A Pál utcai fiúk ifjúsági regény. Az ifjúsági regény alkalmas az ifjúság szórakoztatására és okulására. Írója jól ismeri a gyerekek és a serdültebb ifjúság érzelmi és gondolatvilágát. Azonosul a gyermekkel, de közben véleményt is formál arról, hogy a gyermekhősök döntései helyesek-e vagy hibásak. Ezért műve nevelő hatású.
A jó ifjúsági regény olvasója úgy érzi, hogy „nem tudja letenni” a könyvet. Átéli azt, amit olvas. Együtt szenved és örül a mű főszereplőjével. A mű megismerése nyomán úgy érzi, hogy a regény része lett életének.
Két tábor áll szemben és küzd egymással: a Pál utcaiak és a füvészkertiek. Azért harcolnak egymással, hogy legyen hol játszaniuk. Mind pesti gyerekek, és Pesten kevés a labdázásra és gyermekjátékokra alkalmas hely. Az olvasó a Pál utcaiakkal érez együtt. Az író az ő szempontjukból mutatja be az eseményeket.
1. A Pál utcaiak
A Pál utcaiak és a füvészkertiek harca a jók és a rosszak küzdelme, de nem a hibátlanoké és a javíthatatlanoké. A regény megmutatja, hogy a Pál utcaiak között van irigykedés, civakodás. A nagyobbak sokáig lenézik a legkisebbet.
A gittegylet tagjai — akik a grund védelméből derekasan kiveszik részüket — a felnőttek rossz szokásait utánozzák értelmetlen szervezkedésükkel. Nemecsekkel szemben igazságtalanok. A Pál utcaiak közt áruló is akad Geréb személyében, de végül ő is mindent megtesz azért, hogy hibáját jóvátegye.
2. A füvészkertiek
A füvészkertiek közt vannak a kisebbekkel erőszakoskodó fiúk — ilyen a két Pásztor. De egyikük sem javíthatatlan. Ők is szeretnének maguknak a labdajátékhoz helyet szerezni, és a háborúban betartják a játékszabályokat.
Vezérük, Áts Feri lenézi Gerébet, aki elárulja saját csapatát, és megveti, amikor megtudja, hogy lefizeti a grund őrét. Megbünteti a két Pásztort az einstand miatt, és őszintén sajnálja Nemecseket, amikor megtudja, hogy súlyosan megbetegedett. Köztük is van egy legkisebb fiú, Wandauer, aki olyan kicsi, mint Nemecsek.
Nemcsak a főszereplőket, hanem a mellékszereplőket is jellemzi az író egy-egy jellegzetes tulajdonságukkal.
A gyerekek háborúját komolyan vesszük. Többnek érezzük, mint játéknak, mert a játszóhelyért folyik a küzdelem a pesti kőrengetegben. A grund védői igazságos harcban győznek. Úgy védik játszóterüket, mint akik a hazájukat védik a rátörő ellenségtől, mégis mulatságosnak érezzük, hogy Bokát Hunyadi Jánoshoz, a nándorfehérvári győzteshez, Áts Ferit pedig Tomori érsekhez, a mohácsi csata veszteséhez hasonlítják.
A humor a nagy dolgokat eltörpíti, a kicsiket pedig óriásira nagyítja. A jelentéktelen dolgok felnagyítása jellemzi a gittegylet működését. Humorosnak érezzük azt is, amikor Nemecsek Hektórhoz hasonlítja magát: sokáig ők a „közlegények” a grundon. Ebben az esetben a jellemzésben rejlik a humor. Humoros lehet a helyzet is: például Boka zsebtintatartója akkor kezd szivárogni, amikor az elnök zsebre vágja.
A gyerekháborút azért vesszük komolyan, mert maguk a résztvevők is annak veszik. Áldozatokra készek, szembeszállnak az erősebbel, és a csatában becsülettel helytállnak. Mindegyik fiú több lesz önmagánál a háború végére. A félénkek hősökké lesznek, a durvábbak megemberelik magukat. A gyöngék ésszel, bátorsággal pótolják a testi erőt. A küzdők saját csapatukban is elutasítanak minden csalást, durvaságot és szabálytalanságot. Az ellenfelek végül sorstársak lesznek azáltal, hogy mindkét csapat elveszti a grundot, gyülekezőhelyét és játékterét.
Rengeteg félig-meddig dokumentált történet, legenda kering ókori kínai, görög és későbbi arab tudósok és feltalálók által tervezett, esetleg épített gépekről, automatákról. Nem mindig tudjuk eldönteni, mennyi igazság van ezekben. Annyi bizonyos, az emberiség ősidők óta szeretett volna fizikai/szellemi munkára képes, lehetőleg önirányított gépeket, automatákat, de legalább egy számológépet építeni.
Az osztrák-magyar sarki expedícióAz osztrák–magyar északi-sarki expedíciót 1872 és 1874 között vezették. Az eredeti cél az Északkeleti-átjáró felfedezése lett volna a Tegetthoff gőzössel, ehelyett azonban a 24 fős csapat felfedezte a Ferenc József-földet. Az expedíciót Julius von Payer főhadnagy és Karl Weyprecht irányította, a költségek legnagyobb részét osztrák–magyar nemesek, arisztokraták finanszírozták.
Hogyan tanuljunk online marketinget?Az online marketing az az üzleti tevékenység, amelynek keretében az internetet adta lehetőségeket használjuk termékek vagy szolgáltatások népszerűsítésére, ismertségének növelésére. Ez a tevékenység kiterjed weboldalakra, mint a híroldalak, közösségi szolgáltatások vagy tematikus portálok, de ide értendő a keresőmotorok, okostévék vagy egyéb digitális csatornák is, amelyek az internethez kötődnek.
Kapcsolódó doksikA barokk A 13-16. században a polgárság rést tudott ütni a feudalizmus rendszerén, de a társadalom uralkodó osztályává mégsem válhatott. A feltételek még nem tették lehetővé a polgárság végső diadalát. A 16. század végétől kezdve újra megszilárdult a feudalizmus, létrejöttek az uralkodó hatalmán alapuló monarchiák. A megingott katolikus egyház is...
A rajongókA magyar regényírás báró Kemény Zsigmond (1814-1875) műveivel közelítette meg először a kortárs európai nagyepika szintjét. Politikus és publicista is volt, a magyar nemzeti önismeret és emlékezet céltudatos formálója. Első irodalmi alkotásainak jelentőségét az árnyalt, aprólékos lélekábrázolás adja; szereplőinek jelleme és sorsa izzó szenvedélyek harcában bontakozik ki. A...
Kölcsey Ferenc élete és munkásságaI. A reformkor A magyar történeti köztudat így nevezi az 1830-tól 1848 már¬ciusáig tartó időszakot, mert ekkor váltak uralkodóvá a magyar politikai elit gondolkodásában a polgári átalakulás eszméi és célkitűzései, s az első tény¬leges lépések is megtörténtek elsősorban az átalakulás gazdasági feltéte¬leinek megteremtődése terén. Sajátos közép-európai...