Irodalom | Tanulmányok, esszék » Útmutató komplex verselemzéshez

Útmutató komplex verselemzéshez I. BEVEZETÉS A szerző rövid bemutatása (csak a legfontosabb, az elemzendő műhöz kapcsolódó életrajzi elemek; életművének nagyon rövid általános jellemzése) Milyen korban élt a költő, milyen írócsoporthoz, irodalmi vagy stílusirányzathoz tartozott? A vers helye az életműben. Tételmondat! II. TÁRGYALÁS, A MŰ ELEMZÉSE, ÉRTELMEZÉSE 1.) Keletkezési körülmények: dátum, történelmi, társadalmi háttér 2.) Milyen helyet foglal el a vers a költő munkásságában (milyen verscsoportba tartozik)? Költői korszak, kötet, versciklus. Hasonló témájú verseinek a címét említsük meg! 3.) Kapcsolható-e a vers a magyar vagy a világirodalom más műveinek valamelyikéhez, pl a téma vagy a forma tekintetében? 4.) Hogyan értelmezhető a cím? (A cím és a vers szövegének a kapcsolata) 5.) Mi a vers témája, központi gondolata? Milyen emberi élményt jelenít meg? (szerelmi, tájleíró, filozófiai

elmélkedés, társadalmi-politikai, az emberi sors, lelkiállapot, magatartás vizsgálata boldogság, magány, elmúlás, számvetés, ars poetica . stb) 6.) Mi a műfaja? (Ezt a téma és a hozzá kapcsolódó érzelem határozza meg - pl dal, óda, elégia, epigramma, episztola, himnusz, rapszódia. stb) Bizonyítsd egy-két műfaji jellemzővel! 7.) Hogyan indul a vers? Mi a lírai alaphelyzet? Ki a mű lírai alanya - ki kihez szól? (E/1vallomás, E/2-megszólítás, önmegszólítás stb) 8.) Milyen a vers szerkezete? Melyek a nagyobb szerkezeti egységek? Mi alapján tagolható a gondolatmenet? (Kérdések, ismétlődések, ellentétek, keretes szerkezet.) Változik-e a hangnem, a versben kifejezett érzelem? 9.) A vers gondolati-érzelmi tartalmának végigkövetése a szerkezeti egységek alapján Ez a legfontosabb, leghosszabban kifejtendő rész, a tulajdonképpeni "verselemzés"! 10.) Formai elemzés (Mindig együtt jelenjen meg a tartalmi elemzéssel!) 

Milyen költői képek segítségével fejezi ki a költő gondolatait? Hogyan kapcsolódnak egymáshoz? Vannak-e köztük ismétlődések? Honnan származnak a költői képek, motívumok ? (mitológiai, biblikus, történelmi, modern-tudományos, népies.)  Milyen a vers nyelvezete, stílusa, költői eszközei? (szóképek: megszemélyesítés, metafora, hasonlat, költői jelző, szinesztézia, szimbólum. szó- és mondatalakzatok: megszólítás, ismétlés, halmozás, fokozás. szókincs: szakszavak, tájnyelvi szavak, archaizmus, egyéni szóalkotás. zeneiség: ritmus, rím, a hangok szerepe, alliteráció, hangfestő - hangutánzó szavak)  Milyen a mű verselése, milyenek a rímek? Ez hogyan függ össze a mű egészével? III. BEFEJEZÉS, ÖSSZEGZÉS, ÉRTÉKELÉS Mi adja a vers jelentőségét? Mit tudunk utóéletéről? Fő motívumok kiemelése, ismétlése. A központi gondolat összefoglalása Saját érzéseim, benyomásaim (ezek a verselemzés közben is

megfogalmazhatók, nemcsak itt!) MEGJEGYZÉSEK: 1.) A bevezetés-tárgyalás-befejezés felosztást írásban csak bekezdésekkel, gondolatokkal, mondatokkal jelöljük! A három rész legyen arányos! átvezető 2.) A tartalmi-formai elemzés ne külön, hanem együtt, egységben jelenjen meg! 3.) Frappáns, találó kezdés-befejezés, jól választott idézetek színesítsék az elemzést! 4.) Az idézetek (kb 3-4 jól választott, néhány sornyi) támasszák alá érvelésünket! 5.) Kerüljük a vers szövegének egyszerű lefordítását, átírását a saját nyelvemre! A cél mindig a fogalmi általánosítás, az elemzés!