Történelem | Középiskola » A mezőgazdaság forradalma

A mezőgazdaság forradalma A feudalizmus fejlődőképesebb rendszer, mint a rabszolgatartó, mert a feudalizmusban a jobbágy érdekelt a termelésben. A mezőgazdaság forradalma a XI-XII. Században következett be(=gyors minőségi változás) Új találmányok jelentek meg:  Nehézeke (ezzel elég volt már csak egyszer felszántani a területet, és ez meg is forgatta a Talajt)  Szügyhám (nem fojtotta a lovat)  Patkó  3 nyomásos gazdálkodás (a 2nyomásos és a legelőváltó helyett): a földet 3 részre osztották, egyikben tavaszi, másikban őszi vetésű növényeket termesztettek, míg a harmadikat ugaron hagyták)  Intenzívebb földművelés: trágyázás  Új növények megjelenése: búza, rozs, árpa, köles  Megnő a megművelt területek aránya, megnő a termésátlag (az eddigi 2X-es helyett) 3-5X-ös  ez több embert tud eltartani  népességnövekedés Megindul az árutermelés (egyszerű áruterm. Á+PÁ) megjelenik a felesleg

 kero kialakulása, pénzgazdálkodás, piacok. A piacoknál kialakultak a városok (útkereszteződések) Város lehet: szabad királyi város, mezőváros. A városok kezdetben a földesúri birtokokon alakultak ki  függetlenedési harcok megindulása különböző kiváltságokért:  1 összegben való adózás  Saját önkormányzat  Szabad bíróválasztás  Vásártartás  Árumegállító jog  Vámszedés  Vámmentesség A városokban új társadalmi réteg jelenik meg : a polgárság : kézműves + kereskedő + bankár. A polgárság nem egységes, vannak kereskedők (patrícius), műhellyel rendelkező kézműves, és plebeljus: napszámos, inas. Céhek kialakulása: azonos mesterségű kézművesek érdekvédelmi szervezete. Tagjai: mester (ő rendelkezik műhellyel), inas, segéd. Mesterré a mesterremek elkészítésével válhatnak  Szigorúan szabályozzák a termelést, az eladást, az árakat  Tiltják a reklámot  Üldözik a

kontárokat  Nincs munkamegosztás  Segélyezi a céhtagokat (árvasági, betegségi)  Védelmi funkció: a város meghatározott pontján köteles szolgálatot teljesíteni Falun: a földesurak felszámolták a majorságokat, elterjedt a termény, pénzadó, csökken, a robot csökken a parasztság kötöttsége  jogilag egységes jobbágyság kialakulása: A XII-XIII. Században alakul ki: örökítheti a földjét, szabad költözködés, terménnyel és pénzzel adózik. Vagyonilag differenciálódott: gazdag parasztok, töredéktelkesek, zsellérek Rendi monarchiák: rend =a társadalom azonos jogú, kiváltságú, gazdasági helyzetű és érdekeikért együttesen fellépő csoportok. Rendek: nemesség, papság, polgárság A rendek beleszólást kérnek, a politikai életbe  kialakul a rendi gyűlés  Joga az adómegszavazás  Beleszólhat a törvényhozásba is A király a rendekkel együtt kormányoz, a rendek korlátozzák a király hatalmát, de

egyben tud is rájuk támaszkodni a főurakkal szemben. A rendek jóváhagyása nélkül a király nem szedhet adókat, nem viselhet háborút, de a rendek adójából a király zsoldos hadsereget tart fenn, és szakképzett hivatalnokszervezetet épít ki. Ezzel a király fokozatosan megerősíti a hatalmát