Adatlap

Év, oldalszám:2010, 2 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:196
Feltöltve:2010. február 06
Méret:35 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

A bolygók I. Általános jellemzés; bolygók mozgása és pályájuk fogyatkozások. A Nap körül nyolc bolygó kering, s közülük hetet holdak kísérnek. Kivétel a Merkúr és a Vénusz A bolygók naptávolságuk sorrendjében: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, és a törpebolygó Plútó. A nyolc nagybolygó pályája -a Merkúr kivételével- egy síkban, az ekliptikában helyezkedik el, hasonlóan ahhoz ahogyan egy hanglemez barázdái. Távcsőben a képük nem pontszerű, hanem a távolság függvényében kisebb vagy nagyobb korongnak látszanak. A legtávolabbi törpebolygó a Plútó 100-szor messzebb van a Naptól, mint a legközelebbi, a Merkúr. Valamennyi bolygó azonos irányban kering a Nap körül és mozgásukat direkt irányúnak nevezzük. A Vénusz az Uránusz és a Plútó kivételével a tengelyforgásuk is direkt irányú. Ugyanebben az irányban forog a Nap is (az északi pólusból tekintve az óramutató

járásával ellentétes irányban). A bolygókat a Nap tömegvonzása tartja ellipszispályájukon. A Föld is pontosan ugyanakkora erővel vonzza a Napot, mint a Nap a Földet. Az ugyanakkora erőnek a hatása a viszonylag kis tömegű Földre számottevő, míg az óriási tömegű Napra viszont elenyésző. Ezért kering a Föld a Nap körül és nem fordítva. Kölcsönhatás áll fenn maguk között a keringő égitestek között is. A Naprendszer tagjainak mozgásában módosító szerepet a Nap után elsősorban a nagybolygók és azok holdjai kapnak. A bolygók és holdjaik, valamint a kisbolygók csaknem stabil rendszert alkotnak, amelyekben azonban hosszú időtartamú szakaszos és igen lassú változások lehetnek. Például a Föld pálya elemeinek változása miatt változik a Földnek a Naphoz viszonyított helyzete, ami éghajlatváltozásokat von maga után (pl. jégkorszak) Természetes kísérők, holdak: A Merkúr és a Vénusz kivételével valamennyi bolygó

körül természetes kísérők vagy holdak keringenek. Ezek mérete változatos Anyaguk különböző kőzet összetételű, de vannak jégből álló égitestek is. A holdak felszíne változatos: egyeseket kráterek borítanak, mások tükörsimák A négy óriásbolygó átmérője fölött kis és közepes méretű részecskékből és anyagtörmelékekből álló gyűrűrendszerek keringenek. A Szaturnusz rendszere még földi távcsöveken keresztül is feltűnik A Jupiter és Uránusz vékony és halvány gyűrűi már sokkal szerényebbek. A holdak különféle kölcsönhatásokban állnak bolygóikkal, aminek következményei vannak, például az árapály keletkezése a Földön. Bolygók mozgása: Kepler (1571-1630) törvényei: I. bolygó ellipszis pályán mozog a nap körül, melynek egyik fókuszában a Nap áll II. A Naptól a bolygóhoz húzott vezérsugár egyenlő idők alatt egyenlő területeket súrol III. bolygó keringési idejének négyzete egyenesen

arányos az ellipszis fél-nagy- tengelyének köbével. A Hold és mozgásai: A Föld körüli keringés sebessége: 1 km/s, ideje: 27,3 nap, iránya: direkt, pályaexcentricitása elég nagy (0,055). A saját tengelye körüli forgás ideje megegyezik a keringési idővel (27,3 nap), ezt kötött tengelyforgásnak nevezzük, melynek következménye, hogy a Holdnak mindig ugyanazt az oldalát látjuk a Földről. Fogyatkozások: A Nap, a Hold és a Föld olyan kölcsönös helyzetét nevezzük fogyatkozásnak, amikor vagy a Hold takarja el a Napot (napfogyatkozás), vagy a Föld árnyéka takarja el a Holdat (holdfogyatkozás). Mindkét jelenség kialakulásában fontos szerepet játszik, hogy a Nap és a Hold szinte ugyanolyan átmérőjűnek látszik az égen.