Gazdasági Ismeretek | Államháztartás » A kormányról

6. A Kormány 6.1 A Kormány helye az államszervezetben A Kormány működéséért az Országgyűlésnek felel, munkájáról az Országgyűlésnek rendszeresen beszámol. Az állami tevékenység legfőbb operatív szerveként kormányzati tevékenységet végez A közigazgatás legfelsőbb szerveként ellátja a közigazgatással kapcsolatos feladatokat. Az Országgyűlés meghatározza a Kormány kormányzati tevékenységének fő vonalait. Ha az Országgyűlés a Kormány alkalmatlanságát, vagy azt állapítja meg, hogy nem megfelelően végzi a tevékenységét, megvonhatja tőle a bizalmat, de döntést nem hozhat helyette. A Kormány végrehajtja a törvényeket, azok keretei között végzi tevékenységét. A Kormány tagjai kötelesek részt venni az Országgyűlés ülésein, és válaszolni az ott elhangzott interpellációkra és kérdésekre. A Kormányt megilleti a törvénykezdeményezés joga A Kormány államszervezetben elfoglalt helyzetére jellemző, hogy az

Országgyűlés feladatait a Kormány kezdeményezései, javaslatai alapján és közreműködésével képes csak hatékonyan ellátni. Hatályos Alkotmányunk szerint a Kormány miniszterelnökből és miniszterekből áll. Az országgyűlési képviselő választásokat követően a köztársasági elnök az általa kiválasztott személynek megbízást ad a kormányalakításra. A kormányelnököt, a beterjesztett kormányprogram elfogadásával egyidejűleg az Országgyűlés többségi szavazással választja meg. A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg, tagjai a Kormány megalakulása után az Országgyűlés előtt esküt tesznek. A Kormány megbízatása megszűnik az újonnan választott Országgyűlés megalakulásával, a miniszterelnök vagy a Kormány lemondásával, a miniszterelnök halálával és a konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal. 6.2 A kormány feladata és hatásköre Az Alkotmányban található rendelkezéseket a Kormány kettős jellege

szerint csoportosíthatjuk. Ennek megfelelően a Kormány kormányzati tevékenysége: az Országgyűlés által elfogadott kormányprogram keretei között meghatározza és irányítja az állam általános politikáját, amelyekért felelőséggel tartozik. A Kormányprogramot a kijelölt miniszterelnök terjeszti az Országgyűlés elé A kormányprogram a Kormány megbízásának időtartamára szóló legáltalánosabb és legjelentősebb stratégiai célkitűzéseket foglalja össze, ill. a megvalósításához szükséges legfontosabb tevékenységi irányokat jelöli meg. Védi az alkotmányos rendet, biztosítja az állampolgárok jogait és a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését. Gondoskodik a törvények végrehajtásáról, határozatot hoz amelyek a törvénnyel nem lehetnek ellentétesek. Meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés állami feladatait. Irányítja a fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek működését

Nemzetközi szerződéseket köt. A Kormány a közigazgatás legfelsőbb irányításával kapcsolatban: irányítja a minisztériumok munkáját, minden olyan határozatot megsemmisít amely törvénybe ütközik. A jogszabályok alkotmányellenességét az Alkotmánybíróság állapítja meg 6.3 A kormány felelőssége Az Országgyűlés által alkotott törvényeket a Kormány köteles végrehajtani. Bármennyire is megváltozott történelmileg a törvény szabályozási tárgyköre, a kormányzás nem jelentheti a törvények egyszerű végrehajtását. A Kormány azonban csak a törvények alapján, azok keretei között végezheti tevékenységét. A törvény általában a Kormány kezdeményezi A kormány kezdeményezi azt a politikát is, amelynek a törvényalkotás a részét képezi. Az Országgyűlés és a Kormány közötti kapcsolat leglényegesebb eleme a politikai bizalom. A Kormány megbízatása tehát akkor szűnik meg, ha az Országgyűlés megvonja tőle

a bizalmat. A Kormány működésében a miniszterelnöknek van meghatározó szerepe. A státusára vonatkozó formális jogi szabályozás is jelzi ezt: ‐ a minisztereket a miniszterelnök javaslatára nevezi ki és menti fel a köztársasági elnök. ‐ a miniszterelnök vezeti a Kormány üléseit, gondoskodik a Kormány rendeleteinek és határozatainak végrehajtásáról. ‐ bizalmatlansági szavazást csak a miniszterelnökkel szemben lehet kezdeményezni. ‐ a miniszterelnök lemondásával vagy halálával megszűnik a Kormány egészének a megbízatása. ‐ a hatáskörök majdnem mindegyikét a Kormány hatásköreként említi, miközben ezek gyakorlásának politikai irányát a miniszterelnök szabja meg. 6.4 A miniszteri felelősség A minisztérium vagy valamely nemzetgazdasági ágazat irányítását végzi. A minisztérium élén egyszemélyi felelős vezetőként a miniszter áll. A minisztérium részére megállapított összes határkör a minisztert

illeti meg. A jogi felelősség lényegében a különböző jogágakra jellemző felelősségi formák ötvözetét jelenti és elsősorban polgári jogi és büntetőjogi elemeket tartalmaz. Általában a jogszabályok megsértéséhez kapcsolódik. A felelősségre vonás büntető‐ vagy polgári jogi szankciók alkalmazásából áll A miniszter politikai felelőssége a hatalommegosztás elvéhez kapcsolódik. A politikai felelősség realizálása a bizalom megvonása. A tárca nélküli miniszter: A tárcát, azaz a minisztériumot vezető minisztertől meg kell különböztetni a tárca nélküli minisztert. A tárca nélküli miniszter titkársága a Miniszterelnöki Hivatal keretében működik. Államtitkárok: Politikai államtitkárrá általában a pártok jelöltjét nevezi ki a köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára. A közigazgatási államtitkár a miniszter irányítása alatt a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően vezeti a

minisztérium hivatali apparátusát. Megbízása határozott időre szól. A helyettes államtitkár helyettesíti a közigazgatási államtitkárt, ha az akadályoztatva van. A címzetes államtitkárt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki meghatározott feladat ellátására. Politikai jellegű tisztség, megbízatása a Kormányhoz köti