Kommunikáció | Tanulmányok, esszék » A szóbeli kommunikáció nem verbális aspektusai

Adatlap

Év, oldalszám:2009, 3 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:173
Feltöltve:2010. február 06
Méret:124 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

A szóbeli kommunikáció nem verbális aspektusai A szóbeli kommunikáció: két szinten tanulmányozható vokális és nem vokális szinten. Vagyis a kommunikáció azon eszközei, melyek a kiejtett hangokon alapulnak,(prozódia, paranyelv) másrészt a hangok kiejtését kísérik, és a test különböző mozdulataiban jutnak kifejezésre. (arckifejezések, gesztusok, kinezikus mozdulatok) De Vito szerint a nem verbális üzenetek funkciói: 1. 2. 3. 4. 5. hangsúlyozzák a verbális üzenetek egyes részeit kiegészítik árnyalatokkal (elismerő mosoly pl) szándékosan ellentmondanak a verbális üzenet tartalmának (kacsintás) megismétlik, alátámasztják a verbális üzenetet (karral intés) ellenőrzik, irányítják a verbális üzenetátadást (előre dőlve az érdeklődés kifejezése) 6. helyettesítik a verbális kommunikációt (OK gesztus ) A nem verbális kommunikáció kódjai történelmi fejlődés eredményei, és kultúraspecifikusak. Létük

megváltoztatja a pszichológiai emberképet, a biológiai helyett a szociális lény tűnik elő. Ekman és Friesen szerint a nem verbális kommunikáció fajtái: 1.) érzelemnyilvánítások 2.) illusztratív gesztusok 3.) szabályozók 4.) emblémák 5.) adaptáló jelzések A mimikai kommunikáció: az érzelmek tükröződése arckifejezéssel. A mimika adaptáló és szabályozó funkcióval bír. Ekman szerint hét érzelem tükröződik az arcon: öröm, meglepetés, félelem, szomorúság, harag, undor, érdeklődés. A mimika állandó közlési csatorna, az ezen futó jelzések biológiai kódja közös az emberekben, ez biztosítja a dekódolást. Vannak biológiailag meghatározott érzelemkifejezési mimikák, amelyek kultúrától függetlenek. Kultúrától függően más lehet a.) a különböző érzelmek kiváltódásának ingerrepertoárja és ingerküszöbe b.) a mimikai érzelemkifejeződés tartalma és mértéke c.) a mimikai érzelemkifejeződés

szabályozottsága d.) a mimikai érzelemkifejeződés kommunikatív szerepe, hatása, affektuskeltő befolyása Az érzelemnyilvánítások nagyrészt nem tudatosak, azonban normatív kontroll alatt állnak, kis részük tudatos kommunikatív jel. Ez utóbbiak viszonylag gyors kulturális változásban vannak Több kultúrában a mimikát tudatosan visszafogják. A mimika tudatos manipulációja is lehetséges Kommunikáció a tekintet révén: A tekintet a különböző fajok közötti elemi, biológiai kommunikáció csatornája is. A tekintet visszajelentés a visszajelentésről, a másik mit észlel, mit vesz észre, ezáltal könnyíti a kontrollt a helyzet felett. A tekinteten át történő kommunikáció többnyire öntudatlan, azonban van embléma jellegű tekintetkommunikáció is. Különböző kultúrákban megszabott lehet a tekintet iránya és tartalma A tekintetnek szabályozó szerepe is lehet: üres tekintet – értetlenség. Vokális kommunikáció: A

beszédben szükségszerűen jelen van egy nem verbális csatorna, az ún. vokális kommunikáció is (a nyelvben nem – írott szöveg). Sok hanghasználati jelenség embléma jelleget kapott: kemény hangon beszél. A hang jól tükrözi a belső feszültséget, izgalmat, változást, vagyis a hang emóciókifejező. A pszichikus működésekben mutatkozó változások legérzékenyebb kifejezője. A vokális kommunikáció egy része normative szabályozott (politikai szónoklat, szavalat). Mahl‐féle skála a belső feszültség jelzi tízféle zavarjel előfordulásának gyakoriságával. A hang személyiségpercepciós támpontot ad: nem, életkor karakter. Mozgásos kommunikációs csatornák: cselekvést és helyváltoztatás szolgáló izmok működése révén jön létre Kommunikáció gesztusok révén: fej, kezek, karok mozgása. Értelmük, jelentésük van. Tudatosak vagy öntudatlanok is lehetnek Köztük van a legtöbb egyezményes jel, embléma (fej –

bólogatás, igenlés; ujjak – V, győzelem) Egy része ősi kulturális, más részük nemrég keletkezett, s gyorsan el is tűnhetnek. A kulturális eredetűek társadalmi normák hatása alatt állnak. A különböző kultúrákban a gesztikuláció egészen eltérő. Vannak szabályozó és adaptáló gesztusok. Zavarjelet is közvetíthetnek Ezek akaratlan, feszültségtükröző mozgások. Kommunikáció testtartás révén: poszturális kommunikáció Viszonyt, álláspontot, szubjektív értékelést fejez ki, jórészt normatív módon szabályozott, sok tudattalan indítékkal. Vannak adaptáló (érzelmet kifejező) és reguláló (szabályozó) funkciót betöltők. Ezek viszonyjelző értékűek is lehetnek. Poszturális tükörjelenség: Szoros kapcsolatban lévő személyek az interakcióban felveszik, követik egymás testhelyzetét. A testtartásban sok különbség van a nemek között, ezek kulturális szabályok hatása. Kommunikáció térközszabályozás

révén: Az interakciós partnerek közötti térköz a viszonylatformát kommunikálja. Hall nyolcféle távolságtípust különböztet meg amerikai emberek vizsgálat során: 1.) nagyon közeli 2.) közeli 3.) viszonylag közeli 4.) közeli semleges 5.) távoli semleges 6.) nyilvános 7.) termen át 8.) távolság nyújtása A viszonynak nem megfelelő távolság esetén a másik fél előre‐ vagy hátra lép. Az emblémák: olyan nem verbális jelzések, amelyek közvetlenül sugallnak bizonyos szavakat, kifejezéseket hangkíséret nélkül. (mutatóujjal intés, hogy „Gyere ide!”) Az illusztrátorok: a verbális üzeneteket kísérik és erősítik. (fejbiccentés) Kevésbé kultúrspecifikusak Az érzelemnyilvánítások: az arc és a test mozdulatai, amelyek érzelmi jelentést hordoznak. (testnyelv pl teljes egészében érzelemmegjelenítőkből áll) A regulátorok: olyan nem verbális cselekedetek, amelyek egy másik egyén kommunikációját jelzik és

kontrollálják. (fejrázás, hogy ne folytassa, morgás, aházás) Az adaptorok: szokványos viselkedésformák, amelyek elősegíthetik, hogy a kommunikátor kellemesebben érezze magát a kommunikációs interakcióban. (hajtincs pödrése, állsimogatás) Kinezika: A gesztusok és mozdulatok, vagyis az ún. testnyelv kommunikációs rendszere, és az azt tanulmányozó tudományág. A legtöbb gesztus kultúraspecifikus és használatukban nemek közötti és generációs különbségek is kimutathatók. A szemmozgást az attitűd, az érdeklődés és a dominancia tekintetében vizsgálják. Arcmozgással legalább ötféle jelentést vagyunk képesek kifejezni: attitűd érdeklődés érzelem intenzitása aktivitás foka az üzenet tartalmának érthetősége Proxemika: a tér érzékelésére és használatára utal. Azt vizsgálaja, hogy a tér használatában milyen kommunikációs lehetőségek rejlenek. Edward THall vizsgálta Távolságok: intim (0‐50 cm) személyes

(50‐75 cm) társadalmi (1,2‐3,5 m) közéleti (3,5‐7 m vagy tovább) Jelentős különbségek mutathatók ki a különböző kultúrközösségek tagjai között. (arabok, angolok stb) Taktilika: A érintés kommunikációs célokra való felhasználása. Kifejezhet hangsúlyt, lelkiállapotot, üdvözlést. Kultúránként és nemenként változik, de függ a kortól, és az emberek közötti kapcsolat minőségétől. Kronemika: Azt vizsgálja, hogy az időt hogyan használjuk kommunikációs célokra, másrészt azt, hogy az idő maga mit és hogyan kommunikál. Megkülönböztetünk monokrónikus és polikrónikus kultúrákat. A monokrónikus az időbeosztást, a rendszerezést és az idő mérhető egységeinek felosztását tartja fontosnak. (németek, franciák, USA, Kanada) A polikrónikus az időt kevésbé érzékeli, és az összetett tevékenységeket részesíti előnyben, nem törődve az időbeosztással. (Dél‐ Európa, Latin‐Amerika stb) Ikonika: A

tárgyakban és a formákban rejlő szimbolizmust vizsgálja. A szimbólumokat ikonoknak hívjuk. (zászlók, vallási szimbólumok stb) Olfaktika: A szaglás, szaglóérzék. kedvelésében. Kulturális különbségek mutathatók ki bizonyos szagok Paranyelv: A paralingvisztika a vokális kommunikációnak a tényleges szavakon túli aspektusait tanulmányozza. (hangsúly, ritmus, hangszín, suttogás, sóhajtás stb)