Történelem | Középiskola » Az athéni demokráciáról

Alapadatok

Év, oldalszám:2010, 3 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:160

Feltöltve:2010. január 14.

Méret:48 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

Az athéni demokráciáról A mükénéi kor végén az ionok települtek meg. A társadalom 2 nagyobb egységre tagolódik: 1. arisztokrácia – arisztosz (=legjobb) Minden politikai hatalom a kezükben 2. demosz (=nép) iparos, paraszt, kereskedő Arisztokratikus köztársaság van Athénban. Az arisztokraták közül kerülnek ki a legfőbb tisztviselők (arkhón). Eleinte életfogytig, majd évente választják őket. A volt arkhón tagja az Areioszpagosz-tanácsnak. Feladata: ellenőrzi a tisztviselőket és magyarázza a szokásjogot. (íratlan törvények) A gyarmatosítás folyamán meggazdagodott (főleg iparos, és kereskedő) réteg politikai hatalmat szeretne. A démosz többi része földet, az adósságok elengedését és az adósrabszolgaság megszűntetését szeretné elérni. Rendezési kísérletek: 1. Kre 621 Drakón arkhón írásba foglalja a szokásjogot Vérrel írt törvénynek is hívják, mert a legkisebb bűnre is halált szab ki. Tevékenysége az

államrendet nem érintette. 2. Kre 594 Szolón reformja: megszületik a vagyoni helyzeten alapuló timokratikus alkotmány (vagyoni kategóriákba sorolja az embereket) 4 csoportot hoz létre (phülé): - 500 mérősök (min. 500 mérő gabona éves jövedelemmel kell rendelkezniük)/lovas katonák/ - lovagok 300-500 között /lovas katonák/, - fogatosok 200-300 között /gyalogos katonák/, - napszámosok 200 alatt /hajó legénysége pl/. E szerint teljesítik a katonai szolgálatot is.  Népgyűlés (ekklészia) választ 4 phülé 100-100 arkhón embert küld a 400-ak  tanácsába (bulé) areioszpagosz tanács Bulé: a gazdagok hatalmának ellensúlyozására jön létre. Megtárgyalta a népgyűlés elé terjesztendő javaslatokat. Szolón reformjával megteremti a demokrácia alapjait (népuralom alapjai). Népuralom: - törvényhozó (parlament) végrehajtó (kormány) bírói hatalom (független bíróság és ügyészség) Szolón egyéb intézkedései: eltörölte

az adósságokat, megszűntette az adósrabszolgaságot, tilos semlegesnek maradni politikai harcokban, kötelezte a szülőket, hogy mesterséget tanítassanak a gyerekeiknek. Kr.e 560-510 Türannisz időszaka (átmeneti kor) /zsarnokságot jelent/ Türannosz – zsarnok. Mikor az arisztokrácia már nem elég erős, a démosz még nem eléggé. Az adott helyzettel mindenki elégedetlen. Egyesek a Szolón előtti helyzetet akarják visszaállítani, mások a meglévő rendszert konzerválni, megint mások további demokratizálás – elsősorban földosztást – akarnak. Ez utóbbiak vezetője 1 Peiszisztratosz. A hatalmat csellel szerzi meg Önmagát megsebezte, majd a népgyűlés előtt kijelenti, hogy életére törnek. Testőrséget kap, mellyel elfoglalja az Akropoliszt és egyeduralmat hoz létre. Intézkedései: a hatalmi harcok során elesett arisztokraták birtokait feloszlatta. Kölcsönt ad felszerelések, gépek vásárlására. Vidékre kiszálló

mozgóbíróságot hoz létre. Templomokat, kikötőket épít Halála után fiai Hippiasz és Hipparkhosz már szembekerülnek az erősödő démosszal. Hipparkhoszt meggyilkolják (a zsarnokölőnek szobrot állítanak), Hippiasz pedig a Perzsa király védelmébe menekül. 3. A politikai élet további demokratizálása Kleiszthenész (Kre508) nevéhez fűződik Territóriális elv – földrajzi alapon szervezi át a társadalmat: Attikát 3 részre osztja: 1. Athén városa, 2. Attika középső része, 3. Tenger mellék Minden területen 10, azaz összesen 30 db ún. trittys-t (harmad) hozott létre Ezt a 30-at aztán mesterségesen összekeverte, majd mindegyikből 1-1-et kiválasztva 10 phülét hozott létre. (Ezek földrajzilag gyakran nem is érintkeztek egymással) Átszervezte a 400-ak tanácsát. Most minden phülé (10) 50 embert küldött a tanácsba (bulé) – sorsolással. Az egyes phülék élén ún. katonai vezetők, sztrategoszok álltak A magasabb tisztségeket

azonban (sztrategosz, arkhón) továbbra is csak a legmagasabb vagyoni osztályból lehetett választani. A zsarnokság újjáéledése ellen létrehozzák a cserépszavazást (osztrakizmosz). Akkor használták, ha alapos gyanú merült fel valaki ellen, hogy egyeduralomra tör. (10 évre száműzték, de vagyonát megtarthatta). Az athéni állam virágkorát az V. század közepe táján éli 1. athéni polgár – az a polgár, akinek mindkét szülője athéni polgárjoggal rendelkezik. 2. metoikoszok – bevándorolt idegenek (főleg kézművesek) Kaphat részleges polgárjogot. 3. rabszolgák – hódító háborúk miatt Gazdája tulajdona „beszélő szerszám” 2 - Legfőbb szerv a népgyűlés. Dönt: kül- és belpolitikai kérdésben, ellenőrzi a hivatalnokokat. - Bulé: a népgyűlések közötti időszakban működik, törvényjavaslatokat tesz. Előkészíti a népgyűlés napirendjét. - Esküdtbíróság: (esküdtszék, heliaia): feladatai: ellenőrzi a

tisztviselők alkalmasságát és dönt politikai perekben. - Arkhón: a perzsa háborúk után szerepük csökken. Sorsolják őket - Ugyanúgy csökken az Areioszpagosz szerepe is. (családjogi ügyekkel foglalkozik.) Az esküdtbíróság és a bulé tagjai munkájukért napidíjat kapnak. Athén fénykorát Periklész korának is nevezik. Ő volt Athén egyik legjelentősebb államférfija. 3