Középiskola > Kötelező olvasmányok > Euripidész - Iphigeneia Auliszban

Szereplők:

- Agamemnón
- Öreg szolga
- Menelaosz
- Klütaimnésztra
- Iphigeneia
- Akhilleusz
- Hírnök
- Khalkiszi nők kara
- Oresztész
- Kísérők
- Őrök

Az auliszi görög táborban, Agamemnón sátra előtt játszódik a történet.

Agamemnón az öreg szolgát szólítva elmondja neki titkát, mely már régóta nyomasztja. A görög sereg Auliszban vesztegel, mert Artemisz istennő haragjában megtagadta tőlük a szelet. A sereg már készen áll Trója bevételére, hogy megbosszulják a trójai királyfi, Parisz tettét – ő volt az, aki elrabolta Menelaosz feleségét, Helenét.

Helenének leány korában több udvarlója is akadt, akik versengtek a kezéért, s egymás vesztére törtek. Helené édesapja megeskette a kérőket, hogy bárkit is válasszon leánya, ha a szerencsés férjtől valaha elrabolják az asszonyt, a többi kikosarazott kérő azon nyomban, a segítségére siet.

Emiatt gyűltek össze Hellász királyai legjobb vitézeikkel, hogy kiszabadítsák Helenét. Hadvezérnek Menelaosz testvérét, Agamemnónt választották meg.

Az istennő azért haragudott meg Agamemnónra, mert egy vadászat alkalmával egy szent állatot, egy gyönyörű szarvast ölt meg. Ezért áll bosszút a görög seregen, így azok szél hiányában nem tudnak továbbindulni Auliszból. Khalkász, a jós közli Agamemnónnal, hogy Artemisz istennőt egyféleképpen lehet kiengesztelni: ha valamelyik lányát feláldozza.

Agamemnón inkább feloszlatná seregét, mintsem a leányát feláldozná az istennőnek. Menelaosz rábeszélésére mégis beleegyezik az áldozatba, s levelet ír Klütaimnésztrának, feleségének, hogy hozza el a táborba leányukat. Az indoklás egy hazugság: Akhilleusz görög hős feleségül akarja venni leányukat. Erről a levélről rajta kívül mindössze hárman tudnak.

Hosszas töprengés után Agamemnón ír még egy levelet, amelyben arra kéri hitvesét, hogy mégse küldje lányát a táborba. A levél kézbesítésével egy szolgált bíz meg. Menelaosz rájön a tervre, s elveszi a levelet a szolgától, majd felelősségre vonja Agamemnónt. Agamemnón próbálja meggyőzni Menelaoszt, hogy nem az ő leányának kellene meghalnia amiatt, hogy a rossz asszonyért bosszút állhassanak. A szópárbajnak egy hírnök vett véget, aki bejelenti, hogy megérkezett Klütaimnésztra leányával, Iphigeneiával valamint fiával, Oresztésszel.

Később láthatjuk, hogy Klütaimnésztra találkozik Akhilleusszal, s üdvözli őt, mint leendő leánya férjét. Akhilleusz azonban az egészről semmit sem tud, ami ki is derül. A szolga fedi fel a titkot, s elárulja mindkét félnek, hogy valójában miért hívatták ide Iphigeneiát. Klütaimnésztra kéri Akhilleuszt, hogy mentse meg leánya életét. Iphigeneia is könyörög apjának saját életéért.

A görög katonák nagyon idegesek amiatt, hogy még mindig vesztegelni kényszerülnek, s ezért nem tudják bevenni Tróját. Agamemnón tanácstalan, de azzal tisztában van, hogy a sereg már annyira dühös, hogy ha nem áldozza fel leányát az istennőnek, mindnyájukat lemészárolja. Szavait támasztja alá Akhilleusz is, aki saját feldühödött katonái elől menekül be a színre. Iphigeneia vállalni kívánja sorsát, hiszen tőle függ, hogy újra útra kelhet-e a görög sereg. Arra kéri édesanyját, hogy halála után ne gyászolja, és apját ne gyűlölje tettéért. Klütaimnésztrának a hírnök hozza a hírt leánya feláldozásáról.

Mikor a pap lesújt késével Iphigeneiára, a leány helyén egy szarvas jelenik meg, s annak vére ömlik az oltára. A csodát mindenki látja. Khalkász, a jós örömmel fogadja a csodát, amely azt jelenti, hogy az istennő megbékélt, a hajók útra kelhetnek Trója felé.

Iphigeneia az istennő oltalma alá került, s felszállt az istenekhez.

Az Apollo–10 sikeres küldetése után már minden készen állt arra, hogy az ember leszálljon a Holdra. A Kennedy elnök által kitűzött célt, miszerint az Egyesült Államok az évtized végéig meghódítja a Holdat, az Apollo–11 hivatott elérni. A küldetésre már csak 5 hónapnyi idő állt rendelkezésre. A legénység tagjai: Neil Armstrong (parancsnok), Edwin Aldrin és Michael Collins voltak.

Két éve a szélsőségesen nacionalista Szlovák Nemzeti Párt kezdeményezésére a szlovák parlament összes pártja (kivéve a Magyar Koalíció Pártját) megszavazta a Benes-dekrétumok sérthetetlenségét. E tény tiltakozást váltott ki uniós, német, osztrák és magyar részről. Cikkünk ehhez az erősen vitatott döntéshez kíván megfelelő történelmi hátteret biztosítani.

Az online marketing az az üzleti tevékenység, amelynek keretében az internetet adta lehetőségeket használjuk termékek vagy szolgáltatások népszerűsítésére, ismertségének növelésére. Ez a tevékenység kiterjed weboldalakra, mint a híroldalak, közösségi szolgáltatások vagy tematikus portálok, de ide értendő a keresőmotorok, okostévék vagy egyéb digitális csatornák is, amelyek az internethez kötődnek.

Az 1825-től 1848-ig tartó magyar reformkort a nemzeti haladást sürgető nemesség formálta, an-nak törekvései határozták meg. Célja a politika, vagyis a társadalom működéséhez, irányításához fű-ződő eszmék rendszerének átalakítása, megújítása volt. E kor költőinek kiemelt fontosságú volt ez a téma, s mellette az emberiséggel, a történelemmel foglalkozó kérdések. Gyakran...

Timár Mihály, Jókai "az arany ember" című regényének főse lelkiismeretes, becsületes ember. Nem lopott soha senki pénzéből, pedig megtehette volna. Sorsa úgy alakult, hogy életét két helyen éli, az egyik helyen elismerést, tiszteletet, megbecsülést kap, élete másik színterén pedig szeretet, szerelmet és boldogságot . Mihály egy szerencsés véletlen folytán mesés kincsekhez jut...

A reneszánsz művelődéstörténeti korszak és stílusirányzat is. Az antik kultúra „újjászületése” miatt reneszánsznak nevezzük a nyugat-európai művelődéstörténetnek azt a szakaszát, mely hozzávetőleg 1300-tól 1600-ig tart. A reneszánsz legkorábban Észak-Itáliában bontakozott ki. A meggazdagodott itáliai polgárok életfelfogásuk igazolására feltámasztották az ókori...