Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » PSZF Pénzügyi Piacok előadásjegyzet, 2005

Pénzügyi Piacok Értékpapírok Fogalma: − Nagy Ferenc: elsősorban okiratok (Ptk. előírások) ⇒ Tartozás-Követelés testesítenek meg mindaddig létezik, amíg az értékpapír létezik − szigorúbb megfogalmazás: pénzutalványok és követelést megtestesítő papírok egyben hozadékot is megtestesítenek mindig árfolyama van, nem ára! Általános jellemzők − értékpapír megnevezése: csoportba rendezés lehetősége − az átruházás feltételrendszere − pénz- és tőkepiacon való forgalmazás lehetősége − milyen vagyoni és egyéb jogokat tartalmaz − anonimitás kérdésének megjelenése – az értékpapírok elszakadhatnak-e az alapügylettől Értékpapírok csoportosítása Értékpapírba foglalt jog szempontjából Hozam szempontjából Lejárat szempontjából Átruházhatóság szempontjából Forgalomképesség szerint  Tőzsdén kívül forgalomba kerülő − Közforgalomra szánt papírok − mindenki megvásárolhatja −

Korlátozott forgalomra szánt papírok − előre meghatározott célcsoport − például csak jogi vagy csak természetes személynek értékesíthető  Tőzsdén belüli forgalom szempontjából − Tőzsdén jegyzett − szigorú előírások ÁPTF-előírások (általános) tőzsdén belüli vizsgálat − legbiztosabb papírok ⇒ ha nem tud hosszú távon a piacon maradni, az a tőzsdetagok számára jelent rossz minősítést − Forgalmazott, de nem jegyzett − tőzsdei általános szabályok szerint (ÁPTF) - de nem végeznek minősítést − a tőzsde csak helyet biztosít a kereskedésnek − Tőzsdén regisztrált papírok − adott tőzsdén nem forgalmazott papírok, de fontos, hogy ismerjük az árfolyamukat − például Suzuki Rt. részvényét nem jegyzik a BÉT-n, de megállapodás szerint kijelző táblán mutathatják az árfolyamát Forgalom iránya szerint − Belföldi értékpapírok − Nemzetközi értékpapírok − Külföldi értékpapírok −

például magyar papírok a Bécsi Tőzsdén ATS-ben forognak − Europapírok − ha a magyar papír Bécsben USD-ben forog − valamely ország jogi személye egy másik országban egy 3.ország pénznemében bocsátja ki papírját − minimális szintű ellenőrzés ⇒ senkinek sincs joga ellenőrizni − igen magas kockázat és hozam − pénzmosás legjobb területe! − off-shore piac kialakulása Kibocsátó szerint Funkció szerint − Pénzt helyettesítő papírok − váltó, csekk − Vagyongyűjtő és -elosztó papírok − kötvény, részvény − hosszabb távú megtakarítás Értékpapírok fajtái Váltó (lehet saját ill. idegen váltó) lejárat szerint: − határozott napra szóló − határozott nap utáni időpontra szóló − látra szóló − lát után határozott napra szóló kifizetés és kiállítás helye szerint − belföldi − külföldi(kibocsátás és fizetés helye eltérő országban) gazdasági funkció szerint − kereskedelmi

váltó − kereskedelemben megjelenő Tartozás-Követelés − fináncváltó − pénzkölcsönzés megtestesítője − pénzteremtésre nem használható! − speciális váltók − avalizált váltó - kezességgel biztosított − rektaváltó - forgatása tilos − telepített váltó - fizetés helye vagy adós személye változik − sola váltó - egypéldányos Záloglevél − jelzáloghitelezésben − kettős eladósodás − az adós a bank felé ill. a bank a piac felé − közforgalmazású értékpapír − tőzsdén bármikor forgalmazható − lejárati és törlesztési időpontja van − kötvényhez hasonló − de sokkal biztonságosabb besorolása az állampapír után következik! Letéti jegy (Betétjegy, Bankbetét-igazolás) − Magyarországon 1988 óta működik (Tvr. szabályozza) − kötelezettjei: bankok ⇒ forrásbővítés − szólhat névre vagy bemutatóra, forgatással átruházható, de átadása ill. átruházása nem szokás −

klasszikus forma: 3 éves lejáratú 1 év türelmi idővel − elévülési ideje speciális: 10 év, de 3. évtől nem kamatozik Pénztárjegy − nem értékpapír, de az értékpapírok körébe sorolják ⇒ csak okirat (kötelezvény) − rövid lejáratú, pénzintézet bocsátja ki ⇒ forrásbővítés − fix kamatozású − csak meghatározott kerek címletekben (5-10 eFt) váltható illetve forgalmazható és visszaváltható – teljes kamat elvesztése − nincs másodlagos piaca, ezért csak visszaváltható, mivel nagy spekulatív lehetőséget rejtene (kamatmentes visszaváltás) Állami pénztárjegy − szintén nem értékpapír, csak kötelezvény − jellemzői azonosak a pénztárjegyével − különbség: államadósságra, állami kötelezettséggel bocsátják ki − katasztrófa esetén szokták kibocsátani − kényszerforgalmazással felruházható Kötvény − kötvény kamatát a nemzetközi gyakorlatban több tényező határozza meg: −

előírások az adott országban hitelpolitikai irányelvek − beruházás várható jövedelmezősége − más beruházások jövedelmezősége − piaci kamatszint ⇒ Kereslet-Kínálat − kötvényadós általános bonitása ⇒ kockázati tényezőt meghatározza − nemzetközi kötvénykibocsátás esetén az adott környezet előírásai, kamatszintje − A kötvények törlesztése történhet: − közönséges törlesztés − türelmi idővel elhalasztott törlesztés − felnövekedett érték megfizetése lejáratkor − nyeremény jelleggel biztosított terv szerinti fizetés Nyilvános forgalombahozatal − kötvény kibocsátójának legalább két (mérleggel és eredménykimutatással) zárt naptári éven keresztül működnie kell − tájékoztatót forgalomba kell hoznia ÁPTF előírásainak megfelelően − vonzó feltételeket kell tartalmaznia (de nem hamis adatot!) vásárlási igényt támaszt potenciális vásárlók részére − forgalmazásra

jogosultat meg kell bízni a forgalomba hozatallal – jellemzően Brókercéget Kibocsátási terv alapján kerül forgalomba − alapos előkészítés után − ellenőrző helyeket tartalmaz − Tartalma: − kibocsátás teljes összege, címlete és darabszáma ⇒ szorzatuk ellenőrzés! − kötvényvásárlók tervezett köre − már a címlet is meghatározó - például 1 milliós címletet nem jó magánszemélyeknek adni − kötelezettségek teljesítésének tervezett pénzügyi fedezete − miből kívánja visszafizetni? − meghirdetés módja − lehet zártkörű ⇒ meghatározott kör részére (például diszkont kincstárjegy) illetve nyílt ⇒ mindenkinek hozzáférhető − kibocsátó gazdálkodó szervezet pénzügyi-gazdasági adatai Kincstárjegy − röv. lej, bemutatóra szóló, fix kamatozású értékpapír − állam kötelezettségvállalása – ktgvetési. bevétel − költségvetés időszakos, előre tervezhető pénzhiányát hidalja át −

fontos monetáris eszköz ⇒ nyíltpiaci műveletek − már meglevő pénzeszközökből kivonja a szükségest, nem bocsát ki újat − lehet diszkont ⇒ jogi személyek részére illetve kamatozó (normál) ⇒ közforgalmazású Részvény − tulajdoni hányadot testesít meg ⇒ ki nem vonható − tagsági-, vagyoni-, mellék-, kisebbségi jogot testesít meg − cégbejegyzés előtt részvényt kibocsátani tilos! ha mégis megtörténik, semmis − cégbejegyzés előtt részvény-utalványokat bocsátanak forgalomba legalább a Jegyzett tőke 10%-át megtestesíti − ideiglenes részvény cégbejegyzés után a részben befizetett alaptőkét testesíti meg minimum a Jegyzett tőke 30%-át − forgalomképességüket biztosítja: − névértékek egyenlősége (tőzsdén: helyettesíthetőség) − kis címlet – széleskörű elérhetőség − tagsági jogok írásba foglalása − korlátolt felelősség írásba foglalása (felelősség névértékig) − a

cég hosszútávú működését biztosítja: − a tőke a társaság fennállása alatt nem vonható ki − alaptőkéből kamatot, osztalékot fizetni tilos − tőketúlértékeléssel fiktív mérleg készítése tilos − részvény visszavásárlására az alaptőke nem használható Részvények fajtái Forgalomképesség szempontjából − Bemutatóra szóló − átadással átruházható − rendkívül forgalomképes − hitel fedezeteként átadható − Névre szóló − forgatással ruházható át, két lépcsőben: 1) tulajdonostól leforgatás 2) új tulajdonosra ráforgatás − ok: tőzsdén nem lehet előre tudni, kinek adják majd el a részvényt − külföldi állampolgár illetve jogi személy tulajdonában csak névre szóló részvény lehet Tagsági jogok alapján − Törzsrészvény (Közönséges részvény) − jogszabály alapján azonos tagsági jogok − Elsőbbségi részvény − osztalék illetve likvidációs hányadra elsőbbséget

biztosít − de nem szólhat bele a cég működésébe − csak zártkörű kibocsátású lehet Sajátos fajták − Amortizálódó / Szocializálódó részvény − mindig névre szóló − meghatározott időszak után alapítvány vagy egyesület tulajdonába kerül − általában jó minőségű, magas árfolyamú részvények − névértéken könyvelik át − adományozás miatt egyéb kedvezmények is érvényesek − Dolgozói részvény − Magyarországon gyakori − lehet ingyenes vagy kedvezményes − csak a cég felhalmozott vagyona terhére kerülhet forgalomba alaptőkeemeléssel − névre szóló − korlátozott forgalomképességű papírok − Saját részvény (visszavásárolt) − forgalomban levő részvények mennyiségét csökkenti − maximum az alaptőke 1/3-ada vonható be maximum 3 évre Koncentrált- és értékpapírpiacok rendszere Koncentrált piacok − keresletet vagy kínálatot vagy mindkettőt koncentrálja − klasszikus forma: fizikai

áruk területe árupiacok Fizikai áruk négy koncentrált piaca: Vásárok és kiállítások − klasszikusan ez jött létre először − keresletet és kínálatot egyszerre koncentrálja − külön speciális területek: Világkiállítások − más cél: bemutatók, ismeretátadás stb. Aukció (árverés) – keresletet koncentrálja − mindig az áruért legtöbbet adó kapja az árut − fajtái: − Francia aukció (licitálás) − minimumár kikiáltásával indul az árkialakítás és folyamatosan emelik az árat − áremelés lehet: folyamatos vagy előre meghatározottan lépcsőzetes (például festményeknél) − Holland aukció (árlejtés) − maximumár kikiáltásával indul és onnan lefelé megy az ár − nem lehet tudni, mennyit adnak érte − Beírásos módszer − megvizsgálják, érdemes-e megvenni, utána ajánlatot tesznek − bizottság titkos naplót vezet az ajánlatokról ⇒ a legmagasabb árat ajánló kapja meg − hagyományosan

aukciós áruk: drágakövek, szőrme ⇒ nem helyettesíthetőek de például az ipari gyémánt már tőzsdecikk ⇒ helyettesíthető Versenytárgyalás (tender) – kínálatot koncentrálja − adott tevékenység megvalósításához milyen a kínálati piac? − először meghirdetik a versenytárgyalást − Nyílt meghirdetéssel − újságban részletes közzététel + jelentkezési lap − bárki tud jelentkezni − Nyitott meghirdetéssel − közzététel, de a részleteket meg kell venni egy tenderfüzetben − Zárt meghirdetéssel − meghívólevélben értesítés a résztvevőknek szűk körnek − ezután bevárják a tenderzárásig az ajánlatok beérkezését (addig zárt borítékban, páncélszekrényben kellene őrizni fontos lenne, mert sok a visszaélés) − utána felnyitóbizottság kiírja az ajánlat tartalmát − végül a tenderbizottság értékeli a tendert és kihirdeti a győztest, akit írásban értesítenek Tőzsde – a kereslet és

kínálat koncentráltan jelenik meg − fizikai áruk piacával indult − XIII.-XIVszd Itália, majd Németalföld (Brugge - első igazi tőzsde, szabályok írásba foglalása) − tőzsde neve: Van der Burs udvarában kereskedtek ∼ Börze − Antwerpenbe tették át 1460-ban ⇒ árutőzsde − forgalom szempontjából az első − Amszterdamba került 1531-ben − mai napig jelentős − nem fizikai áruk piaca jóval később jelent meg − Lyon - kereskedelmi váltók adás-vétele − értékpapírba foglalt, árukra szóló jogok − XIX.szd - Európa szinte minden államában működött tőzsde − Magyarország: 1864 vegyes tőzsde (áru és értékpapír) (ma: jó lenne ismét összekapcsolni - mivel például mindkettőn van devizapiac) − XIX.szd - USA rendszeres tőzsde már van, de bankrendszer még nem fejlődött ki! Tőzsde − helyettesíthető tömegáruk kereskedelme folyik − helyettesíthető minőségileg azonosak − tömegáruk nagy tételek minta

utáni árusítás – szabványosított mintavétel alkalmazása − csak helyet biztosít a kereskedéshez − szigorú és speciális szabályok − szóban történik a kereskedés − cél: módot adjanak a tisztességes kereskedésre − minden szigorúan meghatározott hely idő szereplők árufélék kereskedési mód kétféle ügylet − Effektív − akiknek valóban szükségük van a termékre illetve akik el akarják adni − nem lenne hosszú távú a tőzsdei kereskedés − Spekulatív − másoktól bizonyos kockázatokat átvállalnak a nem spekulánsoktól - hozadék reményében − folyamatossá teszi a kereskedést egyszerre kereskedelmi és információs kapcsolatok is Információs kapcsolatok − főleg az értékpapírok illetve devizák / valuták piacán − szabad tőkét mozgósítja − minden befektető számára alternatívát kínál − kockázat csökken − piac likviditása nő − folyamatosan és nyilvánosan vállalatértékelés

történik − a cég papírjainak árfolyamán keresztül − árfolyam: információk halmazából kialakult összesítés − gazdaság állapotáról jelzőrendszer a tőzsde − kereslet-kínálat alakulása jelzi a gazdaság stabilitását − például sok tőke ⇒ erőteljes kereslet ⇒ árfolyam-emelkedés − illetve rossz gazdasági környezetben ⇒ csökkenő kereslet ⇒ árfolyam-csökkenés − figyelni kell, hogy csak az adott gazdaság teljesítménye miatt esik-e az árfolyam? például világgazdaság esése mellett Magyarország emelkedhet − minden tőzsde jelzi a gazdaság korszerűsítési irányát − ha az adott ágazaton belül nő az árfolyam ⇒ hozadékarányok nőnek − gazdasági szempontból hatékony befektetéseket ösztönzik Értékpapír-piramis 1 Kockázat és hozam nő 2 Mennyiség nő 3 4 4) Alacsony hozadékú biztos befektetés - részvények, amelyek nem reagálnak a periodikusságra aciklikus papírok: állampapírok,

nélkülözhetetlen szolgáltatást nyújtó cégek pl.: víz, gázszolgáltató 3) Konzervatív, jó papírok - elég régen vannak a piacon (Zwack, Pick), kiegyensúlyozott, konszolidált jövedelmet biztosítanak 2) Ma jó értékpapírok - adott pillanatban jó hozadék, de a jövő a gazdálkodásuktól függ, jó osztalékfizetési politikával idővel konzervatív papírokká válhatnak 1) Rendkívül nagy hozadék és kockázat - a cég működésétől függően lehet nagy hozamra szert tenni, de lehet veszíteni is Tőzsdék csoportosítása (A) Forgalmazott áruk alapján Árutőzsde − nagy tömegű, helyettesíthető áruk (fizikai áruk) kereskedése folyik minta alapján − Általános árutőzsde − különböző áruk kereskedése egymás mellett zajlik − klasszikus tőzsde: minden árunak saját helye van (ún. pit) ⇒ 1 termék = 1 pit − Speciális árutőzsde − egy tőzsdén csak egy áruval vagy árucsoporttal kereskednek − kávé-, búza-, illetve

gabonatőzsde Értéktőzsde − deviza, értékpapír, nemesfém (Au, Ag, Pt, Ir) klasszikus termékek, illetve származékos termékek kereskedésével kibővült a 80-as évektől kezdődően − tendenciákkal való kereskedés számított termékek (például BUX) illetve jogok – opciókal, ill. hozadékkal ker − Általános értéktőzsde − mindenféle értéktőzsdei cikkel kereskednek − Speciális értéktőzsde − egy-egy termékre specializálódik deviza-, értékpapír-, nemesfém-tőzsde utóbbi időben vita: hasznos-e, hogy elkülönül az Áru-, és Értéktőzsde? − például fizikai áru kereskedését értékpapírral kívánja valaki fedezni − de: fizikai áruk kereskedelme bonyolultabb Vegyes tőzsde − mindkét tőzsde ugyanabban a szervezetben működik − a klasszikus tőzsde vegyes tőzsde − Magyarországon vegyes tőzsde működött 1864 és 1948 között, Tőzsdén kívüli kereskedelem − OTC (Over the Counter Market) − pulton

keresztüli illetve telefonos kereskedés Bankok és Brókercégek bonyolítják − kis-, és középcégek papírjai, széleskörű értékpapírkereskedelem, nagy forgalom − kedvező jutalék − Harmadik piaci kereskedés (Third Market) − új, fiatal cégek papírjai − nagyon alacsony jutalékok − nagybefektetők piaca (például biztosítótársaságok) − nagytételű üzletkötések jellemzik, részvénycsomagok − Előtőzsde − első: 1980 - Anglia − tőzsdeidőn kívül, nem tőzsdén jegyzett papírokkal kereskednek − a tőzsde épületében (előcsarnokában) (B) Jog illetve jogállás szerint Európai vagy Kontinentális tőzsdék − közjogi jellegű tőzsdék − állami felügyelet alatt állnak, korlátozott állami beavatkozás − mindenki tőzsdetag lehet, aki megfelel az előírásoknak és azokat magára nézve kötelezően betartja, ám a szelekció biztosítja, hogy ne lehessen a tőzsdetagoknak korlátlan száma − vezetőségét az állam

nevezi ki vagy választással (jelöltek közül az állami szerv választ) kerülnek a vezetésbe − olasz, francia, német tőzsdék ilyenek, illetve általában az európaiak (kivéve például portugál, magyar) Angol-Amerikai típusú tőzsdék − magánjogi jellegű − formája: részvénytársaság − tevékenységét önállóan szervezi, önálló feltételalakítás − Ptk. érvényes rá − egy választott testület rendezi a vitás kérdéseket − − − − − − − − Tőzsdék Magyarországon 1864 – az első vegyes tőzsde megalakulása 1948 – fizikai áruk eltűnnek a piacról, az államosítások a tőzsde megszüntetéséhez vezetnek újjászervezés: 1990-es évek 1989 ⇒ BÁT megalakult (fizikai áruk) − létrehozói korábban nemzetközi tőzsdéken dolgoztak (például Taurus) 1990 ⇒ BÉT (értékpapírok) angol-amerikai típusú 1993 ⇒ Devizaszekciók létrejöttek mindkét tőzsde mellett − de rivalizálás az együttműködés

helyett − BÁT-on erősebb a fejlődés az áruval való kapcsolat miatt 1992 ⇒ Budapesti Ingatlantőzsde Egyesülés − Európában összesen kettő van! (a másik: Milánó) − nem helyettesíthető tömegáruk – önmagában ellentmondásos a tőzsde szellemével − brókerek száma korlátozott (1 bróker / cég) felesleges spekuláció elkerülésére illetve a kis forgalom miatt − speciális: nem lehet azonnal, a helyszínen dönteni − az ajánlat írásban (nem szóban!) történik (például: 300M/30M/4 hét) (ár/bánatpénz/ajánlat hossza) tartalmazza az összeget, amit az eladó kapni akar a bánatpénzt (általában 5-15%) és az időintervallumot, amíg kötelező fenntartani az ajánlatot − ha az ajánlatot nem tartja, bánatpénzt kell fizetnie a tőzsdének illetve az esetleges vevőnek − hallgatólagos megállapodás Milánóval a terület „felosztásáról” Bécs a határ 1992 ⇒ Fuvartőzsde (Szolnok) − − − − szállítási

útvonalakra vonatkozó szállítási eszközök ker. fuvarozás keresletét és kínálatát koncentrálja de a nagy cégek nem itt szerzik a fuvarokat ⇒ csak vegetál a tőzsde! fuvarengedélyek: KHVM-nél osztják ⇒ csak a maradékon osztoznak a kis cégek Tőzsde forrásai (bevételei): − Tőzsdetagok egyszeri belépési díja − Tőzsdetagok éves tagsági díja − a kereskedés lehetőségéért kell fizetni − Papír bevezetéskori jegyzési díja − jogot ad arra, hogy a tőzsdére kerüljön − Éves forgalomban tartási díj − Tőzsdei szolgáltatások és információk díja − technika ⇒ számítógép, telefon, fax stb. − Magán-, és jogi személyek felajánlásai (adományok) − mivel a tőzsde nonprofit jellegű Tőzsde szervezeti felépítése részvénytársasági forma, nonprofit jellegű szervezet Közgyűlés: legfontosabb szervezeti egység − évenként egyszer ülésezik − tőzsde tevékenységét hosszútávon meghatározza − feladatai:

− alapszabály meghatározása − tisztségviselők választása és díjazása ⇒ külföldön is elfogadott szakértő legyen! − forgalmazott termékek körének változtatása − költségvetés elfogadása − tőzsdetanács évközi döntéseinek felülvizsgálata − átalakulásról, hitelfelvételről, megszűnésről, egyesülésről döntenek − szervezeti egységek beszámolóinak elfogadása − tőzsdetagok belépési és éves tagdíjának megállapítása − szavazás: − minden tőzsdetagnak egyetlen szavazata van (máshol általában a befizetés arányában kapják) − szótöbbséggel döntenek − de működési és pénzügyi kérdésekben minősített szótöbbség szükséges 3/4-es többség! Tőzsdetanács - általános döntési, javaslattételi, véleményezési, szankcionálási joggal rendelkező szervezet - tőzsde operatív irányító testülete, mikor a közgyűlés nem dolgozik - szakvizsgáztatás lebonyolítása – Brókervizsga -

döntéseiket szótöbbséggel hozzák, a szabályzatok megalkotása során minősített ¾ szótöbbség Felügyelő Bizottság − Közgyűlés választja meg − általános ellenőrző szervezet ⇒ jogszabályok betartatása − minimum 5 tagú − jogszerűtlen szerződéseket kell kiszűrnie fontos, hogy mindent lásson Etikai Bizottság − tőzsdei kereskedés etikai kérdéseivel foglalkozik − nem szankcionál, csak irányba tereli a dolgokat, javaslattételi joga van a Tőzsdetanács felé feladatai: − értékpapír-kereskedésben felmerülő zavar elhárítása − kereslet-kínálat alakulása miatt például a kereskedés meginog − „nyomozás” mi okozhatta? (például fals információ kiszivárog) − bennfentes kereskedés kiszűrése − belső információ − bizonyítása igen nehéz − tőzsdei szabályok és szokványok be nem tartása − fontos, mert az üzleteket szóban kötik, csak később rögzítik írásban − 5 tagú de csak akkor

dolgozik 5 taggal, amikor az egész tőzsde működését érintő esemény történik ha csak 1-1 céghez, személyhez kapcsolódik az ügy, az EB 3 tagú Értékpapírpiaci Választott Bíróság − kibocsátók és forgalmazók (kereskedők) közötti vitás kérdéseket rendezi − rendkívül jól képzett bírói csoport jogi közgazdasági és tőzsdei kérdésekben is − a felek 30 bíróból választanak kettőt és azok választanak még egyet ⇒ összesen 3 bíró Tőzsdetitkárság − tevékenysége a legkevésbé látványos ha jól végzi a munkáját, észre sem lehet venni (∼háziasszony) − feladata: tőzsdei kereskedés technikai segítője - tőzsde nyitása, zárása - gépek, felszerelés - információk biztosítása stb. − széleskörű, felelősségteljes feladat Tőzsdén dolgozók Résztvevők: - értékpapírkereskedők - értékpapír közvetítők - külső és belső megfigyelők Tőzsdetagság feltételei − Tisztességes kereskedő −

jogszabályokat és partnerrel kötött szerződéseket betartja − Tőzsdei ügyekben jártassága legyen − például tudjon azonnal dönteni − Erkölcsi megbízhatóság (tőzsdei tevékenységen belül) − a dolgozókra vonatkozóan erkölcsi bizonyítvány − Vagyoni megalapozottság − letét − napról napra elszámolás (A) Áruhoz való viszonyuk szerint Fedezeti ügyletkötők (Hedgerek) − árura van szüksége vagy eladni való áruja van ⇒ fizikai kapcsolat az áruval − szeretné az áruügylet eredményét megőrizni Spekulánsok − Hedger kockázatát vállalja át megfelelő haszon ellenében − nincs árujuk, és szükségük sincs rá − A résztvevő áruhoz való viszonyuk alapján lehetnek: Scalper − a legrövidebb ideig kereskedik − a legalacsonyabb a tőkeereje − alacsony kockázatot vállal − egyetlen tőzsdecikkel kereskedik − a napot sosem zárja nyitott pozícióval − sok esetben hitelt is igénybe vesz ⇒ rövid távra

(swap-ügylet) Pit Trader − egy pit kereskedője − napon belül kereskedik − nagyobb tőkeerővel rendelkezik − csak ritkán zárja a napot nyitott pozícióval Floor Trader (Tőzsdecápa) − hivatásos spekuláns − hatalmas tőkeereje van − ügynökökkel dolgoztat mesterségesen el tudja téríttetni az árakat a saját ügynökeivel például Soros György (B) Döntés módja szerint Fundamentalista elemző − hosszú távú − klasszikus elemzési módszerek − vizsgálja a papírt, a cég működését, a tevékenység tendenciáját stb. − múlt tendenciáit kivetíti a következő időszakra − folyamatot próbál keresni Technicista elemző − rövid távú − számítógépekhez kapcsolódik jelezze neki, mit csináljon! − napi árfolyam-alakulást vizsgálja Ügynökök − klasszikus felosztás szerint két csoportjuk: Brókerek - csak megbízás alapján dolgoznak - megbízótól kapott jutalékért - közvetítő kereskedő, kötött

feltételekkel Dealerek (Szabad ügynökök) - bizományos és saját számlás ügyleteket is köt - bizományos tevékenységért jutalékot, a saját számlás kereskedésből árfolyamnyeresége van − először a megbízásokat kell teljesítenie Értékpapír-forgalmazási tevékenység − forgalmazás ⇒ teljes rendszer a) Forgalomba hozatal - tájékoztatót kell készíteni – a potenciális vásárlók meggyőzése az értékpapír vásárlásról, tartalmát törvényileg szabályozzák - megvételre felajánlják az értékpapírt ⇒ értékesítési csatornákon keresztül – történhet zárt és nyílt formában - Jegyzés ⇒ nyilvántartásba veszik a vásárolni szándékozókat / túljegyzés esetén arányosan, vagy egyéb elosztási technikák alapján osztják el, aluljegyzés esetén a garanciavállaló veszi meg a le nem jegyzett részt - garanciavállaló megjelölése ⇒ kötelezettséget vállal a le nem jegyzett értékpapírok megvételére -

tőzsdére be kell vezetni az értékpapírokat! belépéskori jegyzési díj + forgalmazási díj megfizetése b) Értékpapír-kereskedés - csak tőzsdetag kereskedhet értékpapírral, dealerek tev. c) Értékpapír bizományosi tevékenység - brókerek és dealerek megbízás alapján végzik, közvetítői kereskedői tevékenység  dealereknek először a megbízást kell teljesíteniük és csak utána a saját számlás ügyleteket (különben Etikai Bizottság elé kerül az ügy) - az ÁPTF engedélyével végezhető, a Felügyelet ellenőrzi az egyes folyamatokat Értékpapír-kereskedési tevékenység végzésének feltételei − névre szóló részvényekből álló részvénytársaság vagy kft. végezheti − ténylegesen befizetett tőkével kell rendelkeznie időszakonként változik a kötelező mérték bizományos tőkeereje kisebb − csak kizárólagos tevékenységként végezheti így jól áttekinthető, ellenőrizhető − tárgyi és technikai

eszközök előteremtése bizalmat határozza meg, külsőségek is fontosak számítástechnikai rendszer kiépítve − szakember-gárda vizsgázott és gyakorlattal rendelkező megfelelő kommunikációs képességű emberek − brókervizsga / gyakornok / segédüzletkötő / üzletkötő − ÁPTF által jóváhagyott üzletszabályzat mivel, hogyan stb. kereskednek? díjak  elvileg ki kellene függeszteni − minimális jutalék megfizettetése − jó emberismeret, ügyfelek közötti válogatás BÉT követelményei a forgalmazott értékpapírokkal szemben − Három követelmény: − Kibocsátási tájékoztató − Rendszeres éves tájékoztató − Rendkívüli információ-szolgáltatási kötelezettség (1) Kibocsátási tájékoztató − minden, az értékpapírra vonatkozó információt tartalmaz 60-80 oldal is lehet ⇒ a befektetők általában csak a kivonatát kapják – kétféle készül (a pot. vevő kb 10 oldal) − ha az ÁPTF jóváhagyja, az

értékpapír forgalomba hozható − Tájékoztató tartalma: − Kibocsátó cég bemutatása − cégnév − telephely − alapítás éve stb. − menedzsment bemutatása, szakmai hátterük − Üzleti tevékenység bemutatása − termelés, értékesítés − konjuktúra-kilátások − ágazati jellemzők − kutatás-fejlesztés bemutatása − portfólióelemek bemutatása − osztalék és hozamnövekedésre lehet következtetni − Könyvvizsgáló által hitelesített adatok − éves beszámoló (mérleg, eredménykimutatás) − pénzügyi aránymutatók − Kibocsátás, bevezetés adatai − papír címletei − típusa − sor-, sorozatszáma − ÁPTF-engedély száma − Korábbi kibocsátások megjelölése − összeg − értékpapír adatai − árfolyam − időpont stb. – mióta, milyen rendszerességgel − Vezetőknél levő, korábban kibocsátott névre szóló értékpapírok − Garanciavállaló bemutatása − Kibocsátó cég üzleti

tevékenységének kiemelt kockázati tényezői − Kellően megalapozott, nemzetközi szabványoknak megfelelően 6 hónapnál nem régebbi információkra alapozva készül. (2) Rendszeres éves tájékoztató − éves beszámoló, pénzügyi mutatók stb. − a tájékoztató adatai közül azok, amelyek évente változnak, illetve melyek változatlanok, ez alapján döntenek a befektetők, hogy megtartják-e a papírt (3) Rendkívüli információ-szolgáltatási kötelezettség − különleges esetekben − hirtelen jelentős változás a cég életében tájékoztatóban még nem szerepelhetett − pl.: nagyösszegű hitelfelvétel, katasztrófák, menedzsmentben bekövetkezett változás, bankszámla zárolása stb Tőzsdei szokványok − a szabályok mellett szokványok is léteznek  keretfeltételek  kereskedés mikéntje ⇒ írásba foglalt szokások Ma már a szokványok is szabványként jelennek meg (ISO) Általános szokvány − minden tőzsdén

ugyanazt tartalmazza − szerződés-formanyomtatvány ⇒ kötjegy − szóbeli szerződés írásba foglalása − szerződéskötést megkönnyíti − számítógép megjelenésével jelentősége elveszett Különleges szokvány − adott helyhez kapcsolódik (egy-egy tőzsdéhez) − minőségi szokvány − árutőzsdén − egy-egy tőzsdei minőséget jelöl  külkereskedelmi szerződésbe is bekerülhet hivatkozásként - például: malmi minőségű gabona − mennyiségi szokvány − mindkét tőzsdén fontos − meghatározott mennyiségi egység és érték − legkisebb kötésegység meghatározása amire vagy aminek többszörösére kötjük az üzletet ⇒ kontraktusegység − maradék mennyiségre (kötésegységet el nem érő mennyiség) kereskedés végén ún. kisösszegű ajánlat tehető − szállítási határidők egységes határidők alkalmazása a tőzsdén: Budapesten adott hó 15. ill hó vége Tőzsdei üzletkötés rendje − csak

tőzsdeidőben köthető − tőzsdékre jellemző, meghatározott időtartam − Budapest: 1130-1415 naponta résztvevők: Levezető elnök (speaker) − az egész tőzsdenapot vezérli − megnyitja a tőzsdét, köszönti a tagokat − figyeli a szabályok betartását ha kell, figyelmeztet is − ha nem számítógépes a tőzsde, akkor az adatok rögzítéséről gondoskodik kötjegy − kétpéldányos: partnernek és rögzítőnek jut 1-1 a kiállító a partnertől kap egyet − hárompéldányos határidős ügyletnél: egy marad a kiállítónál − szükség esetén szünetet rendel el − technikai szünet - 5-10 perc − árfolyamváltozás miatt megállíthatja a kereskedést (±10%) nyitóárfolyamhoz képest − tőzsdenapot zárja Tőzsdemegbízott − tőzsdei szabályok betartását ellenőrzi − levezető elnök munkáját segíti Ajánlati jegyzők − ajánlati könyvben rögzítik a beérkező ajánlatokat − kereslet-kínálat elkülönített kezelése

(vételi/eladási) − legmagasabb vételi és legalacsonyabb eladási árfolyamot rögzítik és információt adnak róla minden tőzsdenapról hangfelvétel készül bizonyító erejű minden tőzsdenap végén jegyzőkönyvet készítenek, melyet két bróker aláírása hitelesít. Kereskedés, üzletkötés technikái Folyamatos − Nyílt kikiáltásos (hangos) üzletkötés − klasszikus forma − Elektronikus üzletkötés − számítógépes − típusai: tőzsdeteremben központi egység és mellette terminálok (például: Párizs) központi egység a tőzsdeteremben és a brókerek termináljai az irodákban vannak (például: London) internetes üzletkötés − Csendes üzletkötés − a partnerek egymáshoz mennek üzletet kötni Szakaszos − a folyamatos üzletkötés különböző típusait szakaszosan végzik előre meghatározott szakaszok, az ajánlatok begyűjtése és összesorolása meghatározott periódusonként Tőzsdei megbízás

(formanyomtatvány) tartalma − Áru, értékpapír megnevezése és kódja − Mennyiség − Ügyfél azonosító adatai − Vétel / Eladás − Melyik tőzsdén? − Mely időpontban illetve meddig? − visszavonásig vagy törlésig − adott dátumig − adott héten például fedezethez szükséges az értékpapír − megbízás átvételekor végrehajtható ha az adott pillanatban nem teljesíthető, akkor érvényét veszti − felelősség alól mentesítő megbízás bróker dönt az időpontról és ezt nem lehet felülbírálni ok: bróker hozzájut a szükséges információkhoz − Árfolyam − nyitóárfolyam mindig az adott napi első kötés árfolyama (lehet spekulatív is) − záróárfolyam adott napon az utolsó kötés árfolyama − átlagos megbízás nagytételű adás-vételnél alkalmazzák súlyozott számtani átlag − limit megbízás vételre a felső, eladásra az alsó ár meghatározása − Részteljesítés − a megbízó engedi-e

vagy sem − például: fedezethez nem jó a részteljesítés − Ügylet bonyolítási díja − cégenként eltérő, 0,5 – 2 % körüli összeg − Fizetendő letét − bróker biztonságát szolgálja − országonként eltérő Magyarország: 100%-os letét − Ügylet fajtája − azonnali − határidős 1. Prompt ügyletek − ügyletkötés és lebonyolítás egyidőben történik − Spot ügylet: valuta, deviza (nem fizikai áruk) − csak valós ügyletek nem spekulatív − árutőzsdén: fizikai áruk mozgatása problémát okozhat szállítási késés − megoldás lehet: - új szállítási határidő kitűzése - szerződéstől eláll a fél - adott piaci ár és kötési ár közötti különbséget a szállító kifizeti − nincs szükség pénzügyi fedezetre − a kontraktusokban árut, árat és mennyiséget határoznak meg − technikai időigény: 2-5 nap ezalatt gondoskodni kell az áru átszállításáról − prompt / sport árat befolyásoló

tényezők: − gazdasági tényezők - kereskedelmi, fizetési mérleg - GDP - pénz tükör-szerepe − politikai, pszichológiai tényezők  csak rövid távon meghatározóak − jegybanki eszközök − intervenciós mechanizmusok (beavatkozás)  komoly árfolyam-eltérés esetén (ld.GBP EU) − kassza / comptant ügylet: készpénzes ügylet 2. Határidős (termin) ügyletek ügyletkötés és teljesítés között bizonyos idő telik el klasszikus: 3 hónap termin árfolyam - idő - kamatláb figyelembe vételével illetve teljesítéskori spot árfolyam ez a spekulációs ügyletek alapja ⇒ lehet: effektív (valós) illetve spekulációs ügylet − − − − 2/a) Opciós ügylet − bankban és tőzsdén is megvalósítható − jogokkal való kereskedés, minden opció jogot biztosít − a döntést lehet eltolni egy későbbi időpontra − jutalék fejében − olyan ügylet, amikor a vevő díj v. prémium fejében jogosulttá válik, hogy meghatározott

mennyiségű árut, fix áron vagy árfolyamon a szerződés lejárta napján v. lejárata napjáig forgalmazzon, v elálljon az üzlettől − két típusa: Vételi opció  a vevő díj fizetése ellenében jogosulttá válik meghatározott mennyiségű áru fix áron vagy árfolyamon történő megvételére vagy az ügylettől való elállásra a szerződés lejárata napján vagy napjáig Eladási opció  a vevő díjfizetés fejében jogosulttá válik meghatározott mennyiségű áru fix áron vagy árfolyamon eladni vagy az ügylettől elállni a szerződés lejárata napján vagy napjáig Kettős (összetett) opció  kettős díjfizetés ellenében összekapcsolja ha nem tudja eldönteni, melyik lenne a kedvezőbb (például kiváró vagy igen jelentősen ingadozó piac esetén) − folyamata időben: Opció Érvényesítési (fix) árfolyam 0 Spot árfolyam Díj (prémium vagy jutalék) fizetése − tárgya lehet: fizikai áru, értékpapír, deviza −

Writer: − opció kiírója (eladója) − a jogot biztosítja a partnernek − díjat, prémiumot kapja − óriási a kockázata − az n-edik időpontban nincs döntési lehetősége, csak kötelezettsége − Holder − birtokos, az opció vásárlója − az n-edik időpontban csak joga van − Mikor juttatjuk érvényre az opciót? két típus − Európai típusú opció − tipikusan banki opció (forward jellegű) − csak meghatározott napra lehet kötni − a lejárat időpontja a meghatározó − Amerikai típusú opció − tőzsdén valósul meg − bármikor lehívható – kockázat és hozam megosztása − az opció értékesíthető lejárat előtt − határozott leszállítási napok: delivery date lejárat határnapja ekkor egyszerre sok opció jár le! − Opciós díj nagyságát meghatározza: − kereslet-kínálat alakulása − a termék, áruféle mozgékonysága – kockázatnövelő − időérték – lejáratig hátralévő napok számának

figyelembevétele − opció belső értéke érvényesítési és spot árfolyam eltérése Példa − szerződéses árfolyam: 200 (fix) és a jutalék: 8 − Ha a spot árfolyam 180 vételi opciót hagyom lejárni és spot árfolyamon vásárolok (180+8 -ért) − eladási opciót viszont lehívom, mert kedvezőbb a szerződéses ár (200-8 -on) − Ha a spot árfolyam 223 − vételi opciót lehívom, mert kedvezőbb a szerződéses ár (223+8 -on) − eladási opciót viszont hagyom lejárni és spot árfolyamon adok el (223-8 -ért) Delta-faktor (reagálási fok): − meghatározza a spot árfolyam változásának hatását a díjra ∆Opcios dij ∆Spot arfolyam − Opció előnyei: − a vásárló számára a veszteség korlátozható, a nyereség nem − az ügylet csak lehetőség jövőbeni pénzszükséglet biztosítható opcióval − sokféle az üzleti lehetőségünk − Opció hátrányai: − csak olyan valutában végezhető, amelyet jegyeznek − az opció

drága ügylet (a döntési lehetőség miatt) − lejárata meghatározott kockázat 1.Feladat − részvény árfolyama: 112 USD, mennyisége: 100 db 700 USD-ért vételi jogot veszünk, hogy később db-onként 110 USD-ért részvényt vásárolhassunk USD − Mennyi az opciós díj? ⇒ 700 100db = 7 USD/db − Hogyan dönt, ha a spot árfolyam 90 USD? ⇒ az opciót hagyom lejárni! 11.000 - 9000 = 2000 USD eltérés, amit csökkent a 700 USD opciós díj = 1.300 USD nyereség (de nem kézzelfogható) − Hogyan dönt, ha a spot árfolyam 140 USD? ⇒ az opciót lehívom és a spot árfolyamnál olcsóbban vásárolok 14.000 - 11000 = 3000 USD eltérés, amit szintén csökkent a 700 USD opciós díj ⇒ 2300 USD nyereség 2.Feladat − „A” befektető jan.15-én vásárol egy ABC részvényre szóló 120 Ft/db kötési árfolyamú európai vételi opciót 10 Ftért, amit nov15-én lehet lehívni − „B” befektető ugyanilyen opciót ad el 3 hónappal később 8 Ft-ért

− a rövid lejáratú kamatláb: 12% − Rajzolja fel a lejáratkori spot árfolyam függvényében a) az opciók lejáratkori értékét! „ A” Nyereség Nyereség Vételi 120 Árfolyam 120 „ B” Eladási Árfolyam b) a befektetők nyereségfüggvényét! „ A” Nyereség Nyereség „ B” Eladási Vételi 120 +8,56 Árfolyam 10 x (1 + 0,12x10/12) = 11 Ft Árfolyam 120 -11 8 x (1 + 0,12x7/12) = 8,56 Ft 2/b) Attól függően, hogy az ügylet tőzsdén, vagy tőzsdén kívül történik megkülönböztetünk: Futures ügylet − jogilag kötelező tartalmú határidős ügyletek − tipikus tőzsdei ügyletek − meghatározott időre (napra), minőségben és mennyiségben illetve meghatározott áron − határozott időre és időtávra szól − központosított piacon − tőzsdei szokványok alapján − a felek nem ismerik egymást, személytelen művelet − minden nap el kell számolni a tőzsdével − hibás üzletkötést másnap ellentétes

ügylettel korrigálhatjuk − legnagyobb részük spekulációs művelet Forward ügylet − áru-, és devizaügylet is lehet − a kereskedő mindig tényleges áruszállításra köt szerződést − spekuláció kis szerepet kap dry circle (nincs tényleges árumozgás mögötte) − nem központosított piacon zajlik − telefonos kereskedésnek is nevezik − jellemző időtávra, de nem jellemző időpontra kereskednek − ügyfelek ismerik egymást 2/c) Az ügyletkötő kockázathoz való viszonya szerint: Fedezeti ügylet (hedge) − ár-, vagy árfolyam-védelmet akarunk vele szerezni − drága, de nagy biztonságot nyújt (ár, árfolyam-, kamatkockázat) − cél például: stabil gazdálkodási menet − egyszerre hat kedvezően és kedvezőtlenül a felekre − ha nyereségem van meg kell osztanom − ha veszteségem van átvállalja egy részét − a fizikai árupiacot és az értékpapír-piacot kapcsolja össze − a fizikai áru hozadékát papírügylettel

biztosítja − kerete: fizikai áruértékesítés − közepén kötelezettség / követelés jelenik meg, aminek árfolyamát biztosítani akarjuk a termin árfolyam mindig kiegyensúlyozottabb − pénzügyileg csak három lépés a fizikai áruügylet nem tartozik bele − a hedgernek több ügylete is van, a fizikai áruszállítónak csak egy ezért a szállítónak nagyobb a kockázata − működési-, és pénzciklussal összekapcsolódik − ún. termin árfolyamot alkalmaznak (a spot árf-ból számítják) tendenciájában a spot árf-ot követi, de azrét mert számított, a napi ingadozások nem jelennek meg benne. Vételi hedge Fizikai áruügylet 0 Fizetési kötelezettség (Spot árfolyamon) 1) Valutavétel (terminügylet) Termin árfolyam Spot árfolyam 2) Eladás (terminügylet) 3) Kiegyenlítés − Fizikai áruügyletkor 1 Piculka = 100 Fabatka 1) Vétel termin árfolyamon: 112 Fabatka / 93 Fabatka 2) Eladás spot árfolyamon: előre ismeretlen 3)

Fizetési kötelezettségkori Spot árfolyam: 120 Fabatka / 80 Fabatka − ha teljesítéskori spot árfolyam 120 Fabatka 20 Fabatka veszteség keletkezne − Eredmény: Kalkuláció:100 Fabatka Tényleges ügylet: 120 Fabatka Veszteség -20 Fabatka Fedezeti ügylet - vétel: 112 Fabatka Fedezeti ügylet - eladás: 120 Fabatka Fedezeti ügylet - nyereség: +8 Fabatka Összes eredmény: -12 Fabatka veszteség − kedvező, mert csökkentette a veszteséget − partnernek kedvezőtlen az eredmény − ha teljesítéskori spot árfolyam 80 Fabatka 20 Fabatka nyereség keletkezne − Eredmény: Kalkuláció:100 Fabatka Tényleges ügylet: 80 Fabatka Nyereség +20 Fabatka Fedezeti ügylet - vétel: 93 Fabatka Fedezeti ügylet - eladás: 80 Fabatka Fedezeti ügylet - veszteség: -13 Fabatka Összes eredmény: +7 Fabatka nyereség − kedvezőtlen, mert csökkentette a nyereséget − partnernek kedvező az eredmény Eladási hedge Fizikai áruügylet 0 Árbevétel megjelenik (Spot

árfolyamon) 1) Eladás (terminügylet) Termin árfolyam Spot árfolyam 2) Visszavásárlás (terminügylet) 3) Beérkezik az árbevétel − Fizikai áruügyletkor 1 Piculka = 100 Fabatka 1) Eladás termin árfolyamon: 108 Fabatka / 94 Fabatka 2) Visszavásárlás spot árfolyamon: előre ismeretlen 3) Árbevétel beérkezésekori Spot árfolyam: 114 Fabatka / 90 Fabatka − ha teljesítéskori spot árfolyam 90 Fabatka 10 Fabatka veszteség keletkezne − Eredmény: Kalkuláció:100 Fabatka Tényleges ügylet: 90 Fabatka Veszteség -10 Fabatka Fedezeti ügylet - vétel: 90 Fabatka Fedezeti ügylet - eladás: 94 Fabatka Fedezeti ügylet - nyereség: +4 Fabatka Összes eredmény: -6 Fabatka veszteség − kedvező, mert csökkentette a veszteséget − partnernek kedvezőtlen az eredmény − ha teljesítéskori spot árfolyam 114 Fabatka 14 Fabatka nyereség keletkezne − Eredmény: Kalkuláció:100 Fabatka Tényleges ügylet: 114 Fabatka Nyereség +14 Fabatka Fedezeti ügylet

- vétel: 114 Fabatka Fedezeti ügylet - eladás: 108 Fabatka Fedezeti ügylet - veszteség: -6 Fabatka Összes eredmény: +8 Fabatka nyereség − kedvezőtlen, mert csökkentette a nyereséget − partnernek kedvező az eredmény Egyszerű spekulációs ügylet (futures-ügylet) − kiindulás: kezdeti időpontban ismert az ár hogyan fog megváltozni az időszak alatt − például: − 0-dik időpontban: 100 − lejáratkor lehet: 120 hausse-ügylet 80 baisse-ügylet − Hausse-spekuláns árfolyamemelkedésre spekulál − angolul: bull-üzlet − vásárol a termékből − az árfolyamkülönbség a nyeresége − csak akkor tud tevékenykedni, ha van aki Baisse-re spekulál − Baisse-spekuláns árfolyamesésre spekulál − eladja a terméket − a nyereség és veszteség pozíciók közvetlenül alakulnak ki − lejáratkor automatikusan − az egyik nyer, a másik veszít − az ügyletet meghosszabbíthatják (ha például csak 101-re emelkedett az ár) −

Hausse meghosszabbítása report-ügylet (reportálás) − Baisse meghosszabbítása deport-ügylet (deportálás) − spekulánsok típusai: − scalperek − napi spekulánsok (day-traderek) − trend spekulánsok (hosszú távra - fél-egy évre) az egyszerű spekulációs ügyleteket is szokták származékos termékekre kötni Swap-ügylet − cserén alapul – ebben rejlik a nyereség lehetősége − a résztvevők helyzeti előnyüket pénzügyi előnyökre cserélik − legegyszerűbb: bank-üzletág egésze − bank joga a betétgyűjtés és hitelezés kamatok „cseréje” pénzügyi előny: marzs − minden swap-ügylet két részből áll, két ügyletet kapcsol össze − swap-ügylet fajtái: − azonnali vételi és határidős eladási ügylet − határidős vételi és azonnali eladási ügylet klasszikus: biztosítás lejárat alapján két csoport: rövid távú swap − egy órától egy évig bármilyen időtávra elvileg − gyakorlatban a

kamatszámítás miatt: óra, nap folyamatos, és csak 1,2,3,6,12 hónapra köthető közép-, és hosszú távú swap − a résztvevők a különböző piacokon levő előnyüket használják ki, igen jelentős kockázatok is megjelenhetnek − középtáv a jellemző két fajtája: - Kamatláb swap − az alapösszeget nem cserélik el a szereplők, csak a kamatlábat − például: jó hírnevű bank vagy jó minősítésű adós kamatláb jelzi a minősítést jó hírnevű cég igénybe veszi a hitelt és azt továbbadja a felhasználónak és megállapodnak egy kamatlábban (például: 10% + 2 = 12%) − angol területeken közkedvelt Deviza swap − más devizához jutunk, mint amit szerezni akarunk − az alapösszeget cserélik, a kamatlábat nem − az egyik résztvevő az egyik piacon nagyon jó ismert, a másikon egyáltalán nem, saját piacukon azonos minősítésüke általában I. oszt − például: két jónevű adós azon a piacon vesz igénybe hitelt,

amelyiken jól ismert de nem olyan összegben, amire saját magának szüksége van, hanem olyan összegben, ami a partnernek kell, a különbözetet utólag elszámolják (például: jutalék, kamatkülönbség) − a saját piacon jó feltételekkel felvett hiteleket egymással elcserélik Arbitrázs-ügylet − azonnali spekulációs ügylet − jelentése: „kémlelés” Hol járunk jobban? − ugyanabban a pillanatban, de különböző piacokon megjelenő ár / árfolyam / kamat eltérések kihasználása a különböző piacokon a keresleti / kínálati viszonyok eltérnek ezt a viszonyt megváltoztatjuk különbséget csökkenti − kockázatmentes hozadékhoz jutunk − jó információs hálózatot igényel − FOREX-Club (Arbitrazsőrök Nemzetközi Szervezete) hozzájutnak a szükséges információhoz − szabadon átváltható valutára (devizára) van szükség azonnal ügyletet köthet − nagy tételekben kell dolgozni a kis változások kihasználása

miatt − piaci helyet kell biztosítani az ügyletnek nagy tételben biztonságosan kereskedhet illetve megfelelő infrastruktúra Feladatok szerinti csoportosítás: ⇒ Miért kötik meg az ügyletet? − Kiegyenlítési arbitrázs − valamilyen kötelezettséget akar kedvezőbben teljesíteni − megveszi a valutát / devizát ott, ahol olcsóbb és abból teljesít − hozadékát nem teheti zsebre, de kedvezőbben tud teljesíteni − Önálló arbitrázs (önálló deviza arbitrázs vagy különbözeti arbitrázs) − kifejezetten spekulációs cél valós nyereség szerzése Lebonyolítás alapján csoportosítás: ⇒ Hány piacon, hány valutával? kiindulás: 1 piac és 1 valuta − Közvetlen arbitrázs − egy piac és egy valuta bekapcsolásával − a kiinduló valutában méri a hozadékot − Közvetett arbitrázs − sok piacot és sok valutát kapcsol be − szintén a kiinduló valutában méri a hozadékot − Konverziós arbitrázs − lényegtelen a

kiinduló piac illetve a piacok és valuták száma Tőzsdeelemzés több szinten valósulhat meg rendszert alkot − Értékpapír-elemzés − árfolyam alakulása − kereslet-kínálat alakulása − Cég elemzése − cég jellegzetességei − például: bevezetés árfolyam alakulása − Portfolió-elemzés − kockázat alakulása − adott cég mennyire befolyásolja a portfoliót − Tőzsde elemzése − stabil illetve fejlődő területek kockázat − index tendencia, mozgások − forgalom − értékpapírok kétféle elemzés Fundamentalista elemzés − kereslet-kínálat elemzése hosszú távon − információk: − piacon fellendülés vagy recesszió? ciklikus és anticiklikus papírok − adott ország gazdasági helyzete politikai helyzettel kapcsolatban van − előre nem látható események − piac jellemzői kamat, infláció − folyamatok elemzése Technicista (technikai) elemzés − számítógépes elemzés − statisztikai módszerek − a

piaci mechanizmusokat elemzi − két elemzés: chart-ok (grafikonok) elemzése  bar (vonal) chart  OX-diagram  Japán gyertya diagram statisztikai elemzés (mozgóátlag, oszcillátor, momentum v. lendület, relatív erősségi index Formációk a vonaldiagramon (1) Trendek Árfolyam Max. Záró Nyitó Min.    Idő nincs a diagrammban naphiány (a nem tőzsdei napokat kihagyják) vonal: legalacsonyabb és legmagasabb ajánlati árakat tartalmazza trendek kialakulása  legalsó árak emelkednek – hausse van a piacon  legfelső árak esetén  a trend közepén van egy rész, mely kb. felezi a trendet − Emelkedő (up trend) − mélypontok emelkednek Árfolyam Idő − Süllyedő (down trend) − csúcspontok süllyednek Árfolyam Idő − Oldalirányú kiterjedés − vízszintes vonal megállapodik, kivár a piac, nagyon kiegyensúlyozott a trend Áf Idő A trend szakaszai: − Felhalmozás szakasza − trend emelkedése megindul − csak a

„legjobb szimatúak” vásárolnak általában a fundamentalisták − Kiterjedés szakasza − a vásárlás lassan szétterjed nagyon sok vásárlás − trend erősen megindul − technicisták dolgoznak − Szétterülés szakasza − a „legjobb szimatúak” már eladnak − lassul az emelkedés üteme − fejlődő piacok idegesebben reagálnak a süllyedésre, míg a fejlett piacok nyugodtabbak (2) Támasz és ellenállás (support & resistance) − támasz: alulról − ellenállás: felülről Árfolyam Idő − pszichológiai hatás, pszichikai korlát − két korábbi ár − alsó például gazdasági nehézség idején − kereslet-kínálat megváltozik: − támasz vétel indul meg – ha mégis lejjebb megy az árfolyam, akkor igen erőteljes esés indul meg – „hadd menjen” − ellenállás eladás indul meg – felső pszichikai korlát − nem lépi át a grafikon (3) Fordulópontok a) key reversal − emelkedés, majd egyetlen napra hirtelen

nagyon széles sáv − ezután alacsonyabban folytatja a piac a korábbi trendet Árfolyam Idő b) island reversal − emelkedő trend, majd megállnak a folyamatok kivárás Árfolyam Sziget Idő − kereslet marad a piacban nyomás − két üres nap, közöttük önállósodik a piac, rések − végére a sziget megfordítja a trendet (4) Csatorna − trendhez kapcsolódik azzal majdnem párhuzamos vonal − emelkedő trendhez: a csatorna-vonal a felső vonal Árfolyam Idő − csökkenő trendhez: a csatorna-vonal az alsó vonal Árfolyam Idő − folyamatok mozgásterét mutatja − ha a csatornában marad: kiszámítható (5) Háromszögek − valamilyen irányú árfolyammozgás, ami ellenállásba ütközik − Emelkedő háromszög Árfolyam Idő − ha a trend áttöri az ellenállást erőteljes emelkedés indul meg pszichológiai hatás − nem hosszú távú folyamat! általában 10-15 nap − Süllyedő háromszög Árfolyam Idő − áttörheti a

támaszt, de emelkedés is megindulhat − Egyenlőszárú háromszög Árfolyam Idő − emelkedő és süllyedő trendvonal találkozása − kiegyensúlyozott piac (6) Zászlók és árbócszalagok − Zászlók − emelkedő trendhez kiugró árfolyamemelkedés, majd süllyedő trend − illetve süllyedő trendhez nagy zuhanás és utána emelkedő trend Árfolyam Árfolyam Idő Idő − Árbócszalagok − zászlóhoz hasonló, de a nagy változás után egyenlőszárú háromszög jön létre Árfolyam Árfolyam Idő Idő (7) Fej és vállak Árfolyam Nyakvonal Idő − süllyedő trend után rövid emelkedés, majd újra süllyedés ekkor éri el a mélypontot ezután újra emelkedni kezd és egy rövid visszaesés után tartós emelkedő trend alakul ki − nyakvonal: két vállpontot köti össze (8) Kettős mélypont illetve kettős csúcs − előzőhöz hasonló, de nincs benne fejpont Árfolyam Idő − általában az első mélypont az alacsonyabb, illetve

emelkedőnél az első maximum a nagyobb − árupiacon további jellegzetes formációk is kialakulnak (szállítási költségek miatt) − például: csésze és csészealj: fej és vállak formációban a középső alsó rész elnyúlik (9) Csészealj (árupiacon jellemzőbb) Áf Idő (10) Rések (gaps) − amikor nincs kötés a piacon − négyféle lehet: − Közönséges (átmeneti) rés − a piacon nincs érdeklődés − Kitörési rés − trendfordulók jelentkezésekor − tartós folyamat kezdetét mutatja − a piac kivár − Mérési (szökési, felezőponti, középponti) rés − a trendet felezi ugyanannyi ideig fog még tartani a trend, ameddig idáig − Kimerülési rés − trend vége előtt jelenik meg − árfolyamnövekedés megáll − nagy gyakorlat kell a rések helyes értelmezéséhez! OX-diagram − árfolyamemelkedésre, és -süllyedésre vannak jelek X emelkedés O csökkenés − az előzőekhez hasonló formációk léteznek Japán

gyertya diagram − Japán XVI.szd - rizsárak − kézi úton lehet elemezni néhány rajzból tendencia vonható le Statisztikai módszerek − mozgóátlag (például 30 napos) folyamat irányát mutatja - például emelkedő − formáció például: - ha az 5 és a 30 napos mozgóátlag metszi egymást és az 5 napos a 30 napos átlag alá kerül ⇒ vételi jel! − oszcillátor − mozgóátlagok %-os különbségét határozza meg − momentum (lendület) − trend meredekségét jelzi − mozgóátlag alakulását mutatja − relatív erősségi index − különböző napi zárásokból 14 nap felső és alsó zárásainak átlaga a két átlagból hányadost képzünk