A Pál utcai fiúk ifjúsági regény. Az ifjúsági regény alkalmas az ifjúság szórakoztatására és okulására. Írója jól ismeri a gyerekek és a serdültebb ifjúság érzelmi és gondolatvilágát. Azonosul a gyermekkel, de közben véleményt is formál arról, hogy a gyermekhősök döntései helyesek-e vagy hibásak. Ezért műve nevelő hatású.
A jó ifjúsági regény olvasója úgy érzi, hogy „nem tudja letenni” a könyvet. Átéli azt, amit olvas. Együtt szenved és örül a mű főszereplőjével. A mű megismerése nyomán úgy érzi, hogy a regény része lett életének.
Két tábor áll szemben és küzd egymással: a Pál utcaiak és a füvészkertiek. Azért harcolnak egymással, hogy legyen hol játszaniuk. Mind pesti gyerekek, és Pesten kevés a labdázásra és gyermekjátékokra alkalmas hely. Az olvasó a Pál utcaiakkal érez együtt. Az író az ő szempontjukból mutatja be az eseményeket.
1. A Pál utcaiak
A Pál utcaiak és a füvészkertiek harca a jók és a rosszak küzdelme, de nem a hibátlanoké és a javíthatatlanoké. A regény megmutatja, hogy a Pál utcaiak között van irigykedés, civakodás. A nagyobbak sokáig lenézik a legkisebbet.
A gittegylet tagjai — akik a grund védelméből derekasan kiveszik részüket — a felnőttek rossz szokásait utánozzák értelmetlen szervezkedésükkel. Nemecsekkel szemben igazságtalanok. A Pál utcaiak közt áruló is akad Geréb személyében, de végül ő is mindent megtesz azért, hogy hibáját jóvátegye.
2. A füvészkertiek
A füvészkertiek közt vannak a kisebbekkel erőszakoskodó fiúk — ilyen a két Pásztor. De egyikük sem javíthatatlan. Ők is szeretnének maguknak a labdajátékhoz helyet szerezni, és a háborúban betartják a játékszabályokat.
Vezérük, Áts Feri lenézi Gerébet, aki elárulja saját csapatát, és megveti, amikor megtudja, hogy lefizeti a grund őrét. Megbünteti a két Pásztort az einstand miatt, és őszintén sajnálja Nemecseket, amikor megtudja, hogy súlyosan megbetegedett. Köztük is van egy legkisebb fiú, Wandauer, aki olyan kicsi, mint Nemecsek.
Nemcsak a főszereplőket, hanem a mellékszereplőket is jellemzi az író egy-egy jellegzetes tulajdonságukkal.
A gyerekek háborúját komolyan vesszük. Többnek érezzük, mint játéknak, mert a játszóhelyért folyik a küzdelem a pesti kőrengetegben. A grund védői igazságos harcban győznek. Úgy védik játszóterüket, mint akik a hazájukat védik a rátörő ellenségtől, mégis mulatságosnak érezzük, hogy Bokát Hunyadi Jánoshoz, a nándorfehérvári győzteshez, Áts Ferit pedig Tomori érsekhez, a mohácsi csata veszteséhez hasonlítják.
A humor a nagy dolgokat eltörpíti, a kicsiket pedig óriásira nagyítja. A jelentéktelen dolgok felnagyítása jellemzi a gittegylet működését. Humorosnak érezzük azt is, amikor Nemecsek Hektórhoz hasonlítja magát: sokáig ők a „közlegények” a grundon. Ebben az esetben a jellemzésben rejlik a humor. Humoros lehet a helyzet is: például Boka zsebtintatartója akkor kezd szivárogni, amikor az elnök zsebre vágja.
A gyerekháborút azért vesszük komolyan, mert maguk a résztvevők is annak veszik. Áldozatokra készek, szembeszállnak az erősebbel, és a csatában becsülettel helytállnak. Mindegyik fiú több lesz önmagánál a háború végére. A félénkek hősökké lesznek, a durvábbak megemberelik magukat. A gyöngék ésszel, bátorsággal pótolják a testi erőt. A küzdők saját csapatukban is elutasítanak minden csalást, durvaságot és szabálytalanságot. Az ellenfelek végül sorstársak lesznek azáltal, hogy mindkét csapat elveszti a grundot, gyülekezőhelyét és játékterét.
Ennek leggyakoribb módja a gyalogos túrázás, de ide tartoznak a vizitúrák, sítúrák és más, fizikai igénybevétellel járó, csoportos, nem egyszer versenyként lebonyolított túrák is. A társadalom egy fontos célja az, hogy természeti környezetünket megóvjuk, ezért a természetjárás fontos része a fiatalok, illetve a természetbe vágyók oktatása.
A Rongyos Gárda és a LajtabánságA Lajtabánság (osztrák történészi elnevezés, a korabeli lajtabánsági dokumentumokban Burgenland) 1921. október 4. és november 5. között egy mások által el nem ismert önálló magyar állam volt Nyugat-Magyarországon, melynek létrejöttében tevékeny szerepet vállalt a Rongyos Gárda néven elhíresült különítmény. Tevékenységünk eredményeként valósulhatott meg a Soproni népszavazás, melynek keretében, a trianoni rendezés ellenében, a város Magyarország része maradhatott.
Az 1956-os forradalom története I.Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be november 10-én.
Kapcsolódó doksikA Bánk bán a magyar irodalom egyik leghíresebb és legismertebb drámája. Mindenki ismeri a történetet. Már kiskorunktól kezdve minden március 15- i ünnepély előtt elmesélik a tanító nénik, tanárnők, osztályfőnökök a legemlékezetesebb előadást. Megtudjuk róla, hogy Laborfalvi Róza játszotta Gertrudist és hogy ez milyen hatással volt Jókai Mórra. Ezt az élményt és darabot több...
Sztoicizmus és kiábrándult sorsirónia Kölcsey Ferenc Vanitatum Vanitas című versébenA Vanitatum vanitas „a sokat vesztett kebelből azután származhatott, minekutána veszteségeit az emberi élet nevetséges parányiságához és múlandóságához mérve, nyugalmas megvetéssel tekinthette.” – értelmezi saját művét Kölcsey, melynek latin címét „hiúságok hiúságának” vagy „hiábavalóságok hiábavalóságának” fordíthatjuk. A költő teljes...
Iszony (elemzés)„Az Iszonyt Móricz Zsigmond parancsára kezdtem el; azzal fenyegetett, hogy beszünteti a Kelet Népét. A derekán meghalt. Ez volt az egyetlen munkám, melynek befejezésére mŰértő barátok bíztattak. Öt évig vártam vele. A családomnak kellett eladnia, megszorultságukban, a hátam mögött.”„Kárász Nelli tudatregénye „egy mozdulatból bomlott ki, Két házastárs ült egymás...