Agrártudomány | Állattartás » Varga Bertold - A háziállatok géntartalékainak megőrzése

MEGATREND TUDOMÁNYEGYETEM Bioélelmiszertermelői Kar Bácska Topolya Biotechnológia az Állattenyésztésben Tanszék A h á zi á l l a t o k géntartalékai nak m eg őr zé s e - Szemináriumi munka Készítette: Varga Bertold Indexszám: 050 / 07 / 200 Előadó: Dr. Könyves Tibor egyetemi docens Bácska Topolya, 2010 Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom) Varga Bertold : A háziállatok géntartalékainak megőrzése ELŐSZÓ A háziállatok géntartalékainak, pontosabban fogalmazva génkészletének (gene pool) megőrzésére intézkedések sorozata látott, s vélhetően lát napvilágot korszakunkban, ahol információtartalmuk eredeti állapotában való fenntartása nem csak elméleti, de gyakorlati szinten is jelentkezik. Magának a kifejezésnek jelentése szinte minden nyelvben, s tudományos szakirodalmi forrásban egyet jelent az ember által hasznosított vagy hasznosítani kívánt élőlények

minőségi (qualitative) és mennyiségi (quantitative) jellegének megszilárdításával. Ahhoz, hogy a haszonállatok örökléstani jellemvonásai maradéktalanul fennmaradjonak, olyan eljárás birtokába kell kerülnünk, ahol kizáró feltétel bárminemű beavatkozás. A fenti állítás igazolására felhasználhatjuk az IUCN (International Union for Conservation of Nature) megfogalmazását, mely szerint a háziállatok géntartalékainak megőrzése „lehetővé teszi hosszú generációkon át értékük megőrzését anélkül, hogy jelentős változtatást lenne szükséges alkalmazni.”(IUCN 1984). Azonban a természet fokozatos változásának (modification) hála az a környezet, melyben az állatok zavartalanul folytathatták tevékenységüket, rövidesen megszűnik, így azok alkalmazkodásának új vonalára van szükség. Emiatt a haszonállatok örökléstani jellemvonásainak rögzítésére (conservation) nem csak a velük szorosan foglalkozó

tudomány – és gazdasági területek, de az összes ágazat segítségére is szükség van. Egyoldalú megközelítés esetén nem nyílna lehetőség a bennük rejlő kiaknázatlan lehetőségek felismerésére, s csupán az emberiség számára feleslegessé váló termékekké csökkennek (reduction). Erre kívánja felhívni a figyelmet az a FAO (Food and Agriculture Organisation) általi közlemény, mely szerint az emberiség tenyésztésbe fogott élőlényeinek jellemzőit „.hogy a természetben rejlő biológiai sokszínűséget (biodiversity) függetlenné, vagy legalábbis részlegesen elvonatkoztathatóvá tegyék az ember jelenlététől, majd az állatok, mind élő minták (in situ samples) vagy laboratóriumi körülmények között fenntartott változatai (ex situ samples) jelentség védelmük alapvető kulcsát.” (FAO 1984) Természetesen az állattartók és tenyésztők, valamint a szakértők közötti érdekellentét komoly viták táptalajául szolgált.

Sokan az állatok természetvédelmi területekre történő kényszerítésükkel, úgynevezett zárt közösségeket (closed community) kialakítva látják megoldhatónak a kérdést. Értekezésükben a beltenyésztési (inbred) vonalakra utalva igazolták a résztvevő állatok genetikai állandóságát (gene stability). Velük ellentétben a szakvélemény haszonállataink genetikai információ – tartalmának mesterséges tárolását tartja elfogadhatónak. -2- Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom) Varga Bertold : A háziállatok géntartalékainak megőrzése B EV E ZE T É S Álláspontját igazolni igyekszik azon feltevéssel, hogy a haszonállatok genetikai információ – tartalmának laboratóriumi körülmények között történő elhelyezése kizárná azok bárminemű szennyeződését, amire a természetes módon való fenntartás képtelen lenne. Utóbbi kijelentés pontosításra szorul, hiszen a

védett helyszínen is felléphet a mutáció veszélye, melyet csak hosszútávon képesek kimutatni (Polge 1981). Ugyanakkor elismerik, hogy a mesterséges megőrzésnek csupán költségei mutatkoznak, s semmiféle bevételre nem számíthat, míg az állatfajták eredeti (natural) környezetükben (environment) tartása gazdasági és ipari vonzattal, tehát néminemű jövedelemmel kecsegtetnek. Annak ellenére, hogy a két nézőpont között tátongó szakadék feszül, egyetértenek a haszonállatok értékeinek megőrzésében, legyen szó bármely eszközről. Érvelésük visszanyúlik az emberiség gyökereihez, mikor még ismerkedett a háziasítani (domestication) kívánt állatokkal, majd fokozatos tenyésztésbe vonásukat kezdeményezte. Az a 12 000 esztendő, mely alatt 40 különféle faj, került közvetlen közelébe, érzékelteti természetétől való elszakadási kényszerét, nem utolsó sorban önálló életterének kialakítását, ahol is helyet

kíván biztosítani az állatoknak. Mi sem igazolja jobban az előző állítást, mint a 90 % - os állatitermék – előállítás, amit 14 faj képviselői tettek elérhetővé (Ángyán 2003). Összehasonlítva a természetben rejlő 9000 madár (Aves) – és 4000 emlősfajjal (Mammalia), eltörpülni látszik eredménye, amennyiben nem vesszük figyelembe azt a 4500 – 5000 fajtát (variety), melyet nemesítése folyamán alkotott. Ma már minden kontinensen egyaránt előfordulnak, köszönhetően az ember tömeges népvándorlásának, nem mellékesen alkalmazkodó képességének. Megjelenésükkel párhuzamosan versenyhelyzetet (competition) teremtettek az ott élő, őshonos alfajokkal (subscpecies), hiszen azonos feltételekért küzdöttek. Társaikkal ellentétben képesek voltak felülkerekedni környezetük viszontagságain, s betöltötték azt az űrt, amit a kiszoruló – vagy kihalófélben lévő egyedek hátrahagytak. Utóbbiakhoz azok is csatlakoztak, amelyek

idővel nem tudtak eleget tenni az emberiség elvárásainak és igényeinek, tehát eltávolításra kerültek. Addig a pillanatig, míg képesek voltak megőrzini eredeti tulajdonságaikat, állományok zavartalan gyarapodását a kevésbé igényes állattartók is támogatták. Ennek teljesítéséhez a nőivarú (female) állatok egyedszáma meg kellett, hogy haladja az 1000 – ret, míg a hímivarúaké (male) a 20 – at. Mikor a nőstények számadata rohamos ütemben 1000 és 100, a hímeké 20 és 4 közé zsugorodott, fokozatosan emelkedett védelmük felé -3- Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom) Varga Bertold : A háziállatok géntartalékainak megőrzése tett lépések sorozata. Különösen a tisztaság leépülésének (degradation) tényére (100 % - ról 80 % - alá süllyedt) készültek különféle kezdeményezések, melyek a haszonállatok sokszínűségének megóvását helyezték előtérbe az

emberi érdekekkel szemben. Elsősorban arra voltak tekintettel, hogy az állatok veszélyeztetettségét kellőképpen fel tudják mérni, majd a bennük rejlő értékek gazdasági és eszmei értékének birtokában megítéljék a beavatkozás szükségszerűségét. Összesen öt csoportot különítettek el az alábbiak szerint (Ángyán 2003): Megnevezés Nem veszélyeztett Nő ivarú Hímiv arú tenyészállatok tenyészá llatok létszáma létszá ma 1000 20 Kritikus Populá ció Fa jtatulajdo nságo k nagyásga tiszta sága 1000 100 % Aktív génmegőrzési tervezet kidolgozása folyamatban van (fenntartott) Veszélyeztetett 100 – 1000 5 – 20 100 80 – 90 % Kritikus 0 – 100 0–5 0 – 100 0 - 80 % Kihalt 0 0 0 0% Vagyis azok az állatfajták, melyeket az előzetes vizsgálatok eredményei nem veszélyeztett (non endangered) helyzetűnek minősítették, képesek voltak jelentősebb génváltozás nélkül, természetes körülmények

között szaporodni, tehát fajtafenntartást végezni. Populációik mérete az idő múlásával látható csökkenésen nem esett át, így nem kerültek kihalás szélére. Amennyiben élőhelyük változásával össze nem egyeztethető alkalmazkodásuk (adaption), rövidesen sor kerül egyedszámuk csökkenésére, melyet előzetes információgyűjtéssel meg kell akadályoznunk. Ebben az esetben a haszonállatokat sérülékeny (vulnerable) helyzetűnek tekinthetjük (Bodó 1989). Fokozatos emelkedésükkel párhuzamosan romlik minőségük, amihez a nő – és hímivarú képviselők hiányos jelenlétéból fakadó zavarok is hozzájárulnak. Amikor a házi állatok fajtái bizonytalan (insecure) státusszal büszkélkednek, megnő annak veszélye, hogy beköszöntsön rohamos visszaszorulásuk. Utóbbinál már veszélyeztett (endangered) fajátokról beszélünk Közel kerülnek a kihaláshoz, melynek hátterében elégtelen, pontosabban fogalmazva működésképtelen

szaporasági közösségük áll. Utódaik nem tükrözik azon genetikai alapanyagot, ami fajtatisztaságukat jelentené, új vagy meglévő, de rejtett tulajdonságokkal gazdagítva fejlődésüket. Veszteségeik mértékét meghatározni szinte képtelenség, mivelhogy az ember közvetlen -4- Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom) Varga Bertold : A háziállatok géntartalékainak megőrzése közeléből fakadó kár – vagy kórokozók fertőzései mellett önmagukban is hordozzák pusztulások elkerülhetetlenségét, melyet a életerejük (vitality) lépülése tovább fokoz. Ilyen és ehhez hasonló eseményekre kívánta felhívni az a nemrégiben közzétett elemzés, ami a haszonállatok emlősök osztályába tartozó fajtáinak 29 % - os, madarak közé sorolt képviselőinek 60 % - os veszélyeztettségi szintjének változását, tehát fokozását látta célszerűnek (Dénes 2010). Azok az állatok, melyeknél

populációról már nem is beszélhetünk, mivelhogy néhány meglévő képviselő áll rendelkezésünkre, a kihaláshoz közel álló (critical) vagy már kihalt (extinct) fajták csoportját gazdagítják (Bodó 1984). Ekkor a nemesítőnek egyedüli feladata az élő kövületek minél rövidebb idő alatti begyűjtése, s mesterséges környezetben való szaporítása. Az így kialakított mesterséges szaporulat, amellett, hogy tulajdonságai leromlanak, csak rövidtávon működőképes (Bodó 1984). Háziá lla to k minősítési osztálya Nőivarú egyedek létszá ma Populáció nagysága (1000 : 1) Nem veszélyeztetett > 10 000 195 Bizonytalan 5000 – 10 000 30 Sérülékeny 1000 - 5000 10 Veszélyeztetett 100 – 1000 - Kritikus < 100 - Női varű és Női varű és Női varű és Nőivarű és Nőivarű és hímivarú hímivarú hímivarú hímivarú áll omány ( 5 : 1) állomány ( 10 : 1) áll omán y ( 30 : 1) áll om án y (

50 : 1) Nem veszélyeztetett 33 333 18 181 6201 3921 195 Bizonytalan 5000 2727 930 588 30 Sérülékeny 1666 909 309 196 10 Veszélyeztetett 333 182 65 39 - Kritikus 33 18 7 4 - Háziállatok minő sítési osztálya hím ivarú állomány (1000 : 1) Utóbbi fokozottabban jelentkezik az évente többször ellők esetén, mindamellett, hogy az adott állatfajta ellés alkalmával több egyedét vagy év alatt született kicsinyek mennyiségét használjuk viszonyítási alapként. Esetükben a populáció fenntartása egyszerűbbnek tűnhet, azonban a tulajdonságok romlásának is nagyobb teret biztosítanak. -5- Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom) Varga Bertold : A háziállatok géntartalékainak megőrzése TÉMAISM ERTETÉS Valójában, rövid – vagy hosszútávon minden fajta megőrzésének hangot kell adni, mivelhogy bizonytalanná válhat jövőbeli felhasználásuk, így esetleges

védelmük elkerülhetetlen (Lauvergne 1981). Továbbá a mezőgazdaság és ipar termékeinek megfelelni igyekvő haszonállatok tulajdonságai rendkívül gazdag alapanyagot biztosíthatnak az elkövetkező nemzedékek tenyésztési és nemesítési eljárásaihoz. Utóbbi kijelentést beárnyékolja az ember, pontosabban fogalmazva a technika és technológia, valamint az anyagi lehetőségek végessége. Annak ellenére, hogy a XXI. század negyedéhez közeledünk, még mindig nincsenek kidolgozva olyan eljárások, melyek bizonyosságot adhatnak az állatok genetikai információtartalmának fenntartásáról és korszerű felhasználásáról. Amennyiben az előző megállapítást át kívánjuk ültetni gyakorlatiasabb táptalajra, láthatjuk, hogy a kutatások és információszerzés gátlójaként a pénz nevezehető meg. Sokan nem fektetnek kellő hangsúlyt az általuk hasznosított alapanyagok tekintetében, mondván, lehetőség nyílik újabb fajták

előállítására, így megőrzésük szinte szükségtelen. Kijelentésük mögött anyagi érdekek húzódnak, amivel igyekeznek termelésük költségeinek csökkentésével párhuzamosan növelni, röviden fogalmazva maximalizálni bevételeiket. Vagyis nem minden szakember számára nyílvánvaló a fajták feltétel nélküli (absolute) védelme annak ellenére, hogy elsimerik a bennük rejlő lehetőségeket, nevezetesen a genetikai információ – tartalom eddig kiaknázatlan területeit. Pusztán a gazdaság nyomdokaiba lépve elmondhatjuk, a fajták felhasználásával előrelátható igények és szükségletek kielégítését is megtehetjük. Ezek rendkívül gyors, egyben gazdaságos, tehát anyagi forrásokat kevésbé igénybe vevő eljárások, amivel több réteg is megszólaltatható egyszerre. Elsősorban kietlen, más állatfajták számára nem hasznosítható területek nyersanyag – bázisa könnyűszerrel hasznosíthatóvá válik, természetesen mérsékelt

termelési eredményekkel. Ugyanakkor az állatokban, pontosabban fogalmazva az igavonó állatokban megbúvó hatalmas erő korunk számtalan országában az egyedüli eszköz, mellyel a mezőgazdasági termelés és árúszállítás végezhető. Természetesen gazdasági teljesítményük (economic peformance) messze elmarad a ma használatos egyedekétől, mégsem szabad pusztán emiatt kizárni őket a megőrézs alól (Nagarcenkar 1983). Annál is inkább, mivelhogy a különleges, máshol elő nem forduló haszonállatfajták tulajdonságai vitatathatatlan alapanyagai a tudománynak. A tenyészvonalak és populációk génkészlete olyan egyedi információ – tartalommal rendelkezik, mely elvesztése pótolhatatlan. Oka abban a többezer éves múltban keresendő, mely során az állatok, természetes vagy mesterséges közbeavatkozásnak -6- Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom) Varga Bertold : A háziállatok

géntartalékainak megőrzése hála, elnyerték külsejüket, s a hozzá kapcsolódó tulajdonságaikat. Közülük kiemelkedő jelentőséggel rendelkeznek alkalmazkodásukat, ellenálló – képességüket (resistance), valamint más fajtáktól való kifejezett megkülönböztethetőségüket szorgalmazó bélyegek. Segítségükkel a helyi környezeti adottságoknak nagymértékben képesek eleget tenni, nem is beszélve azon nyersanyag – forrásokról, melyek értéktelenek mai társaiknak. Példaként az élőhelyükön előforduló kórokozókkal és kártevőkkel szembeni ellenálló – képességet említhetjük meg, ami szükségtelenné teszi bárminemű védekezést és megelőzést, míg a mai, szélesebb igényeknek megfeleltethetők fokozottabb figyelmet követelnek. Számos esetben létfontosságúak a háborítatlan természet összetételének megőrzésében, különös tekintettel a legelők növény – és állatvilágára, ahol is a gyepek élővilágának

közvetlenül vagy közvetett módon értelmezett nyersanyag – forrása. Annál is inkább, mivelhogy a környezet sokszínűségének építőkövei Hiába különböznek megőrzésükre szentelt technikai és technológiai, nem utolsó sorban anyagi költségek, mindegyik ugyanolyan fontossággal bír. Azonos biológiai, mondhatni ökológiai forrásokat hasznosítanak, így egymás vetélytársai (competence) vagy segítői (promoters). Olyan génmegőrzési törekvés, amellyel információtartalmuk konzerválására, nem pedig gazdasági értékesítésére irányulunk, teljességgel szükségtelen. Kivédésére meg kell találni azt a közös utat, melyen az állatfajták érdekei sértetlenek maradnak, egyúttal az emberi igények és szükségletek is kielégítetté válnak. Ennek egyedüli módja a nomád állattartásban rejlik, melyet a mai háziállatfajták döntő többsége képtelen elviselni. Továbbá a környezetgazdálkodás alappillérének is nevezhetjük

őket, elsősorban kapcsolatrendszerük, másodsorban termelésük következtében, amivel a lakosság, minőség iránti kívánalma kiegyenlíthető. Minden ember alapvető célja saját múltjának megismerése és elfogadása, mellyel kapcsolatot teremt saját tudatosságával, nem megfeledkezve származásáról és eredetéről, valamint azokról az egyedekről, amiken keresztül elérhette célját. Utóbbi kijelentésnél elsősorban az állatokra kell gondolni, melyek kultúrális emléke mára, közel elvesztésükhöz, még összetettebb cselekvésre szólítja fel (Ángyán 2003). Az egyes emberi civilizációk meghatározó jelképei (symbols), még a XXI. század negyedéhez közeledve. Az állatfajták, különös tekintettel a hagyományos állatfajták tenyésztői és tartói, a rájuk nehezedő gazdasági kényszer hatására, nem pedig saját döntésüknek megfelelően váltak meg haszonállataiktól, mellyel eddigi életvitelük megváltoztatására is

kényszerültek. Mind a termelés átalakításában, mind pedig annak újraszervezésében szociális érzékenység mutatkozik, amire csak úgy tudunk válaszolni, hogy választási lehetőséget adunk (Ángyán 2003). -7- Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom) Varga Bertold : A háziállatok géntartalékainak megőrzése TÉMAKIFEJ TÉS Hiszen az állatok fajtáinak megőrzése és védelme közös érdekünk, amit felelősségünk teljes tudatában kell gyakorolnunk. Ennek hiányában igazi genetikai információ – tartalom tárolásról nem beszélhetünk. Pontosabban fogalmazva az örökítő anyag hosszabb időre történő szakszerű fenntartásához elengedhetetlen bizonyos szakmai, nem utolsó sorban környezettudatos elhivatottság. Bodó (1984) állítása szerint az állatfajták tulajdonságainak védelmét csak az a személy végezheti el, aki elismeréssel adózik a nemesítők és tenyésztők munkája

iránt. Továbbá tiszteletben tartja az állatfajták történelmi múltjának jelentőségét, nem mellékesen kultúrális jelentőségét. Végül minden egyes lépésről jegyzőkönyvet, pontosabban fogalmazva állomány – könyvet (herd book) készít, hogy az általa alkalmazott eljárások esetleges újszerűségeit az utókor is megismerje. Ez a személy a tenyésztők és nemesítők rétegéből, de kívülállóként is bekerülhet az eljárásba, melyet el is várhatunk, hiszen az állatok védelme közös érdekünk. Alapvetően a módszer visszatartó ereje költségeiben keresendő, ugyanis bármely egyszerű vagy összetett eljárást is választanánk, annak súlyos pénzügyi következményei lesznek. Európa számos országában, közöttük Franciaországban (France) és Nagy – Britanniában (Great - Britain) nemzeti juttatásokból tartják fenn az ott élő haszonállatok képviselőit, mondván, az állatok minőségi és mennyiségi tulajdonságának

megőrzése a lakosság érdeke (Crawford 1981). Eme összeget kárpótlásként használják fel azon termelők mentesítésére, kiknek földterületét élő rezervátumként hasznosítják, az ott található környezeti feltételek következtében (Demeter 2001). Támogatott létszám / Összes becsült létszám támogatás (Ft) (2002 – es adatok) Magyar szürke 2000 / 8000 4000 Sertés Mangalica (szőke) 1200 / 6000 800 Sertés Mangalica (feketehasú) 1200 / 6000 170 Sertés Mangalica (vörös) 1200 / 6000 170 Juh Hortobágyi racka (fehér) 3000 / 3000 2800 Juh Hortobágyi racka (fekete) 3000 / 3000 1200 Juh Cigája (csókai) 1000 / 3000 500 Juh Cigája (zombori) 1000 / 3000 700 Juh Cikta 500 / 3000 350 Juh Gyimesi racka 1000 / 3000 100 Nyúl Magyar óriás 200 / Nincs adat Nincs adat Faj Fajta Szarvasmarha -8- Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom) Varga Bertold : A

háziállatok géntartalékainak megőrzése Ló Nónius 300 / 18 000 560 Ló Gidrán 200 / 18 000 200 Ló Furioso – North Star 300 / 18 000 260 Ló Kisbéri félvér 300 / 18 000 1060 Ló Shagya arab 300 / 18 000 300 Ló Lipicai 300 / 18 000 400 Ló Muraközi Nincs adat Nincs adat Ló Hucul 100 / 18 000 30 Baromfi (tyúkfélék) Sárga magyar 2200 / 700 2000 Baromfi (tyúkfélék) Kendermagos 2000 / 700 2000 Baromfi (tyúkfélék) Fehér magyar 700 / 700 500 2000 / 700 600 2000 / 700 600 2000 / 700 600 Baromfi (tyúkfélék) Baromfi (tyúkfélék) Baromfi (tyúkfélék) Erdélyi kopasznyakú (fehér) Erdélyi kopasznyakú (fekete) Erdélyi kopasznyakú (kendermagos) Baromfi (tyúkfélék) Gyöngytyúk (kékesszürke) 1500 / Nincs adat Nincs adat Baromfi (lúdfélék) Fodrostollú lúd 1000 / 1500 400 Baromfi (pulykafélék) Bronzpulyka 800 / 1500 450 Baromfi (pulykafélék) Rézpulyka 600 / 1500 50 Kutya Kuvasz

200 / Nincs adat Nincs adat Kutya Komondor 200 / Nincs adat Nincs adat Kutya Mudi 200 / Nincs adat Nincs adat Kutya Puli 200 / Nincs adat Nincs adat Kutya Pumi 200 / Nincs adat Nincs adat Kutya Erdélyi kopó 200 / Nincs adat Nincs adat Kutya Magyar agár 200 / Nincs adat Nincs adat Kutya Magyar vizsla (drótszőr) 200 / Nincs adat Nincs adat Kutya Magyar vizsla (rövid) 200 / Nincs adat Nincs adat Hal Ponty 100 / Nincs adat Nincs adat Hal Tok 100 / Nincs adat Nincs adat Hal Harcsa 100 / Nincs adat Nincs adat Hal Sebes pisztráng 100 / Nincs adat Nincs adat -9- Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom) Varga Bertold : A háziállatok géntartalékainak megőrzése TÉMAKIFEJ TÉS É lő e g ye d e k me g ő r z é s e Annak érdekében, hogy a haszonállatok élő egyedeinek megőrzése valóságos alapokra helyeződjön, fel kell becsülni azok állományának létszámát.

Elsősorban azok védelmét lehet különösebb fenntartások nélkül megvalósítani, amelyek tömegesebb populációt alkotnak. Ezek elhelyezése az erre a célra kialakított területeken, pontosabban fogalmazva nemzeti parkok (national parks) és rezervátumok (reserve) szegélyére szorítkozik. Közülük az egyik, ha nem legsikeresebb nemzeti park, mely fokozott védelemnek örvend, a Hortobágy Nemzeti Park, ahol a magyar őshonos fajták, nevezetesen a magyar szürke szarvasmarha (Grey Steppe Cattle), a racka juh (Racka Sheep), s végül, de nem utolsó sorban a mangalica sertés (Mangalitsa Pig) génállományának megőrzésére kellő hangsúlyt fektetnek. Amellett, hogy az élőlények nagyobb állományban való fenntartására, s bizonyos gazdasági hasznosításra törekszik, meg kívánja őrizni azok természetes élőhelyének összetételét, nevezetesen a puszta növény – és állatvilágának sokszínűségét. Példaként a juhok hagyományos módon

történő legeltetésével megnyitja a táj rovarvilágának, többek között a pillangóknak élettani feladataik zavartalansága felé vezető utat. Ugyanakkor a talaj leromlását akadályozó növényzet gyors szaporodását is magába sejteti, hiszen a juhok ürülékükkel hozzájárulnak a nyersanyagok áramlásához. Saját pénzügyi forrásokkal rendelkezik, melyhez a mezőgazdasági érdekeltségű egyetemek elüljárói is szívesen hozzájárulnak. Ehhez hasonló létesítmény a franciaországi Carmargue nemzeti park, mely a Rhone folyó deltájában alakította ki azt a különleges élőhelyi adottságokat, melyek tökéletesen megfelelnek a növények és állatok háborítatlanságának fenntartásához. Az itt élő állatok, pontosabban fogalmazva a Carmargue – i pónilovak és szarvasmarhák rendkívül alacsony hasznosításon vesznek részt, többnyire a turizmus első számú látványosságaiként. Ezzel megegyezően Franciaország erdeiben otthonosan

mozgó Bouches – du – Rhone kecskékkel együttesen élőhelyük, nevezetesen a Parc Naturel Regional du Luberon Provence tartományban komoly védelemnek örvend. Ugyanúgy a tengerentúli országokban, jelen esetben az Egyesült Államok (USA) területén működő genetikai információ – tartalom fenntartása sem ismertlen, különös tekintettel Florida térségében otthonosan mozgó szarvasmarhák esetén, melyek védelme összhangot teremt a természeti értékek, valamint tudományos célból történő értékesítésük között. Az Utah State University (USU) elkötelezetten védelmezi a Navajo indiánok fennmaradt juhállományát, melyből össze nem hasonlítható minőségű textilipari alapanyagot állítanak elő. - 10 - Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom) Varga Bertold : A háziállatok géntartalékainak megőrzése Elsősorban szőnyegek készülnek szaruképletükből, de New York legelőkelőbb

értékesítő helyein ruhaneműk formájában is megtalálhatók. Fenntartásukat mi sem indokolja jobban, mint a nemesítők figyelmetlenségéből fakadó állomány – csökkentésük, amit a nagyobb húsarány előállítása közben követtek el. Az egyetem szakemberei szerencsésnek mondhatják magukat, hiszen a juhok hagyományos körülmények közötti védelme messzemenően a leggazdaságosabb haszonállataink között. Úgy is fogalmazhatnánk, a juhok természetes formában való fenntartására minden eszközzel törekedni kell. Ugyanakkor a helyi adottságokhoz jól alkalmazkodó nyájak kevésbé ügyeltek környezetük fenyegető veszélyeire, mely tetemes károkat idézett elő rövid – és hosszútávon egyaránt. Hasonló elgondolásból került a tudósok érdeklődésének középpontájba az az Ibériai – félszigeten (Hispania) őshonos szarvasmarha – és póniállomány, kizárólagos előfordulási területeként Spanyolországot és Portugáliát

megjelölve. Az így megőrzött szarvasmarhák létszáma birtokonként 100 és 250 között ingadozik, melynek felügyeletéről szarvasmarha – pásztorok (cowboys) gondoskodnak. Nevelésük külterjes, tehát extenzív körülmények között történik, amivel elő kívánják segíteni a természetes kiválogatódást, egyben a szarvasmarhák igényeinek is eleget tesznek. Ügyelnek fennhatóságuk alá tartozó állományok örökléstani információ – tartalmának tisztaságára, s a fajtabélyegekkel nem rendelkezők használhatók gazdasági és ipari alapanyagként. Egyes területeken igaerejükből származó munkavégző – képesség jelentős könnyítést biztosít az ott élők számára, elsősorban az árúszállítás és a földművelés terén. Mégsem tudják megközelíteni a görög köztársaság kultúrális, pontosabban fogalmazva történelmi múltját szigorúan fenntartani igyekvő rendelkezéseit, ahol is a Skyros szigetén őshonos pónifajtákra,

mint nemzeti kincsekre tekintenek. Indoklásukban a pónifajtákat a görög városállamok lovasságának alapanyagát adó lovakkal rokonítják, egyenes ágú leszármazottként megnevezve. Kínában komoly összefogás övezi az egyetlen, háziasításon át nem esett háziállatnak, nevezetesen a Przewalski lónak (Przewalski horse) egyedszám – fenntartását. A Khustain Nuruu Nemzeti Parkban (Khustain Nuruu National Park) élő állománya fokozatos gyarapodásnak örvend, melyet az a 2001 – ben végzett felmérés (100 egyednél nagyobb populáció) is igazol. Nem csak az oda látogatók számára jelent eszmei élményt, de lovaglási szenvedélyüknek hódolók kikapcsolódásáról sem feledkeztek meg. Ugyanakkor szigorú előírások szabályozzák egyéb célból történő értékesítésüket. Azok haszonállatok, melyek közepes vagy alacsony egyedszámmal rendelkeznek, megnehezítik a tenyésztők és nemesítők munkáját, akiknek érdekében állna védelmük

és megőrzésük. Elsősorban a rendelkezésre álló örökléstani - 11 - Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom) Varga Bertold : A háziállatok géntartalékainak megőrzése információk szűk köre csökkenti környezetükhöz való alkalmazkodást. Változatlanságuk beltenyésztésüknek köszönhető, mely a minőségi, s csak utáni érinti a mennyiségi tulajdonságokat. Olyan értékek is felszínre kerülhetnek, amit a nagyobb állományokban történő fenntartás sikeresen kiküszöbölt. Példaként a rejtett mutációs (mutation) gének kifejeződését említhetjük, illetve a szaporodásbiológiában lejátszódó változásokat, úgy mint alacsony vagy semmiféle megtermékenyülés és termékenyítő képesség, növekvő elpusztulási arány, végül, de nem utolsó sorban a kondíció (condition) tartós csökkenése. A magyar szürke szarvasmarha becsült szaporodás – mutatója sokkal alacsonyabb

társainál (Bodó 1982). Szerencsére a beltenyésztési vonalban jelentkező hibák fokozatosan jelentkeznek, így könnyen felfedezhetők és időben kezelhetők. Kivédésére megfelelő tenyészetek létrehozásán fáradoznak helyi szinten, amiben a szaporodási alapanyagot folytonos változtatják ugyanazon állatfajon – és fajtán belül, ugyanakkor a kisebb közösségek között populáció viszonylatában (Yamada and Kimura 1984). Ilyen, tervszerű védelmi eljárásnak köszönhetően menekült meg a Lipicai ló (Lippizza horse) fogyatkozó állománya a kihalástól (Bodó and Pataki 1984). Minden esetben a vérvonalra célszerű támaszkodni, amennyiben törzskönyvről (pedigree) nem beszélhetünk. Sokan támogatják az egy nőstény – egy hím elméletet (M : F = 1 : 1), azonban drasztikus költségeire való tekintettel ma már megvalósíthatatlannak tartják. Ellenben a hímek közötti vetélkedés természetességének gondolatát életszerűnek minősítik.

Ebben az esetben a legrátermettebb hímek kerülnek ki győztesen, s a természet általi kiválasztás sem csorbul. Megnevezés Ausztrália és Új – Zéland Dél – Afrika Észak – Amerika Ázsia Európa Összesen Szarvasmarha 2 0 0 1 6 9 Kecske 5 1 1 2 2 11 Juh 1 0 1 1 5 8 Ló 5 0 1 0 2 8 Szamár 0 0 1 0 0 1 Sertés 0 0 1 1 0 2 Összesen 13 1 5 5 15 39 A világ természetes állapotában megőrzött állomány – mennyisége (Rudge 1986) - 12 - Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom) Varga Bertold : A háziállatok géntartalékainak megőrzése TÉMAKIFEJ TÉS S z a p o r í t ó a n ya g m e g ő r z é s e Amennyiben az állatok létszáma drasztikus mértékben csökken, úgy természetes élőhelyükön való fenntartásuk sem gazdasági, sem pedig anyagi tekintetben megoldható, előrelátva mesterséges környezetben történő megőrzésüket. Gazdasági

hasznosításuk, jelenegi körülmények között csakis a rendelkezésre álló genetikai információ – tartalom fokozatos szegényedésével, esetleges szennyeződésével válna megoldhatóvá. Folyamatos növekedésük és fejlődésük hatalmas anyagi terhet róna a velük foglalkozó tenyésztőkre és nemesítőkre, kiknek bevételei megcsappannak, hiszen az állatok elsődleges termékei kerülhetnek értékesítésre, úgy mint nyers tej (szarvasmarha, kecske, juh) és bőrfüggelékek, ezeken belül szőrme (kecske), gyapjú (juh) és toll (lúd), míg a hús, ami az egyedek levágása útján keletkezne, teljességgel elfogadhatatlan. Ennélfogva a szakemberek két, egymással szorol kapcsolatot ápoló folyamatot látnak alkalmazhatónak, nevezetesen a gének mesterséges tárolását erre szolgáló berendezéskben, valamint az ivarsejtek mélyhűtött formában való tartósítását. Mindkettő esetében elmodhatjuk, nem az állattenyésztés – és nemesítés

végső állomásaként tekintünk rájuk, sokkal inkább egy homályosan körvonalazódó cél elérése érdekében megtett lépésként (Ángyán 2003). Hiszen az állatok mesterséges úton történő védelme magában hordozza mindazon előrelását, amibe az esetleges következmények is sorolhatók. Nem tekinthetünk a tudomány és gazdaság, azon belül a mezőgazdaság közötti folyamatos vetélkedésre, mikor élő emlékek megőrzésén fáradozunk, hanem a kettő egyesítésével alkotunk elfogadható megoldásokat (Ángyán 2003). Mindamellett arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy az ivarsejtek begyűjtésének gyakorlata csak a hímivarú állatoknál jelent anyagi megtérülést, míg a nőivarú állatoknál található petesejt, esetleg megtermékenyített petesejt eltávolítása és tárolása jelentősebb pénzügyi keret elkülönítését teszi szükségessé (Olliver and Lauvergne 1988): Szarvasmarha Génbank mesterséges Költségek típusa

szaporításának Juh mesterséges szaporításának költségei költségei Hímivarsejtek Összegyűjtés és tárolás 321 290 Női ivarsejtek Összegyűjtés és tárolás 1200 965 - 13 - Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom) Varga Bertold : A háziállatok géntartalékainak megőrzése Embriók Összegyűjtés és tárolás 1650 1667 Elsősorban azokat a nőstényeket nehéz feltárni, melyek a kívánt tulajdonsággal bírnak, továbbá kiemelésük természetes környezetükből, előzetes vizsgálatok hiányában célszerűtlen. Bármely pontosan végzik el az előző lépéseket, nem lehetnek bizonyosak abban, hogy a nőstények közötti különbségek nem hatnak kedvezőtlenül az eljárásra. Ugyanezt a hímek esetében nem mutatták ki Ezt kívánja igazolja az az 1970 – es években végzett elemzés, melyet a Ritka Tenyészetek Túlélése (Rare Breeds Survival Trust in Britain) tanulmány tett

közzé. Azonban a kellő beruházás magas jövedelemszerzést kínál mindazon tudósnak, akik génjegyzékek formájában tárják a tenyésztők és nemesítők elé készleteiket. Így térül meg a működtetés, s magának az eljárásnak költsége. Utóbbi folyékony nitrogénnel (fagyasztási értékét – 196 OC – on éri el) történik, amivel hosszú időn keresztül megőrizhető a minták eredeti állapota mellett genetikai tisztasága, hogy bármikor rendelkezésre álljanak. Természetesen elfogadják azok véleményét, akik a technológia gyermekcipőben való járásával érvelnek a módszer ellen, mivelhogy a sertések és lovaknál nem kellőképpen előkészített. Genetikai információ – tartalmuk védelme csupán azok hímivarú egyedeire szorítkozik, mellőzve a nőstényekben rejlő lehetőségeket. Továbbá fagyasztási technológiájuk nem szavatolja a minták hosszútávú megőrzését, sem pedig tisztaságát. Így kockázatos mesterséges

körülmények között ivarsejtjeik őrzését vállalni Velük ellentétben az elefántok és tevék, lévén nem meghatározó jelentőségű állatok, alacsony tárolási szintet érdemeltek ki, amit igyekszik alátámasztani az az értelmezés, miszerint az elefánt és teve nem tartozik a házi állatok csoportjába. Emiatt az elefántok és tevék vonalának fenntartására csak helyi kezdeményezések adnak lehetőséget. Ugyanakkor a szarvasmarhák ivarsejtjeinek felhasználásával, mesterséges körülmények között egyesített, pontosabban fogalmazva megtermékenyített (fertilized) petesejt visszaültetése nem minden esetben sikeresek, különösen hosszabb ideig történt kivonásuknak hála. Ehhez hasonló zavar következtében döntöttek az Egyesült Királyság (UK) területén élő szarvasmarha – állomány természetes formában való fenntartásáról, kizárva annak lehetőségét, hogy az embriók kényszerített cselekvéssorozatára (embryo

manipulation), vagy mesterséges beavatkozásra (AI) kerüljön sor. Ugyanakkor felveti a minták külső beavatkozás (interference) nélküli sodródását (genetical drift), hiszen az így kapott állatfajták különböznek szüleik jellemvonásaitól, melyet az eltérő környezetből fakadó viselkedési zavarok fokoznak. - 14 - Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom) Varga Bertold : A háziállatok géntartalékainak megőrzése TÉMAKIFEJ TÉS S z a p o r í t ó a n ya g m e g ő r z é s e Hí miv ar se jtek m él yh űt és e Az első hímivarsejtekre alalpozott eljárást 1949 – ben jegyezték le (Polge, Smith and Parker 1949), mikor is a szaporító anyag anyagcsere – folyamatainak, más néven metabolizmusának csökkentésén, majd teljes leállításán fáradoztak. A szükséges mintákhoz közvetlenül (élő állatokból való mintavétel a mellékherén keresztül) vagy közvetett (elhalálozott vagy

levágott állatokból való mintavétel) módszerekkel juttotak hozzá. Abban az esetben értek el megbízható eredményt, ha a kiválasztott spermiumok 50 % - os életben maradási arányát mutatták ki mélyfagyasztásuk előtt. Mindamellett a minták időszakos ellenőrzéséről sem feledkeztek meg, igazolva a termékenyítő anyag képességét. Tudományos kísérletükben igazolták minimális elhalálozási (mortality) értéküket, ha a tárolás során nem követtek el mulasztást. Tipikusan hímivarsejtre alapozott fagyasztási eljárások kidolgozásán fáradoztak a baromfifélék, ezeken belül a tyúkok és pulykák védelmét illetően. Ilyenkor szigorú feltételek szabályozzák az állatok tartásmódját, különösen a beltenyésztési vonalakat, mivelhogy a genetikai információ – tartalom bárminemű sérülése alkalmatlanságot hordozna magában (Brehm 1988): Hímek Nőstények Hatékony Beltenyésztési egyedszáma egyedszáma állomány – méret

vonal mérete 50 50 100 100 0. 50 20 80 100 64 0. 78 10 90 100 36 1. 39 1 99 100 3. 96 12. 63 20 50 70 57. 1 0. 88 10 50 60 33. 3 1. 50 1 50 51 3. 92 12. 75 Összesen Az eljárás a XXI. században érte el fénykorát, mikor is minden fejlődő és fejlett államban a tenyésztők és nemesítők rendelkezésére áll. Sikerére árnyékot vet a fejletlen országokban található folyékony – nitrogén – hiány mellett szállításukat és tárolásukat végző technikai és technológiai háttér. Számukra a hímivarsejtek alkalmazása időszakos vagy állandó zavaroknak van kitéve. - 15 - Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom) Varga Bertold : A háziállatok géntartalékainak megőrzése TÉMAKIFEJ TÉS S z a p o r í t ó a n ya g m e g ő r z é s e P ete se jt ek mé l yhű tés e A petesejtek eltávolítása élő szervezetből mindig is kihívást jelentett az

állattenyésztők és nemesítők számára, kiknek nem volt más választása, mint az egyedet kényszervágás alá helyezni. Természetesen az eljárás napjaink elterjedt állatállományaiban, elvonatkoztatva szükségtelenségétől, lehetséges, de védett állományok esetén kizáró feltétel. Ugyanakkor az elpusztult, tehát természetes halált halt állatokból eltávolítani fejletlen petesejtjeiket teljességgel engedélyezett, mivelhogy egyedenként többszáz, sőt, többezer alapanyagot is kiválaszthatnak. Előkészíteni, majd kivitelezni a fenti műveletet viszonylag egyszerű, mindösszesen egy petefészekre (ovarium) van szükség, melynek fizikai nagysága 1 és 6 mm között ingadozik. A rendelkezésünkre álló folyadékot egy előre kilyukasztott felületen keresztül bejuttatjuk a petefészekbe, majd a feloldott anyagot fecskendő segítségével leválasztjuk. Hasonlóan a hímivarsejtek tárolásához, a petesejtek megőrzésére is

felhasználhatunk folyékony nitrogént, vagy az embriók védelménél megismert viszkózusos közeget. A petesejtek gyorsfagyasztásos eljárásánál mind érett, mind pedig éretlen, valamint petesejtrészek (Daniel and Juneja 1987) szaporító anyag felhasználható (Schellander 1988) különösebb megrázkódtatás nélkül. Utóbbi alapja az állatok sikeres génátviteli folyamatainak (transgenia), amit szarvasmarhákon már többé – kevésbé használnak (Brem 1989). Így annak eredeti állapota hosszú időn keresztül zavartalan, mely alkalmassá teszi mesterséges megtermékenyítésre. Amennyiben a petesejt és hímivarsejt laboratóriumi körülmények között történő egyesítésén fáradozunk, két lehetőség közül választva küszöbölhetjük ki az esetleges hiányosságokat. Elsőként a spermiumok versenyképességét értékesítéve, ahol engedélyezzük, pontosabban fogalmazva, kiválasztjuk a legrátermettebb szaporító anyagot (Parrish 1985). A

folyaman rendkívül kockázatos, ámbár alacsony költséggel rendelkezik. Ennek kivédésre használhatjuk táptalajon történő fúziójukat (fusion), mely három részfolyamat pontos végrehajtására kötelez. Az elválasztott petesejtek és hímivarsejtek találkozásának elősegítése után (I.) egy napig, tehát 24 óraig tartó táptalajon folytatjuk nevelésüket (II.), amit hét nap elteltével be is fejezünk (III) eredményességét jól jelzi az a 30 % - os termékenyülési arány, mellyel felülmúlták természetes körülmények között lejátszódó reakciókat. Ennél az értéknél sokkal magasabbra utalt Berg és Brem 1989 – ben végzett kísérlet – sorozata, ugyanis 68 % - os fertilitást állapítottak meg. - 16 - Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom) Varga Bertold : A háziállatok géntartalékainak megőrzése TÉMAKIFEJ TÉS S z a p o r í t ó a n ya g m e g ő r z é s e Emb r ió k

mél yhű tése Az elmúlt évtizedekben igyekeztek kivédeni a hímivarsejtek begyűjtése közben alkalmazott műtéti beavatkozást, amivel felesleges fájdalomtól kímélték meg a mintaadókat. Ennek érdekében a női egyedekben gyorsított petesejt – érést (superovulation) váltottak ki, melynek során egynél több petesejt jelent meg a méhben (uterus), amit egyszerűen megtermékenyítettek, majd, bizonyos idő múltával eltávolítottak. Mielőtt a petesejtek bekerültek egy gyűjtőbe, nevezetesen magzat - bankba, célszerűnek látták minősítésüket kezdeményezni annak kiderítésére, hogy melyek felelnek meg a továbbszaporítási folyamatokban. Majd mélyhűtésre, pontosabban fogalmazva fagyasztásra került sor, ami a magzat, ellenben a hímivarsejttel, komoly károkat idézett elő. Akadályozása megfelelő fagyásgátlóba helyezéssel (anti - freeze) történik, ahol a sejt szerkezetének megújítására is kellő figyelmet szenteltek. Tartósításuk

műanyag szálakban valósult meg 10 % - os glicerol hozzáadásával, majd a végső fagyáspontig (- 35 OC) percenként 0. 3 – 0 5 OC – kal csökkentték értékét (Brehm 1989) Az így megőrzött embrió hosszú időn keresztül fenntartható különösebb károsodás nélkül. Újabban a magzatok folyékony közegbe helyezésével, majd állagának változtatásával, pontosabban fogalmazva viszkozitásának növelésével a folyékony nitrogénhez hasonló eredményt mutathattak fel. Vagyis a magzat genetikai információ – tartalmának változása elkerülhetővé vált. Ezzel elejét kívánták venni azon hiányosságnak, amit a hímivarsejtek tárolásánál tapasztaltak, különösen a fejlődő országokban. Szükségességét jól jelzi a kérődzőknél (ruminante) támasztott kívánalmak. Ugyanis a szarvasmarha, kecske és juh megtermékenyítésére régóta mesterséges módszereket használnak, többek között a petesejt szervezeten kívüli egyesítését

hímivarsejttel, majd visszaültetését arra alkalmas egyedbe (recipiens) (Massip 1987). A zigóta (zygote) felnevelése megtörténhet mesterséges táptalajon laboratóriumi körülmények között is. Sikerességét jól jelzi az esetek 40 % - os termékenyülési aránya (pregnancy – rate). Annak érdekében, hogy a fenti állatfajok génkészletének tartós fennállásáról legyen szó, kerülni kell információ – tartalmának módosítását, vagyis a nemesítési eljárásokat. Ezt kívánja alátámasztani azon megállapítás, miszerint az embrió mindkét szülői vonallal rendelkezik, a megtermékenyítésnek köszönhetően, feleslegessé téve készletükbe történő beleszólást. - 17 - Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom) Varga Bertold : A háziállatok géntartalékainak megőrzése TÉMAKIFEJ TÉS S z a p o r í t ó a n ya g m e g ő r z é s e S ejt ek m é l yhűt és e Az egyik

legdinamikusabban fejlődő, háziállatok genetikai információ – tartalmát raktározni kívánó eljárás az élő vagy a nemrégen elpusztult állatok testéből kivont sejtek (cell) mesterséges körülmények között történő tárolása. Alapja a sejtek egyedi tulajdonságában, pontosabban fogalmazva örökléstani jellemvonásában keresendő, mely lehetővé teszi az egyed összes minőségi és mennyiségi vonásának átvitelét másik szervezetbe, illetve hosszú időn általi megőrzését. Minden sejtből, míg nem szerez teljes tudomást feladatairól (dedifferenciált), létrehozható egy teljesen önálló élőlény, hiszen a benne rejlő genetikai szerkezet nincs gátolva. Úgy is fogalmazhatnánk, minden sejtből elő lehet állítani bármilyen haszonállatot. Ezt nevezzük totipotenciálnak (totipotency). Főként a testi sejteket (somatical) használják fel, amikben az összes szülői (parent), legyen szó apai – vagy anyai vonalról, megtalálható,

így elvesztésük szinte teljességgel kizárható. Ugyanakkor a fejlődésben lévő embrionális sejtek, majd azok alakjai sem jelentenek akadályt: Hosszútávú tárolásra Cselekvésre való való alkalmasság serkentés Magas Közepes Jó ICM sejtek Közepes Jó Jó EK sejtek Rendkívül magas Tökéletes Tökéletes EC sejtek Rendkívül magas Jó Jó PGC sejtek Rendkívül magas Tökéletes Tökéletes Testi sejtek Alacsony Tökéletes Nagyon alacsony Sejttípus Jelenlegi használat Korai sejtbarázdálódás Azonban a gyorsfagyasztásban vagy viszkózusos közegből kikerült sejtet körülményes vagy szinte egyáltalán nem serkenthetők cselekvésre (reactivate), ami árnyékot vet a technlógia alkalmazhatóságára. Minden bizonnyal a biotechnológiában bekövetkező fejlődési lépések rövidesen ki tudják küszöbölni hiányosságát, mindaddig a testi sejtek megőrzésére lehetőség nyílik. Előzetes becslések szerint erre

legalább 10 vagy 20 esztendőt, mások szerint néhány évet tanácsos várni, mivelhogy a növények nemesítésében bekövetkezett radikális változások nyomot hagyhatnak a haszonállatokkal foglalkozó tenyésztők és nemesítők körében. - 18 - Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom) Varga Bertold : A háziállatok géntartalékainak megőrzése TÉMAKIFEJ TÉS S z a p o r í t ó a n ya g m e g ő r z é s e Ö rö klés tan i in for m áció k tár o l ás a A fenti nehézségekre való tekintettel alakult ki az a gyakorlat, mely a haszonállatok örökléstani, tehát genetikai információ – tartalmának közvetlen megőrzésére alapul. Kivédhető a házi állatok bárminemű sérülése, valamint feleslegessé válik kényszervágásuk, mivelhogy élő egyedek májából (hepar) biopszia felhasználásával kerül kivonásra a szükséges alapanyag. Ugyanakkor nem zárják ki annak lehetőségét, hogy az

elpusztult állatokból ne vennének mintákat. Az örökítő anyag (DNA) kinyeréséhez mindösszesen néhány miligrammnyi (mg) mennyiségű szövetminta szükséges, amit a máj természetes úton vissza tud pótolni. Ma már lehetőség mutatkozik a máj sértetlenségének fenntartása melletti mintavételre, hiszen a vérben lévő fehér vérsejtek (leucocytes) közegükből történő kiemelésével vagy ülepedés (sedimentation) közbeni elválasztásukkal hasonló eredményeket mutathatunk fel. Az állati szervezetben lévő leukociták közül csupán a limfociták (lymphocyte) T (tyrsus) és B (bursia) változatai felelnek meg a biotechnológia elvárásainak, mivelhogy a vér alakos elemei közül csak belőlük nyerhető ki a fajra és fajtára jellemző minőségi és mennyiségi tulajdonságok többsége. Bármely módszert is választjuk, nem szabad megfeledkeznünk a DNS gyors szennyeződéséről és sérüléséről, minek köszönhetően azonnali

felhasználására vagy fagyasztására kerüljön sor. Utóbbinál folyékony nitrogénben (- 20 és – 80 OC hőmérsékleten) való tartósítása elfogadható ideig történő tárolást biztosít különösebb szennyeződések nélkül. Átvitele egyik sejtből a másikba transzdukció (transduction) segítségével történhet, mikor is baktériumsejtet, esetünkben Escherichia coli – t (E. coli) megfelelő változatát (BHB2688 vagy BHB2690) vírussal fertőzzük meg, majd a sikertelen leválásnak köszönhetően a bateriofág saját anyagai mellett a sejt anyagának egy részét is tartalmazza. Az így kialakult, fertőzőképes genetikai programok, lévén szervezet közelében mutatnak élettani jelenségeket, tökéletesen megőrizhetők eredeti formájukban. A XXI században közzétett kutatási eredmények arra hívják fel a figyelmet, hogy a vírusok és baktériumok közötti információ – átvitel mellett a kromoszómák (chromosome) szintjén történő DNS

– konzerválás (DNA - conservation) mutatja a legnagyobbfokú tisztaságot (purity). Utóbbinál 80 (Cremer and Cremer 1985) és 99 % - os (Lebo 1984) szennyeződés – mentességet állapítottak meg, ami a módszer jövébeli alkalmazásának eddig nem látott forradalmát (revolution) sejteti. Közvetlenül felhasználhatók tulajdonságok átadására, vagyis transzgénikusak. - 19 - Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom) Varga Bertold : A háziállatok géntartalékainak megőrzése TÉMAKIFEJ TÉS S z a p o r í t ó a n ya g m e g ő r z é s e Gén b an kok l étr eho zása és mű kö dtet és e Az első génbank létrehozását a FAO (Food and Agriculture Organisation) és az UNEP (United Nations Environmental Programme) közösen kezdeményezte 1980 – as évek elején (FAO 1981) azzal a szándékkal, hogy a drasztikus mértékben csökkenő genetikai információ – tartalomnak gátat szabjon, továbbá

képes legyen megőrizni az állatállomány emberek által hasznosított és háziasítás alá nem vont részeit. Magát a megmozdulást a FAO minden területre, legyen szó több országot átívelő tájegységekről vagy az ország területén létező természetes környezetekről, sikeresen kiterjesztette. Ennek szükségességét az igazolta, hogy a régiókban előforduló állatok rendkívül érzékenyen válaszoltak az esetleges helyváltoztatásra, valamint mesterséges közegben történő tenyésztésükre, melynek köszönhetően felgyorsulni látszott minőségi és mennyiségi tulajdonságuk pusztulása (gene erosion). Ugyanakkor az állatok génbankba történő felvételénél az alábbi elbírálási szempontokat vetette fel, melyek mára követelményrendszerré léptek elő:  Az állatok mely fajai és fajtái léteznek az adott területen  Az állatok mekkora nagyságban, pontosabban fogalmazva populáció – nagysággal rendelkeznek (ide értendő az

összes előforduló, valamint a szaporodni képes egyed)  Az állatok faja vagy fajtája bennszülött (endemikus) vagy tájidegen  Az állatok faja vagy fajtája jellemző arra a tájegységre, vagy több régióban is előfordul  Az állatok minőségi és mennyiségi tulajdonságainak értéke  Az állatok tájegységre gyakorolt előnyös vagy hátrányos kapcsolata, nem utolsó sorban annak felborulása esetén tapasztalható következmények súlyossága  Az ot élő emberek számára való értékesíthetősége (ide értendő gazdaság és kultúra)  Az állatok faja vagy fajtája élvez bármiféle védelmet, avagy történtek – e genetikai információ – tartalmának védelmét célzó intézkedések A fenti pontokat összefoglaló tervezet kidolgozásán fáradozva, a FAO 1986 – ban létrehozta első állati örökléstani információ – tartalom megőrzését célzó központokat, röviden fogalmazva génbankokat India és Kína

területén. Ezzer párhuzamosan Európában 1983 és 1985 között a génbankok kialakításának szükségességét vizsgálták felméréseken keresztül (Maijala 1984 1987), majd megállapították a működés négy alappillérét: - 20 - Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom) Varga Bertold : A háziállatok géntartalékainak megőrzése  Minden egyes tenyész felkarolása, beleértve a szarvasmarhák, juhok, kecskék, lovak és sertések veszélyezetetett állományait  Az angol, mint hivatalos nyelv használata, továbbá kérdőívek és tudományos közlemények létrehozása három évre vonatkoztatva  Gazdasági teljesítmény – vizsgálatok és összehasonlító elemzések kezdeményezése meglévő és védelemre szoruló állományok között  Génbank szükségessége vitathatatlan Az EAAP (European Association of Animal Production), pénzügyi hátterére hivatkozva, segítséget kapott a

Hannoverben székelő GAGDB (Global Animal Gene Data Bank), amit a FAO is kiegészített saját működtetési programjával. Így Európa, India és Kína génbankjaiban összesen 838 különféle haszonállatfaj – és fajta genetikai információ – tartalmának hosszabb időre történő tárolására nyílt lehetőség, beleértve a bölények, szarvasmarhák, kecskék, juhok, lovak és sertések örökítő anyagát. Minden haszonállat felvétele a génbankba az alábbiak figyelembevételével történik: Általános Eredet és Tenyészet Tenyészet Tenyészet jellemvonások fejlődés leírása minősitése vezérlése Faj Eredet Szín Tenyészet Tenyésztési Tenyészet Genetikai hasznosítása módszer megnevezése távolság Fajta Származás Szarv Egyéb Tenyésztési Mennyiségi Védelmi hasznosítás módozat értékek fokozat Tenyészet Tenyészet Különleges Takarmányozási Minőségi Védelmi nagysága nagysága minősítés

eljárások értékek eljárások Környezeti Termelés követelmények módozata Tenyészet hasznosítása Válaszadás lehetősége Megjelenés Nőivarú Genetikai állatok információ száma - tartalom Hímivarú Teljesítmény Egyéb információ Szükséges információ begyűjtése Változatok állatok minősítése száma Minden beérkező alapanyagot megfelelő kezelési eljárásban részesítenek, majd tárolásukat kezdeményezik. Ezzel nem csak a haszonállatok sokszínűségének védelmére, de későbbi felhasználásuk megkönnyítésére is alkalom nyílik. - 21 - Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom) Varga Bertold : A háziállatok géntartalékainak megőrzése ÖSSZEFOGLALÁS Hiszen a haszonállatok, de tágabb értelemben a szervezetek biológiai sokszínűségének, pontosabban fogalmazva diverzitásának minden eszközzel történő fenntartása kulcsfontosságú a természet

zavartalanságának megőrzése érdekében. Többet között a környezetben keletkező zavarok és bizonytalanságok felszámolására, valamint saját védekezőképességének működtetésére is lehetőség nyílik. Biztosítása mezőgazdasági viszonylatban, összetettségére való tekintettel, rendkívül viszontagságos, s gyakran kudarcra van ítélve. Úgy is fogalmazhatnánk, a gazdaságban jelentkező folyamatok részenként nem tárgyalhatók, ami kihatással van megoldásukra. Csakis olyan mezőgazdasági tevékenység folytatató, mely teljes mértékben utánozni, vagyis mimikálni igyekszik természetes elődjét, tehát fenntartható (sustainable). Erre legjobb példa a hagyományos keretek között működő gazdálkodás, mely haszonállat – állományába törömödik az öröklődéstani információ – tartalom legnagyobb százaléka. Természetesen az egyes termelési vonalak tökéletesítésére használt nemesítési eljárások (kiválasztáson

alapuló és keresztezéses nemesítés) új irányt jelentettek az állatok számára, minek köszönhetően feldúsult örökítő anyaguk, de számottevő változáson nem estek át. Manapság, elérkezve a XXI. század negyedéhez, a nemesítő és tenyésztő fealadata kiszolgálni a korszerű mezőgazdasági igényeket és szükségleteket környezete, nem utolsó sorban a benné élő állatok rendszeres átalakításával. Az intenzív mezőgazdaság egyedüli célja magas minőségi – és mennyiségi tulajdonságokkal rendelkező fajták sorozatos előállítása, miknek egyneműsége és egyöntetűsége (uniformity) már – már zavaró jelenség. Ma már számos vizsgálat igazolta eredménytelenségüket számukra idegen környezetben, ahol szűnni nem akaró versengés veszi őket körül. Eme állományok képviselői csupán egy – két esztendeig vonhatók be a termesztési – és tenyésztési technológiába, majd fokozatos kivonásukra, selejtezésükre kerül

sor, helyet biztosítva más változatoknak (strains). Jelenlétükből fakad a környezet mérhetetlen átformálása, ami képtelen fenntartani sokszínűségét és megkülönböztethetőségét, vagyis a természet fokozatos szegényedésére kerül sor. Elsőként azon növények ősi formái szorulnak szegélyre (perifériára), melyek élőhelyükhöz (biotop) tökéletesen tudtak alkalmazkodni, magával rántva a velük táplálkozó tájfajtákat. Hiányukat statisztikai adatok is igyekeznek alátámasztami, miszerint kéklő bolygónk egy főre jutó kincsei az emberiség növekvő lélekszámával, ezzel együttesen emelkedő igényeinek és szükségleteinek arányában csökkennek. Megfordítására csakis a biológiai diverzitás megőrzésével együttesen lehetünk képesek. - 22 - Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom) Varga Bertold : A háziállatok géntartalékainak megőrzése FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM 

Ángyán József : Védett és érzékeny természeti területek mezőgazdálkodásának alapjai  Béri Béla : Génmegőrzés és gazdaságosság a magyar szürke szarvasmarha tenyészetében  Bodó Imre : A biológiai sokféleség megőrzése a magyar háziállatfajtákban  Bodó Imre és Mihák Sándor : A háziállatok génkészletének védelme  Dénes Zoltán : Hivatalnoki packázás akadályozza Magyarországon a védett, őshonos állatfajták tartásának támogatását (Magyar Nemzet)  Dr. Szalay Istvánné : Háziállat – szelekció (KÁTKI - Gödöllő)  Szalay István és Kovácsné Gaál Katalin : A barmofi géntartalékok és az alternatív barimfitenyésztés helyzete és jövője  UNESCO – MAB : Bioszféra rezervátumok  Bodó Imre : Methods and Experiences with in situ Preservation of Farm Animals  Comission on Genetic Resources for Food and Agriculture (FAO) : Breed Diversity in Dryland Ecosystems (Fourth Edition,

Oktober 2006.)  Elizabeth L. Henson : The Organization of Live Animal Preservati on Programmes  Gottfried Brehm : Future Biotechnological Possibilities in Preserving Animal Germplasm  John Hodges : Review of Regional Animal Gene Banks and Recommendations from Hannover Workshop on Associated Topics raised by the tenth Committee on Agriculture  Simon D. : The Global Animal Genetic Data Bank - 23 - Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom) Varga Bertold : A háziállatok géntartalékainak megőrzése TA R T A LO M JE G Y ZÉ K Előszó. 2 Bevezetés . 3 Témaismertetés . 6 Témakifejtés . 8 Élő egyedek megőrzése . 10 Szaporítóanyag megőrzése. 12 Hímivarsejtek mélyhűtése . 15 Petesejtek mélyhűtése. 16 Embriók mélyhűtése . 17 Sejtek mélyhűtése . 18 Örökléstani információk tárolása . 19 Génbankok létrehozása és működtetése . 20 Összefoglalás . 22 Felhasznált szakirodalom. 23

- 24 - Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdfcom)