Irodalom | Tanulmányok, esszék » Szabó Lőrinc élete, főbb műveinek elemzése

Alapadatok

Év, oldalszám:2007, 7 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:646

Feltöltve:2010. február 27.

Méret:72 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

11111 Anonymus 2016. január 26.
  Nagyon jó

Tartalmi kivonat

Szabó Lőrinc élete,és főbb műveinek elemzése I. Szabó Lőrinc élete és pályája 1. Életének legfontosabb jellemzői:  Született: 1900. március 31, Miskolc  Édesapja: Gáborjáni Szabó Lőrinc, mozdonyvezető  Elemi iskolába Miskolcon, Balassagyarmaton és Debrecenbe járt  1908-1918-ig a debreceni Református Főgimnázium diákja volt.  Itt tett hadiérettségit, a frontok összeomlásáig katona volt.  Budapestre utazva a Műegyetem gépészmérnöki karára, onnan a bölcsészkar magyarnémet-latin szakára iratkozott be.  Verseivel megkereste Babits Mihályt, aki barátságába és lakásába fogadta  1921-ben állást kapott Az Est-lapoknál, és év végén feleségül vette Mikes Klárát, Mikes Lajos, a lapok irodalmi szerkesztőjének lányát.  Házasságából két gyermek született: Klára és Lóci  1925-ben kezdődött huszonöt évig tartó szerelmi kapcsolata Vékes Ödönné Korzáti Erzsébettel, melynek az asszony

öngyilkossága vetett véget.  1932-ben (majd 1937-ben másodszor, 1944-ben harmadszor) Baumgarten-díjat kapott.  1934-től a népi írók mozgalmával, majd egy időre jobboldali politikai körökkel került kapcsolatba.  1945 után vizsgálati fogságba került, ahonnan barátai közbenjárására szabadult.  1947-ben felvették az Írószövetségbe, de az irodalmi élet perifériájára került.  Fordításokból élt.  1951-ben érte első szívtrombózisa, de a harmadikkal már nem tudott megbirkózni  1957. október 3-án halt meg 2. Költészetének alapélményei: a) a 20. század életérzéséből fakadóan – a világkép széttöredezettsége – az értékek viszonylagos volta – magányosság – az önértelmezés problematikus volta – a harmónia igénye 3. Kötetei: a) Föld, Erdő, Isten (1922) – szakítás a Nyugat stílusirányaival és – az avantgárd hatással, – új realista költői nyelv, – az antik bukolikus költészet

idillje b) Kalibán (1923)  Kalibán c) Fény, Fény, Fény (1925) d) A Sátán műremekei (1926) – lázadó alapállás, – védtelenség, bizalmatlanság, magány, – diszharmónia, – expresszionista zaklatottság e) Te meg a világ (1932) – az önmegvalósítás igénye a szövevényes világban (Nietzsche), – a világtól való különállás szándékának megfogalmazása, – a beszédmód kétszólamúsága (elemző én + cselekvő én)  Az Egy álmai  Semmiért egészen f) Különbéke (1936) – az élhető lét életpillanatai, – az élmények különböző látószögű leírása vagy elbeszélése  (Lóci óriás lesz) g) Tücsökzene (1947) – 370 vers, mindegyik 18 soros, – mozaikszerű képek, – számvetés és létösszegzés h) A huszonhatodik év (1957) – szonett füzér (Shakespeare és Petrarca modorában), – szerelmi téma 4. Mozart hallgatása közben (1956) 5. Műfordításai: a) Örök barátaink c. kötet (1941) b)

Fordításai az 50-es években (Shakespeare, Villon, Goethe, Puskin stb.) II. Néhány Szabó Lőrinc mű elemzése: Kalibán             keletkezése: 1923. hasonló: Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban Kalibán: Shakespeare A vihar című színművének alakja, félig állati, félig emberi szörnyetege lázadó hangvételű  Égessük el a könyveket! ösztönszerű lázadás a hagyományos értékek ellen  Dacos szembehelyezkedés a hagyományos világgal diszharmónia, nyugtalanság  harmóniára törekvés realizmus hat rá expresszionizmus hat lírájára könyv = üzlet  ez: XX. századi gondolkodás  kultúra gyémánt = legkeményebb ásvány értékek viszonylagossága sajátos szószerkezetekben felsorolja, milyen értéteket társítunk a könyvekhez tudás, bölcsesség, igazság, ábránd, szeretet, jog, szépség   Kalibán itt az erőt képviseli. Ez az erő: bestia, szörnyű agy, gépek

 Kalibán: agresszív ösztönlény el kell felednünk, hogy emberek vagyunk  félelem az agresszivitástól A húszas években, a Kalibán című kötetben (1923) jelent meg. A kötet témái a személyiséget fenyegető nagyvárosi lét, a nyomor, a pénz, a világ aljasságának tapasztalataiból fogannak, és az én kiteljesítési igényének ellehetetlenülését fogalmazzák meg. A diszharmónia, nyugtalanság és a harmónia keresése jellemzi Kalibán Shakespeare A vihar című színművének alakja, félig állati, félig emberi szörnyetege. Shakespeare alkotásában a varázserővel felruházott bölcs, öreg hősében akarva, nem akarva a költőt látjuk, aki parancsol a légies Arielnek, a képzelet tündérének, s hatalmában tartja az igazán rút, ostoba és gonosz Kalibánt, minden emberi alantasság összesűrítését, aki gazdája hatalmát könyvei elpusztításával akarja megtörni. A bölcs még helyrehoz egy igazságtalanságot, egymás karjába vezet

egy tiszta szerelmespárt, aztán elbocsátja a türelmetlen, szabadságra vágyó Arielt, eltöri varázspálcáját, csak a sírra akar gondolni és elbúcsúzik a közönségtől. A vers felütése meglepő. A költő felszólítja Kalibánt, hogy égesse el a könyveket, pusztítsa el mindet: „Égesd el a könyveket, Kalibán! Pusztítsd el őket! Mind!”. Az első sor felszólító mondata a versben háromszor is szerepel. A felszólító mondatok ismétlése három részre bontja a művet. A könyvek elpusztítására irányuló felszólítás ismétlése, nyomatékosítja elégetésének fontosságát. A költő sajátos szószerkezetekben felsorolja, hogy milyen értékeket társítunk a könyvekhez. E szerint a tudás, bölcsesség, igazság, ábránd, szeretet, jog és szépség társul a könyvekhez. A költemény hasonlít Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban című verséhez. A két műkülönböző korszakokban íródott A Gondolatok a könyvtárban című

mű a 19. században, a reformkorban, a Kalibán című mű a 20 században, az avantgárd idején Míg Vörösmarty versére a romantika volt hatással, addig Szabó Lőrinc versére az expresszionizmus hatott. A romantikára a heves indulatok, felfokozott érzelmek, a valóság és a fantasztikum keveredése, végletes ellentétek, ünnepélyes előadásmód (pátosz) jellemző. Ezzel szemben az expresszionizmust a merész, egyéni szóképekkel kifejezett belső látomások, a hagyományos mondatszerkezet szabályainak széttörése, az igék, főnévi igenevek, indulatszók, mondatszók egymás mellé helyezése jellemezi. Az Egy álmai         Te meg a világ kötetben jelent meg te: író, költő  világ  Szembeállítás, a világ és én külön állunk egymástól Az együttérzésről és az önzésről szól Kiszakad, a sokból  az önmegvalósítást keresi Egyéniség  tömeg A hagyományos értékek változnak! A megszólaló

lírai hős lemondó gesztussal állapítja meg, hogy a világ szétesett Minden relatív: mindenkinek igaza van, nincs különbség igazság és hazugság, bűn és erény között Minden ember érdeke más, el kellene menekülnie innen, ideje volna már megszökni az emberi világból   1-3.vsz: a világot tudomásul vevő és az ellene lázadó szólam vitája jelenik Meg 4-6.vsz: új magatartás elfogadása: menekülés a magányba A külvilág helyett ezután önmagában találja meg az élet teljességét, a harmóniát A Te meg a világ kötet legjellemzőbb verse. Központi kérdése a személyiség önértelmezése és önmegvalósítási lehetőségeinek meghatározása. A vershelyzet: az én (szubjektum) és a nem én (világ) alapvető filozófiai kettősségére épül. Kiemelt szerepe van az énnek, az egyesnek. A költő a világot ellenségesnek tapasztalja A cím és a verszárlat kereket alkot. Az „Egy” egyszerre jelöli a személyiség

különállását és önmagában való egységét, zártságát. Az álmai kifejezés a legbelül, csak a személyes tudatban megélhető szabadságra utal, a vágyak beteljesíthetőségére és valószerűtlenségére egyaránt. Az énnek ez a hangsúlyozottsága a nietzschei örökségre utal. Ugyanakkor a lírai alany viszonyulása a rajta kívül levőhöz kettős. Egyrészt az egyén megfigyelései, tapasztalásai, észleletei jelennek meg a versben. Másrészt reakciói, személyes indulatai jutnak kifejezésre A versbeszéd kétszólamú. Az egyik az „elemző én”, a másik a „cselekvő én” szólama A versbeszéd párhuzamosan haladó dialógus. Enjambement-ok gazdagsága, a sorhosszúságok váltakozása és a kötött, bonyolult rímforma jellemzi. Az énen kívüli világ egyrészt a többi ember, másrészt maga a világ egésze. A külvilágról nyert legfontosabb alaptapasztalat a rendezetlenség a világban. Az elemző én azt érzékeli, hogy az emberi

céltól, akarattól függetlenül történnek a dolgok. Ezért a cselekvő én tettének irányai csak befelé, önmaga felé mutathatnak. A többi ember változatossággal jelenik meg. Az első versszakban: te, ők, neki, ilyen, olyanok. De az utolsó versszakra az „Egy” és a „Sok”, a „mi és a „tömeg” szembenálló kettősségére szűkül. Semmiért egészen       cím: paradoxon: hiány  teljesség önző, őszinte vers Szabó Lőrinc egy magányos ember, várja partnerétől, hogy kísérje el a magányba A hűtlen férfi szerelmi társától feltétlen hűséget, teljes odaadást és önfeladást követel Semmi, amit ő ad neki, egész amit elvár a másiktól a teljes önfeladás látszata  mindketten feladnak valamit, hogy ketten egyek legyenek A Te meg a világ című verseskötetben kapott helyet az egyrészt a szerelmi önzés kegyetlenségét, másrészt a lírai alany kétségbeesett társkeresését megfogalmazó költemény.

A címzett a feleség, Mikes Klára, de Szabó Lőrinc később visszaemlékező értelmezésében úgy ítéli meg, hogy elvárásai valamennyire szerelméhez, Korzáti Erzsébethez is szóltak. A vers jelentése azonban az ember és világ, férfi és nő, magány és társas lét általános kérdéseit érintik. A vers a lírai alany öntörvényű szerelemfelfogása. Világképe, értékrendje rokon Az Egy álmai című költemény értékrendjével. A világ börtönként való megélése, a kiábrándultság, a megsebzettség és a szorongás határozzák meg azt a létállapotot, amelyből a beszélő megszólal. A szerelmi kapcsolatban a beszélő a társ teljes önfeladását követeli. Ebben a viszonyban ő az úr, a törvényalkotó, a szenvedtető, és a másik a teljes létével alkalmazkodó, megszűnő, elszenvedő. Mert csak így oldható fel a „Két önzés titkos párbaja”, így küszöbölhető ki a két ember közötti alku, azaz a két külön

világkülönbözésekkel terhes együttélése. Ezzel az önfeladással válhat csak a társ a társas létben megvalósítható belső harmónia részévé. Azt is követeli, hogy a kedves ne érzékelje tehernek ezt az önfeladást a „teljes alázat”-ot és az „áldozat”-ot örömtelinek és önként vállaltnak élje meg. Ez a krisztusi megváltás gesztusához hasonló szerep. A megszólalás a mondatpárhuzamokra, ellentétekre, fokozásokra épül. A gyakori áthajlásokkal (enjambement) a folyamatosság, a természetes, a köznapihoz közel álló megszólalás érzetét kelti. A költemény zárlata talányos. A beszélő arra tesz kísérletet, hogy önzése, zsarnoksága bűne alól feloldozza önmagát a másik megbocsátásával. Az ígéret kifejtetlensége okán azonban a jelentés bizonytalan. Hiszen a társtól követelt teljes önmegsemmisítést a beszélő alku, feltétel nélkül várja. Anélkül, hogy maga bármire is kötelezettséget vállalna

Ugyanakkor vágyai beteljesítése tiszteletet, szeretetet ébreszt benne az áldozatot hozó iránt és hisz abban, hogy a másik őt, a beszélőt tarthatja érdemesnek erre az áldozatra. Mozart hallgatása közben          keletkezése: 1956  pályájának utolsó szakaszában írta az expresszionizmus hatott lírájára művészi gonddal megírt létösszegző vers keletkezése: Mozart: Varázsfuvola hallgatása közben keretes szerkezetű:  Saját magáról  Kiszáll a testéből  Saját magáról A keretnyitó és záró sora a „Csak a derű óráit számolom” bölcsesség Mindössze 3 mondatból áll a vers  folytonosság Hasonló: Babits Mihály: Esti kérdés diszharmónia jellemezte az életét és ezt az ellentétekkel támasztja alá  Paradox: fény  árny, sötétség Mennyország  pokol Nyár  tél nyelvi eszközök:  Enjambement (soráthajlás)  Megszemélyesítés (pl. Zene – Varázsfuvola)

 3 mondatból áll  folytonosság A költő utolsó alkotói korszakában írta meg ezt a létösszegző verset. A vershelyzet egy –valaha talán egy napóra falán látott – kőbevésett latin felirat visszaidézése, és a címből illetve a szövegből meghatározhatóan Mozart Varázsfuvolájának hallgatása. A derűt és harmóniát árasztó zene hívja elő a tudatából a napóra feliratát. A „Csak a derű óráit számolom” bölcsesség önvizsgálatra indítja a lírai ént. Úgy érzi, hogy a tiszta harmóniát, fényt és derűt soha nem sikerült teljességében megragadnia, az árny, a ború, a diszharmónia mindig meghatározóbb minősége volt életének. A vers beszélője úgy véli, hogy elszalasztotta az élet szépséges pillanatait. Az örök tündöklés megragadásában lehet példája és mintája Mozart zenéje. A versbeszéd az életvitelt összefoglaló önjellemzésből átmenet nélkül vált át a zene ihlette, képzelet által

formált képek sorozatába. Képeiben a lírai én megteremti önmaga számára a tökéletesen átélhető lét élményét, a külső és belső világ harmóniáját. A képalkotó fantázia egyszerre idézi a Varázsfuvola meseszerűségét, játékosságát és szépség utáni vágyát. A Varázsfuvola harmóniát árasztó zenéjében a Mindenség nyugalmára ismer. Gondolatok a könyvtárban és Kalibán összehasonlítása I. Történelmi háttér 1. reformkor  XX század 2. romantika  avantgárd 3. szemléletmód és előadásmód a) Vörösmarty Mihály b) Szabó Lőrinc II. A két mű összehasonlítása 1. Gondolatok a könyvtárban  keletkezése: 1844.  műfaja: óda  Könyvtár szimbóluma = szellemi értékek  legfőbb szerkesztési elve: ellentét  belső vitáról szól (önmagával vitázik a költő)  válaszok: +/ a szemünk láttára szembesíti gondolatait  állítások + tagadások = gördülékeny vers  formailag nem

tagolódik vsz.-okra, de vannak bekezdések, melyek elválasztják a gondolatmenetet  „sár fiai”- porból lettünk és porrá leszünk, emberek egyenlők, XIX. sz Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat  Ellenvetés: négerek nem egyenlők a fehérekkel  Mégis fáradozni kell, mert újfajta modern gondolkodás kezd elterjedni  alapja: testvériség eszméjének terjedése  össznépi összefogásra van szükség (Bábel tornya)  Mi dolgunk a világon? (2-szer teszi fel ezt a kérdést)  has. Csongor és Tünde  mindennek ellenére érdemes a küzdés az örömért és az egész dicsőségért  Megjelenik a nemzet!  könyvekben jókat írunk, de értékei nem nyilvánulnak meg az életben  ellentéte (rom. Mű)  gazdag érzelmekben  felkiáltó és kérdő mondatok gyakorisága  látszatra világméretekben gondolkodik  belehelyezi a magyar nemzet sorsát  magyarság problémája 2. Kalibán  keletkezése: 1923.  Kalibán:

Shakespeare A vihar című színművének alakja, félig állati, félig emberi szörnyetege  lázadó hangvételű  Égessük el a könyveket!  ösztönszerű lázadás a hagyományos értékek ellen  Dacos szembehelyezkedés a hagyományos világgal  diszharmónia, nyugtalanság  harmóniára törekvés  realizmus hat rá  expresszionizmus hat lírájára  könyv = üzlet  ez: XX. századi gondolkodás  kultúra  gyémánt = legkeményebb ásvány  értékek viszonylagossága  sajátos szószerkezetekben felsorolja, milyen értéteket társítunk a könyvekhez tudás, bölcsesség, igazság, ábránd, szeretet, jog, szépség  Kalibán itt az erőt képviseli. Ez az erő: bestia, szörnyű agy, gépek  Kalibán: agresszív ösztönlény  el kell felednünk, hogy emberek vagyunk  félelem az agresszivitástól III. Közös tulajdonságok Következtetés levonása A huszonhatodik év 1950-ben meghalt Vékes Endréné Korzáti

Erzsébet, s a halál pontot tett a 25 évig tartó szerelmi történet végére. A költőt porig sújtotta a váratlan öngyilkosság A versek nagy részét, 100 szonettet még a gyászévben, a „huszonhatodik évben” írta. A szonettekben szerelmük belső történetét dolgozza fel. A szonett forma hűvös fegyelmébe zárja a maga tépelődő jajongásait, kétségbeesett, reménytelen vágyakozását az eltűnt boldogság, a halott szerelmes után, s így teremt rendkívüli feszültséget, hallatlan tömörséget. 9. Mindenütt ott vagy A 9. szonett lelkendező felsorolása egymás után idézi meg az együtt töltött évek színhelyeit, napjait, évszakait, boldog pillanatait, huszonöt év kigyúlt tavaszát, nyarát, s a feltüzelt képzelet káprázatában már-már lehetségessé válik a lehetetlen. Annál keményebben, kiábrándítóbban zúzza szét a látomást a vers csattanója, a makacs valóságra való rádöbbenés. 10. Mert sehol se vagy   sehol se

vagy, de mindenütt ott vagy akar rá emlékezni, keresi mindenhol 19. Valami örök   vers formája: játék a szavakkal ráébredés az igazra, valóra, hogy nem vagy többé