Élelmiszeripari ismeretek | Tanulmányok, esszék » A genetikailag módosított organizmusok (GMO)

GMOGenetikailag módosított organizmusok Mi a GMO és hogyan jön létre? A géntechnológiai módosítás az a módszer, amellyel egy élő sejtbe új tulajdonságért felelős idegen gént juttatunk be mesterségesen. Ezt a sejt a szaporodása során a saját génjeinek megsokszorozása alkalmával szintén megsokszorozza és továbbörökíti az utódsejtekbe. Az első géntechnológiával módosított növényt 1983-84-ben állították elő. Olyan dohánynövény volt, amely sötétben fluoreszkált. Ebben az időszakban tökéletesítették a növényi géntechnológia módszereit. 1986-ban a kutatók már a gazdaságilag fontos kultúrnövények sikeres módosításáról számoltak be: előállították az első vírus-, rovar rezisztens és gyomirtó szer toleráns GM növényeket. Az első genetikailag módosított növény 1994-ben került kereskedelmi forgalomba (későn érő paradicsom). Az elmúlt 15 évben – az „öreg kontinenst”

leszámítva – a GM növények előállítása és felhasználása gyors karriert futott be. Az eddig előállított gazdaságilag is jelentős génmódosított növényeket három nagy csoportba sorolhatjuk : Első generációs génmódosított növények: Ebben az esetben az volt az előállítás célja, hogy segítse a mezőgazdasági termelést, például egyszerűbb legyen a gyomirtás vagy az egyes kórokozók, kártevők elleni védekezés. Legnagyobb területen ma a rovar- és a gyomirtó szer ellenálló növényeket termesztik a világon. Második generációs génmódosított növények: Előállításuk célja a növények anyagcseréjének és fejlődésének módosítása volt. Előállítottak például későn érő paradicsomot, kék színű szegfűt, vagy módosított keményítő összetételű burgonyát ipari célú felhasználásra. A második generációs génmódosított növények elterjedése jóval lassúbb, mint az elsőgenerációs növényeké.

Harmadik generációs génmódosított növények: Ebbe a csoportba azok a GM növények tartoznak, amelyeket valamilyen speciális anyag előállítása érdekében módosítottak, elsősorban ipari felhasználás céljából. A géntechnológiával át lehet lépni a fajok közti természetes, az evolúció több tízezer év alatt felállított határait, és törzsfejlődési szempontból távol álló fajok génjeit egyesítheti. Géntechnológiával növények, állatok, sőt emberek génjeit is lehet manipulálni. GM élelmiszerek Ma már olyan alapvető haszonnövényeket tudnak genetikailag módosítani, amelyek a legtöbb élelmiszerben megtalálhatóak. Az állati eredetű termékeken (tej, húsfélék, tojás) máig nem kell feltüntetni, hogy az állatot genetikailag módosított takarmánnyal etették-e. Az ilyen génmódosított termékek ellen úgy védekezhetünk, ha fogyasztóként elítéljük a géntechnológiát, és kizárólag bio, illetve

olyan termékeket vásárolunk, melyeken génmanipuláció-mentes garanciajegy látható. Károsak-e, biztonságosak-e a GM termékek az egészségre? Bár még nem bizonyosodott be, hogy a génmódosított élelmiszerek károsak lennének az emberi egészségre, ennek ellenére olyan szabályozásra van szükség, amely biztosítja a fogyasztók szabad választását. Ezért szükség van a GM termékek külön jelölésére. Azokat az élelmiszereket, amelyek GMO-kat tartalmaznak, vagy azokból állnak, illetve azokat GMO-kból állították elő, vagy GMO-kból előállított összetevőket tartalmaznak, jelölni kell. A génmódosított szervezetekkel kapcsolatos kockázatok A géntechnológiában bekövetkezett, tudományos léptékkel mérve is gyors fejlődés következtében nem volt elegendő idő a potenciális veszélyek és a hosszú távú hatások kivizsgálására. Egyelőre kevéssé ismerjük a genetikailag módosított szervezetek környezeti,

ökológiai, egészségügyi, társadalmi és egyéb kockázatait. Mindenesetre tény az, hogy amennyiben az ilyen szervezetek kijutnak a környezetbe, azokat nem tudjuk visszavonni onnan. Ezért fontos az, hogy még az engedélyezésükre vonatkozó döntés előtt alaposan felmérjük és kivizsgáljuk a kockázataikat. A veszélyforrásokat két rizikófaktorra oszthatjuk: gazdasági rizikófaktor és ökológiai rizikófaktor Gazdasági rizikófaktorok Az átvitt gén jelenlétének kimutatása nagyon nehéz és költséges, mert a GM fajták ránézésre semmiben sem különböznek a hagyományos fajtáktól. A magvak és növények GM eredete csak speciális és költséges molekuláris módszerekkel bizonyítható, és csakis akkor, ha tudjuk, milyen átültetett génkombinációt tartalmaznak.  Az átvitt gén véletlenszerű elszökéséből adódóan más gazdálkodási módok (pl. biogazdálkodás, vagy a hagyományos gazdálkodás) által előállított

termékek is szennyeződhetnek GMO-val, ami esetleg rosszabb értékesítési lehetőséget, a kimutatás plusz költségeit jelentik a GMO-t termelni nem kívánó gazdálkodók számára. Ökológiai rizikófaktorok Antibiotikum rezisztencia gén Az élelmiszerként vagy takarmányként elfogyasztott növényi DNS az emésztőrendszerbe kerülve lebomlik. Abban az esetben azonban, ha a GM növénybe antibiotikum rezisztencia gént is beültettek, speciális állatetetési kísérletekben kell meggyőződni arról, hogy a rezisztenciáért felelős gén lebomlik-e és hogyan bomlik le az összetett gyomrú állatok emésztőrendszerében. Itt ugyanis számos baktérium él, amelyek esetleg felvehetik az antibiotikum rezisztenciát kódoló gént és ellenállóvá válhatnak az adott antibiotikummal szemben, amely így hatástalanná válhat. Az átvitt gén megszökése Az átvitt idegen gén virágporral vagy maggal történő megszökése nem akadályozható meg, ezért

vigyázni kell arra, hogy semmilyen veszélyes GMO ne kerülhessen a környezetbe. Mérgező (toxikus) hatások Toxikusság szempontjából a harmadik generációs (ún. bioreaktor) növények jelentik a legnagyobb veszélyt. Ezeket ipari felhasználásra nemesítették, nem kerülnek takarmányozásra, vagy emberi fogyasztásra. Ugyanakkor a gén elszökése, a véletlen szennyeződés a korábbi tapasztalatok alapján nem akadályozható meg, így az bekerülhet a takarmányokba és élelmiszerekbe, ennek következményei pedig a bioreaktor GM növények esetében erősen kérdéses. Allergén hatások Elemezni kell, hogy a beültetett génről átíródó új fehérje azonos vagy azokhoz hasonló-e ismert allergénekkel. Állatetetési kísérletekben kell meggyőződni arról, van-e bármilyen allergén hatása. Miért jó a GMO? A gyomirtás totális gyomirtószerekkel könnyen megoldható A gyomirtás a más gyomirtókkal szemben rezisztens gyomokkal szemben is

hatékony  Vetésforgó nélkül, monokultúrában is termeszthető  Vetőmag és a hozzávaló gyomirtó egy csomagban kapható  Megtakaríthatók a permetezési és vegyszer-költségek  Növelhetik a szárazságtűrést, vagy javíthatják a termés táplálkozástani értékeit A betegségek terén olyan betegségek gyógyíthatónak vele, mely sok embert érint, pl. cukorbetegség Nagy mértékben segítenék a GM növények a világ élelmezési problémáinak megoldását Miért nem jó a GMO?  Eddig csak mérgeknek ellenálló és mérgeket termelő csodanövények születtek a laboratóriumokban.  A génmódosított növények 81 százaléka ellenáll a totális gyomirtóknak, maradék részük pedig maga termel rovarölő szert.  A kártevők elleni mérgeket termelő növények többszörös mennyiségű rovarölőt tartalmaznak, mint csupán permetezett társaik.  Kialakulnak a totális gyomirtókkal szemben rezisztens

gyomnövényváltozatok Hiányoznak a tapasztalatok a totális herbicidek talajra és élővizekre gyakorolt hatásairól  A GM vetőmag drága;  A GM hibridek termelőjének évente új vetőmagot kell vásárolnia, előző évi terméséből nem vethet; a legújabb hibridek már több bakteriális gént együttesen tartalmaznak, ezek együttes hatása azonban nem kellően ismert;