorúban el kell helyeznie a transzfor­ mátort és a halogén lámpák vezetékét. A kábeleket elosztódobozzal kell leszorítani azon a helyen, ahol a mennyezetből kilépnek, és ragasztószalaggal rögzíteni kell őket. 4 4 Szigetelésre éghetetlen ás­

ványgyapotból vagy üveggya­ potból készült, 40 mm vastag lemezeket (pl. TOPLAN ba­ zaltgyapot lemez, ISOVER üveggyapot stb.) használjunk Ezeket a lépcsőzetes lécvázon szorosan egymásra kell fektet­ ni, a helyiség falain pedig kö­ rös-körül tenyérnyi szélesség­ ben fel kell hajtani. Ha különlegesen jó hangszi­ getelést akarunk, a szigetelő­ anyagot eltolt illesztési héza­ gokkal két rétegben kell elhe­ lyezni. 5 Ha már az egész tartóvázat szigeteltük, ráerősítjük a bur­ kolatot. A kereszthézagok elkerülésére a lemezeket felváltva hosszá­ ban és keresztben helyezzük el. Ha ehhez egy alátámasz­ tásra szolgáló, T alakú segéd­ eszközt használunk, sok ener­ giát takaríthatunk meg. 5 Ennek olyan hosszú nyelet készítsünk, hogy függőleges helyzetben a padlóra állítva süvegfája a lemezt szorosan a tartóváz alá nyomja. A nyelet később a perem bur­ kolatának szereléséhez a ma­ gasságkülönbségnek

megfe­ lelően rövidebbre kell vágni. A mélyebben fekvő mennye­ zetkoszorú burkolásakor a fal felől kb. 2 cm széles árnyék­ hézagot kell hagyni. Ennek kettős funkciója van: egyrészt eltakarja a fal esetle­ ges egyenetlenségeit, más­ részt megakadályozza, hogy hanghidak keletkezzenek a falak és a függesztett mennye­ zet között. Ezáltal a hangszigetelés ha­ tása teljes mértékben érvé­ nyesül. Ha a mennyezet egész felüle­ tét így lezártuk, elkezdhetjük a burkolatot hézagolni, glettelni, csiszolni és mélyalapozni. Vé­ gül következhet a tapétázás. 6 A kontrasztosan megvá­ lasztott színek tovább fokoz­ zák az ilyen mennyezetek érdekes hatását. A mennyezet tükrének például telt, matt türkiz árnyalatot ad­ hatunk, a mélyebben fekvő külső koszorúnak pedig fénylő törtfehéret. Közvetett megvilágítású mennyezet A mennyezetnek közvetett megvilágítást is adhatunk oly módon, hogy nappali fényű fénycsöveket

szerelünk a mennyezet tükre és a mélyeb­ ben fekvő külső koszorú kö­ zötti lépcsőbe. Ilyenkor a bur­ kolat kb.15 cm-rel nyúlik ki a belső tér felé, eltakarva a fény­ csöveket. Ez a megoldás célszerű pél­ dául a panellakások felújítása- 74 kor, amelyek áramellátását többnyire amúgy is túl szűkre méretezték. Olyan világítótesteket célszerű előnyben részesíteni, amilye­ nek például a halogénlám­ pák és a fénycsövek. Ezek viszonylag csekély energiafel­ vétellel viszonylag erős fényt adnak. Mivel a panellakások helyisé­ gei nem éppen magasak, füg­ gő mennyezet nem jöhet szó­ ba, a lemezeket közvetlenül a födémre kell felszerelni. 75 Lépcsőzetes mennyezetkialakítás Anyag 3 x 2,5 cm-es lécek, 12,5 mm-rel vastagabb to­ vábbi lécek, csavarok és dűbelek, 12,5 mm-es gipszkarton lapok, önmetsző gyorsépítőcsavarok, hézagoló- és glettelőgipsz, mélyalapozó Nehézségi fok 0 1 2

Lépcsőzetes mennyezet beépített világítással 3 Erőkifejtés 0 1 2 Munkaidő Kb. 1,75 óra/m2 3 Érdekes megoldás az olyan közvetlenül felerősített menynyezet, amelynél az egymás­ ba helyezett mezők magassá­ ga kívülről befelé csökken. 1 Olyan tartólécezetet dűbelezünk közvetlenül a régi fö­ dém alá, amelynek vastagsága középtől kifelé mindig egy-egy lemezvastagsággal nő. Ez az egyszerű szerkezetű mennyezet panelépületek felújításakor szintén jól alkal­ mazható. 2 Ha pl. a belső keret vastag­ sága 25 mm, akkor a követke­ ző léckereté 37,5 mm, a rákö­ vetkezőé 50 mm. 76 2 3 vastag keretre csavarozzuk, belső széle pedig a már bur­ kolt mezőre fekszik fel. 4 A lapkoszorút hosszú önmetsző gyorsépítőcsavarokkal erősítjük az előző burkolaton keresztül a tartólécezéshez. Eközben a lemezek lekerekített szélét alakító elemként hasz­ nálhatjuk fel, a lépcsőnek ele3 A burkolást

középen kezdjük gáns kerekítést adva. el, a vele határos lemezkoA lehető legjobb optikai hatást szorú külső szélét a 37,5 mm akkor érjük el, ha a lemezeket 4 rézselve vágjuk. A halogén­ lámpák ennél a szerkezetnél is jól megvilágítják a helyiséget. 77 Egy régi hall megszépítése Anyag 4 x 6 és 3 x 5 cm-es lé­ cek, csavarok és dűbelek, 12,5 mm-es gipszkarton lapok, csatlakozótömítő, gyorsépítőcsavarok, kő­ zetgyapot lemezek, hé­ zagtömítő és glettelőanyag, mélyalapozó Szerszámok Barátságos fogadtatás: lépcsőzetes mennyezet spotlámpákkal Ha egy régi épület keskeny, hosszú, magas hallját kell át­ alakítani, akkor optikailag elő­ nyös, ha a mennyezet magas­ ságát lépcsőzetesen csök­ kentjük, a hall hosszát meg egy gardrób, amögött pedig egy telefonfülke beépítésével szakítjuk meg. A helyiségnek élénk színekkel világos alaphangulatot és markáns hangsúlyokat adunk, ezáltal nagyobbnak

és tága­ sabbnak tűnik. Nehézségi fok 0 1 2 3 Erőkifejtés 0 1 2 Munkaidő Kb. 1,52 óra/m2 3 1 A lépcsőzetes mennyezet tervezésekor sok múlik a lép­ csőfokok szélességének és magasságának harmóniáján. A tartóváz méretei is ebből ve­ zethetők le. Elkészítéséhez először 15 cm hosszú, 6 x 4 cm-es lécdara­ 1 bokat vágunk. Ezeket majd szerelési tüskökként lapjukra fektetve a mennyezetre dűbelezzük. Előbb azonban ugyanabból az anyagból az említett lécda­ rabok egyik oldalélének köze­ pére lépcsőfokonként növekvő 78 hosszúságú függesztőfákat csavarozunk. Az arány akkor harmonikus, ha a lépcsőfokok szélessége magasságuknak nagyjából a kétszerese. Tervezéskor ügyeljünk arra, hogy a lépcsőfokok szélessé­ ge egyforma legyen. A tartóváz irányvonalait lép­ csőfokonként zsinórcsapás­ sal jelöljük ki a mennyezeten. Ehhez egy vékony zsinórt porfestékbe mártunk, két elő­ zőleg

kimért jel fölött jól kife­ szítjük, a zsinórt középen meghúzzuk, majd elenged­ jük. Ettől a színezett zsinór a mennyezethez csapódik és egyenes vonalat hagy hátra, amely mellett 100 cm-es kö­ zökben egy-egy szerelési tus­ kót (az előzőleg rácsavarozott függesztőléccel együtt) beütőhorgonnyal a betonfödémre dűbelezünk. 2 A beütőhorgonyokat a sze­ relési tuskókon át a födémbe fúrt lyukakba dugjuk, és a horgonypecek beütésével szilár­ dan rögzítjük. Ott, ahol a lépcsős mennyezet hosszanti oldala és két vége a helyiség falaihoz ér, a falakra is szerelőléceket kell felerősíteni. Alakul az új hall Ezt terpesztődűbelek vagy megfelelően hosszú beütődűbelek felhasználásával át­ dugó (egyoldali) szereléssel végezzük. 2 3 A függesztőfákra most 5 x 3 cm-es tetőléceket csa­ varozunk, ezek tartják majd a burkolatot. Csavarozásra 5 x 80 mm-es önmetsző gyors­ építőcsavarokat használunk. 3 79 A

csavarok behúzásakor min­ den csavarfejet teljesen sülylyesszünk be, hogy a burkolat simán fölfekhessen. Először egy tetőlécet lapjára fektetve a függesztőfák aljára csavarozunk (lásd a képet). Egy második lécet egy lép­ csőfok magasságával feljebb, szintén lapjával, ugyanazon függesztőfák oldalához csa­ varozunk, hogy felfekvésül szolgáljon a következő lép­ csőfok burkolatának. 4 A kész tartóvázat 12,5 mmes gipszkarton lapokkal bur­ koljuk. A lapokat mindig úgy kell egy­ máshoz illeszteni, hogy mind­ két egymásnak ütköző lemez a tartóvázra feküdjön fel, és ahhoz hozzá lehessen csava­ rozni. Ha ez valamely oknál fogva nem lehetséges, az il­ lesztés helye mögé egy tető­ lécdarabot kell helyezni, amelyhez szintén mindkét lemezt hozzácsavarozzuk. A lemezdarabokat gyors­ építőcsavarokkal erősítjük fel. A hangszigetelést úgy javít­ hatjuk, hogy a lépcsős menynyezetre kőzetgyapot lemeze­ ket helyezünk.

Ha a födém fölött fűtetlen he­ lyiség - például padlás - van, és a hangszigetelést hőszige­ teléssel akarjuk összekötni, könnyen kivághatjuk. A veze­ tékeket az esetleges szigete­ lőréteg elhelyezése előtt kell beszerelni. A hézagok kitöltése, glettelés és csiszolás után a mennye­ zetet oldószermentes alapozó­ val mélyalapozzuk, majd kö­ zepesen durva nyersrosttal ta­ pétázzuk. 4 5 a szigetelőréteg és a burkolat közé párafékezőnek polietilén fóliát vagy párazárónak alufóli­ át kell kifeszíteni. 5 A kisfeszültségű halogén­ lámpák az ilyen szerkezetű mennyezetnek különleges hangulatot adnak. Az elhelye­ zésükhöz szükséges, kör ala­ kú szerelőlyukakat a villanyfú­ róba befogott lyukfűrésszel A gardrób és a telefonfülke le­ választásához 6 x 6 cm-es hevederfákból 120 cm széles keretet építünk, amit mindkét oldalán 12,5 mm vastag gipszkarton lapokkal burko­ lunk. A keretet úgy kell

elké­ szíteni, hogy a szerelés terve­ zett helyén 6 cm-rel alacso­ nyabb legyen, mint a menynyezet magassága. A lapokat azonban akkorára vágjuk, hogy a kereten felül és alul 3-3 cm-rel túlérjenek. Ezáltal felül és alul egy-egy U profil keletkezik, amellyel a válaszfalat szilárdan rögzíthet­ jük olyan 3 x 6 cm-es lécek­ hez, amelyeket előzőleg a padlóra és a mennyezetre dűbeleztünk. Ehhez a válaszfalat ponto­ san beállítjuk a helyére, majd a túllógó gipszkarton lapokon keresztül a mennye­ zeti és a padlóléchez csa­ varozzuk. 80 Fém tartószerkezetű függő mennyezet Anyag C és U profilok (CW és UW), csavarok, szeglet­ rögzítők, ill. profilok, nóniusz-függesztők, beütőhorgonyok, 12,5 mm-es imp­ regnált RBI vagy GKBI gipszkarton lapok, önmetsző gyorsépítőcsavarok, kőzetgyapot lemezek, ha­ logén spotlámpák, hézagoló- és glettelőgipsz, mélyalapozó Ahogyan a falburkolatok tartó­ vázát akár fából, akár

fémből készíthetjük, mennyezetek burkolásakor is választhatunk e két lehetőség között. Példánk egy panellakás für­ dőjének felújítását mutatja be. Nemcsak a padló, a falak és a szaniterfelszerelések szorul­ tak átfogó felújításra, hanem a mennyezet is. Amikor az építők fém tartószerkezetű függő mennyezet mellett dön­ töttek, főleg azt vették figye­ lembe, hogy a fából készült tartószerkezet a nedves fürdő­ helyiségben torzulhat. A helyiség magasságára és az ablak helyzetére tekintettel a mennyezetet csak 12 cm-rel engedték le. Az alapprofilok szereléséhez előbb a dűbellyukak helyét jelölték ki zsinór­ csapással és mérőléccel. Az alapprofilok tengelytávolsá­ ga általában ne haladja meg a 110 cm-t! A mi példánkban a helyiség méreteiből csak 80 cm-es köz adódott. A könnyen szerelhető beütőhorgonyokat szintén 80 cm-es közökben helyezték el. A tartóváz biztonságos felfüg­ gesztésére és a

profilok pon­ tos beállítására ebben a pél­ dában is nóniusz-függesztők szolgálnak. 1-2 A függesztőket beütőhorgonyokkal szerelték fel, majd az alapprofilokat gyorsépítő­ csavarokkal a horgonyfülekhez csavarozták. Nehézségi fok 0 1 3-4 Miután az alapprofilokat vízmértékkel tökéletesen víz­ szintes helyzetbe hozták, 2 3 Erőkifejtés 0 1 2 3 Munkaidő Kb. 3/4 óra/m2 3 81 a tartóprofilok szerelésébe kezdtek. Ezeket 60 cm-es kö­ zéptávolsággal derékszögben az alapprofilok alá helyezték és szegletprofilokkal, valamint ön metsző gyorsépítőcsava­ rokkal erősítették hozzájuk. 5 Hang- és hőszigetelésre kb. 4 cm vastag kőzetgyapot lemezeket használtak. 4 A tartóvázat ezután impregnált gipszkarton lapokkal lehetett burkolni. Ezeket önmetsző gyorsépítőcsavarokkal 25 cmes közökben alulról a tartópro­ filokra csavarozták. A fürdőben is ügyeltek az áramtakarékos világításra, és halogén

spotlámpákból álló irányított világítást szereltek be. 5 Azzal, hogy a szárazépítés­ hez fém tartóvázat alkalmaz­ tak, a fürdőnek egy másik problémáját is enyhítették. A helyiség egyik sarkában ugyanis egy nagy átmérőjű esőcsatorna fut le. Miután a cső körül minden üreget kőzetgyapottal töltöttek ki, majd a csövet gipszkarton darabokkal burkolták, a tetőről lefolyó esővíz zaja észrevehe­ tően csökkent. Egy átfogó felújítás eredménye 82 karton lappal burkolatnál 15 kg/m2 számolnunk. - a héjalás és biztonsági padékvíz-sz ségben van-e a szegélyeknél, seknél és t raz-e a teljes - folytonos és a szarufák getelés? (T van-e töltve - megfelelő-e szellőzése? szellőzőnyílásol keresztmetszete 2 A hőszigetelés sági fólia k tett légrés ge 4 cm.) Egy otthonos fészek Anyag 4 x 6, 6 x 6 és 3 x 5 cmes lécek, 8 x 12 cm-es torokgerendák, csavarok és dűbelek, krepp ragasz­ tószalag, 12,5 mm-es

gipszkarton lapok, csatla­ kozótömítő, gyorsépítő­ csavarok, kőzetgyapot le­ mezek, szigetelőékek, hézagoló- és glettelőgipsz, mélyalapozó Szerszámok Két olyan példát amelyek stílusban tásban nagyon egymástól. Ezek tönzést olyan ti sésére. amelyet a tetőtérben saját szerint lakhatunk. Nehézségi fok 0 1 2 Otthonos „lakóbarlang" a tetőtérben 3 Erőkifejtés 0 1 Munkaidő Kb. 1/2 óra/m2 2 3 Tetőtérben sokféleképpen le­ het lakni. A választék a ruszti­ kus hangulatú fészektől a hű­ vösen tárgyilagos vagy akár a hi-tech stílusig terjedhet. Ve­ gyük figyelembe, hogy a tető­ tér-beépítés (lásd előbb: Kel­ lemes fürdőzés a tetőtérben címszó alatt!) többnyire enge­ délyköteles tevékenység. Az építkezést az engedélyezé­ si terv elkészítése után a lakó­ hely szerinti önkormányzat műszaki osztálya adhatja ki. Hogy mikor lehet elkezdeni az építkezést? A tetőtéri burkolat, majd

a falak építése öt „igen" válasz után kezdhető el: - elbírja-e a födém az új ter­ heket? (Egy réteg gipsz­ Otthonos fészek a tető alatt Bsó példánk e :ető alatt kial ~vtat. ahol elege náfcozott ahhoz pali és a hálószoba mellé kerüljön. lasztó falnak cs< wtoszfal, másik másra helyezett bői áll. amelyek falat alkotnak. A szekrénykék egy nyitott, válaszfaluk 83 karton lappal készült burkolatnál mintegy 15 kg/m2 terheléssel kell számolnunk.) - a héjalás és az alatta lévő biztonsági (pótlólagos) csa­ padékvíz-szigetelő fólia ép­ ségben van-e a kéménynél, a szegélyeknél, az áttöré­ seknél és tökéletesen szá­ raz-e a teljes tetőtér? - folytonos és elégséges-e a szarufák között a hőszi­ getelés? (Tökéletesen ki van-e töltve a teljes felület?) - megfelelő-e a hőszigetelés szellőzése? (Az alsó- és felső szellőzőnyílások minimális keresztmetszete 200 cm2/fm. A hőszigetelés és a

bizton­ sági fólia közötti szellőzte­ tett légrés ajánlott szélessé­ ge 4 cm.) Két olyan példát közlünk, amelyek stílusban és kialakí­ tásban nagyon különböznek egymástól. Ezek adjanak ösz­ tönzést olyan megoldás kere­ sésére, amelyet megvalósítva a tetőtérben saját ízlésünk szerint lakhatunk. Otthonos fészek a tető alatt Első példánk egy széles nye­ regtető alatt kialakított otthont mutat, ahol elegendő hely kí­ nálkozott ahhoz, hogy a nap­ pali és a hálószoba egymás mellé kerüljön. A kettőt elvá­ lasztó falnak csak egy része válaszfal, másik része egy­ másra helyezett szekrénykék­ ből áll, amelyek egyféle polc­ falat alkotnak. A forgácslap­ szekrénykék egy része egyik oldalán nyitott, másoknak kö­ zépső válaszfaluk van vagy éppen nincs válaszfaluk, így átengedik a levegőt, és át is látunk rajtuk. A szekrénykék mérete 40 x 40, 40 x 80 vagy 40 x 120 cm, mélységük egyformán 50

cm. Akár füg­ gőlegesen, akár vízszintesen fallá kombinálhatók. 1 Ebben a példában a meg­ előző tűzvédelemre tekintettel kőzetgyapotból készült szige­ telőékeket alkalmaznak, ame­ lyek nem gyúlékonyak. Ezeket a tetőszerkezet alá kifeszített fólia és a párafékezővel ellátott gipszkarton burkolat közé épí­ tik be. Ezáltal eleget tesznek a biztonságos tűzvédelemnek. így biztonságos A kőzetgyapot bedolgozá­ sakor ajánlatos porálarcot viselni, nehogy rostrészecs­ kéket lélegezzünk be. A szigetelőréteg előírt vastag­ ságát érdeklődjük meg szak­ embertől, hogy a szigetelés megfeleljen a nemrég kor­ szerűsített hőszigetelési ren­ deletnek. szélét a deszka szélével egy síkba hozzuk, majd az ék felső oldalára a vágás vonalának helyén egy acélvonalzót fek­ tetünk, amit segítőtársunk le­ szorít, így a vágásra használt kés pontos vezetést kap, és a rézsútolás teljesen szabá­ lyosra

sikerülhet. Aki egyedül dolgozik, egysze­ rű rézselősínt készíthet magá­ 2 A szarufák közeit a padlótól a tetőgerincig szigetelőékekkel nak. Ehhez a szigetelőék szé­ lességének megfelelő távol­ töltjük ki. A padlónak azon a helyén, ahol a szarufák felfek­ ságban két függőleges desz­ kadarabot kell az említett alap­ szenek a falra, úgy lehet jól deszkára csavarni. Ezek felső záró csatlakozást elérni, hogy élén lehet aztán az acélvonal­ a szigetelőékek alsó szélét zót vagy egy megfelelően lesarlesarkazzuk. kazott lécet vezetőként rögzíteni. Ezt a legegyszerűbben úgy A vágást egy erre a célra szol­ végezhetjük el, hogy az éket gáló késsel lehet gyorsan és egy deszkára fektetjük, alsó 84 3 4 tisztán elvégezni. A kés élét előbb egy kő szegélyén húz­ zuk végig, hogy kissé kicsor­ buljon. Vágásra megfelelő hosszúságú, hullámos élű kést, fém fűrészlapot vagy rókafarkfűrészt is

használ­ hatunk. Ebben a példában a szigete­ lőékeket úgy helyezik a szaru­ fák közé, hogy az aláfeszített fólia és az ék hátsó oldala kö­ zött kb. 2 3 cm széles rés maradjon, amelyen át a szi­ getelés hátulról szellőzhet. 5 A bútorok elhelyezéséhez úgy kapunk függőleges síkokat, hogy a ferde tetősík alsó ré­ szét térdfallal zárjuk le. Ezt úgy kell burkolni, hogy 80. 100 cm magas függőle­ ges fal keletkezzék. 3 Az ékek egymással szem­ beni eltolásával gyakorlatilag minden szokásos szarufaszé­ lesség beállítható. A kiszabást 2 cm-es ráha­ gyással végezzük, hogy az ékek a szarufák közé beszo­ rulva üljenek, mert ez tartást ad nekik. Egy megfelelően hosszú és széles léccel minden réteg bevitele után az utoljára elhe­ lyezett ékek felső élére ütöge­ tünk. Ezzel jól záró illesztést érhetünk el. 4 Ehhez a választott magas­ ságból a térdfal lábpontját függőónnal több helyen meg

kell határozni. E lábpontok összekötésével kapjuk meg a padlóra dűbelezendő 6 x 4 cm-es alapléc futását. A lécet kb 80 cm-es közökben beütődűbelekkel rögzítjük. Ha a teljes ferde tetősík szi­ getelése elkészült, még rá kell helyezni a párazáró alufólia­ réteget. 5 Most 6 x 4 cm-es lécdarabo­ kat felső végükön a szarufák hajlásának megfelelően rézselünk, majd a szarufák távolsá­ gának megfelelően alul a padlóléchez, felül pedig a szarufákhoz csavarozunk. 6 Erre az alaplécezésre csa­ varozzuk a 3 x 5 cm-es víz­ szintes tartóléceket. Középtávolságuk legfeljebb 50 cm legyen. A szerkezetet ezután gipsz­ karton lapokkal burkoljuk. Aki a ferde tetősík aljának egy ré­ szét tárolótérként szeretné hasznosítani, bútorgörgőkön futó nagy tolószekrényeket ké­ szíthet, amelyekkel a bútorok elhelyezésére egyébként alkal­ matlan tér mégis hasznosít­ ható. Ebben az esetben a te­ tősíkot előbb a

padlóig gipsz­ karton lapokkal kell burkolni, a teret pedig oldalt és a szarufák 85 mennyezetszakasz, amelynek burkolatát egy-egy láthatónak meghagyott, a szarufák egyik oldalára erősített torokgerenda tartja. A keskeny mennyezet­ csík gipszkarton burkolatát a torokgerendákra felül rászögelt 3 x 5 cm-es lécek tartják. 6 felé le kell zárni. A görgőket a padlóra dubelezett lécek veze­ tik. A fiókok homlokzatát úgy kell megterveznünk, hogy vagy egy síkba essen a ferde tetősík alját lezáró gipszkarton felü­ lettel, vagy annyira ugorjon előre, hogy megtörje a térdfal egyhangúságát. Ha a térdfal burkolását befejeztük, a sza­ rufákra lapjukra fektetve fel­ csavarozzuk a tartólécezést al­ kotó 3 x 5 cm-es léceket. Ezekre erősítjük majd fel a fer­ de sík burkolatát. 7 A példánkban kialakított tetőtérben a ferde síkok burko­ lata nem fut a tetőgerinc ge­ rendájáig, hanem kb. 1 mé­ terrel mélyebben végződik,

így adódik egy olyan keskeny A tartóléceket kb. 40 cm-es középtávolsággal csavarozzuk fel. Ennek során egy mércéül szolgáló, 36 cm hosszú léc­ darabbal megtakaríthatjuk a körülményes méregetést. A tartóvázra ezután felcsava­ rozzuk a burkolatot, ügyelve arra, hogy a kereszthézagokat elkerüljük és hogy a lemezek illeszkedő éleit a hézagolás megkönnyítésére előbb lesarkazzuk. Ez érvényes a térdfal-ferde sík és ferde sík-mennyezet átme­ netekre is. Hosszú ferde tetősíkok burko­ lásakor egy T alakú támasz jó szolgálatot tesz. 7 Így környezetbarát Ha a tetőtér nagyon ma­ gas, a fütendő légtérfo­ gatot, tehát a fűtési költsé­ geket azáltal csökkenthet­ jük, hogy kialakítunk egy szabályszerű köztes mennyezetet. 86 Ehhez a szarufák két oldalára vízszintes tartófákat kell csa­ varozni, amelyekre a mennye­ zet tartólécezése szerelhető. A tartófák keresztmetszetével az áthidalandó

fesztávhoz kell igazodnunk. Ha nagy a fesztáv, a tartófákat a szelemenre is fel kell füg­ geszteni. 8 Keskeny tetőtérben látvá­ nyos megoldás, ha a ferde sík alját nem zárjuk le, hanem a padlóig burkoljuk. így óriási sátorként hat, és jól illik a mo­ dern bútorzathoz. 8 87 Fiatalos lakás nyitott konyhával Anyag 4 x 6 , 6 x 6 és 3 x 5 cmes lécek, 8 x 12 cm-es torokgerendák, csavarok és dűbelek, krepp ra­ gasztószalag, 12,5 mm-es gipszkarton lapok, csatla­ kozótömítés, gyorsépítő­ csavarok, kőzetgyapot le­ mezek, szigetelőékek, hézagoló- és glettelőanyag, mélyalapozó Ilyen is lehet egy stílusosan kialakított tetőtéri lakás Szerszámok Korszerű lakás nyitott konyhával Ez a modern elrendezés mu­ tatja, hogy a tetőtérben a szo­ kásostól eltérően is lehet élni. A bemutatott lakás felépítése lényegében a már leírt építési módnak felel meg. Ebben a példában a tetőtér magassá­ gát egy köztes

mennyezettel csökkentették. Nehézségi fok 0 1 2 3 Erőkifejtés 0 1 Munkaidő Kb. 1/2 óra/m2 2 3 A rétegelt falemezből házilag készített polcokkal bebútoro­ zott, nagyvonalú nappalihoz nyitott konyha csatlakozik, amely mögött a fürdő helyez­ kedik el. Ezáltal a konyha és a fürdő vízellátása és a szenny­ víz elvezetése a legrövidebb úton oldható meg. A melegvíz­ ellátásra egy vízmelegítő ké­ szülék szolgál, amit szakember szerelt be. A vízmelegítő a für­ dő felőli válaszfalon helyezke­ dik el. A vezetékeket kettős héjú gipszkarton válaszfal rejti. Ily módon világos, funkciójá­ nak jól megfelelő, modern stí­ lusú tetőtérlakás jön létre az alaprajz kihasználásával, majdhogynem zavaró válasz­ falak nélkül. A lakóhelyiséget rétegelt fa­ lemezekből házilag készített polcokkal bútorozták be. A la­ kótér konyha felőli falán egy félmagas pult helyezkedik el. Ezt bárpultnak,

reggelizősa­ roknak vagy két személy ré­ szére praktikus étkezőnek is lehet használni.