Tartalmi kivonat
Edwin L. Aguirre: Csillagászati fényképezés digitális fényképezőgépekkel Hérakleitosz, a régi görög filozófus mondta egyszer: “Semmi sem örök, csak a változás maga”. Ez a mondás sehol máshol nem igaz annyira, mint a gyorsan fejlődő digitális fényképezés frontján. Az utóbbi években a fogyasztói piacot is elérő legfrissebb technológiai újítások egyike a digitális fényképezőgép. Kisméretű, könnyű, tele van különlegességekkel, így a digitális fényképezőgépek gyorsan népszerűvé váltak mind a “vedd célba és nyomd meg a gombot” típusú emberek, mind pedig a tapasztalt amatőr és hivatásos fotósok körében. De mennyire jók csillagászati fényképezésre? A fényképezéshez használt film a felbontás és színhelyesség szempontjából még felülmúlja a digitális fényképezőgépeket. A kimondottan csillagászati célú CCD kamerákkal ellentétben, amelyek hűtött érzékelőt tartalmaznak, a digitális
fényképezőgépek CCD-i nem kívánatos “zajt” termelnek a hosszú expozíciós idők alatt. Így a használható expozíciós idők legfeljebb néhány másodpercre korlátozódnak. Ez megfelelő az olyan fényes objektumokhoz, mint pl a Hold és a bolygók, de túl kevés a csillagokhoz, kivéve a legfényesebbeket. Galaxisokra és ködökre még csak ne is gondoljon. A digitális fényképezőgépeknek általában szükségük van számítógépre a képek kezeléséhez és nyomtatásához, de a digitális fényképezés technológiája gyorsan fejlődik, s már vannak olyan nyomtatók, amelyek a számítógéptől függetlenül működnek. Mik az előnyei a digitális működésnek? Nos először is rögtön megkapja az eredményt – nincs többé várakozás a fotólaborra, míg elkészülnek a képei. Csak azokat a képeket tartja meg, amelyeket akarja, a többit kitörli. Hosszútávon így pénzt takarít meg a filmen és a kidolgozáson. A fényképezőgép -
memóriája méretétől függően - messze több képet tárolhat, mint bármelyik tekercsfilm. Mivel a fényképezőgép végterméke már digitális, a képek készen állnak a számítógépen való feldolgozásra olyan programokkal, mint pl. az Adobe Photoshop, amelyekkel javítható a képminőség több felvétel összeadásával, vagy nagy-látószögű felvétel hozható létre a különálló felvételek egymás mellé illesztésével. A képek készek az Internet alkalmazásokhoz, elküldheti azokat elektronikus levélben vagy közzéteheti a hálón. Könnyebb válogatni, rendezni és kevesebb fizikai tárolóhelyet foglalnak el, mint a fotóalbumok vagy cipődobozok. A digitális fényképezőgépek sokoldalúak – könnyen használhatók fénykép és 35 mm-es filmkocka digitalizálására azok lefényképezésével. Csatlakoztathatók binokulárhoz vagy megfigyelő távcsőhöz vadon élő állatok fotózása céljából, különösen madárfelvételekhez. Végezetül,
az új típusok bevezetésével a nagyfelbontású digitális fényképezőgépek ára folyamatosan esik. Egy 33 millió képpontot tartalmazó fényképezőgépet már kevesebb, mint 800 $-ért beszerezhet. Mindezek a tulajdonságok a digitális fényképezőgépeket nagyon vonzóvá teszik csillagászati fényképezéshez. Az afokális módszer Mivel a legtöbb digitális fényképezőgépnek nem leszedhető az objektívje, a távcsővel készíthető felvétel egyetlen lehetősége az afokális módszer, amelynél a fényképezőgép objektívje egyenesen a távcső okulárja felé irányul. Tarthatja a fényképezőgépet kézben, felszerelheti egy különálló állványra, készíthet vagy vásárolhat tartószerkezetet, vagy használhat adaptert az okulárhoz való közvetlen csatlakoztatáshoz. 1 Az ismert okulárral történő kivetítéses technikához hasonlóan az afokális módszer is drámaian megnöveli a képméretet annak árán, hogy lényegesen kisebb lesz a
távcső effektív fényereje. Felléphet még egy kis vignettálódás és kép-torzulás is. A vignettálódás a kép széle felé történő sötétedést jelenti. Akkor lép fel, ha a fényképezőgép túl távol van az okulártól vagy ha a fényképezőgép objektívjének látómezeje nagyobb az okulárénál. Ez azonban általában nem probléma, ha a bolygókat vagy más kis objektumokat fényképez, amelyeket sötét égbolt vesz körül. A vignettálódás csökkentése érdekében a fényképezőgépet központosítsa az okulárral és helyezze annyira közel hozzá, amennyire csak lehetséges. Válasszon elegendően nagy szemtávolságú okulárt – néhány rövid fókusztávolságú okulárnak olyan kicsi a szemtávolsága, hogy a fényképezőgépet nem lehet annyira közel helyezni hozzá, hogy fényképezni lehessen vele. Kísérletezéssel keresse meg a legjobb fényképezőgép-pozíciót Mivel a fényképezőgép látómezejét a ráközelítés (zoom)
csökkenti, ennek alkalmazásával a vignettálódást minimalizálhatja, esetleg meg is szüntetheti (kerülje azonban a digitális képméret-növelést, ami a CCD felbontás csökkenése árán működik). A ráközelítés növeli a nagyítást, ami gyakran a fókuszálást könnyebbé teszi. A kép-torzulást az okulár és a fényképezőgép optikáinak együttes hatásai okozhatják. A kép központi része éles lehet, miközben a szélei nem, ami erősen korlátozza a használható látómezőt. Győződjön meg arról, hogy a fényképezőgép képsíkját a távcső optikai tengelyére merőlegesen, azzal központosítva tartja-e. Tartsa az okulár és a fényképezőgép lencséit tisztán, maszat és pormentesen, ezek ugyanis a képminőséget és kontrasztot csökkenthetik. A fényképezőgép különálló állványra szerelése a távcső rezgését csökkentheti és feleslegessé teszi annak újraegyensúlyozását. Ilyen elrendezésnél segít, ha az okulárt úgy
tájolja, hogy - a távcsővel a célpont égbolton való elmozdulását követve - az egyenesen a fényképezőgép felé közeledik, vagy attól távolodik. Használjon fekete ruhaanyagból vagy kartonpapírból készült maszkot a szórt fénynek az okulárba és fényképezőgépbe jutása ellen. Nem nélkülözhetetlen, de kényelmes, ha a távcsőnek van meghajtó motorja, mivel az a célpontot a fényképezőgép látómezejének közepén tartja amíg fókuszál és megalkotja a képet. Motoros hajtás nélküli távcsővel is készíthet jó képeket, ha az expozíciós idők rövidek. Pozícionálja a célpontot a képmezőnek a mozgásiránnyal ellentétes szélére, várja meg amíg a célpont majdnem eléri a képmező közepét, majd exponáljon. Fókuszálás A filmre történő fényképezéshez hasonlóan tökéletesen meg kell találnia a fókuszt, mivel már egy kis hiba is feltűnően jelentkezik a képen. Kezdheti a távcső okulárral történő fókuszálását
szemmel (ha szemüveges, használja) és állítsa a fényképezőgép objektívjét végtelenre. Ha a fényképezőgépnek nincs kézi fókusz-beállítási lehetősége, használja az automatikus üzemmódot. A beépített LCD megjelenítő használható a középre állításnál és fókuszálásnál, de van, aki túl kicsinek és durva felbontásúnak találja a fókuszáltság pontosságának elbírálásához. Ha a fényképezőgépnek van videójel-kimenete, csatlakoztathatja egy nagyobb monitorhoz (mondjuk egy 33 cm-es hordozható televízióhoz), a képernyőn látható kép vizsgálata segít a fókusz pontos beállításában. Ez a valósidejű videó-kép akkor is hasznos, ha a légköri nyugodtság váltakozó – kiválaszthatja a képek elkészítésének legjobb pillanatát. 2 A távcsövön keresztül történő napfelvételek készítéséhez valódi, biztonságos napszűrőre van szükség (S&T 1999. júliusi szám, 63 oldal) Győződjön meg arról, hogy a
fényképezőgép keresője le van-e takarva. Az LCD megjelenítővel fókuszálni nappali fényben nehézkes lehet, ezért árnyékolja be a fényképezőgépet vagy használjon TV monitort. (Van, aki ragasztószalaggal rögzítve nagyítót helyez az LCD megjelenítő fölé a fókuszálás pontosságának és a nappali fényben való láthatóság növelésének érdekében.) A filmre történő fényképezéshez hasonlóan a távcső pozícionálásához szükség van egy jó minőségű keresőre. Nagy nagyításokkal történő fényképezésnél a távcsővel pontosan párhuzamosított, megvilágított szálkereszttel rendelkező kereső megkönnyítheti az olyan kis célpontok, mint a bolygók középre igazítását. A felvétel elkészítése A hagyományos egy objektíves tükörreflexes (SLR) fényképezőgépekkel ellentétben a digitális fényképezőgépekben nincs tükör-csapódás, ami a felvétel közben remegést okozhatna, de exponáláskor a fényképezőgép
érintésével okozhat távcső-rázkódást. Ennek elkerüléséhez használja a fényképezőgép önkioldóját, vagy ha van, távirányítóját. Ezek hiányában meg kell nyomnia az exponáló-gombot (nagyon gyengéden!) a berendezés rezgetése nélkül. Van, aki házilag készített olyan tartószerkezetet, amely egy kioldózsinór végét tartja az exponáló-gomb felett. Sok fényképezőgépnél nincs lehetőség az expozíció felülbírálására (nem állíthatja be a fényképezőgép zársebességét és rekesznyílását), így csak az automatikus expozícióra hagyatkozhat. Ez a funkció leginkább nagy, fényes és egyenletesen megvilágított tárgyak, mint pl. a Hold közelképe, esetén működik legjobban A fényképezőgép fénymérője azonban a holdsarló vagy a bolygók képét túl- vagy alulexponálhatja, ezt pedig javítani kell a fényképezőgép expozíció-kompenzációs lehetőségével (általában +2 és –2 rekesz között). Ne felejtse el
összehasonlítani az expozíciókat. Az eredményeket nézze meg az LCD megjelenítőn, a legélesebbet és legjobban exponáltat mentse el. Ne féljen kísérletezni az expozíció-kompenzációval – próbálja egy vagy két rekesszel fényesebben vagy halványabban, mint normál esetben és jegyezze meg a fényképezőgép beállításait. A bolygók esetében próba-szerencse szükséges a helyes expozíciós idők megtalálásához. Jó kiindulási pont a Jupiter és Szaturnusz esetében a 0.25-05 másodperces időtartam tipikus Schmidt-Cassegrain távcsövekre. Az expozíciós idők legyenek rövidek a légköri örvénylés okozta minőségromlás minimalizálása érdekében. Az elkészíthető felvételek számát a fényképezőgép memóriájának mérete korlátozza. A képek vagy magának a fényképezőgépnek a memóriájában, vagy kivehető memória-kártyán tárolódnak. Ha a kártya megtelt, a képek letölthetők egy számítógépre opcionális külső
kártyaolvasóval, vagy nagy-sebességű USB kábellel. A letöltött képek archiválhatók a számítógép merevlemezén, floppy lemezen, Zip meghajtóval vagy CD-ROM-on. A képek elkészítéséhez válassza a fényképezőgép legjobb képminőségét biztosító üzemmódját. Ez a fényképezőgép legnagyobb felbontásának és leggyengébb képtömörítési eljárásának használatát jelenti. A legtöbb digitális fényképezőgép a JPEG tömörítést használja a mentés során a fájl méretének csökkentése és a rendelkezésre álló memóriában tárolható képek számának növelése érdekében. Minél erősebb azonban a tömörítés, annál inkább 3 láthatók az olyan jelenségek, mint a színminőség romlás vagy “szemcsézettség”. A lehetséges leggyengébb tömörítést használja, vagy tömörítetlen formában mentse el a képet. Ne lepődjön meg azon, hogy több csillagászati képet tud tárolni ugyanakkora méretű memóriában, mint
egyéb “nappali” képet. A tipikus csillagászati kép sötét háttere messze jobban tömöríthető, mint a hagyományos képek. Kísérletezhet a fényképezőgép fekete-fehér üzemmódjával is, ha van ilyen. A színes CCD működési módjából adódóan a fekete-fehérként felvett képek élesebbnek tűnnek, mint a színesek. Energiaszükségletek A digitális fényképezőgépek elemfogyasztás tekintetében falánkak, különösen ha folyamatosan használja az LCD megjelenítőt. Ez nem probléma, ha hozzáfér a hálózathoz és van AC adaptere. Néhány fényképezőgépben az új elemek kevesebb, mint fél óra alatt kimerülnek. Hideg éjszakákon az elemek a kapacitásukat még gyorsabban vesztik el Új alkáli vagy lítium tartalékelem-készlet beszerzése nagyon költséges lehet, így a legjobb megoldás tölthető akkumulátorok vásárlása, pl. nikkel-kadmium (Ni-Cd) akkumulátoroké Egy kicsit még drágábbak az újratölthető nikkel-fém hidrid (NiMH)
akkumulátorok, de egy töltéssel általában hosszabban működnek, mint a nikkel-kadmium akkumulátorok. Tartson kéznél egy vagy két tartalékkészletet hosszúra nyúló fényképezés esetére. Az érzékeny elektronika meghibásodásának elkerülése érdekében védje a fényképezőgépet a túl sok harmattól. Takarja be a fényképezőgépet, ha nem használja, de még jobb, ha bekapcsolva hagyja a belső hőmérsékletének fenntartásához. Néhány alkalmazási területhez való tökéletlenségük ellenére a digitális fényképezőgépek életképesek. Biztos vagyok abban, hogy az elkövetkező néhány évben a filmet és a digitális fényképezőgépet elválasztó nagy “felbontóképesség különbség” egyre kisebb lesz a digitális fényképezés technológiájának fejlődésével és olcsóbbá válásával párhuzamosan. Ez azonban nem jelenti azt, hogy amatőrcsillagászként távol kellene maradnia e csillagászati fényképezéshez használható új,
izgalmas eszköznek a kipróbálásától. 4